Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)
1961-10-14 / 83. szám
4 NÖGRÄDI NÉPÜJSAG 1961 október 14. TANÁCSKOZOTT AZ Meggyőződésem, hogy szorgalmas népünk továbbra is támogatja a kitűzött célok megvalósítását Részletek Bódi Jánosné, Nógrád megyei képviselő országgyűlési felszólalásából Tisztelt országgyűlés! Amikor megkaptam a második ötéves népgazdasági fejlesztésről szóló törvényjavaslatot, érdeklődéssel tanulmányoztam. Miután elolvastam, az a gondolat jutott eszembe, ho^” ötéves tervünkben megvalósulni' látom a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának azt a gondolatát, mindent az emberért, mindent az ember nevében. Ezt a mondatot ötéves tervünk törvényjavaslatában így nem találhatjuk, de azok a tények, amelyek fejlődésünk biztató számait mutatják, bizonyítják, hogy népgazdaságunk fejlődése ezen az úton jár, Mint hallottuk a vitában is, az iparban nagyarányú rekonstrukció, műszaki fejlődés megy végbe. E munka során a gyártási 'eljárások tökéletesítésével, szociális, egészségügyi beruházások megvalósításával lényegesen javulnak az iparban dolgozók munkakörülményei, jobb lesz a munka- és egészségvéde lem. Vajon nem az emberről való gondolkodást, az emberért folyó nagyszerű munkát mutatja-e, hogy az ötéves terv ideje alatt a géppel fel rakott szén aráhya jelentősen növekszik. Vajon az a hatvankétezer traktor, amely- lyel második ötéves tervünk végén rendelkezünk, nem az emberi munkát könnyíti-e? Már most elmondták a vitában résztvett képviselőtársak hogy az aratás derékfájás nélkül történt. A több traktor, a több munkagép köny nyíti a mezőgazdasági munkát is, de azt is jelenti, hogy a több termés az egész magyar nép jólétét, előrehaladását biztosítja. A törvény- javaslatnak az oktatásról, a népművelésről, a lakosság anyagi helyzetéről, a lakásépítésről szóló részeinél megint csak az tükröződik, hogy a több általános, középes felső iskola, a sok ezer porszívó, hűtőszekrény, televízió, a 250 ezer lakás —r mind az emberért való munkát, az emberről való gondoskodást bizonyítják. Ezek a csak hevenyészetten is felsorolt tények szocialista rendszerünk humanizmusát, békés alkotó tévékenységét bizonyítják. Mégis lehetnek, akik úgy vélekednek, hogy a célkitűzések elsősorban a fiatalabb generáció boldogulását, könnyebbségét jelentik. Mondhatják, hogy az öregekről való gondoskodás nem kap megfelelő helyei. A rosszindulatúnk még azzal is vádolhatnak, hogy csak addig kell az ember, amig dolgozni tud. Valóban mi a szocializmust nem csak az unokáknak. hanem a mai generációnak is építjük. De a képvi selői munkából vett számtalan példa is azt bizonyítja, hogy az idősebbek érzik a róluk való gondoskodást, lát ják a társadalmunkban végbement hatalmas fejlődést és a leghűségesebb szószólói a népi demokratikus rendszerünknek. ök azok, akik a múlt minden keservét, nyomorát ismerték és ma elmondják a fiatalságnak a régi világ szenvedéseit. megváltozott életünk szépségeit, örömeit. Az idősebbek nagvra értékelik azt, hogy egy esztendő alatt megkétszereződött az alacsony nyugdíjak összege. Népi demokráciánk nagy :vív- mánya, hogy kormányzatunk intézményesítette a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjazását, öregségi járulék fizetését és évente több mint kétszázmillió forinttal segíti az idős dolgozó parasztokat. Tisztelt országgyűlés! Vannak társadalmunknak olyan öregjei is, akik más és más okok miatt nem élnek, vagy nem élhetnek családi közösségben. Ezeknek nyugodt biztonságát az állam vállalja magára és biztosítja nekik a nyugodt öregkort. Ezekről szeretnék szólni néhány szót és javaslatot előadni. Az elmúlt esztendőben közel kilencezer szociális otthonbeli férőhely fenntartását biztosította az állam. A második ötéves terv törvényjavaslatának 87. paragrafusa rögzíti az egészségügyi intézményekre vonatkozó főbb teendőket. Ennek egyik része a szociális otthonok működtetése, munkájuk megjavítása. Tudomásom szerint az országban mintegy 200 szociális otthon működik. Az otthonokban elhelyezett idősek gondozásával is bizonyítjuk, hogy hazánkban az emberről való gondoskodás mindennap megvalósul. Ezer tény bizonyítja, hogy milyen gyökeresen más & kapitalista szociálpolitika és hazánk szociális politikája. A szociális otthonokban elhelyezettek megfelelő ellátásban és gondozásban részesülnek. Államunk sokat fordít az öregek helyzetének meffiaví tására és. a gondozottak életének biztosítására. Mégis szükségesnek tartom, howy az elismerés szavai mellett szóvá tegyem azokat a gondokat és1 problémákat, amelyek a szociális otthonok működésé nél és fenntartásánál tapasztalhatók. Az első ilyen dolog, amit szóvá teszek a szociális otthonok helyének megválasztása. A szociális otthonok létesítése rendszerint ott történt, ahol erre alkalmas épület volt. Leggyakrabban rtigi kastélyokban, vagy időközben felszabadult épületekben helyezték el a rászorulókat. Annak idején a szocialista iparosítás nagy alapvető kérdéseit kellett megoldani, ami felszámolta hazánkban a munkanélküliséget. Ez szükséges volt. E'e ebben az időben lefoglaltak olyan épületeket is, amelyeket más célokra gazdaságosabban, hasznosabban lehetett volna, vagy lehetne fenntartani. így most más célra nagyon alkalmas ' épületeket használna^ szociális otthonnak és nem tudunk olyan bajokat megoldani, ami a vita eddigi részében már többször és jogosan elhangzott: a jobb foglalkoztatottságot. Nem arról van szó, hogy a szociális otthonok elhelyezését a megyék, vagy járások ketegórikusan elleneznék. Felelősségből és emberségességből e°varánt a rhegyék és járások vezetői szívesen tárgyalnak a szociális otthonok elhelyezéséről, de Törvénybe iktatták az oktatási rendszerről szóló törvényjavaslatot Felemelték a tankötelezettséget, szakközépiskolák, felsőfokú technikumok létesülnek a hováteiepítés eldöntésénél ne csak az öregek szociális ügyeinek megoldását, hanem a munkaerő foglalkoztatottság gazdasági és politikai kérdéseit is vegyék figyelembe. Feltétlen helyes lenne, ha az Egészségügyi Minisztérium a megyékkel közösen olyan megoldást keresne, egy-két kivételes esetben, ami sok fájó dolgot szüntetne ’meg. Már említettem azt, hogy a szociális otthonok jelentős része nem a célnak megfelelően épült, éppen ezért sok átalakítás, bővítés szükséges rendeltetésszerű működésülíViöz. Tudom, hogy nem lehet máról-holnapra mindent biztosítani. Lehet, hogy nem is helyes egyik vagy másik helyen pénzt kiadni, de vannak olyan esetek, amikor a késedelmek, a huzavona miatt több százezer forint kára származik a népgazdaságnak. Mi tíz éven keresztül kértük Ludányhalásziban egy raktár létesítését, mert eddig évente több százezer forint kárunk származott a helytelen tárolásból. Hosszú utánjárással az Egészségügyi Minisztérium, és elsősorban az Építésügyi Minisztérium közbelépésére ezt a problémát megoldottuk. Azonban' nem tudtuk megszerezni a transzformátor biztosításához a megfelelő pénzösszeget. Ezért évente több tízezer forintot adunk ki villanymotor leégések miatt. Ez bizonyos fokig a gondozói munka rovására megy, nem beszélve arról, hogy nincs olyan üzemünk, ahol a leégett motorokat újratekercselhetnénk. Amikor ilyeneket említünk, sokszor türelmetlennek mondanak bennüket és nem mindenben nézik meg az érem két oldalát, mielőtt döntenek kicsinynek látszó, de az intézetben nagyot jelentő kérdésekben. A Mátraverebélyi Szociális Otthonban például a telefonhiány és az orvosi ellátás biztosítása okoz még mindig gondot a vezetőséginek. És mindez nem egy esetben a minisztérium illetékes főosztályának nem elég célratörő munkája miatt van. A következő probléma, amelyet szóvá teszek és rendezését javaslom, a szociális otthonokba való beutalás. Manapság találkozunk olyan eléggé el nem Ítélhető tendenciával, amelynél véleményem szerint szigorú közbelépés is szükséges. Arra gondolok, hogy a gyermekotthonokban éppúgy, mint a szociális otthonokban, találunk olyan gyermekeket. illetőleg öregeket, akiknek szüleik, hozzátartozóik a kényelmet elsőbbnek tartják, mint a gyermeknevelést, vagy a szülők megbecsülését. Ma sajnos előfordul, hogy a gyermekotthonba látogató szülők autóval érkeznek, vagy vannak a szociális otthonokban olyanok, akiknek gyermekei jól tudnának gondoskodni a szülők eltartásáról. Szükséges lenne egyes ~ esetekben még bírói döntéssel is megakadályozni, hogy az arra rá nem szorultak hozátartozói, gyermekek, vagy öregek állami intézményekben legyenek, állami pénzen. Előfordul, hogy a szociális otthonokban beutaltnak nyugdíja, vagy más jövedelmi forrása is van, tehát azt sem az állam gondjainak csökkentésére, hanem egyéni célokra fordítja. Számtalan ilyen példa van. Ilyen esetekben az ügyészséghez fordulunk és a törvénytelenséget felfedjük Tisztelt országgyűlés! •» Ismétlem, jóleső érzés volt elolvasni az előttünk lévő törvényjavaslatot, mivel nagyszerű célokat tartalmaz, amelyeknek megvalósítása népgazdaságunk fejlődését biztosítja. Meggyőződésem, hogy szorgalmas népünk továbbra is támogatja a kitűzött célok megvalósítását. Éppen Az országgyűlés szerdai ülésén Straub Gyula előadó ismertette a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot. A beterjesztett törvényjavaslathoz elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólott. Beszédében ismertette oktatási rendszerünknek azokat az eredményeit, amelyeket a felszabadulás óta értünk el. A reformterv a próbát kiállta — A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről most elfogadásra ajánlott törvényjavaslattal, amely — hazánk történetében először — az egész közoktatást, annak minden láncszemét érinti, azt a célt tűzzük ki, hogy a korábban létrehozott alapokra építve megteremtsük a szocialista társadalom szocialista iskolarendszerét. Az iskolai oktatás rendszerének további fejlesztése megérett társadalmi szükségszerűség. Népünk szocialista forradalma olyan körülmények között, folyik tovább, amikor döntő jelentősége van a gazdasági és kulturális építőmunkának. Az ipar műszaki színvonalának emelése a hazai adottságoknak és a szocialista nemzetközi munka- megosztásnak leginkább megfelelő iparszerkezet kialakítása; a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megszilárdítása, a tudományos mezőgazdálkodás széleskörű elterjesztése, a szocialista kultúra felvirágoztatása, az emberek szocialista tudatának fejlesztése — íme ezek a szocialista forradalom mai feladatai. E feladatok végrehajtása magasfokú általános műveltséget, széleskörű szakmai ismereteket, s nagy szervező erőt követel. Az iskolareform megvalósítása — folytatta Kállai elvtárs — közvetlen hatást gyakorol az egész népgazdaság fejlődésére, élőre lendíti az ipari és mezőgazdasági termelést. A mezőgazdaság szocialista átszervezése például ugrásszerűen megnövelte az igényt az agrártudományokra. Az 1960—61-es tanév az oktatási rendszer reformjának próbaéve volt. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a reformterv a próbát kiállta, annak minden elképzelését az élet igazolta. Az a három alapelv, amelyre egész iskola- reformunk épül — az élet- és iskola kapcsolatainak megerősítése; a műveltség színvonalának emelése és korszerűsítése; a hatékony kommunista nevelés — osztatlan elismerésre és egyetértésre talált a szülők; a pedagógusok és az ifjúság soraiban. Az üzemekben eltöltött munkában, az iskolai tanműhelyekben, a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok földjein, az önkéntes ifjúsági táborokban és más helyeken, ahol a középiskolás diákok és egyetemi hallgatók dolgoznak, ismét és ismét bebizonyosodott, hogy a mi ifjúságunk túlnyomó többsége becsületes, munkaszerető, életvidám ifjúság, az épülő szocializmus ifjúsága, amelyre népünk mindig számíthat. Majd arról beszélt, hogy azok a szülők, akik ellenezték a munkaoktatást, az egy év alatt felismerték, hogy a munka jó hatást gyakorol gyermekeik fejlődésére. Az iskolareform alapgondolata, a munka és a tanulás összekapcsolása teljes elismerést nyert. A reform helyessége már a gyakorlatban is bebizonyosodott. A munkásosztály ma már, mint aktív, közvetlen nevelési tényező jelentkezik az iskolában. Nemcsak a szakma fogásait igyekeznek elsajátíttatni a fiatalokkal, hanem elősegítik emberi, jellembeli fejlődésüket is. Változások az általános és középfokú oktatásban ezért a törvényjavaslatot a magam, valamint a Nógrád megyei képviselőcsoport nevében elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A nyolcosztályos általános iskola kitűnően bevált, s így hazánk oktatási rendszerének továbbra is szilárd - alapja marad. Iskolarendszerünk mindenkinek lehetővé teszi és mindenkitől megköveteli, hogy elvégezze a nyolc osztályos általános iskolát. Az új törvény a tankötelezettséget felemeli, s ezt a hatodik életévtől számított tíz tanévre terjeszti ki. Ez egyrészt azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek befejezze az általános iskolát, másrészt pedig szélesíti a továbbtanulási lehetőségeket. Azok a fiatalok, akik az általános iskola nyolc osztályának elvégzése után azonnal nem iratkoznak be sem középiskolába, sem iparitanulóiskolába. s munkába sem állnak, ’a kétéves továbbképző iskolákban folytatják tanulmányaikat. Hazánkban évről évre több fiatal tanul tovább az általános iskola VIII. osztályának elvégzése után. Tavaly az általános iskolát végzettek 43 százaléka tanult tovább a közép-, 23 százaléka a továbbképző és 30 százaléka az iparitanuló-iskolákban. Az általános iskolát végzettek 96 százaléka tehát valamilyen formában már tovább tanul. Lassan érlelődnek a feltételei annak is, hogy a tankötelezettséget még jobban ki terjesszük, s bevezessük az általános kötelező középiskolai oktatást. A legnagyobb változásokat a középfokú oktatásban hajtjuk végre. A középiskola két alapvető típusát akarjuk kialakítani: a megreformált gimnáziumot és a teljesen új szakközépiskolát. A gimnáziumban a tanulók valamely szakmában olyan — a heti egynapos üzemi gyakorlatokon szerzett — előképzettséget nyernek, amelyne birtokában az adott szakmában az érettségi után rövid idő alatt magas kúlturájú szakmunkások lehetnek. A szakközépiskola megteremtése a magyar oktatási rendszerben forradalmi jelentőségű tény. A szakmunkásképzés a középiskolában valósul meg), s ezzel a munkásosztály szakmai és műveltségi színvonala gyorsan emelkedik. A szak- középiskolában a tanulók 4 év alatt érettségit, s egy szakmában teljes képzettséget nyernek. A törvényjavaslat a ma működő középiskolák között felsorolja a' technikumokat is. A fejlődő ipar és mezőgazdaság igényeit azonban a középfokú technikus képzés nem elégíti ki. Ezért a törvényjavaslat a technikusképzés továbbfejlesztését és főiskolai szintre emelését tartalmazza. Az elmúlt évben megkezdtük a felsőfokú technikumok létrehozását is. Jelenleg két ipari és tizenhat mezőgazda- sági felsőfokú technikum van az országban. Az egész társadalom felelőssége A továbbiakban Kállai elvtárs azt fejtegette, hogy a felsorolt feladatok megvalósítása érdekében nagy felelősség hárul az értelmiségre. Egyetemeink alapvető feladata : kommunista szakembereket képezzenek. Majd a felnőttek oktatásáról beszélt, s elmondotta: a törvényjavaslat a felnőtt dolgozók oktatását az iskolarendszer szerves, az ifjúság oktatásával, nevelésével egyenértékű részévé emeli. Az iskolareform hosszú időre szóló célkitűzéseket állít a kormány és a társadalom elé. Meg kell szüntetni a túlterhelést, amely ma még a tanulók és pedagógusok vállait egyaránt nyomja. A pedagógiai tudomány minden eddigi eredményének mozgósításával hozzá kell látni ahhoz, hogy a munka bevezetésével nyert óriási nevelő. erőt megfelelően hasznosítsuk az oktatás és nevelés egész folyamatában. A társadalom és az iskola kapcsolatainak megszilárdításában döntő szerepük van a tanácsoknak, de a KISZ is tegye a tanulóifjúság soraiban végzett munkája központi feladatává az oktatási rendszer reformjában foglalt képzési és nevelési célok megvalósításának elősegítését. Az iskola és a társadalom legközvetlenebb kapcsolatát a pedagógus és a szülő, az iskola és a szülői munkaközösség alkotja. Kállai elvtárs az egész társadalom elismerését fejezte ki a Magyar Nők Országos Tanácsának a szülői munka- közösségek szervezésében és irányításában végzett odaadó munkájáért. Külön köszönetét mondott a pedagógusoknak nagyszerű munkájukért, majd így folytatta: — A pedagógusok szüntelenül képezzék magukat, ismerjék szaktárgyuk és a pedagógia legújabb eredményeit; világnézetben és kulturális ismeretekben együtt haladjanak az általános fejlődéssel. Meg vagyunk győződve róla, hogy nevelőink most már az új oktatási rendszerről szóló törvény segítségével, a társadalom erőinek közreműködésével, méltóan a nemzet bizalmára továbbra is becsülettel fogják teljesíteni nagyszerű hivatásukat. Kállai Gyula a következőkkel fejezte be beszédét: — Abban a mély meggyőződésben, hogy az új oktatási rendszerről beterjesztett törvény- javaslat elfogadásával nagy nemzeti ügyet szolgálunk, kérem az igen tisztelt ország- gyűlést: a törvényjavaslatot fogadja el, s iktassa törvényeink sorába.
