Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-30 / 79. szám

1961. szeptember 30. nógrádi népújság 3 Szépséghibával Az újságíró számára is jó do­log, ha nagyszerű termelési ered­ményekről adhat hirt olvasóinak. Az elmúlt hónapokban különösen a szénbányászat területén nem is volt ezzel semmi különösebb baj, sőt maginak az újságíró­nak okozott gondot a különböző dicsérő szavak keresése, amely- lyel az elért eredmények nagy­ságát, magát a munkahőstettet kívánta kifejezni. Nos, ß harma­dik negyedév végén is ilyen szavakat kellene keresni jó néhány bányaüzemünk kollektívá­jára, ha . . . A harmadik negyedévet fejez­zük be ezen a napon, s több bányaüzemünk dolgozói jelentet­ték: határidő előtt fejezték be a III. negyedévre előirányzott mennyiségi tervüket. A ménkesi bányászok szeptember 25-én, a mátranovákiak, kányásiak, szo­rospatakiak 27-én, a nagybáto- nyiak pedig 28-án küldték fel­színre a negyedéves terv teljesí­téséhez szükséges utolsó csille szenet is. A hátralevő napokban ezek íz üzemek több ezer tonna szénnel tetőzték meg negyedéves előirányzatukat. Az #őt bánya­üzem tervtúlteljesítése talán azt is eredményezi, hogy ma a tröszt is eleget tesz erre az időszakra eső mennyiségi előirányzatának. S talán ezekről az eredmények­ről is lehetne szép szavakat írni. Mégsem lehet megtenni, mert ezek az eredmények a verseny korábbi időszakában elért sikerek titka, semmi esetre sem a szep­temberi hónapé. Szeptemberben ugyanis a 12 termelő üzem közül — szeptember 28-ig — mindössze 4 üzem termelt száz százalék fe­lett, a to"bbi csúnyán elmaradd terve teljesítésében. Kazár pél­dául 87,6, Zagyva 92,6, Mizsería 92,9 százaléknál tartott - hogy csak néhány számot írjunk. Es ezek a számok, tények fi­gyelmeztetnek, sok szépséghiba felfedezésére késztetik az újság­írót, de az olvasót is. Miért kö­vetkezhetett be ez a szépség­hiba? Sok oka van. Igaz, hogy több üzem vagonhiánnyal küzd. A külfejtés tervszerűtlen üzemel­tetése is visszahúzza a tröszt egészét. De a legfontosabb tanul­ság azonban mégis az, hogy egy-egy versenysza^aszban bűn a mennyiségi tervek mindenáron való teljesítésére, a kirakatpoliti­kára törekedni. Mert így, vagy úgy, de ez a felfogás megbosz- szulja magát. Ezért lett a tröszt III. negyedéves tervében is egy kis szépséghiba. S. L. ^ ^ lé?) TÖBB MINT 400 FOLYO- [METERES TÚLTELJESÍTÉS Ja korszerű biztosítás­ban A Nagybátonyi Bánya­üzemnél hosszú éveken át nagy gondot okozott elsősor­ban a főszállítóvágat nagy nyomása. A nyomásviszonyok rövid idő alatt megrongálták a fabiztosítást, s nem egy esetben műszakonként 3—4 órás terrfleléskiesést is oko­zott az ebből származó ka­rambol. A bánya vezetői a tröszttel egyetértésben ebben az évben már nagy ütemben láttak a régi és az új főszállítóvágat és a légvágatok korszerű biz­tosításához. Ebben az évben — kilenc hónap alatt — a tervezett 1640 folyóméterrel szemben 2047 folyóméter vá­gatot biztosítottak korsze­rűen, TH-gyűrűkkel, 407 folyóméterrel többet, mint azt tervezték. RÖVIDEN: — A normák felülvizsgálá­sának tapasztalatairól és a további feladatokról tanács­kozott csütörtökön a Salgó­tarjáni Tűzhelygyár pártbi­zottsága. — Fatakarékossági hónap kezdődik október elsején szén­medencénk bányaüzemeiben. Hazánkban eddig még nem gyártott szállítószalagot készítenek a Bányagépgyárban tassák az új, nagyteljesít­ményű berendezések gyártását. Az első három szállítószala­got az ecsédi külfejtés kapja, utána egy nagyobb mennyi­séget a gyöngyösvisontai kül­fejtéshez küldenek.-----------------4^^ ---------------­­Ki váló nődolgozók, szocialista nőbrigádok tanácskozása Október 3-án, délután ta­nácskozásra jönnek össze a Szakszervezetek Megyei Taná­csa nagytermében a női szo­cialista brigádtagok és kiváló dolgozók. A megyei munkásnők talál­kozóján Nádasdi András, az SZMT vezető titkára mondja----------------»>-------------------------­Te ljesítette egész éves vállalását • a Salgótarjáni Erőmű A külszíni szénfejtések, az egyre nagyobb méretű építkezések és más munkála­tok mind sürgetőbbé tették a nagyteljesítményű szállítósza­lagok hazai előállítását. Ilyen berendezés gyártásának elő­készítését kezdték meg a na­pokban a Zagyvapálfalvi Bá­nyagépgyárban. A szállítószalag szélessé­ge 1200 milliméter, hosz- szúsága pedig 600 méter lesz. Óránkénti teljesítménye el­éri majd a 2000 tonnát. A Bányagépgyárban eddig ennél negyedrésszel kisebb 500 tonna teljesítményű és 330 métgr hosszú szalagokat gyár­tottak. Az új, nagyteljesít­ményű berendezés számos műszaki probléma megoldá­sát teszi szükségessé, hiszen Magyarországon ilyen szállí­tószalagot még nem gyártot­tak. Ezért érthető a szakem­berek országos érdeklődésé a gyártás sikere iránt. A Földkotró Vállalat, amely vállalta a tervezést, a rajzokat már elküldte. A gyárban most folyik annak a helynek a kijelölése, ahol a 600 méter hosszú berende­zés összeszerelése megtörtén­het. Ugyancsak megérkezett az anyagjegyzék, amelynek alapján megtörtént a meg­rendelés. A ecsédi külfejtés­ről visszaérkeztek azok a görgők, amelyeket majd en­nél a szállítószalagnál alkal­maznak. Az ott lefolytatott kísérletek igazolták a várako­zásokat, a görgők megfelel­tek a követelményeknek. Most már csak a részletraj­zok hiányoznak, rövidesen megkezdik a technológai előkészítését is, hogy átjövő évi ter­melési programba beik­Az átlagosnál rosszabb ha­tásfokkal dolgozó kazánok mellőzésével is tizenkét millió kilowattóra villamosenergia terven felüli termelésére vállalkoztak az év elején a Salgótarjáni Erőmű kazánfű­tői és turbinagépészei. Ez a szocialista kötelezettségvál­lalás azért jelentős, mert az Erőmű utóbbi öt év átlagában elért teljesít­ményét akarták biztosí­tani a dolgozók, kevesebb kazán üzemeltetésével és az eddigieknél gazdasá­gosabban. Annak ellenére, hogy az el­Ezzel megkezdődik a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyárban a mammut szállítószalagok so­rozatgyártása. Az 1200 milli­méter széles szalagot az 1600, majd a 2000 milliméter szé­les gumihevederrel rendelke­ző berendezések gyártása kö­veti majd. el a szocialista brigádmoz­galom eddigi tapasztalatait és feladatait. Majd a hozzá­szólók megvitatják a szocia­lista brigádmozgalom fejlesz­tésével, a női dolgozók to­vábbképzésével, nevelésével kapcsolatos további feladato­kat. ső négy kazánt felváltva pi­hentették, sőt a hármas ka­zánt közel két hónapja vég­legesen is leállították, selej­tezték, energiatermelési ter­vét napról-napra pontosan és egyenletesen teljesítette az Erőmű. A rendkívüli ké­résnek és igényeknek megfe­lelően az eredeti terveken felül is adott villamosener­giát az országos hálózatba a Salgótarjáni Erőmű, s így kedd délben az eddig esedé­kes éves tervét már több mint 12 millió kilowattórá­val tetézte meg. Ezzel telje­sítette egész éves vállalását a Salgótarjáni Erőmű, amely- nyomán az eddig szerzett előnnyel idei, több mint 60 millió kilowattórás tervét november hetedikére teljes egészében befejezi. Az előző években---------------------------------------­Sz ázezer forintos többlettermelés a kemencejavítás megrövidítéséből Ebben az évbe.n 5 darab kemence felújítását végzik el a Salgótarjáni Üveggyár­ban. Eddig 3 kemence átépí­tése történt meg. Legutóbb a III-as kiskemence felújí­tását végezték el a kőműve­sek, ahol egy szellemes újí­tással a határidő 7 napos megrövidítését sikerült elér­ni. Ugyanis az I-es fazekas és a III-as kiskemence füst­gázának elvezetése egy csö­vön történik. Minthogy az I- es fazekas kemencét is javí­tották, egy átmeneti megol­dást találtak, amely lehető­vé tette, hogy a III-as ke­mencén már 24-én megkez­dődhetett a munka. Az I-es fazekas kemencén a kemenceépítők kétnapos előnyre tettek szert. Á ter­vek szerint hétfőn kellett volna megkezdeni a terme­lést, de már ma, 30-án üve­get adnak az I-es fazekas dolgozói. A két kemencénél elért határidő megrövidítése több mint százezer forintos több­lettermelést biztosít a gyár számára. Az elkészített ter­mékek nagy többsége az ex­portfeladatok teljesítését szol­gálja. Ebben az évben még a VI- os kádkemence felújítására kerül sor a Salgótarjáni Üveggyárban. . soha nem tapasztalt arányban csökkentették az egy kilowattóra ener­gia előállításához szüksé­ges kalóriamennyiséget is. Az éves terv 5800 kalória felhasználásával szabta meg egy kilowattóra energia elő­állítását. Ezzel szemben — különösen a gyengébb hatás­fokú kazánok leállítása kö­vetkeztében — átlagosan 95 kalóriával használtak fel ke­vesebbet. így kedd délig 2100 tonna szenet takarítottak meg, több mint háromszáz- ezer forint értékben a ka­zánfűtők és gépkezelők. A MŰSZAKI FEJLESZTÉS FÓRUMA Tegyük társadalmi üggyé a műszaki fejlesztést Az alábbi írást szerkesztőségünk vitacikknek szánja. Szeretnénk, ha megyénk iparának minél több mozgalmi, gazdasági, műszaki vezetője, művezetők és dolgozók mondanák el tapasztalataikat, vé­leményüket és elgondolásaikat a műszaki fejlesztés edfdigi ered­ményeiről, feladatairól és prob­lémáiról. A két rendszer, a szocia­lizmus és kapitalizmus kö­zötti harc egyik legfontosabb területe a termelés. Talán so­ha nem volt olyan aktuális, mint most, Leninnek az a megállapítása, hogy a két tár­sadalmi rend harcában az fog győzni, amelyik a mun­ka termelékenységének ma­gasabb fokát tudja produkál­ni és ennek kapcsán a dol­gozók szükségleteit egyre ma­gasabb szinten tudja kielé­gíteni. A munkatermelékeny­ség emelésének számtalan formája és forrása közül ki­emelkedik a műszaki fejlesz­tés, mint a termelékenység emelésének leghatékonyabb és leg­célravezetőbb módja. Nem véletlen tehát, hogy most, amikor a két tábor harca egyre konkrétabban je­lentkezik, a gazdaság, a ter­melés területén, amikor má­sodik ötéves tervünk nagy­szerű feladatainak megvaló­sításán dolgozunk, egyre több­ször kerül napirendre a mű­szaki fejlesztés problémája, mint a feladatok megoldásá­nak egyik fontos eszköze. A kérdés aktualitása nemcsak nemzetközi vagy országos mé­retekben jelentkezik, hanem konkrétan, minden üzemben, i minden termelési egységben. A feladat ilyenirányú ki­tűzése nem újkeletű. Me­gyénk iparának műszaki szín­vonala évről évre emelke­dett a felszadadulás óta, de főként az utóbbi 3—4 év­ben. Ma már iparunkban találhatók olyan vállalatok, amelyek a termelékenység emelkedésének nagyobb há­nyadát a műszaki fejlődés­sel biztosítják. A műszaki fejlesztést jelzik a gépesített­ség fokát mutató számok, a kiézi és gépi munka ará­nyának egyre javuló volta, a különböző technológiai, gyártási folyamatoknak a be­vezetése. Az a tény, hogy évről évre csökken az egy termékegységre eső munka- ráfordítás aránya, szintén biz­tosítja, hogy a műszaki fej­lesztés állandó kísérője ipa­runk fejlesztésének. Mégis, mi az oka annak, hogy most egyre gyakrab­ban, egyre élesebben vető­dik fel a műszaki fejlesztés gondolata. A válasz nagyon egyszerű: mert itt találhatók a legnagyobb kihaszná­latlan lehetőségek, mert szinte kivétel nélkül megyénk minden üzemében kisebb-nagyobb rekonstruk­ció megy végbe. Az objek­Irta: Vonsik Gyula tíve és szubjektíve adott fel­tételek jobb kiaknázásáról van tehát szó. Terveink tel­jesítése és ha lehet, akkor egyes területen való túltel­jesítése nagyban attól függ, mennyire sikerül az adott­ságok kínálta lehetőségeket a legteljesebben kihasználni. Ezért kell, hogy minden mun­kás, "minden műszaki közép­káder és mérnök egyaránt felelősséget érezzen a mű­szaki fejlesztésért, a műsza­ki haladásért, ötletekre, az ötletek nyomán tudományo­san megalapozott és kidol­gozott tervekre van szükség a célkitűzések megvalósítá­sához. Üzemeink sorra kínál­ják a megoldásra váró fel­adatokat, csak alaposan kö­rül kell nézni bennük. A fel­adatok alapvetően két irá­nyúak. Egyrészt a termelés tárgyi vonatkozásában, más­részt a dolgozók általános és műszaki-szakmai képzettsé­gének biztosításában jelent­keznek. Ezenbelül is szám­talan feladat jelentkezik va­lamennyi üzemünkben. Vegyük például azokat az üzemeket, ahol rekonstrukció megy végbe. Ezekben az üze­mekben olyan kérdések je­lentkeznek, mint az össze­hangolt fejlesztés, például az alaptermelés és a szolgáltató üzemek között. Szinte kivétel nélkül mindenütt jelentke­zik a fejlesztés komplex mó­don való megoldása és azon belül is az ütem és a sor­rend helyes megszabása. A rekonstrukciók során jelent­kezik az olyan igény is, hogy befejezett gyártási folyama­tokra kell törekedni. Hol, mi legyen ez? Mi szükséges, mi gazdaságos. Tehát ezer és ezer kérdés vár megoldásra. A műszaki fejlesztés alatt azonban nemcsak a rekonst­rukciókkal kapcsolatos fel­adatok jelentkeznek, hanem számtalan más megoldásra váró feladat is. A szocialista társadalomban a műszaki fejlesztés fő iránya a gyártási eszközök és gyár­tási folyamatok tökéletesíté­se, a munka gépesítése, a ter­melési folyamatok tökéletesí­tése Egyszóval a korszerű élenjáró technika szakadatlan alkalmazása. Tehát nem le­het a rekonstrukcióra várni. Öntevékeny, kezdeményező szerep vár minden munkásra és minden műszakira. Itt van például a gépek kapacitásá­nak jobb, tervszerűbb kihasz­nálása. Felmérhetetlen lehe­tőségeket rejt magában a he­lyi adottságok felhasználása, a helyi kezdeményezések fel­karolása. A munka- és üzem- szervezés is egy olyan terü­lete a műszaki fejlesztés­nek, ahol a feladatok meg­oldását soha sem lehet be­fejezettnek tekinteni. Van azonban a műszaki fej­lesztésnek olyan területe is. amit előszeretettel hanyagol­nak el üzemeink, vagy legjobb esetben a feladatok között utolsó helyre tesznek. Ez nem más, mint a munka- és egész­ségvédelem. Pedig az élő munkával való takarékosko­dás, az élőmunka felhaszná­lásának tervszerűsége és meg­óvása semmivel sem kisebb jelentőségű feladat, mint egy új technológiai eljárás kidol­gozása. Ezek és ehhez hasonló fel­adatok sőkasága jelentkezik a műszaki fejlesztés kapcsán mint megoldásra váró prob­lémák az egyik oldalon. Ugyan ilyen bonyolult és sokoldalú feladatot jelent a dolgozók műszaki színvonalának emelése Itt sem egyszerű a feladat. Meg kell vívni a harcot általában a műszaki hala­dás gondolatának elfogad­tatásáért. Le kell küzdeni a maradiságot, az önteltséget. El kell fogadtatni, hogy a tapasztalatokon nyugvó veze­tést fel kell váltsa a ta­pasztalatok és tudományos­ság alapján álló vezetés. Száműzni kell az iparból azt a gondolatot, hogy tegnap is így volt, ma is így van és holnap is jó lesz így. Ki kell fejleszteni egy egészséges tü­relmetlenséget a megcsonto­sodott, elavult termeléssel és vezetéssel szemben. Megállni azonban itt sem lehet. Emelni kell minden mun­kás és műszaki vezető szak­mai műveltségét. Ez azonban nagyon összetett feladat. Szak­mai műveltség, általános mű­veltség nélkül elképzelhetet­len. El kell dönteni a he­lyes arányokat a képzés fo­lyamatában. Meg kell tehát találni minden üzemben a sajátos tartalmú műszaki kép­zést, amely összhangban áll az üzem előtt álló felada­tokkal, de figyelembe veszi a dolgozók felkészültségi fo­kát is. Külön gondot jelent megyénk üzemeinél és bá­nyáinál a középkáderek fel- készültségének gyors emelése, összességében tehát terv­szerűvé és céltudatossá kell tenni a műszaki ismeretek fejlesztését, a dolgozók mű­szaki tudásának emelését. További feladat a külön­böző helyeken, munkaposzto­kon dolgozók meggyőzése a tanulás fontosságáról. Örven­detes dolog, hogy megyénk­ben ezen a téren értünk el legnagyobb sikereket az el­múlt évben és ebberi az év­ben előreláthatólag még ezt is túlszárnyaljuk. A tanulni vágyók részére azonban elő­adók is kellenek, olyan elő­adók, akiknél az elmélet és gyakorlat együtt jelentkezik. Ilyenek csak az üzemben dol­gozó mérnökök lehetnek. Itt már közelről sem olyan jó a helyzet, mint a tanulásra való jelentkezésnél. Mérnö­keink többségénél a felelős­ségérzetnek ez a formája még nem fejlődött ki, nem érez­nek felelősséget beosztottjaik szaktudásának tervszerű fej­lesztéséért. A műszaki fejlesztés szub­jektív oldalához tartozik az is, hogy bátorságot és kezde­ményezést kíván a feladat megoldása a műszaki közép, de főként fel­sőt káderektől. Kevés a kísér­letezés, kevés az újnak a kutatása. Bátrabban kell na­gyobb felelősséget vállalni a műszakfejlesztés érdekében is. Külön lehetne szólni a párt és társadalmi szervek feladatáról. Az ő feladatuk olyan légkör kialakítása, amelyben mindenki magáénak érzi a műszaki haladásért való küzdelmet. A pártnak, mint termelést ellenőrző szervnek kötelessége a mű­szaki fejlesztést is állandóan napirenden tartani és hat­hatós eszközökkel biztosítani a műszaki haladásnak, mint folyamatnak egyre gyorsuló ütemét. Már teljes egészében kibontakoznak a Ro'mhányi Cserép- kályhagyár 40 millió forintos költséggel történő rekonst­rukciója során emelt új épü letek körvonalai. Képünkön: a generátorház és a transzformátorház látható

Next

/
Oldalképek
Tartalom