Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)
1961-10-04 / 80. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG I 1961. október 4. Egy nap a pártvezetővel Harmincöt évvel’ezelőtt fáradt lábú fiatalember kopogtatott be az egyik szécsényi ház kapuján. Erdélyből indult akkor, mögötte már idegen ajkú országok városainak ro- botos emlékei keveredtek az út porával. RÉGI EMLÉK — ÜJ BENYOMÁSOK Még nem volt egészen húsz esztendős, még szemének élénk csillogását nem törték meg a kudarcok, pedig tizenkét éves korában már illatos cipókkal terhelt kenyeres kosárral fütyörészett a hajnali válnak, megszűnik a határozatlanság, őszinte, nyílt viszony _ alakul ki az emberek között. „A dolgozókkal mindig egyenesen kell beszélni, akkor is, ha elismerjük eredményeiket, akkor is, ha többet várunk tőlük, csak így építhetünk bizton a tömegek alkotó erejére” — mondotta Marosán elvtárs. VIDÁM ASSZONYOK KÖZÖTT A Szécsényi Háziipari Szövetkezet messze földön híres szőnyegeket, térítőkét, függönagyon megfontoltan, egymás iránti megbecsüléssel, világos fejjel kell együtt haladnunk — mondja. — Ezt a világot nem istenek, császárok teremtették, hanem mi, a nép és nem grófoknak, bankároknak, gyárosoknak teremtettük, hanem magunknak, a népnek. A mi demokráciánk az élet, a hárommillió koldusból, a kizsákmányoltak millióiból magára talált, jövőt építő emberekhez méltó élet. A nagygyűlésnek vége van, körülveszik Marosán elvtárMA TANÁCSKOZNAK A NEMZETKÖZI DEMOKRATIKUS NÖSZÖVETSÉGET KÖSZÖNTŐ ASSZONYOK Salgótarjánban ma tanácskozásra jönnek össze azok az asszonyok, akik a Nógrád megyei nők nevében köszönteni fogják az NDNSZ budapesti ülésének résztvevőit. A Nőszövetség köszöntésére Nógrád megyei munkás, termelőszövetkezeti paraszt és háziasszonyokat, értelmiségi, kisiparos feleségeket és hivatali dolgozó nőket kért fel a megyei Nőtanács. Az asszonyok október 7-én utaznak Budapestre a Nőszövetség ülésére. Huszanicza Jánosné bemutatja a Szé- ' esényi Háziipari Szövetkezet munkáját és dolgozóit Útban a nagygyűlés színhelyére, ahol hatezer ember várja Marosán elvtársat Hatezren tettek hitet a párt és a kormány határozott intézkedései, az ötéves tervprogram végrehajtása mellett. BÉKEGYÜLÉSEK SALGÓTARJÁNBAN ÉS A TARJANI JÄRÄSBAN Salgótarjánban kezdődtek meg először a megyei Nőtanács kezdeményezésére szervezett békegyűlések, csoportos megbeszélések és kisgyű- lések. A városi Nőtanács háztömbönként szervezte meg a nőbizottságokkal egyetértésben az asszonyok mozgósítását ezekre a békebeszélgetésekre. A csoportos megbeszéléseken kívül Salgótarjánban békegyűlést is tartanak majd, a járásban pedig hat helyen kerül sor nagyobbszabású békegyűlésre. KISKÖRZETI TAPASZTALATCSERÉK a pásztói járásban utcákon. Abból is a nyűg, s az illat volt csupán az övé. És fütyörészve dugta zsebbe a kezét akkor is, amikor két hónapi kísérletezés után megint csak új városokat vett célba: hátha másutt sikerűi munkát találnia. Mert Szé- csényben, ahol az anyja és nővérei laktak — hiába volt a kedves emlékű tanár segítő szándéka is — a helybeliek sem igen leltek kereseti lehetőségre. * * Marosán György, az egykori ifjú, a munkásmozgalom bátor szívű, olyan hamar önállóságra edzett katonája most ott sétál a szécsényi utcákon, deres hajjal, arcára írt kemény vonásokkal, mégis mosolyogva s a régi tűzzel szemében. Szerényen eleveníti fel a régi, oly távoli messzeségbe tűnt emlékeket és arról beszél, hogy alig ismer rá a helyre, de úgy mondja: „Csodát műveltek maguk, elvtársak.” A dolgos kezű, új arcú emberek gazdag jövőt építenek itt, mint másutt is ebben a hazában: rendezett, tiszta utcák, a sárfalú kunyhók helyén büszke palotának ható, sziklaalapra épült házak sorakoznak. A VEZETÉS KRITÉRIUMA: A SOKOLDALÜ TÁJÉKOZOTTSÁG A szécsényi járás és Szé- csény vezetőivel találkozott minap Marosán György elvtárs. Ezt a baráti beszélgetést * sokáig nem felejtik el azok, akik részt vettek rajta. Hogy mit kell érteni a második ötéves tervben célnak jelölt vezetői munka tökéletesítése, erősítése alatt, abból példát nyújtott ez a két óra hosz- szás együttlét. Mennyi a lé- lekszám a járásban, mennyi a szervezett munkás, hány a párttag, a KISZ-tag, egy-egy akció végrehajtásához menynyi női aktíva mozgósítható? Milyen kulturális lehetőséget tudnak biztosítani a dolgozóknak. hogyan törődnek a nyugdíjasokkal, milyen a könyvtári ellátottság és forgalom, hány ipari üzem van a járásban, honnan helyes irányítani a gépállomást: a megye, vagy a járás székhelyéről? Miben mérhető le a különböző társadalmi szervek együttműködésének hatása, milyen a pártszervek és a tanácsok közötti kapcsolat? És a kérdések, a velük való mindennapi foglalkozás minden vezető alapvető feladata: ezeken át a bonyolult problémák egyszerűbbé, világosabbá nyöket gyárt. Csupa nő, vagy hetvenen, köztük összesen négy férfi. — Na, itt a gyártmányok művészi formáin, e temérdek gyönyörű holmin is lemérhető a mi nőink nagyszerű alkotó készsége. Miért van az, hogy néha nem ismerjük el ezt, mi férfiak? Én szívesen lennék igazgató egy ilyen kis üzemben, ahol a sok mosoly, az állandó jókedv megfiatalítja az embert, — mondja nevetve Marosán elvtárs, mialatt végigmegy a szövőnők között. El is beszélget velük: Dovi- csin Irénnel, Méhész Ferenc- nével, Lajkó József névéi, Kovács Józsefeiével, és Hörögi Máriával. Megkérdi keresetüket, munkakörülményeiket, terveiket, azután jóízűen eszik az elnökasszony, Huszanicza Jánosné saját készítésű, friss tepertős pogácsájából: „Ennek a kínálásnak nem lehet ellenállni.” Még egy epizód. A könyvtárt • szemléli Marosán elvtárs az elnöki irodában. Belelapoz némelyik könyvbe. S egyszercsak int a titkárának, hogy jegyezze fel az egyik könyv címét: Balzac: Chabert ezredes-e ragadta meg a figyelmét. IZZÓ HANGULAT A SZTÄLIN-LIGETBEN Már Balassagyarmat felé száguld a gépkocsi: ott nagygyűlésre várja többezer ember. Mit mond az országos vezető, hogyan ad választ a ki nem mondott kérdésekre, milyennek látják az ország szívében élő, munkálkodó vezetők az egyszerű emberek munkáját, hogyan ismerik vágyaikat. A Sztálin-liget szabadtéri színpadán áll a szónok, aki azzal kezdi, hogy most beszélgetni szeretne, olyan témádról, amelyek egyformán gondjai minden becsületes embernek. És lelkesen verődnek össze a tenyerek, amikor életünk nagyszerű jelenét, távlatait jellemzi szenvedélyesen: hogy ezt minden kalandorpolitikával szemben megvédelmezzük. — Hogy asszonyaink nyugodtan aludjanak, gyermekeink, az enyémek és mindannyiunké zavartalanul sajátíthassák el az egeket ostromló tudományt, hogy munkás a gyárban, paraszt a földeken és orvos, meg miniszter, ki-ki a maga helyén teljes figyelemmel dolgozni, alkotni tudjon, ezért nekünk sat diákok és felnőttek, asz- szonyok és férfiak, a legkülönbözőbb foglalkozású emberek: mindenki akar még vele pár szót váltani. Egy dejtári parasztmenyecske fejezi ki leginkább, hogy mit ért ez a találkozás: „Köszönjük, hogy időt szakított számunkra, jöjjön el megint hozzánk, Marosán elvtárs.” Kondorost János A Zagyvái Bányaüzem 1961-re kidolgozta a műszaki intézkedési tervét, éppen úgy, mint az előző években. Természetes, a műszaki . intézkedések hatása sok esetben nem azonnal érezteti eredményességét a termelésben, illetve a gazdasági mutatókban. A műszaki intézkedések eredménye azonban rövidebb- hosszabb távlatokban feltét len jelentkezik. Ha visszaforgatunk az 1959-es mutatóinkhoz és figyelemmel kísérjük azokat napjainkig, akkor a fejlődést világosan érzékelhetjük, amelyben igen nagy szerepe van a műszaki fejlesztésnek. Az egy napra eső termelés alakulása például a következők: 1959. évi napi termelés 972,4 tonna, 1960. évi napi termelés 1070,0 tonna, 1961 augusztus hóig a napi termelés 1169,7 tonna. A termelés növelésének a legfontosabb útjai egyrészt a létszámnövekedés, másrészt a termelékenység emelése. Az utóbbi számunkra igen fontos kérdés, ezt jelölte meg pártunk kongresszusa, ezt a célt tűzte ki a ötéves terv, Ezért a műszaki fejlesztési tervben igen nagy szerepet kell kapjon a termelékenység növekedése. A teljesítmény jelentőségének megfelelően kapott helyet a Zagyvái Bányaüzem műszaki fejlesztési tervében a gépesítés, amely egyik emelője a teljesítményeknek s néhány éve indult meg. Gépi rakodás 1959-ben napi 249,2 tonna, 1960-ban 351,2 tonna, 1961 augusztus hóig 391,8 tonna. Gépi szállítás 1959-ben napi 331,1 tonna, A pásztói járásban a negyedik negyedévben megrendezik az állandó bizottságok ankétját. Az ankétok megrendezésére körzetenkénti tapasztalat- cserék formájában keiül sor, ahol az állandó bizottságok vezetői és tagjai megbeszélik egymás módszereit, kicserélik tapasztalataikat és meghatározzák egy-egy állandó bizottság számára a legfontosabb feladatot. 1960-ban 430,0 tonna, 1961 augusztus hóig 439,4 tonna. Természetes a gépesítés nem egyedüli feltétele — habár fontos — a teljesítmények növelésének. A gépesítés növelése érdekében kísérleteket folytatunk a másodlagos művelésben P—3 típusú páncélkapar óra való rárobbantással és amennyire a főteviszonyok és egyéb körülmények a páncélkaparó üzemeltetését lehetővé teszik, üzemszerűen kívánjuk alkalmazni. Teljesítményt befolyásoló tényezők a fejtési rendszer lehető legjobb megválasztása az adott bánya viszonyainak megfelelően. Kísérleteket folytatunk a fejtési homlokhossz növelésére és a fejtési fogásmélység növelésére. Műszaki és munkásszervezés terén figyelemreméltó, hogy csökkent az improduktív1 munkaidő az új normák bevezetésével. Mentünk előre a munkahelyek közvetlen anyagellátásában is. E feltételek és egyéb más feltételek teljesítésével emelkedett a zagyvái üzemnél az összüze- mi teljesítmény, amely a következőképpen alakul: 1959 évet 100 százaléknak véve, 1960-ban 104,8, 1961 augusztus hónap 109,6 százalék. Fontos helyet kapott a műszaki fejlesztésben a bányavágatok korszerű biztosítása. Az összes nyitott vágatnak 1959-ben 25,7 százalék, 1960- ban 28,0, 1961 augusztus Kőig 32,3 százaléka lett korszerűen biztosítva. A korszerű biztosítás igen fontos tényező a vágatok élettartamának növelésében, látszólag ugyan drágább a megépítése, tartóssága azonban hosszabb életű, A MŰSZAKI FEJLESZTÉS FÓRUMA Műszaki fejlesztés a műszaki és gazdasági mutatók tükrében i Köszöntjiik a világ asszonyainak ülését Ma és a hét következő napjaiban nagyszerű esemény színhelye Budapest. Nyolcvan ország, 200 millió asszonya küldte el képviselőit, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség fővárosiakban tartandó ülésére. Nagyon örülünk, hogy Budapestet választották esedékes ülésük színhelyének. A magyar asszonyok, a magyar nép elismeréssel adózik a békéért, az emberiség haladásáért hősiesen küzdő Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tevékenységének. Eddigi munkássága során az NDNSZ irányította a nők harcát, politikai, gazdasági jogainak megvédéséért, vagy megszerzéséért. Hirdette és védte a nők jogát, a jobb élethez, szabadsághoz, a kulturális fejlődéshez. Kitartóan küzdött a gyermekek védelméért és biztonságáért, jobb életéért és tanulási lehetőségéért. A nők millióit ösztönzi cselekvésre, kiterjesztve ezzel saját területén és sajátos módon a népek akaratát, hogy nem engedik sorsukat akaratuk ellenére irányitani. Az elmúlt fél évszázadot két nagy véres háború és sok más összeütközés jellemezte, amelyek gyászba borították az egész világot. A háborúkban most is, mint mindig, a nők veszítettek a legtöbbet, fiaikat, férjeiket, gyermekeik apját rabolta el tőlük a tragikus vérontás. Érthető tehát, ha a nők élvonalban állnak a háború elleni küzdelemben, a béke megvédésében. A háború fenyegetése ma is fennáll, sót súlyosbítja az atomfegyverek létezése, amelyek veszélyeztetik az egész világot. Éppen ezért szükségesebb most, mini eddig bármikor, hogy a nők egyesüljenek a háború elleni küzdelemre, hogy a háborút mindörökre megakadályozzák. Mi is tudjuk és örömmel gondolunk arra, hogy nincs és nem is volt olyan akció a béke védelmére, amelyben ne lett volna része a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségnek. Számos kiváló békeharcost számlál soraiban ez a nemzetközi szervezet, köztük olyan hőslelkű asszonyt mint Eugéne Cotton asszonyt a szövetség titkárát, Nina ,Fopüvát a szovjet nők harcos képviselőjét és még a sok bátor asszonyt, akiket most igaz szeretettel és melegséggel köszöntünk a mi hazánkban. Köszöntjük a példamutató szovjet asszonyokat, a szocialista tábor országainak nő képviselőit, a fáradtságot nem ismerő áldozatkész kínai asszonyokat és a Német Demokratikus Köztársaság asszonyait, lányait is. örülünk, hogy hazánkban üdvözölhetjük Afrika és Ázsia asszonyait, a gyarmati és elnyomott népek nő képviselőit, akik nagy bátorsággal és önfeláldozással vesznek részt népük harcában. Most, amikor fontos ülését tartja az NDNSZ a jelenlegi nemzetközi helyzetben van egy és más olyan fontos esemény, amely minden bizonnyal itt is szóbakerül. A mostani kongresszusnak éppen ezért van különösen jelentősége. A világ asszonyai is hallatni fogják szavukat, amely- lyel tiltakoznak a háborús gyújtogatok újabb és újabb, a népeket veszélybe sodró tettei éllen. És elszántan állnak majd a német békeszerződés megkötésének fontos ügye mellé. Mi hisszük, hogy éppúgy, mint fennállásának eddig eltelt másfél évtizedében most is elszántan és rendületlenül állnak a legsürgetőbb nemzetközi eseményeknek, a népek érdekében történő megoldása mellé. A békés, alkotó munka, az emberiség boldogsága lelkes harcosainak munkájához mi is sok sikert és gazdag eredményeket kívánunk. kevésbé szorul javításokra és biztonságosabb. Annak ellenére, hogy megépítése drágább, a tartósságával megtérül a belefektetett költség és végeredményben távlatokban, mint önköltségcsökkentési tényező jelentkezik. Ezért a korszerű biztosítást tovább kívánjuk fokozni, a jövőben még nagyobb mértékben. Műszaki intézkedések követkézéiben javult a baleseti gyakorisági szám is. Amíg 1959-ben 53,3, 1960-ban 39,0, 1961 első felében 34,1 volt a baleseti gyakoriság. Nagy súlyt helyezünk a biztonsági berendezések és a munkahelyek biztonság-technológiai előírásainak betartására. E kérdésben az említett eredményekkel nem vagyunk megelégedve, további erőfeszítésekre van szükség, minden műszaki és minden dolgozó részéről, a balesetek csökkentése érdekében. A műszaki fejlesztés jelentős befolyással van az üzemi önköltség alakulására is. Az anyagköltség alakulása egy tonna kitermelt szénre 1959- ben 47,07 forint, 1960-ban 45,41, 1961 augusztusig 39,97 forint volt. Az anyagtakarékosság az anyagok kétszeres, vagy esetleg többszörös fel- használása. — ahol arra mód van — és más egyéb műszaki és szervezési intézkedések következtében az üzemi önköltség kedvezően alakult: 1959-ben 187,24 forint, 1960- ban 181,52, 1961 augusztus hóig 170,13 forint. Kevésbé értünk el eredményeket a minőség javításában. Feladatunk az, hogy a termelés mennyiségét a kalória terv figyelembevételével eltoljuk a Forgács-lejtős és Királytáró felé, hogy e két említett bányaüzem — mivel ezek magasabb kalóriát képviselnek —, nagyobb mértékben vegyen részt a tervek teljesítésében. Minőséget befolyásoló tényező negatív irányban még, hogy a gépirakodás következtében kevésbé van lehetőség a munkahelyi kézi palaválogatásra, ezért a válogatás az osztályozó felé tolódik el. Ami a munkahelyi tisztántermelést illeti, leginkább elérhető a robbantási technológia betartásával, vagyis a robbantó lyukak feltétlen szénbe való telepítésével, mellyel elérhető, hogy a szénréteg közé beágyazott pala, a robbantás következtében nagyobb darabokban jelentkezik, így jobban látható és kiválasztható A Zagyvái Bányaüzem 1961-es műszaki fejlesztési terve konkrétan magában foglalja azokat az intézkedéseket, melyek elősegítik a termelékenység növelését, a minőség további javítását, a gépesítés fokozását, anyagtakarékossági intézkedéseket, költségek csökkentésére vonatkozó terveket, a műszaki beosztottak és a dolgozók oktatására, egészségvédelmére és a biztonságos munkára vonatkozó terveket, melyek végrehajtásában már az év augusztus hónapjában megvannak az eredmények. A hátralévő időben fontos feladat, hogy a folyamatban lévő, vagy végre nem hajtott intézkedések bevezetést nyerjenek. E feladatokat csak úgy lehet eredményesen végrehajtani, ha az üzem valamennyi dolgozója — műszaki és fizikai egyaránt — a saját munkahelyén la tudásának legjavát állítja a cél szolgálatába. Az üzemvezetőség arra törekedik, hogy a párt és szakszervezet és az összes dolgozók segítségével a kidolgozott tervnek érvényt szerezzen a gyakorlatban. Takács Vilmos bányavezető