Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-21 / 85. szám

1961. október 21; NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Felkészülten várjuk az 1962-es tervévet A Kányási bányaüzem építését még 1947. májusában kezdték meg, s a végleges építése ebben az évben fejező­dik be. A medence legkorszerűbb bányaüzemének fejlesz­tésére mintegy 204 millió forintot fordítottak, s a termelés már elérte a napi 80 vagont. A kányási bányászokra — mint a széndemence legkorszerűbb üzemének dolgozóira az 1962. évben is — nagy feladatok várnak. A felkészü­lésről, a feladatok végrehajtásáról érdeklődtünk Kormos Ottó bányamérnöknél, gki a következőket mondotta: Az ifjúmunkások és a középiskolások között végzett munkáról tanácskozott a KISZ VB — Köztudomású, hogy a második ötéves terv nagyobb feladatokat kíván a szénbá­nyászattól, így a kányási bányaüzemtől is. Hogy a fel­adatokat sikeresen meg tud­juk oldani, arra van szük­ség, hogy már a következő év első hónapja is zökkenő- mentes legyen. Ennek érde- kében legfontosabb feladat, hogy kellően előkészített, fejtésre alkalmas területünk legyen. 1961-ben a terveknek meg­felelően minden vonatkozás­ban arra törekedtünk, hogy az egyes mutatókat teljesít­sük. Ennek eredményeként az első félév alapján az üzem elnyerte az élüzem cí­met. A szép termelési ered­mények mellett kivájási, tel­jesítmény, kalória, vágatse­besség, stb. tervünket folya­matosan túlteljesítjük s ön­költség vonalán lényegesen alatta vagyunk a tervezett önköltségnek. Év végére az előirányzott 2300 folyóméter szénelővájást, továbbá 650 folyóméter meddővágat ki­hajtásunkat lényegesen túl­teljesítjük. A III. negyedévig bezárólag már 6050 folyóméter vá­gatot hajtottunk ki szén­ben és meddőben. Ez az előny biztosíték arra, hogy az 1962-es évet sikeresen fogjuk beindítani. Az 1962-es évben a terme­lés biztosítását úgy kívánjuk megoldani, hogy minden ne­gyedévben 4 nagyteljesít­ményű frontfejtést telepí­tünk, ami a termelés zömét fogja adni. Ugyancsak első­rendű feladatnak tartottuk, hogy tekintélyes mennyiségű elővájást létesítsünk, ami a feltárandó szénvagyonnak a továbbiakban elengedhetet­len követelménye. Viszatérve a nagyteljesít­ményű frontfejtésekre azt kell megállapítani, hogy az előirányzott 73 vagon napi termelésből 60 vagont a frontoknak kell termelni évi átlagban. Tekintetbe véve a feltárások fontosságát, 7500 folyóméter szénelővájást és 650 folyóméter meddővága­tot kívánunk kihajtani. Ami a biztosítási módokat illeti, hívei vagyunk a kor­szerű biztosítási eljárások­nak. 1962-ben 2300 folyó­méter vágathosszúságot TH- val s 200 folyómétert fala­zattal kívánunk megvalósí­tani. így 1962 végére 18 kilométer lesz korszerűen biztosítva, amely a nyitott vágat­hossznak 60 százaléka. A frontfejést a lehetőségek­hez képest acéltámmal biz­tosítjuk, ami nagymértékben famegtakaritást eredményez s növeli a dolgozók bizton­ságérzetét. A TH és beton- idomkő alkalmazásával ugyancsak sok köbméter fát takarítunk meg, továbbá a vágatok élettartama nagy­mértékben megnövekszik. Bár a korszerű vágatok át­menetileg költségesebbek, de ez megtérül a fabiztosítású vágatokkal szemben, úgy­hogy sok fenntartási műszak takarítható meg. Eddigi eredményeink arra köteleznek, hogy fokozottabb követelmények mellett még fokozottabb mértékben tanú­sítsunk helytállást a tervek maradéktalan teljesítése ér­dekében. Műszaki szempont­ból, technológiai fegyelem, biztonsági szempontból: a műszaki gárdának, min­den igyekezetével és tu­dásával biztosítani kell a termelés maradéktalan teljesítését, illetve túltel­jesítését. Fizikai dolgozóink is tu­datában vannak annak, hogy a második ötéves terv tő­lünk is nagyobb feladatot kíván. A nagyobb feladatok­ban azt a támogatást kapják tőlünk, hogy a nagyobb fi­zikai igénybevétel helyett gé­pesítéssel segítsük őket, ahol az lehetséges. Fontos tényező a munka- fegyelem megszilárdítása, ami üzemünknél elég szi­lárd, de még itt is van tennivaló. Ha e gondolatok valóraválnak, akkor Kányás bányaüzem gyarapítani fogja eddigi eredményeit és kiérdemli a párt és felsőbb szerveink elismerését. Érdekes kezdeményezés született a Ludányhalászi és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezetnél. A legutóbbi igazgatósági értekezlet alkal­mával arról kellett beszá­molni az igazgatóság elnö­kének, hogy lemaradtak az évi felvásárlási terv teljesí­tésével. Tojásból ugyan 24 ezer darabbal már túlteljesí­tették a tervezettet, de a 30 mázsa baromfiból csak 13 mázsát adtak le és szükséges szorgalmazni a burgonya felvásárlását is. A nógrádszakáli Haladás Termelőszövetkezet példája lelkesítette fel az értekezlet résztvevőit. Ez a szövetkezet — bár a baromfitenyésztésük még kezdetleges — túltelje­sítette baromfiszerződéses tervét. Öt mázsa helyett csaknem 7 mázsát adtak le és még leadnak egy fél má­zsát. Bagoly László igazgató­Csütörtökön ülést tartott Salgótarjánban a KISZ Nóg- rád megyei Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülésen meghall­gatták Bozó Ernőnek a KISZ városi bizottsága titkárának jelentését a KISZ megye- bizottságnak a salgótarjáni if­júmunkások és ipari tanulók között végzett munkáról szó­ló határozatának végrehajtá­sáról. Megállapították, még nem kielégítő a salgótarjáni Az Ifjúság a szocializ­musért mozgalom megyénk fiataljainak gyakorlati mun­kájában mind szebb eredmé­nyeket hoz. sági tag javasolta, hogy sze­mélyes példamutatással hív­ják fel az emberek figyel­mét a háztáji gazdaságok áruértékesítésére. A javaslatot a jelenlévő termelőszövetkezeti elnökök is helyeselték. A ludányhalászi Alkot­mány Termelőszövetkezet például 2 vagon burgo­nyával túlteljesíti 17 va- gonos tervét. Elhatározták, hogy Ludány- halásziban az idén sem vá­sárolnak fel kevesebb burgo­nyát, mint a tavalyi eszten­dőben. A felvásárlási terv teljesítésének érdekében a résztvevők elhatározták* hogy kivétel nélkül mindenki át­ad még ez évben a felvá­sárlóknak 50 kilogramm burgonyát és egy darab ba­romfit. Emellett felvásárlási napokat is' szerveznek a terv teljesítése érdekében. munkásfiatalok bekapcsolása az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. Pedig a mozga­lom több helyen érezteti ha­tását, nincs olyan KISZ ren­dezvény, összejövetel, ahol a termeléssel nem foglalkozná­nak a KISZ-vezetők. A mun­kaversenyben közel 1300 fiatal vesz részt. Javult a KISZ termelési tö­15-én, vasárnap a szécsényi járásban volt ilyen ifjúsági rohammunka nap. Több mint hatszáz fiatal vett részt köz­ségeinkben a termelőszövetke­zetek megsegítésében. Ott vol­tak a kukoricatörésnél, a szár­vágásnál, szedték a burgo­nyát, a cukorrépát: szorgal­mas munkájukkal hozzájárul­tak az időjárás nehézségei miatt megtorlódott mezőgaz­dasági feladatok elvégzéséhez. Hollókőn pedig fiatal szak­munkások és segédmunkások a negyven férőhelyes lóistálló építésénél adtak komoly segít­séget: 52 köbméter követ rak­tak be s elhatározták, hogy ennek az épületnek további munkáinál is közreműködnek. A következő vasárnapon, 22-én Salgótarján város te­rületén lesz ifjúsági roham­munka nap. Ennek keretében a városrendezési munkáknál segédkeznek fiataljaink. A Gépipari Technikum 150 diákja már a hét* közepén részt vett a mátraszelei vfz- mű kibővítési munkálatainál. A tűzhelygyári kiszesek az üzemi étkezde meghosszabbí­tásához szükséges bontásokat végzik, ezenkívül sportpályá­juk öltöző- és fürdőépítkezé­seihez járulnak hozzá társa­dalmi munkával. A város te­rületén mintegy 1500 fiatal vesz részt a rohammunka napon. megmunkája, s ehhez a KISZ megyebizottság idevonatkozó határozata, amely konkrét fel­adatokat és ötleteket is ma­gában foglalt, jelentősen hoz­zájárult. Eredményeket értek el az üzemi fiatalok munka- fegyelmének megjavításában és a termelést segítő ötle­tek, az újítási javaslatok meg­tételére való mozgósítással is egyre alaposabban foglalkoz­nak KISZ-szervezeteink. Ja­vulás tapasztalható különböző közhasznú társadalmi mun­kák végzésében is. Igen nagy a fiatalok tanulás iránti ér­deklődése is. A József Attila olvasómozgalom terén kell még néhány komoly hiányos­ságot megszüntetni — álla­pítja meg a jelentés. Majd a KISZ Nógrád me­gyei Végrehajtó Bizottsága megvitatta a középiskolai KISZ-munka eredményeiről és további feladatairól szóló beszámolót is. Megállapítot­ták, még sok a tennivaló a középiskolai tanulók világ­nézeti, erkölcsi, politikai ne­velésében és többet tehetné­nek a KISZ-szervezetek a ta­nulók érdeklődésének felkel­téséért. a termelőmunkában való részvételére. A KISZ- szervezetek sok szép sikert érnek el az iskolai oktató munka hatékonyságának nö­velésében, sokféle formában segítik a tanulmányi mun­kát. Pozitívan értékelték a tanulók közösségi életben va­ló tevékenységét, különösen a kollégiumi, diákotthoni élet van jó hatással az ott lakó tanu­lókra. A végrehajtó bizottsági ülés több fontos határozatot ho­zott az iskolai oktató munka további javítása, a gyerme­kek politikai nevelésének fo­kozása érdekében. Az ülésen részt vettek a megyei művelődési osztály vezetői is és felszólalásuk­ban elismerően. nyilatkoztak a KISZ VB-ülés középiskolai KISZ-munkát tárgyaló tevé­kenységéről. A háztáji, gazdaságból pótolják a kiesést Ludányhalászihan-----------------^ ---------------------* If júsági roham-munka napok A MŰSZAKI FEJLESZTÉS FÓRUMA Gazdaságosan, körültekintően hasznosítsuk a beruházási összegeket nagyobb mennyiséget feldol­gozni. Ugyanis amikor a dömperből a törőműnél ki­ürítik a követ a nagyobb da­rabok fennakadnak a rácson és azt csak hosszabb idő után tudják eltávolítani. Addig a gépek, szállítóeszközök áll­nak. Ebből adódik az a kö­vetkeztetés, hogy a berceli bányában a munka helyes megszervezésével, megfelelő törő üzembehelyezésével a termelést jelentősen emelni lehetne. De megfordíthatnánk a kérdést úgy is, hogyha a i szandai üzemegység bővítése ; azért volt kívánatos, mert ott ] a kővagyon nagyobb és jobb i minőségű, akkor a berceli : üzemegység fejlesztése volt felesleges. A beruházások teljes meg­valósításával az 1963. évre tervezett évi 800 ezer tonnás termelést mintegy 1,2 millió tonnára lehet nö­velni. Az azonban nem tisz­tázott, hogy ilyen kőmeny- nyis'égre szükség lesz-e, hiszen jelenleg is nagyobb mennyiséget tárol a vállalat. Vizsgálatunk rámutatott arra, hogy a beruházásokra fordí­tott összegeket gazdaságosab­ban és körültekintőbben kell megvalósítanunk. A Nógrád- kövesdi Kőbánya esetében az Iparági Igazgatóságnak kell arra törekednie, hogy a fej­lesztés megfelelő összhang­ban, a népgazdaság anyagi eszközeinek lehejő legjobb [elhasználásával történjen. Kovács György a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság főelőadója mellett és évi 300 munkana­pot figyelembevéve már 476 ezer tonnának felel meg. Amennyiben a javítási időt is figyelembe vesszük két ilyen markológép biztosítaná az évi 776 ezer tonnás ter­melést. A kötélpálya pedig képes lenne árra, hogy ezt a mennyiséget elszállítsa. Ezzel szemben jelenleg mintegy 160—170 dömpert rak meg a markológép, mivel a terme­lés szervezettsége nem kielé­gítő és a kőtörő sem képes fl munkások véleményének hasznosítása nélkülözhetetlen a műszakiak számára ségét. Ezen napjainkban nem lehet és nem is szabad vi­tatkozni. Kiegészítésképpen azonban azt szeretném meg­említeni, hogy a helyesen al­kalmazott gyárlátogatás is hasznos ezen a területen, mert nem egy esetben volt példa arra, hogy dolgozóink, ha csak Nógrád megyei üze­meknél jártak is, egy-két olyan dolgot láttak, amit vállalatunknál meg lehetett valósítani, ■» Az elmondottakkal kapcso­latosan szeretném megemlíted ni gyárunk harmadik ne­gyedéves eredményét. 1961. harmadik negyedévében 8,238 000 forinttal termelt a gyáregység többet, mint az előző év hasonló időszaká­ban és ehhez a többtermelés­hez egyáltalán nem használt fel több létszámot. Ezt a fel­adatot létszámnövekedés nél­kül valósította meg. Az említett eredmények feltétlenül azt bizonyítják, hogy gyáregységünknél már 1960-ban és 1961-ben is a műszaki fejlesztés sokkal eredményesebb volt, mint az azt megelőző időszakban. Éh­ből arra következtethetünk, hogy megvan a helyes út, amin tovább haladva újabb eredményeket érhetünk el. Gyáregységünknél a mű­szaki fejlesztés kérdésével, annak irányításával a párt- szervezet. a szakszervezet is sokat foglalkozott. Amennyi­ben az elkövetkezendő idő­ben a vállalat dolgozói az igazgatóság részéről megkap­ják az eddigi támogatást és a mozgalmi szervek is ha­sonlóan fognak foglalkozni ezzel a fontos dologgal, mint eddig, a munkáskollektíva se­gítségével egész biztos meg­tudjuk oldani feladatainkat. Gazsi Ferenc a Salgótarjáni Tűzhelygyár hidegüzemének vezetője A műszaki fejlesztésben igen jelentős helyet töltenek be a beruházások, a rekonst­rukciók. Az ilyenirányú munkálatok sok tekintetben második ötéves tervünk meg­valósításának gazdasági elő­feltételeit jelentik. Ilyen komoly beruházásra került sor az utóbbi években a Nógrádkövesdi Kőbányánál. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az utóbbi hetekben vizsgálatot tartott ennél a vállalatnál. A vizsgálat cél­ja az volt, hogy megállapít­suk: a beruházások hogyan biztosítják a kitűzött célok megvalósulását, a már üzem­be helyezett építmények és gépek kapacitását hogyan használják ki. A vállalat két bányaüze­me — a szandai és a berce- li — együttesen több mint fél millió tonna követ ter­mel évente. A múlt évi termelés már meghaladta az 515 ezer tonnát. Amikor az iparág célul tűzte ki a kő­bányák korszerűsítését és gépesítését, akkor első he­lyen szerepelt a nehéz fizi­kai munka kiküszöbölése, a kézi Trtunka helyett a gépi termelés bevezetése. A ber- celi üzemegységben, amely 1949-ben kezdett termelni és amelynek évi kapacitása mintegy 430 ezer tonna, már elérték, hogy a szállítást csaknem teljes egészében gépesítették. Egy nagytelje­sítményű villannyal működő markológép, több dömper segíti a munkát. A szállítás gépesítésével, illetve a beru­házás befejezésével elérték, hogy 74-el csökkent a lét­szám, a termelékenység* pedig 40 százalékkal növekedett^ A beruházások, a gépesí­tés nyomán a vállalat álló­eszközeinek netto értéke mintegy 44 millió forint. 1958-tól beruházási keretből több, mint 16 millió forintot, felújításból 1,4 milliót, egyéb forrásokból pedig szintén több mint 16 millió forintot költöttek a bánya fejlesztésé­re. Jelenleg a második üzem­egység, a nagyszandai kőbá­nya gépesítése van napiren­den. Ezzel párhuzamosan a régi kőbánya a kisszandai üzem­egység fejlesztését is előirá­nyozták. A szandai kőbánya beruházási programjának végrehajtása közel 38 millió forintot igényel. Mindebből világosan lát­ható, hogy a Nógrádkövesdi Kőbánya fejlesztésére igen jelentős összegeket költ ál­lamunk. A vizsgálat során azonban felvetődött az a gondolat, hogy e beruházá­sok szükségessége ma már vitatható. A gépesített ber- celi bánya termelése ugyanis a munka ésszerű megszerve­zésével és még kisebb beru­házásokkal meghaladhatná az egész vállalat jelenlegi évi fél millió fonás terme­lését. Az e bányában jelen­leg üzemelő nagyteljesít­ményű villany markológép egy műszak alatt képes lenne 230 dömpert, azaz 862 tonna követ felrakni. Ez folyamatos, három műszakos termelés A műszaki fejlesztés, mint ahogy Vonsik elvtárs is ki­fejti vitaindító cikkében, igen szerteágazó. Éppen ezért en­nek a feladatnak helyes meg­oldását nem is lehet vélemé­nyem szerint vállalatonként egy-egy ember, vagy égy-egy osztály hatáskörébe sorolni. Feltétlenül helyes az, ha ma­gát a fejlesztést a vállalati műszaki osztályok fogják össze, irányítják és teszik meg a szükséges intézkedése­ket annak érdekében, hogy a műszaki fejlesztés minél jobban szolgálja a termelé­kenység növekedést. Ezen túl­menően a műszaki fejlesztés társadalmi üggyé való tétele törvényszerűen írja elő a munkáskollektíva véleményé­nek meghallgatását, a dolgo­zók bevonását a műszaki fej­lesztés feladatainak megoldá­sába. A dolgozók meghallgatásá­nak helyes módszere nem egy esetben beigazolódott. Ha a dolgozókkal való tanácskozá­son túlzottan nagy dolgok megoldását nem is mondhat­juk megvalósítottnak, de feltétlenül sok olyan javaslat született már, amelyek tovább fejlesztve megkönnyítették, vagy elősegítették azí egyes intézkedési tervek végrehaj­tását. Ügy gondolom, hogy a mű­szaki fejlesztés segítőtársa az újítási mozgalom, különösen akkor, ha ez a mozgalom nem csupán a kollektíva lelemé­nyességén, ötletességén épül fel, hanem különösen akkor, ha az újítási mozgalom a cél érdekében megfelelő irányí­tást kap. Gyáregységünknél erre az évre a műszaki osz­tály egy helyesen felépített újítási feladattervet adott ki, amelynek eredménye, hogy a megelőző időszaktól több újítás megvalósítására tör­tént javaslat. Az ez évi ta­pasztalat alapján az 1962-es évi újítási feladatterv össze­állításával már most elkezd­tünk foglalkozni. Célunk, hogy ez a feladatterv mielőbb a dolgozókhoz kerüljön és megfelelő idő legyen a meg­valósítására. Az újítási feladattervek­hez hasonlóan gyáregységünk­nél már most foglalkozunk az 1962-es fejlesztési tervek­kel annak érdekében, hogy itt is időben és megfelelően eredményeket tudjunk a ter­melékenység növelése érdeké­ben végrehajtani. A cikk felveti és meg is indokolja a tanulás és az is­kolai végzettség szükségszerű­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom