Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)
1961-09-13 / 74. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 13. TANÁCSOK A KÖNYVTÁRAKÉRT Tapasztalatok a balassagyarmati járás könyvtári munkájából A kultúrforradalom során egyre nagyobb és jelentősebb feladatok hárulnak tanácsainkra. Az emberek nevelése nemcsak az iskolák, hanem az egész társadalom feladata. Tanácsaink megértik, hogy tanult, szakmailag jól képzett, rendszeresen olvasó emberekkel könnyebb a munka; de elsősorban a szocializmus építése sürgeti a dolgozók politikai, szakmai és általános műveltségének állandó emelését. Az utóbbi években ezért az ügyért sokat fáradoztak tanácsaink. A népművelés egyik alapvető ága a könyvtári munka. Ezen a területen — a múlthoz viszonyítva — szép eredmények születtek megyénkben, különösen a balassagyarmati járásban. Melyek ezek az eredmények? Vizsgáljuk őket sorjában, kezdve a járás székhelyén. A járási könyvtár épületét kívül tatarozták, belül újjáépítették a könyvtár céljának, feladatának megfelelően, felszerelését nagyrészt újjal cserélték ki. Még az ősz folyamán megnyitják az olvasótermet, ugyanakkor alkalmassá teszik mesedélutánok és filmvetítések tartására a gyermekek számára is. Az olvasóterem használatát ennek megfelelően szabályozzák. A berendezés és felszerelés anyagi fedezetét a járási tanács biztosította, ezenfelül körülbelül 3000 kötet könyv vásárlását tette lehetővé. A könyvmennyiség nagy részét a falusi könyvtárak kapták meg. A városi tanács a helyi kölcsönzés jobb, korszerűbb kielégítése céljából előreláthatólag mintegy 20—25 ezer forint értékű anyagi támogatást ad a járási könyvtárnak. Nem közömbös az sem, hogy a könyvtár személyi állománya is jelentősen megerősödött. Jó könyvállomány, kényelmes, szép berendezés, kultúrált környezet várja a felnőtt olvasókat, diákokat és a gyermekeket. A könyvtárosok tanácsain kívül kétféle katalógus segíti az olvasókat, hogy a sokféle könyv között jól tájékozódhassanak. A fejlődés üteme a köz- •r* ségekben is egészséges, nem marad el a járási könyvtár mögött. Falusi tanácsaink jelentős anyagi áldozatot hoztak, — különösen azokban a falvakban, ahol művelődési házakat építeni még nem tudtak, — a klubkönyvtárak létesítésére. Egy- egy könyvtár felszerelése 25— 30 ezer forint értékű. Azt a helyes célt tűzték ki maguk elé, hogy szabad választású kölcsönzést folytatnak a könyvtárakban, mert így az olvasók közelebb kerülnek a könyvtár egész állományához. A klubkönyvtárakban két- három alkalommal lesz kölcsönzés, illetőleg helyben olvasás hetenként. A többi idő helyes és célszerű felhasználását a klubszabályzat biztosítja. Ekkor kerül sor például a szakköri tevékenység, a különböző időszakos tanfolyamok, összejövetelek lebonyolítására. A közelmúltban a Tatabányai Megyei Könyvtár dolgozói is ellátogattak tapasztalatcsere céljából a többi között Dejtárra és Dré- gelypalánkra is. Megkérdeztük a dejtári tanács elnökét és titkárát, hogy nem tartják-e drágának a klub felszerelését? A felelet így hangzott: „Mi nem akarunk egy munkából kettőt csinál ni, mert úgyis bőven akad ... Az a drága, ami olcsó. Azt akarjuk, hogy a falu minden dolgozója otthonosan érezze magát, de a szép, új felszerelés egyben kötelezzen mindenkit a tisztességes, kultúrált viselkedésre.” Ügy gondoljuk, hogy a válasszal egyet érthetünk. A felszere lesi tárgyak beszerzésénél nein feledkeztek meg a jó könyvekről sem. Különösen a nagyüzemi mezőgazdaságról szóló könyvek beszerzésére fordítanak gondot, de nem hanyagolják el a politikai ismeretterjesztő, az új magyar és külföldi szépirodalmi műveket sem, a gyermekek számára pedig igyekeznek minél több meséskönyvet beszerezni. Tanácsaink igen nagy anyagi áldozatokat hoztak a klubosítás megvalósításáért: hatszázezer forintra tehető a klubosításra fordított ösz- szeg. Ezt részben a költségvetésből, részben községfejlesztési alapból, részben társadalmi munkával teremtették elő. Az anyagiak előteremtésében résztvettek a Népfront Bizottságok, a járási földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek is. így a klubok szakmai felszerelése mellé rádiót, televíziót, különféle társasjátékokat vásárolnak a felsorolt szervek. Az anyagiak mellett jelentős az a tény, hogy nem elégedtek meg a pénz előteremtésével, hanem azonnal hozzáláttak a kulturális munka színvonalának megjavításához azáltal, hogy elkészítették a klubok működési szabályzatát. Jelenleg az egyes szakfoglalkozások tematikáján dolgoznak a járás népművelési dolgozói. A z elmondottaknál is fontosabbnak tartjuk a járási párt és tanács szervek céltudatosságát, ahogy a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése után nyomban hozzáfogtak az eddigi eredmények ilyeténképpen való megerősítéséhez is. Alapos bizonyítéka ez annak, hogy a balassagyarmati elvtársak helyesen, jól szolgálják a párt művelődési irányelveit. Megemlítjük azt a példamutatást is, amelyet a helyi párt- és tanácsszervek tanúsítanak. A járási párt VB. munkatársai nemcsak hivatalos minőségben, de olvasóként is látogatják a járási könyvtárt. A járási tanács elnöke, a hivatalvezetés minden embere tagja a járási könyvtárnak, a művelődésügyi osztály dolgozóival együtt. Kiszállásaik során mindig van idejük arra, hogy a könyvtárak munkáját ellenőrizzék és segítsék. Ugyanígy gondolkodnak és tesznek a pénzügyi dolgozók is. Örömmel hallottuk a járási tanács VB. titkárától, hogy szeretne más megyékbe is ellátogatni ilyenirányú tapasztalatok szerzése céljából. Az a véleményünk, hogy a klubosítás nagy munkája 1962 tavaszára a járás területén befejezhető. M. J. Műszaki tájékoztató szolgálat a Megyei Könyvtárban A Megyei Könyvtár épületében működő Ifjúsági Könyvtár szeptember elején új, korszerűen felszerelt helyiségbe költözött a vásártérre. Ez lehetővé tette, hogy meginduljon a Megyei Könyvtárban a műszaki tájékoztató szolgálat, amely az közép műszaki kátájékoztatja a megalsó és dereket jelent műszaki irodalomról, biztosítja a szakirodalmat a munkásakadémiák és TIT ismertterjesztő előadásokhoz. A műszaki tájékoztató szolgálat közvetlen levelezés útján hívja fel olvasói figyelmét a szakfolyóiratokban megjelenő időszerű cikkekre. Qtihilenmi mííiúnra készül az egjjfaxeji ^ßalöe £>qijjütteí Az ősszel ünnepli fennállásának egyéves évfordulóját a Balassagyarmati Palóc Együttes. Jubileumi műsorában új számokat is bemutat a kiváló együttes. így például játéktánccal, orosz tánccal, német polkával és nagy művészi igénnyel betanult Tollfosztó című népi táncjátékkal lép fel az együttes. A műsorszámokat Almási Ferencné, szocialista kultúráért érdeméremmel kitüntetett táncoktató tanítja be. Hol a seprű, Skomámasszony?| Szokatlan hiánycikk miatt panaszkodnak mosta- j nában egyre többet, — és j | egyre többen a háziasszo- < nyok. Eltűnt a seprű a) háztartási boltokból. Hallja az ember a pa- ] naszt, el is mosolyodik a ( \ dolgon, hogy ugyan, mi J ■ mindenen el tudnak so- | pánkodni ezek az asszo- j nyok, de azután megva- ; karja a fejebúbját, mert i várjunk csak egy pilla- 1 natra... Csakugyan hi- ( ánycikk lenne ez a nél- ' külözhetetlen háztartási j jószág? S most már puszta ki- j váncsiságból nyomába sze-1 gődöm a seprű-keresőknek. Kérem a seprűt a háztartási üzletben; — fü- \ let mutatnak. A vegyesáruk j (boltjában: — nincs. Csak-í 1 ugyan, a legelképesztőbb ; l helyeken sincs. Még azok a kurtanyelű seprűcskékí is kimúltak a köztudatból, amelyekkel a bútorok szövetét szokták volt bol- < l dogabb napokban rendben-j tartani az asszonyok. Bejártam a megyét ] már a seprű után, — be- ] ! vallom haszontalan fáradozás volt. A kitartó ke- J resgélők hiába is kérdez-< 1 getik egymást, hogy hol a j ' seprő, komámasszony? — Jj mert a boltosok csak any- < , nyit mondanak, hogy ke-J i vés a cirok. Igenám, de akkor most már mivel j I száműzzük a szemetet? A kérdés valóban jogos) : a válaszadás feladata, j —ha nem tévedek, — a j Kiskereskedelmi Vállalatra j vár, mert hovatovább az ] a helyzet, hogy ahány ház, J [annyi seprűcsutak, a leg-j i divatosabb nóta pedig az, [ I hogy sepertem eleget, se-) perjen már más is. Én mindenesetre, amíg ( az illetékesek válaszát vá- J i rom, már találtam egy t áthidaló megoldást a sep- J \rűhiány ideiglenes meg- J oldására: megállapodom a j Takarító Vállalattal. Hogyan...? Hogy mivel1 | takarítson a vállalat...? J Hát főjjön az ő feje, ne \ ; az enyém... (b. t.) KÉPZŐMŰVÉSZEINK MAPPÁJÁBÓL Radics István: kislány Csehszlovák művelődési szakemberek Nógrád megyében Az elmúlt hét végén kedves vendégeket köszöntöttek megyénk művelődési szakemberei. Ellátogatott Nógrád megyébe magyarországi tanulmányútja során Koubek Milan, a Prágai Művelődés- ügyi Minisztérium és Kas jak Milan, a Bratislavai Oktatási Minisztérium munkatársa. A Salgótarjánba érkezett vendégeket Bugán József, a megyei Népművelési Tanácsadó vezetője köszöntötte. Jelen voltak a fogadáson a A Garabonciástól a Vándordiákig A Déryné Színház Lehár-bemutatójáról A Kukuskától a Mosoly országán át a siker csúcsait járva, nagy utat kellett megtennie az egykori katonakarmesternek, Lehár Ferencnek, míg a hosszú sorrendben végső színpadi művéig, a Garabonciásig eljutott. Ez a minden csendülésében romantikus, érzelmes bécsi stílusú komponistánk, aki élete során diadalt diadalra halmozott, utolsó életművével, a negyvenes évek elején bemutatott Garabonciással a szülőföldhöz való megható szellemi visz- szafordulásában mintha csak magyarsága mellett akart volna hitet tenni — a maga módján. Daljátékkal állított emléket az 1848-as szabadság- harc ügyének. Ez a tény még nem jelentene számunkra különösebbet, hiszen magyar, pontosabban magyaros motívum Lehár előző műveiben is jelentkezett, a Garabonciás zenei kompozíciója azonban szinte teljes egészében a magyaros dallamvilág melódiáiból szövi anyagát. Kétségtelen dolog, hogy az idős mester művén már sok tekintetben a fáradtság jelei mutatkoznak, halványabbak a melódiák színei, s hogy mégis eleget tegyen valami kedves-öreges hazafiúi érzésből fakadó törlesztési vágyásnak, — önmagától kér kölcsön a Garabonciáshoz a Cigányszerelem című operettjéből. Az 1943-ban bemutatott darab most jelentős zenei változtatásokkal Vándordiák névvel úgy került színre az Állami Déryné Színház előadásában, hogy Rékai Miklós összeállításában az eddig ismeretlen dallam-hagyaték alapján a régi számok helyét új Lehár-művek töltik ki. Bágyadtabb, ősziesebb sugárzású már ez a zene, mint az előző alkotó korszakoké volt, de még mindig bódító, különösen a hangszerelés pompája. Lehár Ferenc operettjeinek szövegkönyve sohasem mondott túlságosan sokat számunkra. A nagyszerű zenének mindig mélyen alatta maradt a történetek mondandója, soha nem érte el, de meg sem közelítette a francia, az offenbachi operettek maró szatírikusságát, csúfondáros- ságát, amelyek csaknem minden esetben az uralkodó társadalmi rendet tették nevetségessé a műfaj lehetőségei között. A bécsi, a Lehár-ope- rett alapeleme mindig a lí- raiság és a romantika volt, s a Vándordiák szövegkönyve is inkább felszíni nemzeti érzelmek jól bevált eszközökkel való borzolgatása. Innoczent Vince Ernő, a szövegkönyv írója ugyan meglehetős mértéktartásra törekszik ezen a téren, a buktatókat azonban nem sikerül minden esetben elkerülnie. így nyer aztán ideológiailag bizonyos mértékben hamis megfogalmazást a darab problematikája, a magyar szabadságharc s a magyar nemesi réteg vezérlő hivatásának hangsúlyozottsá- gával így nyer némely helyen magyarkodó, irredenta zön- géket, ha nem bánunk csínján a szavakkal. A kétségtelen jószándék mellett nem egészen kívánatos rezonanciákat hordoz magával az ilyen megfogalmazású nemzeti öntudat, éppen ezért ugyancsak alapos rendezői és színészi átgondolás dolga, hogy kellő mértéktartással mit és milyen mértékben tegyünk hangsúlyossá, hol és mennyi az elég, hogy azt mondjuk, ami a lényeg. Meg kell állapítanunk, hogy ennek a feladatának mind a rendezői, mind a színészi munka nagyrészt eleget tett, s helyesen láttatta meg a darab eszmeiségét. Néhány részdologban azonban még mindig sallangmente- sebbé lehetne tenni az előadást. A második felvonás toborzójelenete például, érzésünk szerint, avultan teátrá- lis, mint ahogy egyszerűsítésre vár bizonyos mértékig a harmadik felvonás fináléjának tablóképe. Értelmi megtámasztást kíván a második felvonásban Karolin és a diák, valamint Karolin és Kolb Ferdinánd császári futár párjelenete is. A tempó valamelyes fokozása sem ártana az előadásnak, mert a ritmusváltásokkal mintha egy kissé bátortalanul bánna a rendező. Az előadási együttes különben nagyon becsületes, jó munkát végzett. A darab címszerepében Mester István ka- maszos könnyedségével megnyerő, ám az érzelmi tolmácsolásban egy kissé felületen mozog. Cseh Viktória bakfis-kedvessége, Sárika alakjában a líraisággal adós marad egy kicsit. Madarász László formálását nagy színészi biztonság jellemzi mindvégig, de ez a feladat nem egészen Madarász egyéniségéhez szabott. Kamilly Judit Karolin asszonya minden tekintetben rokonszenves, választékosán színes. Kolb Ferdiánd császári futár figuráját Hetés György sok egyéni ízzel, kitűnő eszközökkel állította színpadra. Mulatságos volt Szántó Margit Barcsa nénije, Hollósi Pál István bácsija, Mayer Éva tűzrőlpattant Katija, valamint Sándor István öreg kocsmá- rosa és Harangozó Iván Jóskája is, igaz ugyan, hogy a népi alakok parodisztikus megjelenítésével nem mindig tudunk egyetérteni. Mindent egybevetve: kellemes, szórakoztató előadást kaptunk a szuhai premieren, kár, hogy a színpad az utóbbi időben feltűnően szegényes a Déryné Színháztól eddig megszokotthoz képest. Lehár harmóniái Orbán Leó vezénylésével a kis zenekarral is szépen szólnak, Csongrádi Mária rendező minden tekintetben jól egységbe fogott előadást produkált. Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályának munkatársai. A vendégek salgótarjáni látogatásuk során megtekintették a Bányász Művelődési Házban a Száz éves a nógrádi bányászkodás, az üvegipari, valamint Czinke és Szabó képzőművészek kiállításait. Tanulmányozták Nógrád megyei látogatásuk során a Népművelési Tanácsadó munkáját. Nagy elismeréssel nyilatkozta^ a bábjátékok előkészítéséről, valamint az ismeretterjesztő előadásokhoz biztosított szemléltető eszközökről. KÉT KÖRZETI ISKOLA A PÁSZTÓI JÁRÁSBAN Az idei tanévben két iskolában történt meg a körzetesítés a pásztói járásban. Jobbágyiban a körzeti iskolába a szarvasgedei felső osztályosok járnak majd, Palotásra pedig a kisbágyo- ni gyerekeket szállítják autóbusszal. A körzeti iskolák vidékről bejáró felső osztályos tanulóit az első nap virágcsokrokkal köszöntötték a helybeli úttörők és baráti segítséget Ígértek nekik tanulmányi munkájukhoz. CIGÁNYTELEPEKEN ANYÁK ISKOLÁJÁT SZERVEZNEK A SZÉCSÉNYI JÁRÁSBAN A szécsényi járás vöröskeresztes szervezetei a közegészségügyi feladatok ismertetését a cigánytelepeken is meg kívánják valósítani. A tervek szerint a cigány szülők részére anyák iskoláját indítanak, hogy az egészségügyi követelményeknek megfelelően nevelhessék gyermekeiket ezeken a viszonylag elmaradott területeken is. A vöröskeresztes szervezetek elnökségi üléseikre meghívják a község párttitkárát, tanácselnökét és tsz elnökét is, hogy az egészségügyi fel- világosító munkát minden igény kielégítésével tudják elvégezni.
