Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)
1961-10-04 / 80. szám
1961. október 4. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Varsónybon befejezéshez közeledik az évi építési program A termelőszövetkezetek gazdasági szilárdságának egyik fontos alapja a fejlett állat- tenyésztés. Ahol ennek tudatában vannak a gazdák, ott elsőrendű feladatnak tekintik, hogy az állattartás kedvező feltételeit mielőbb megteremtsék. Ezeknek a feltételeknek megteremtésében nagy szolgálatot tesznek igen sok helyen azok az építőbrigádok, amelyek a községek iparértő embereiből a termelőszövetkezeteken belül létrejöttek. rintot takarított meg. Elkészített a brigád egy sertés- fiaztatót, valamint egy növendékmarha istállót is augusztus 31-ig s az építőanyagok egy részének helyi biztosításával, valamint az építőmunkával kapcsolatosan igen tetemes kiadást sikerült elkerülni. A termelőszövetkezet a szépen gyarapodó állatlétszám vízellátásának biztosítására ugyancsak a helyi építők kivitelezésében egy bővizű nagyüzemi kút készítésén fáradozik a tanyaközpontban, ezzel az idei építési program befejezéshez is érkezik a Varsányiaknál. A pásztói termelőszövetkezet ben téli használatra alkalmas, szerfás istálló épül. T ermelőszövetkjezeteinlk- nek az 1962-es évben igen komoly feladatokat kell megoldaniok. Nemcsak a gyorsabban jövedelmező növény- termesztési ágakban kell jelentősen emelniök a holdan- kénti hozamokat, hanem a nagyüzemi állattenyésztés feltételeinek megteremtésével párhuzamosan több tejet, sertés- és marhahúst, több baromfit vár termelőszövetkezeteinktől az ország népe, mint az idei esztendőben. Hogy csak néhány számot említsünk: hizottsertésből ötezerrel adnak termelőszövetkezeteink többet az országnak, mint amennyit idei árutermelési tervükben szerepel. Ba- ramfiból meg már most akkora a tenyésztési kedv, hogy szövetkezeteink mintegy tíz vagonnal vállaltak többet, amelyet a következő évben értékesítenek, mint amennyit tervük előír. Nagyszerű, szép tervek ezek, s most termelőszövetkezeteinkben az a legfontosabb feladat, hogy minél előbb megteremtsék megvalósításukhoz a szükséges feltételeket. Egyik ilyen nagyon fontos feltétel a megfelelő férőhelyek biztosítása. Az építő vállalatok mellett az idén a létesítmények mintegy háromnegyed részét a termelőszövetkezetek készítik saját erőből, saját építőbrigáddal. Ma már egyetlen szövetkezetben sem képezi vita tárgyát: azok a beruházások, amelyeket istállóra, sertéshizlaldákra, baromfi férőhelyekre, nagyüzemi kútra, vagy éppen kukoricagóíé építésére fordítanak, már a következő évben megtérülnek. Pontosan ezért az idén jelentős mértékben növelték — eléri a kétmillió 200 ezer forintot — az az összeg, amelyet termelőszövetkezeteink különböző létesítmények megvalósítására fordítanak. S a megyében több mint ötven termelőszövetkezeti építőbrigád dolgozik azon, hogy a forintokból építőanyag, a fából, téglából pedig minél előbb fölépüljön az istálló, a ser- tósfiaztató és a baromfiól. A dejtári építőbrigád híre, amely lassan beépíti a szövetkezeti major területét, messze túl jutott a község határán. De nem dolgoznak rosszabbul náluk a drégely- palánki építőbrigád tagjai sem. A termelőszövetkezet vezetősége igen nagy jelentőséget tulajdonítva az építkezéseknek, állandó, rendszeres munkaerőt biztosít a brigádba. Így nemcsak a termelő- szövetkezetben gyarapszik a szükséges férőhelyek száma, hanem segítséget adnak a környékbeli termelőszövetkezeteknek is, hogy minél előbb megoldódjanak az állatállomány elhelyezésében most még meglévő problémák. Ez az időszak az, amikor termelőszövetkezeteinkben hozzálátnak az 1962-es tervek készítéséhez. Termelőszövetkezeti vezetők, szövetkezeti tagok vitatják nap-nap után, melyek azok a termelési ágak, amelyek megvalósításával a legtöbb árut adhatja a termelőszövetkezet az országnak, s megnyugtató jövedelemhez jutnak ennek révén a szorgalmasan dolgozó szövetkezeti gazdák is. A cél ez. Az állattenyésztési tervek megvalósítása azonban azon is múlik, hogy a szükséges takarmánymennyiség biztosítása mellett hogyan gondoskodnak a termelőszövetkezetekben a megfelelő férőhely biztosításáról. Ezért jut ezekben a napokban nagy szerep az építőbrigádoknak. Nincs már sok idő hátra az esztendőből, ahhoz azonban még feltétlenül elegendő, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, amelyekben a nyári, majd az őszi munkák végett elmaradtak az építkezésekkel, a létesítmények té- liesítésével, még a nagy hidegek beállta előtt pótolják azt. Ehhez természetesen az szükséges, hogy az építőanyag biztosítása mellett a termelőszövetkezet vezetősége megfelelő módon szervezze a munkákat, s megtalálja a módját annak, hogy ne csökkentse az építkezések befejezésén dolgozó brigád létszámát. Hiszen felesleges hangsúlyozni, hogy az 1962-es feladatok, amelyek termelő- szövetkezeteink előtt állnak, nagyok. S hogy maradéktalanul megvalósítsák termelő- szövetkezeteink a következő év célkitűzéseit, az azon múlik, hogyan dolgozik, hogyan állja meg helyét ezekben a napokban a termelőszövetkezeti építőbrigád. Ahol több segédmunkaerő kellett volna A pásztói Béke Termelő- szövetkezetben a második negyedévben fogtak hozzá a szükséges építkezések megvalósításához. Az ácsok és kőművesek mellé a munkáknak megfelelően segédmunkásokat osztottak be. így aztán az ács brigád 3—8, a kőműves brigád 2—3 fő között váltakozott. Az eltelt hónapok folyamán jelentős munkát végeztek az építők. Elkészült 2 darab 100—100 férőhelyes süldőszállás, égy 100 férőhelyes szarvasmarha nyári szabadszállás, és egy 30 férőhelyes nyári lóistálló. Emellett felújítottak egy 150 férőhelyes nyári istállót is. Rövidesen befejezik a dohánypajta építését, ahová a 10 kataszt- rális holdon termett dohány kerül majd. Az állatszállások téliesítése azonban hátra van még. Ezzel a munkával elmaradtak Eddigi eredményük — az elkészült építmények bekerülési értéke csaknem 600 ezer forint — szép, azonban lassú a munkák üteme. Elkészülhettek volna már a téliesíté- sekkel is, ha az építkezés során több gondot fordítanak a tervszerűségre. A tervszerűség betartásához viszont több A salgótarjáni járás termelőszövetkezetei 22 létesítményt, — szerfás istállókat, sertésfiaztatókat és hizlaldákat, baromfiólakat és kukori- cagórékat — készítenek saját erőből. Az építkezési munkálatokat e létesítményeknél 12 segédmunkaerőre lett volna szüksége a brigádnak. Közbejöttek a szorgos nyári munkák is, azonban csupán erre hivatkozni nem lehet. Most Pásztón is az a fontos, hogy a szövetkezet vezetősége a hátralévő időben biz-osítson több segédmunkaerőt az építkezéshez, mert csak így hozhatják be eddigi lemaradásukat. termelőszövetkezeti házi épí- tőbrigád végzi. Különösen jól dolgozik a kazári Zöld Mező Termelőszövetkezetben az építőbrigád, ahol az idén már jelentős számmal gyarapítónak az állatférőhelyek számát. Tizenkét brigád a salgótarjáni járásban \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ „MAGUNKNAK CSINÁLOM“ Eredményesen dolgozik a szécsényi tsz építőbrigádja A szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezetben az építőbrigád már koratavasszal munkához látott, hogy mielőbb alkalmas férőhelyet biztosítson az évről évre örvendetesen növekedő állatállománynak. Az építkezések a nyári legnagyobb mezei munkálatok idején sem szüneteltek, s jelenleg is teljes lendülettel haladnak. A napokban készült el a termelőszövetkezet 103 férőhelyes 1 millió 159 ezer forint értékű szarvasmarhaistállója a megyei építőipari vállalat kivitelezésében. A munkálaton a termelőszövetkezet tagjai is részt vettek. A tsz építőbrigádja teljesen önállóan végzi jelenleg egy 500 férőhelyes hizlalda, 20 férős fiaztató, 250 férőhelyes sertésszállás, egy 15 vagonos kukoricagóré építését, s az agronómus lakás munkálatait is saját erőből oldja meg. Ezekkel a munkálatokkal az őszi napokban több, mint félmillió forintos beruházást végez a szövetkezeti épitő- brigád, amelynek tagjai olyan lelkiismeretesen végzik munkájukat, mint Csókást Ferenc. Csókást Feri bácsi ezt a titulust mégcsak elviseli, de azt semmiképpen nem engedi, hogy neve elé odategyék a szót, hogy „öreg". Pedig már elmúlt felette hatvanöt nyár, az arca cserzett, bajusza ezüstös ősz, de inai nem reszketnek: erős, fürge, kis ember. A hosszú nélkülözés évei mély nyomokat hagytak a lelkében, de a cselédsors nyomorúsága már olyan messze van, hogy csak emlékeztetőül kerülhet szóba. tett, szépen megépített sertésólak, szarvasmarha szállások, s a termést váró új kukorica- górék. Hát nem mintha valami különös szakképzettsége lenne, de a betonkeverést, a kubikolást és az egyéb segédmunkát jól érti, becsülettel csinálja is. — Megfiatalít ez a dolog — így mondja — magamnak egy rühes malacra valót sem tudtam csinálni, most csinálom magunknak, sok száz állatunk van, gazdag gazdák vagyunk. Én is — és belementi lapátját a sóderba. — Ezek a mai fiatalok azt gondolják, valami kitalált rémítő mese csupán, pedig keserves valóság volt az, elvtárs — mondja a bodor pipafüst mögül. — Azért, ha nagy bennük a telhetetlenség, én mindig mondok nékik ilyen mesét, hátha okulnak belőle, örüljenek, hogy nekik jobb sors jutott és becsüljék meg ezt. A tsz építőbrigádok a tapasztalatok szerint sok időtöltéstől, kiadástól mentesíthetik a gazdaságot, természetesen csak úgy, mint például Varsányban is, ahol a mesterek mellett a gyors, eredményes munka érdekében az egész tagság részt vesz a se- gédkezésben. A varsányiak ennek köszönhetik, hogy a mindenkori mezőgazdasági teendők mellett, segítve az építőbrigádot, ebben az esztendőben egész sor fontos feladatot oldottak meg. A tíztagú építőbrigád Kiss Ferenc brigádvezetővel az élén a tavasz óta megépített egy 230 ezer forint értékű sertéshizlaldát, ahol a saját anyaggal, szállítási és építési költséggel közel 150 ezer foKészül a nagyüzemi kút a varsányi termelőszövetkezetben, a nemrég befejezett növenilékmarha-istálló szomszédságában, hogy az állatoknak a bőséges ivóvíz is biztosított legyen. Csókás Feri bácsi. Szécsényben a nyári építésű hizlaldában, amely a tsz építőbrigád kezemunkája, már szemet gyönyörködtetően gömbölyűdnek a jószágok. Csókási Feri bácsi a szécsényi tsz-ben eredetileg a növényápolási munkákhoz volt beosztva, de most már hosz- szú idő óta az építő-brigád tagja. Az ő keze munkáját is dicsérik az alaposan elkészí-
