Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-27 / 78. szám

1961. szeptember 27. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Meddig ái! 2 gép? Meg tavaly történt, hogy a megyei Húsipari Vállalat ba­lassagyarmati telepére meg­érkezett egy 85 literes töltő­gép. A vállalat vezetői öröm­mel fogadták, hiszen ez az újrendszerű gép termelés és termelékenységi növekedést jelent a vállalatnak a tölte­lékáru készítésében. Örül­tek azért is, mert ebben a gépben a műszaki fejlesztési terv egyik tételének a rea­lizálását, teljesülését látták. Megtörtént a felszerelés, meg­indították a gépet és később már a dolgozók is megbarát­koztak a nagyszerűnek vélt géppel. Nemsokára kiderült, hogy a körülrajongott és körül­dicsért szerkezetnek sok hi­bája van. Az automatarend­szer nem működött egyszer­re, sok kis hibát fedeztek fel, s végül ki kellett cserél­ni az egész konstrukciót mű­ködtető olajszivattyút. Történt, hogy országos ér­tekezletet rendeztek a hús­ipari műszaki vezetők részére, ahol e vállalat műszaki ve­zetője is felszólalt. A minisz­térium arra kért választ, hogy elégedettek-e az új hús­ipari gépekkel. A balassa­gyarmatiaknak megígérték — a panasz elhangzása után — hogy kijavítják a szivattyút. Telt-múlt az idő, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár értesítette a gyarmatiakat, hogy nem tudják kijavítani a szivattyút. Azonban hosz- szas utánjárás hatására végre valahára elkészült egy szi­vattyú, azonban a beszerelés alkalmával kiderült, hogy ez sem jó. A szerelőnek vissza kellett vinni a gyárba újabb javításra. Ez a huzavona, ráérőskö- dés, vagy nemtörődömség sek ezer forinttal károsít­ja meg a balassagyarmati vállalatot, mert a gép nem termel. Elhangzott már olyan vélemény is, hogy rossz az egész konstrukció. Mindez nem megnyugtató és önma­gában semmit sem változtat a lényegen, ügy véljük, az lenne a helyes, ha ehhez a '-■énhez sürgősen elkészíte­nék a használható olajszivaty- tyút, és ha szükséges, hajtsanak végre az egész gé­pen konstrukciós változást is. Elvégre nem holt gépekre, hanem egyre termelékenyebb termelőeszközökre van szük­ségünk. • • Üveg gyári asszonyok A jelölő brigád egyik szorgalmas tagja Kollar Gyu- láné, aki az ex­portra készülő üvegtárgyak díszí­téséhez szükséges jelöléseken dolgo­zik. Huszár Anikó a már elkész !t termékeket töriiígeti nagy szorgalommal. Chmell Béláné a 1 kehelyégetésnél dolgozik és ered­ményesen látja el a nagy figyelmet, fontosságot igény­lő feladatát. 111 ——i. ... ..... i.i —i .I—. Er őforrásunk: a bizalom Sikeresen teljesíti a gyáripar háromnegyed évi tervét A harmadik negyedév vé­gén egyre több gyár, illetve üzemrész jelenti, hogy befe­jezte az év első kilenc hó­napjára eső tervét. TÍZNAPOS előny AZ ÜVEGGYÁRBAN A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói az élüzem címhez méltóan dolgoztak a harma­dik negyedévben is. Ennek eredménye, hogy a gyár már 19-én délután teljesítette az év elejétől szeptember vé­géig esedékes tervét. Különösen az I. zöld és az I. fazekas kemencék, a IV. kádkemence és a VI. csarnok dolgozói tűnnek ki munká­jukkal, mert a 9 havi ter­vet nyolc hónap alatt tel­jesítették. TÚLTELJESÍTÉS A TŰZHELYGYÁRBAN Hasonló sikert értek el a Salgótarjáni Tűzhelygyárban is. Ebben a gyárban szin­tén 10 napos előnnyel ren­delkeznek a háromnegyed évi tervteljesítésben. Előrelát­hatólag szeptember végéig mintegy 6,5 százalékos túl­teljesítést biztosítanak a tűz­helygyári dolgozók. JÖL DOLGOZTAK A VASÖTVÖZETGYÄRIAK Hétfőre teljesítette harma­dik negyedévi tonnatervét is a Magyar Vasötvözetgyár, fo­rint-tervével pedig 103,9 szá­zaléknál tart. Az eddigi ered­mények alapján úgy becsü­lik, hogy hónap végéig egy­millió forint értékű ötvöző anyaggal szárnyalják túl a háromnegyed éves tervet. A HIDEGHENGERMŰ ES A RÜDVASHÜZÓ AZ ELEN az Acélárugyárban Szeptember 13-án a hideg- hengermű. 15-én a rúdvas- húzó üzem fejezte be har­madik negyedéves tervét. Mindkét gyáregység vállalta, hogy év végéig megtetézi a tervet. A hideghengermű 920 tonna, a rúdvashúzó 640 ton­na áruval ad többet a meg­szabottnál, összesen 14 mil­lió 130 ezer forint értékben. XT is kollektívák, üzemek, lv községek, megyék és a^ ország ügyeinek intézésé­ben számtalan példa mutatja már évek óta, hogy milyen nagy alkotó erő van az em­berek egyetértésében. Ahol a vezetők egymással és az irá­nyításukra bízott dolgozókkal megtárgyalják a feladatokat, közös nevezőre jutnak a minden becsületes ember ér­dekét szolgáló munkák vég­rehajtásában, ott meghatvá­nyozódik az erő, sokszor nem­várt eredmények születnek s mindez jóleső érzést fakaszt. Nagy céljaink realitása, a második ötéves terv és a to­vábbi tervek előre is biztos sikerei a milliók politikai és gazdasági egységes állásfogla­lásából ered, nyugodtan lehet rá építeni. Az egyik kohászati üze­münk — olyan kicsi, hogy a megyében sem sokan isme­rik — évek óta nem egy olyan nemzetközi jelentőségű kísér­lettel szerzett elismerést ha­zánknak, amelyek a szocia­lista országok gazdasági együttműködésének hatékony­sága szempontjából rendkívül fontosak. Ebben az üzemben a teljesen új, ismeretlen gyártmányok előállítása nem egyedül a tehetséges és fá­radhatatlan fiatal főmérnök­nek és néhány műszakinak köszönhető csupán, hanem még nagyobb mértékben a merész tervek kivitelezésében egvetértő, lelkesen bekapcso­lódó munkásoknak. A mun­kásoknak, akik a nem min­dig zökkenőmentesen folyó munkákban állhatatosan és rendíthetetlen bizalommal se­gítettek. Egyik kis községünkben a fiatal tanácselnök az apja, sőt, nagyapja korabelieknek éppolyan bizalmat élvező ve­zetője, mint a korban, felfo­gásban hozzá közelebb állók­nak. Ha két szomszéd vagy a tsz-brigád tagjai között nézeteltérés van, ha csalá­don belüli problémák adód­nak, ha a község egész la­kosságát érintő kérdésekről van szó: elsőként a tanácsel­nökhöz fordulnak az embe­rek. De nemcsak ilyen példák­ról lehet beszélni. Van olyan is, amikor az elért eredmé­nyek sikere fejébe száll a vezetőknek, elbizakodnak, s akkor már felejtik a töme­gek egyetértésében rejlő s addig nekik is hasznukra vált erőt. Még csodálkoznak is, hogy nem megy úgy a mun­ka, mint azelőtt, amikor együtt éltek, töprengtek, küz­döttek a dolgozókkal. Pedig soha nem a becsületes dol­gozók teszik meg az első lé­pést a szakadást jelentő úton, hanem az együttélés szabá­lyait felrúgó, a fejlődésben megrekedt, az önzés polgári mezében tetszelgő vezetők. \ z egyik bányatelepen ** történt. Itt már hóna­pok óta baj van a tervtel ,ie- sítéssel, nem kielégítőek a biz­tonsági berendezések, kihasz­nálatlanok a gépek — és mind élesebb a műszakiak elleni hangulat, azok hanyag­sága, elbizakodottsága miatt. Nos, komplexbrigád érkezett a telepre, éppen a ^felsorolt hibák okainak felderítésére. A népes, helyi vezetőkkel bővült társaság végigment az üzemeken, megállapítottak jó pár konkrét mulasztást, kilá­tásba helyezték a vezetőknek ezért járó büntetéseket, s hogy lenyugodott a nap. visz- szatértek a központi helyre. Azzal az érzéssel, hogy jó munkát végeztek, s ha más­nap pontokba foglalják majd a berendezési hiányokat, az­zal megadják az irányt kija­vításukhoz is s rövidesen me­gint eredményesebb lesz a termelés. Egyet, a legfonto­sabbat felejtették el csupán s emiatt korántsem teljes a vizsgálat: azt nem nézték meg, nem derítették fel, hogy mi okozza a dolgozók közömbösségét, néha nyílt szemben állását vezetőikkel. Mert ha ezt is elemezték volna, nem követnek el ép­pen e vizsgálat során olyan durva hibát, ami tovább mé­lyítette a nem hasznos szaka­dékot. A kultúrotthon KISZ- helyiségében egy KlSZ-eskü- vő szervezésén töprengő fia­taloknak finoman tudomásá­ra adták, hogy a csaknem húsz tagú társaság — komp­lexbrigád tagjai, az üzem néhány vezetője — abban a helyiségben óhajt most már felszabadultabb légkörben „értekezni”. A fiatalok mit tehettek, szedték a sátorfáju­kat, odábbálltak, emezek meg pálinkás üvegekkel fölszerel­ve bevonultak a helyükre, mondván, hogy ott úgyis az üzem vette a felszerelés na­gyobb részét. És folyt a dá- ridó éjféltájig. Az éjjeli mű­szakba tartó bányászok jól hallották a kurjongatást és keserű szájízzel tárgyalták a munkahelyen vezetőik kirívó és kihívó magatartását. Kap­csolatba hozták persze egy­két bányász italozás miatt kiszabott fegyelmi büntetésé­vel is. fi át ezek a vezetők ala- posan feltárták a hi­bák gyökereit. Azt azután a képzeletre lehet bízni, hogy másnap hogyan fejeződött be, milyen megfogalmazást nyert jegyzőkönyvben ez a vizsgá­lat! Amikor az egyik vezető­vel erről a kérdésről beszél­gettünk, elismerte súlyos bak­lövésüket, csupán arra hivat­kozott, hogy az ilyen vizsgá­latoknál ez a „hagyomány”. Az ilyen „hagyományok” ká­rosak, nem szükséges feltét­lenül ápolni azokat. Mi min­den olyan gyakorlatot és szo­kást elvetünk, ami ellenkezik erkölcseinkkel és ami okot adhat a széthúzásra az em­berek között. IVT em általánosítható az ’ ilyen jelenség, éppen ezért feltűnő. A magukról elfelejtkezett vezetőknek pe­dig tanulságul szolgálhat, hogy hasonló esetekben mind­annyiszor érvényesült az elv: a hibákat tudatosan elkövető, a kommunista erkölcs szabá­lyait sértő emberek ellen sze­mélyekre való tekintet nélkül el kell járni. A nép, mind­annyiunk, de a saját érdeké­ben is! Ennek az elvnek kö­vetkezetes érvényesítése sze­rezte azt a bizalmat párt és állami vezetésünknek, amely­re büszkék lehetünk, amely nagyszerű alkotások sokasá­gában érleli jövőnket, fokoz­za szocialista társadalmunk egységes erejét! S e rendet nem hagyjuk megsérteni sen­kinek sem! Kondorosi János Napról napra erősebb lesz az újítómozgalmunk Több millió megtakarítás a megyében Megyénk vállalatainál hosszabb-rövidebb idő óta újítási verseny folyik; újító hónapokat kezdtek az üzemek dolgo­zói. Szép eredmények születték eddig is, s van ahol már le­zárták az újítási időszakot. Néhány üzemnél megtörtént az is, hogy az SZMT Elnökségének felhívása után újabb újí­tási versenyt kezdeményeztek. Ezek az évenként ismétlődő újítási hónapok sok hasznot hoznak, fellendítik a vállala­toknál az újítómunkát és elősegítik a mozgalom éves fel­adatainak teljesítését is. Tizenöt százalékkal több újítás, mint a korábbi hónapok átlagában A Szénbányászati Trösztnél szeptember 1-én kezdődött az újítási időszak. Ezt megelő­zően már minden bányában, a szolgáltató vállalatoknál megtárgyalták a feladatokat, brigádok alakultak, megin­dult az újítási verseny. A második félévben is eljutot­tak az igazgatói levelek az újítókhoz, amelyek az éves újítási feladatterv célkitűzé­seinek teljesítésére hívták fel a címzetteket. A Salgótarjáni Szénszállító és Szolgáltató Vállalat újítói Borsodban és Pécsett újítási tapasztalat- cserén vettek részt, ahonnan sok gazdag ötlettel tértek haza. Szorospatakon a koráb­ban, megalakult ■ három újító­brigád verseng e munkában. A tröszt vezetői a dolgozók tudomására hozták, hogy azt az újítót, aki 300 ezer forintot meghaladó összeget ered­ményező újításokat nyújt he, Pannónia motorkerék­párral jutalmazzák meg. A hónap «lején indult újítási időszak eredménye csaknem 110 darab beérkezett javaslat. A korábbi havi átlagokat te­kintve ez körülbelül 15 szá­zalékos emelkedésnek felel meg. A beérkezett javaslato­kat soron kívül bírálják el és folyamatosan történik az újítások gazdasági eredmé­nyének számítása, az újítások bevezetése. Időközben a ki­küldött igazgatói levelekre is érkeztek már be javaslatok. Ezek értéke eddig meghaladja a 4 millió forintot. 158 újítási javaslat — egymilliós eredmény A Salgótarjáni Acéláru­gyárban már júliusban és augusztusban lezajlottak az újítóhónapok. Ez alatt az idő alatt 158 újítási javaslatot adtak be a dolgqzók. Äzlújí­tások elfogadása ’• és bevezetésé folyamatosán történik. Az előkalkuláció .. alapján jjsakpem egymillió forint megtakarításra számíthat­nak az acélárugyáriak. Az elbírált és elutasított ja­vaslatokat felülvizsgálja a szakszervezeti bizottság és ha­vonta kétszer panasznapot tartanak az újításokkal kap­csolatos panaszok kivizsgálása céljából. Az idei újítási fel­adattervből eddig már nyolc pontot megvalósítottak az újí­tók. Az újítókkal való rend­szeres foglalkozás a jó újí­tási propaganda, a gyors ügy­kezelés, nagy szerepet ját­szott a Salgótarjáni Acéláru­gyárban elért eredmények­nél. Felfelé ível a mozgalom a ZIM-nél A ZIM Salgótarjáni Gyár­egységénél szeptember 1-én újabb kéthónapos újítási idő­szakot kezdtek el a dolgozók. A júliusban és augusztusban beadott 57 darab újítási ja­vaslatból 36-ot elfogadtak, s már csaknem húszat bevezet­tek. E hónap elejétől már újabb 40 darab javaslat érkezett be elbírálásra. A Tűzhelygyárban kiosztották a dolgozók nagy részének az újítási feladattervet, terme­lési értekezleteken felhívták a dolgozók figyelmét az újí­tási lehetőségekre. Az újítási javaslatok elbírálását ennél a vállalatnál- is gyorsan és körültekintő, alapossággal^ (vég­zik et V- - v­Külön feladatterv az újítóhónapokra A Zagyvapálfalvi Bánya­gépgyártó és Javító Vállalat­nál külön újítási feladatter­vet készítettek el az újítási hónapok idejére. A tíz pont­ba foglalt tervben nagy sze­rep jut az anyagtakarékos­ság, a termelékenység és a minőség javítását célzó fel­adatoknak. Az újítási időszakra ké­szített külön feladatterv nagy visszhangra talált a dolgozók körében. s az újítók nagy lelkesedés­sel fogtak hozzá a kijelölt feladatok megvalósításához. Ez a kezdeményezés megyei viszonylatban is egyedülálló. A kijelölt feladatok teljesíté­séhez nagy segítséget nyújta­nak a technológiai osztály és a műszaki osztály dolgozói, akik magyarázattal szolgál­nak egyes műszaki kérdések­ben. Erősíteni kell az ÉMÁSZ-nál Az ÉMÁSZ vállalatnál már csaknem két hónap télt el az újítási időszakból. Itt há­romhónapos újítási időszakot kezdeményeztek a : dolgozók. Ez alatt az idő alatt 16 darab újítási javaslatot adtak be elbírálásra. Az elfogadott újí­tások bevezetése ennél a vállalatnál is folyamatosan történik. A újítások gazda­sági értékelése még nem ké­szült el teljesei). .. Az előzetes számítások alapján azonban csaknem 20 ezer forint megtakarí- tás várható a bevezetésre kprülő. különféle újítások­nál. Az ÉMÁSZ újítói már ké­szülnek a soronkövetkéző újí­tási ánkétia is, áhöl megvi­tat jált % yáuafát Ő jítómozfeal- mának fejlődését, valamint azokat a hiányosságokat, amelyek még akadályozzák az újítómunka kiteljesedését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom