Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-18 / 84. szám

U * \G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVH. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM. Ara 60 FILLÉR 1961. OKTOBER 18. Együttes erővel a békéért, a társadalmi haladásért Tanácskozik az SZKP történelmi jelentőségű XXII. Kongresszusa Az utóbbi években elég gyakran esett arról szó, mi­lyen rohanó a történelem tempója. Az eseményeknek még soha ilyen sodra nem volt. Ezek a megállapítások joggal vonatkoznak a mostani hónapokra. A béke és a há­ború, az emberi haladás és a társadalmi reakció erői kö­zött vívott küzdelem nagy eseményeket produkál. A nemzetközi élet olyan eseményei mint a német kér­dés, a gyarmati rendszer to­vábbi széthullása, az impe­rializmus nap mint nap meg­nyilvánuló kardcsörtető pró­bálkozásai és ezzel szemben a béke erőinek fölénye — ezek jelzik főbb vonásokban a külpolitikát. Itthon, hazánk­ban az elmúlt héten tar­totta ülésszakát az ország- gyűlés. A magyar dolgozó nép képviselőinek ötnapos tanács­kozása mindenekelőtt azzal vonta magára a külföldi és az itthoni közvéleményt, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának év­fordulóján nyilatkozatot fo­gadott el a német béke- szerződés ügyében. Ez az ok­mány ismételten aláhúzta és kifejezte a magyar népnek azt az eltökéltségét, hogy a béke rendíthetetlen híve, min­den erejével szembeszáll a háborús gyújtogatok tervei­vel. A.z országgyűlés, a dol­gozó magyar nép akaratára támaszkodva utalt arra, hogy erőnk tudatában biztonsággal és bizonyossággal tesszük meg a magunk kötelességeit és támogatjuk az első német munkás-paraszt államot a békéért folytatott harcban. Tudjuk, hogy minden ter­vünk, minden országépítő el­gondolásunk valóraváltásában az alapvető, a legfőbb a béke biztosítása, megőrzése. Ehhez megvan az erőnk, szoros szö­vetségünk a szocializmus or­szágaival, a világ békeszerető embereivel és megvan az el­határozásunk, hogy munká­val, hazánk védelmi képes­ségének erősítésével rendület­lenül őrt állunk a reánk há­ruló poszton. Ezzel párhuzamosan ha­zánk legfőbb törvényhozó tes­tületé megvitatta és elfogadta a második népgazdaság fej­lesztési ötéves tervről, vala­mint az oktatás reformjáról szóló törvényeket is. A mun­ka, az alkotás nagyszerű prog­ramjai ezek. Félreérthetetle­nül kifejezik, hogy a mi or­szágunk a béke országa, hogy Magyarországon uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A párt és a kor­mány általános politikája vál­tozatlan maradt. Azonban nemzetközi és hazai megnö­vekedett feladataink joggal követelik meg e politika ha­tározottabb és következete­sebb végrehajtását. Tehát nem másról van szó, mint , arról, hogy a jó ügyet még nagyobb aktivitással szolgáljuk. A má­sodik ötéves terv hazánk épí­tésének olyan programja, amelynek megvalósítása biz­tosítja a fejlett szocialista tár­sadalom felépítését. Ebből ki­indulva mondotta ki határo­zatában az országgyűlés, hogy az élet minden területén emel­ni kell a vezetés színvona­lát. ebből kiindulva fordul felhívással a magyar dolgozó néphez; hogy ereje, képes­sége, tudása legjavát adva egységesen sorakozzon fel a hazánk felvirágoztatását szol­gáló nagyszerű ötéves prog­ram végrehajtására. A nép­jólét emelésének, országunk gazdagításának a termelés minden területén alapvető kö­vetelménye a termelékenység növelésének, a gazdaságosabb munkának a biztosítása. Va­lamennyi beszámolóban és fel­szólalásban egyértelműen vonult végig ennek az alap­vető követelménynek a rop­pant jelentősége. Többet, job­bat és olcsóbbat.— így le­hetne összegezni termelési te­vékenységünk központi kér­dését. A második ötéves tervről szóló törvénnyel szoros egy­ségben és összefüggésben al­kotta meg az országgyűlés a közoktatás reformját. Ez a törvény azoknak a nagyszerű termelési céloknak a megva­lósítását segíti majd elő, ame­lyek az ötéves tervben, a szo­cializmus felépítésében előt­tünk állanak. Egy művel­tebb, öntudatosabb nép meg­formálását hivatott szolgálni ez a törvény, azt, hogy a szocializmus a kultúrában, a közoktatásban, a népművelés­ben is teljes győzelmet aras­son. A béke, a termelés, a ta­nulás egymástól el nem vá­lasztható nagy társadalmi kér­déseiben, feladataiban dön­tött legutóbb országgyűlésünk. Az ülésszak néhány nappal az előtt ért véget,* hogy az SZKP XXII. Kongresszusa megnyílt. A Szovjetunió né­pe, a szocialista tábor or­szágai, a nemzetközi mun­kásosztály, a világ békesze- rető emberei már hónapok óta készülnek erre a törté­nelmi tanácskozásra. A kom­munizmus építőinek kong­resszusa méltán vonta magá­ra már eddig is az egész vi­lág figyelmét, és joggal ke­rült e napokban a nemzet­közi közvélemény középpont­jába. Ez a kongresszus a kom­munizmus építésének sokolda­lú elméleti és gyakorlati fel­adatait határozza majd meg. A Szovjetunió gazdag tapasz­talatai pedig példával szol­gálnak a szocializmust építő országoknak, a világ többi or­szágai munkásosztályának is. A XXII. Kongresszus a bé­kés alkotó munkára, a ra­gyogó társadalmi jövőre, az emberiség fejlődésének csú­csaira irányítja majd a fi­gyelmet. Amikor a mi ország- gyűlésünk törvényeket alko­tott a béke, a termelés és a tanulás kérdéseiben, akkor azt a nemes hivatását is teljesí­tette, hogy erősítse a szo­cializmus táborát. hozzájá­ruljon hazánk is a társa­dalmi haladás nagy ügyéhez. Nálunk Magyarországon mondatta Hruscsov elvtárs, hogy a szocialista országok többé-kevésbé a Szovjetunió­val egyidőben jutnak majd el a kommunizmusba. Ami­kor megkezdjük az ország- gyűlés újabb törvényeinek végrehajtását, mindig gon­doljunk arra, hogy milyen történelmi jelentőségű hely­zetben végezzük alkotó mun­kánkat. A XXII. Kongresz- szus pedig tovább erősít majd bennünket is ügyünk igazá­ban, erőnk tudatában, meg­sokszorozza energiánkat és aktivitásunkat. Valóban történelmi esemé­nyek sodrában él a mai nem­zedék. A haladó emberek előtt nem kisebb példa áll, mint az, hogy a Szovjetunió mai nemzedéke már a kom­munista társadalomban fog élni. Az imperialisták próbál­ják ezt gátolni, minden mó­don mesterkednek azon, hogy visszavessék, meggátolják az emberiség ragyogó jövőjének kialakulását. A béke, a szo­cializmus, a nemzeti függet­lenség erői azonban ma már olyan hatalmasak, hogy ké­pesek lefogni a háborús gyújtogatok kezét. Balogh Gyula Indulás előtt az új hideghengermű MEGKEZDŐDÖTT A GÉPSOROK RÉSZLEGES ÜZEMBEHELYEZÉSE j Nemcsak megyénk, de az országnak is egyik igen je­lentős beruházása a Salgó­tarjáni Acélárugyár új hi­deghengerműve. A népgazda­ság közel 250 millió forintot biztosított e korszerű üzem létesítésére, amely a maga nemében JÍözép-Európában egyedülálló lesz. Néhány hónappal ezelőtt az építők és a szerelők ki­adták a jelszót: október 28-án megkezdik a pró! aüzemelte- tést. Addig azonban a csak­nem teljesen automatizált üzemben számtalan aprónak látszó, de igen fontos munka elvégzése van még hátra. Ilyen például a szerelés el­lenőrzése, mert hiszen egyet­len rossz kapcsolás tönkre leheti az egész berendezést. Ez az ellenőrzési munka jó ütemben halad. Ez biztosíték arra, hogy Salgótarján leg­nagyobb rekonstrukciós mun­kája határidő előtt elkészül. A Hazafias Népfront Rét­sági Járási Bizottsága és a diósjenői párt-, tanács- és tömegszervezetek közös ren­dezésében kínai—magyar ba­rátsági napot tartottak Diós- jenőn. A barátsági napra meg­hívták a Budapestre akkredi­tált Kínai Nagykövetség tag­jait is. A Nagykövetség ré­széről Cen-pi Cao a nagykö­vetség másodtitkára vett részt a baráti találkozón. A ven­déget ünnepélyesen fogadták a község és a járás vezetői, majd elkalauzolták a község fontosabb létesítményeinek megtekintésére. Cen-pi Cao elvtárs ta­nulmányozta az iskolában folyó oktatási módszere­ket, érdeklődött a műve­lődési otthon rendezvé­nyei és tevékenysége iránt. Megtekintette a Szocialista foglalkoztatási otthont is. A termelőszövetkezeti tagok meghívására baráti eszmecse­rét folytatott a termelőszövet­kezet vezetőivel, tagjaival is. Megtekintette az új majorban létesített állattenyésztést, kü­lönösen a szarvasmarha- és sertéstenyésztés iránt érdeklő­dött. Délután fél hatkor nagy­gyűlést tartottak a művelő­dési otthonban A nagygyűlé­sen mintegy 600 ember vett részt. A nagygyűlés előadója, Fábián Ferenc, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára, a jelenlegi nemzet­közi helyzet legfontosabb ese­ményeiről, a népek közötti barátság elmélyítésének gon­dolatáról beszélt. Ismertette a német kérdéssel kapcsolatos eseményeket és elmondotta, mindannyiunknak leg­fontosabb érdeke min­dent megtenni a német békeszerződés megkötésé­nek elősegítésére. A nagygyűlésen felszólalt Cen-pi Cao elvtárs, a Kínai Kedden délelőtt, amikor a Kreml tornyának órája el­ütötte a tizet, az újonnan épült kongresszusi üvegpalo­ta nagytermében megkezdő­dött a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXII. Kongresz- szusa. Moszkva ünnepi dísz­be öltözött, úgy köszöntötte a XXII. Kongresszust. Mél­tán mondhatjuk, nincs a föld­kerekségnek olyan szervezete, legyen az bármennyire is fontos, amely nagyobb nem­zetközi figyelmet váltana ki, mint a most folyó moszkvai tanácskozás. Az ország ügyei­ről tanácskoznak, mégis az egész világ dolgozóinak mil­liói és milliói tekintenek rá­juk. Nincs ezen csodálnivaló, hiszen az SZKP olyan helyet Még két nap és október 20-át mutat a naptár. Lejár a határidő, amelyre termelő- szövetkezeteink vállalták, hogy végeznek a kenyérga­bona vetésével. A legutóbbi jelentések adatait vizsgálva kitűnik, hogy termelőszövetkezeteink nem tudták tartani a nyári munkák nagyszerű ütemét, elmaradtak az őszi gabona vetésével. A legutóbbi jelentések ar­ról adnak számot, hogy a kenyérgabona vetéstervének mintegy 34 százalékán tették földbe a magot szövetkeze­teink, s a munkák ütemét te­kintve nincs meg a biztosíték arra, hogy október 20-ig be­fejezik a kenyérgabona veté­sét megyénkben. Vannak Nagykövetség másodtitkára is. Felszólalásában hangsú­lyozta, minden nép, az egész világ békeszerető embereinek érdeke a német békeszerződés megkötése. A hatalmas kínai nép is szolidaritást vállalt a békeszerződés megteremtéséért harcot folytató német néppel, és minden erejével támogatja e fontos nemzetközi kérdés megoldásának elősegítését. A vendégek a késő esti órákban távoztak el a község­ből, a diósjenőiek forró kö­szöntéssel búcsúztak a kedves kínai elvtárstól. foglal el a világ kommunista pártjainak sorában, amely példát mutat és irányt szab a kommunista és munkás­pártok számára. A XXII. Kongresszus ezért került a világ közvéleményének közép­pontjába. A nagy érdeklődés kifejeződött már abban is, hogy a kongresszusra a kom­munista és munkáspártok a világ minden tájáról elküld­ték képviselőiket. Ott vannak Moszkvában milliók és mil­liók nevében fehér, fekete és sárga színű emberek kül­döttei. És ezeket a küldöt­teket szerte a világban vár­ják, vigyék a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. Kongresszusának üzenetét. olyan termelőszövetkezetek — — Szente, Ősagárd, Nézsa, Bánk, Szúpatak —, ahol még meg sem kezdték a vetést, vagy csak jelentéktelen terü­leten vetették el a gabonát. Október hónapot tekintve nincs jelentős előrehaladás a vetési munkában, pedig ahogy kiszaladunk a vetéssel októ­berből, úgy csökkennek remé­nyeink is a jövő évi gazdag termésre vonatkozóan. Legfontosabb feladat tehát ezekben a napokban, hogy minden felszántott, arra al­kalmas területen megkezdjék a vetést. A gépállomásoknak most már sürgősen fokozni kell a kettős műszakban dolgozó gépek számát és szükség van arra is, hogy dolgoz­zanak a gépek vasárnap is. A kisterenyei és a pásztói gépállomásokon már az elmúlt vasárnap is dolgoztak a gépek. A Pásztói Gépállomás kör­zetében 20 gép dolgozott. A Kisterenyei Gépállomás körzetéhez tartozó ter­Termelőszövetkezeteink az 1962-es gazdasági év tervkészí­tésével párhuzamosan meg­kezdték a szerződéskötést is az Állaforgalmi Vállalattal. A tervek szerint termelőszö­vetkezeteink mintegy 208 százalékkal értékesítenek több sertést jövőre, mint az idén. Eddig az értékesítésre kerü­lő sertések mintegy 38,8 szá­A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXII. Kongresz- szusa a kommunizmus építé­sének további irányát hatá­rozza meg. Az okmány, amely a kongresszus asztalán fek­szik — a párt új program- tervezete — korunk kommu­nista kiáltványa. Ez a terve­zet megfogalmazza, hogyan fogja a szocializmus az em­beri tevékenység fő területén, az anyagi javak termelésében mindössze néhány évtized alatt véglegesen legyőzni ,a kapitalizmust. * Ez a tanácskozás ezzel nemcsak a Szovjetunió tör­ténetében emelkedett naggyá, hanem naggyá lesz az embe­riség történetében is. melőszövetkezeteknél mintegy 40—45 gép készí­tette vetés alá a talajt, s vetett. E napon mint­egy 200 katasztrális hold­dal szaporodott a körzet­ben a termelőszövetkeze­teknél a búzavetés terü­lete. A gépállomások munkája mellett szükséges, hogy vala­mennyi fogatos vetőgép mun­kába álljon s az állami gaz­daságok pedig, ahol már be­fejezték a gabonavetést, se­gítsék a termelőszövetkezete­ket vetőgépekkel. A munka meggyorsítása ér­dekében a gépállomások me­gyei igazgatósága olyan intéz­kedést hozott, hogy azokban, a termelőszövetkezetekben, ahol nagyobb a lemaradás, több gépet összevonnak és Salgótarján város, valamint a járás vasipari üzemeitől kér­nek mintegy 16—20 szerelőt, akik a vetés ideje alatt a gép­állomásokon segítenek megja­vítani a nagy szárazság miatt gyakran meghibásodó gépe­ket. zalékára kötöttek szerződést az Állatforgalmi Vállalattal és a jelek szerint az értéke­sítésre kerülő hízottsertések ütemezése is jobban alakul, mint eddig A terv szerint emelkedést mutat a vágómarha értékesí­tése is termelőszövetkeze­teinknél, azonban itt még jó­val kevesebb szerződést kö­töttek meg az Állatforgalmi Vállalattal. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy a nagy­arányú vágással igen erősen megcsappant ' megyénk szarvasmarha állománya. Ter­melőszövetkezeteink akkor cselekszenek helyesen, akkor enyhítenek jövő évi gond­jaikon, ha a balassagyarmati járáshoz hasonlóan felnevel­nek valamennyi növendékál­latot. Az 1962-es gazdasági évben egyre inkább előtérbe kell, hogy kerüljön az áruértékesí­tés a háztáji gazdaságokból. S erre a termelőszövetkeze­teknek az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani, hiszen a jelenlegi állapot szerint a háztáji gazdaságokból csupán 82 hízottsertésre és mintegy 300 szarvasmarha értékesíté­sére kötöttek szerződést a termelőszövetkezeti gazdák. A gabona és egyéb növény­féleségek értékesítésére még csak előzetes felmérések foly­nak a termelőszövetkezetek­nél. Igaz kenyérgabonából ed­di" mintegy 60 vagonra már szerződést is kötöttek a ter­melőszövetkezetek, azonban a zöldségfélékre még csak elő­zetes kötések vannak, hiszen a termelőszövetkezetek és a MÉK szakemberei most a tervkészítéssel párhuzamosan mérik fel milyen mennyiségű áru értékesítése látszik bizto­sítottnak az 1962-es gazda­sági évben. Egy édes kislány az édes szőlők tövén. (Képriport az 5. oldalon)---------------------------------------­Kí nai—magyar barátsági nap Diódjéiiőn Minden felszántott területen vetni kell EDDIG A KENYÉRGABONA 34 SZÁZALÉKA KERÜLT FÖLDBE-----------------<% % ---------------­Tö bb sertés és vágómarha az 1962-es gazdasági évben az ideinél

Next

/
Oldalképek
Tartalom