Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-26 / 68. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁ® 1961. augusztus 26. Jó példával jár elől a tsz megerősítésében a Balassagyarmati Járási Tanács A tanácsok jó munkája le­mérhető azon is, hogy mikép­pen segítik a termelőszövet­kezeteket a különböző mun­kálatok elvégzésében. Ilyen szempontból igen pozitívan értékelhető a Balassagyarma­ti Járási Tanács tevékenysé­ge. Annák érdekében, hogy mi­nél sokoldalúbban segíthes­sék a termelőszövetkezeteket munkájukban az egyes szak­osztályok vezetői és dolgozói, munkatervet készítettek. Ez a kialakult gyakorlat igen helyesnek bizonyult, mert ma már minden vb és tanács­ülésen rendszeresen foglal­koznak a termelőszövetkezet egy-egy problémájával a so- ronkövetkező munkaszervezés egy-egy feladatával. Ezzel, azonban még nem elégedett meg a végrehajtó bizottság Hogy a vb. minél inkább tá­jékozódjon a tsz-ek problé­máiról, egyes munkák állásá­ról, megteremtették a köz­ségi felelősök rendszerét. így a vb. elérte, hogy állandó összeköttetésben van a járás tanácsi dolgozói révén az egyes községekkel, termelő- szövetkezetekkel. . Ezek a ta­nácsi dolgozókból álló közsé­gi felelősök heti két-három napot töltenek a részükre ki­jelölt faluban, így a terme­lőszövetkezet minden problé­máját alaposan Ismerik és segítséget tudnak nyújtani azok megoldásához. A kezdeményezés szép eredménnyel járt. A tavaszi kapálásoktól kezdve az ara­tás, cséplési munkálatokon keresztül az őszi munkák szervezéséig állandóan segíte­ni tudták a termelőszövetke­zetet. A tsz segítését szolgálta az is, hogy nagyobb kam­pánymunkák idején a vb. kezdeményezésére körzeti ta­nácskozásokat rendeztek. Ezekre a megbeszélésekre meghivták a községi párttit- kárakat, tanácselnököket és agronómusokat, így KÖZÖS ERŐVEL Igen hatékonyan tudtak segí­teni a fontos munkák meg­szervezésében. A járás helyi adottságai­nak megfelelően olyan javas­latot is tett a vb., hogy .ki­használva a domibos táj adta lehetőségeket, megfelelő ál­latállományt alakítsanak ki. Azóta is sokoldalúan szor­galmazzák a járási tanács vezetői a táj termelés kialakí­tásának gondolatát. Elkészí­tették a termény- és termék­tervet, amelyhez szakmai és politikai segítséget is megad­nak a termelőszövetkezetek­nek. így például Szandán birkaállományt alakítottak ki. Örhalomban és Patakon te- nyész szarvasmarha állomány létesítésén munkálkodnak. Itt még azt is vállalták, hogy a megye termelőszövetkezetei részére tenyészállatokat ne­velnek. Hogy ezt a feladatot meg tudják valósítani, nagyon szükségessé vált az állatgon­dozók továbbképzése. Ennek érdekében máris dolgoznak a szakmai továbbképzés ter­vén, ahol majd az állatgon­dozás, tenyészállat nevelés, a törzsállomány kialakítás leg­fontosabb tudnivalóit sajátít­ják el az állatgondozók. Ez­zel nemcsak azt ériik el, hogy szakképzett állatgondozók munkálkodnak az állatállo­mány egészségügyi követel­ményeinek megfelelő szak­szerű fejlesztésén, hanem le­hetővé válik az emberek ál­landó foglalkoztatottsága is, hiszen az állatgondozás télen is munkaalkalmat ad a ter­melőszövetkezeti parasztnak, méghozzá nemcsak a férfi­aknak, hanem a nőknek is. Mindezek az elképzelések és kezdeményezések azt iga­zolják, hogy ♦ . A JÄRÄSI TANÄCS VEZETŐI nagy gonddal kezdtek hozzá a termelőszövetkezetet erősí­tő szilárdító munkához. Van még- azonban egy sor egyéb tennivaló, ahol nem elég kö­rültekintéssel jártak el. El­mélyültebben kellene foglal­koznia az emberek nevelésé­vel, gondolkodásmódja át­formálódásának felelősségtel­jes munkájával, a tanácsi vezetésnek is. Még elég sok olyan termelőszövetkezeti tag van, aki nem érzi át kellően felelősségét a nagy­üzemi gazdaság kialakításá­ban, sőt nem érti még elég­gé szerepét a szocializmus felépítésében sem. A tanács végrehajtó bizottságának is segítenie kell abban. hogy minden termelőszövetkezeti tag mielőbb aktív, felelősség­tel les építője legven az új társadalmi rendszernek. Eredmények igazolják, hogy a termelőszövetkezeti tagsá­gában meg van a képesség és az akarat a közös tulaj­don védelme. gyarapítása elősegítésére. A népi ellen­őrök szép eredményeket ér­tek el. a társadalmi tulajdon védelmében, mert együtt dol­goznak a tanáccsal, a terme­lőszövetkezeti elnökökkel és agronómusokkal és számos fórumon, közgyűléseken, ma­gánbeszélgetéseken, és körze­ti tanácskozásokon beszélnek a közös tulajdon védelméről, óvásáról, továbbfejlesztéséről. Ezenkívül persze, — hogy igazán eredményes munkát érhessenek el a balassagyar­mati járásban — vállaljanak minél több feladatot az egyes tanácstagok is. De legalább ilyen szükséges és fontos az is, hogy A KÖZSÉGI TANÁCSOK is bízzák meg feladatokkal az egyes tanácstagokat, mert az emberek nevelésében kü­lönösen fontos szerep vár a termelőszövetkezetekben dol­gozó, tevékenykedő tanácsta­gokra. Csak javítana a mun­kán, ha az állandó bizottságo­kat is sokoldalúbban bevon­nák ebbe a tevékenységbe. Ez is hozzátartozik, hogy még tovább tudják fejleszte­ni a termelőszövetkezetet se­gítő tevékenységüket ezen a járási tanácson is. Ha minél több tanácstagot, hozzáértő' szakembert, társadalmi mun­kást von be a végrehajtó bi­zottság, mindenekelőtt meg- könnyebbedik az ő minden­napos munkája,. és eredmé­nyesebbé válik valamennyi­ünk közös ügye, a termelő­szövetkezetek megszilárdítása is. IIjlaky Mária TARTÓSÍTÁS SÓVAL Zöldbab tartósítása. Zsenge, szálkamentes vajbabot hasz­nálunk tartósításra. A babot megmossuk és két végét le­tisztítjuk. Enyhe sós, forrás­ban levő vízben átforraljuk és kihűtve, tetszetősen üveg­be rakjuk. Felöntéshez lite­renként 2 dkg sót, 2 evőkanál “cetet és késhegynyi szalicilt adunk a vízhez, jól átforral­juk és forrón a babra önt­jük. Az üvegeket lezárjuk és a forrástól kezdve 30 percig gőzöljük. A gőzölés után az üvegeket azonnal kiszedjük és 24 óra múlva 10 percig újból átgőzöljük. Rendezik a bölcsődei és óvodai felvételeket Salgótarján városban a böl­csödébe kerülő gyermekek felvételét egy bizottság vizs­gálja felül. A bizottság ve­zetője a városi tisztiorvos. Ez a bizottság azoknál a csalá­doknál, akik a gyermekeiket az óvodában akarják elhe­lyezni, családlátogatást végez­nek. Megnézik a családi kö­rülményeket, egészségügyi helyzetüket. A bizottság ez­után dönt a bölcsődei felvé­telről. Egyébként a város te­rületén most folynak a fel­mérések, annak megállapí­tására is, hogy mennyi gyer­meket kell elhelyezni óvodá­ban, vagy bölcsödében. A felmérés után kialakítják a körzeteket is. Művelődési ház avatás Vasárnap ünnepélyes ke­retek között avatják fel Nóg- rádmegyerben a művelődési házat. Az avató ünnepségre szovjet vendégeket is meg­hívtak. KÉPZŐMŰVÉSZEIM MAPPÁJÁBÓL Szerdán mintegy harminc tagú termelőszövetkezeti asz- szony-küldöttség látogatott el a Salgótarjáni Üveggyárba. A dorogházi Május 1. Termelő- szövetkezet szocialista cí­mért küzdő kertészeti bri­gádjának asszonyai a gyár mérőhenger üzeme szocia­lista brigádja asszonyainak múltkori baráti látogatását viszonozták. A két asszonybrigád kö­zött kialakulóban van egy nemes, szép kapcsolat. A munkásasszonyok baráti se­gítésüket ajánlották fel a szocialista címért küzdő asz- szonybrigádnak. A vendégek megtekintették a világ min­den részébe exportáló gyá­rat és különösen a munkás­asszonyok tevékenysége iránt érdeklődtek. Nagy tetszéssel figyelték az automata gépsort, csodálat­tal adóztak az izmos üveg­fúvóknak is. Megállapították: követésre méltóan szép ösz- szeszokottság jellemzi a gyár munkáját, ütemesen, begya- korlottan, szinte megállás nélkül folyik a termelőmun­ka. Különösen az tetszett nekik, ahogyan szinte kézről kézre adják egy-egy munka­folyamaira a kialakulóban levő üveget. • És aztán a végeláthatatlan baráti beszélgetés során mondták el véleményüket, fejezték ki újra és újra tet­szésüket a sok szép termék készítése iránt. Majd érdek­lődtek a baráti szocialista brigád, a mérőhenger üzem asszonyainak életéről. Arról, hogyan érték el, milyen eredmények következtében a szocialista címet és mit tesz­nek munkájuk állandó javí­tása érdekében? Arról is melegen érdeklőd­tek, hogyan szervezik meg az üzemben a munkát, ho­A salgótarjáni József Attila Művelődési Otthon tervei A salgótarjáni -József At­tila Művelődési Otthon a nyári „uborkaszezon” után felkészült az őszi idényre s részletes munkatervet állí­tott össze, hogy minél válto­zatosabb, tartalmasabb for­mában tölthesse be felada­tát. A munkaterv elsőrendű teendői között az Ifjúsági Klub megszervezése szere­pel, amelynek keretében az Otthon a dolgozó fiatalok és középiskolások részére kí­ván kulturálódási és szóra­kozási "lehetőséget biztosí­tani. Ismeretterjesztő előadá­sok foglalkoznak a fiatalok szocialista társadalmi együtt­élésének, az egymáshoz való egészséges viszony kialakí­tásának kérdéseivel, ezek mellett történelmi, művészeti, műszaki, agrártudományi, politikai előadások rendezé­sére kerül sor. A Művelődési Otthon a KISZ-bizcttsággal karöltve társas tánctanfolyamokról gondoskodik, amelyeknek célja az, hogy minél több fiatalt vonjon be a társas érintkezés szabályainak meg­ismerésébe. A legfiatalabbak számára a Művelődési Otthon báb­színpada új mesejátékokkal gondoskodik az őszi idény­től a gyermekek szórakozta­tásáról is, hogy ennek a munkának minél színvona­lasabb formában tehessen eleget, növelni kívánja a bábjátezó együttes . tagsá­gát. Az őszi hónapoktól az asszonyok, lányok részére is talál hasznos foglalatosságot az Otthon. Az ő részükre hathetes szabás-varrás tan­folyam indul. A gyermekek balett-tanulási lehetősége szintén nagy érdeklődésre számíthat. Az iskola tornát és mozdulatművészetet is tanít s az iskolába augusz­tus 31-ig minden négy éven felüli gyermek beíratható. Megkezdte készülődését az őszi és téli idényre a Mű­velődési Otthpn Irodalmi Színpada, amely még ebben az esztendőben három igé­nyes összeállítással lép nyil­vánosság elé. Nagy érdeklődésre tarthat­nak számot a további hóna­pokban a Művelődési Ott­hon műsoros előadásai is. Ezeket elsősorban a Déryné Színház és az ŐRI rendez­vényei biztosítják. A Déryné Színház szeptember 11-én és 12-én Lehár: Vándordiák c. daljátékát, szeptember 27-én a Csavargó, október 12-én a Liliomri, . november 28-án A tanítónő című darabokat mutatja be. Debrecenben a nógrádi bányák hangja is zengett A kálvinista Rómában, az alföldi metropolis­ban, Tiszántúl ) fővárosában és az ezer egyéb névvel fel­ékszerezett városban, Deb­recenben, igen nevezetes, fontos dátum ez az esztendő. Még alig ültek el itt a vá-. rossá nyilvánítás 600 éves díszes és tartalmas ünnep­ségei, a „tíztomyú fészek” máris új eseményre hívogat­ta vendégeit, — a „mara- dandóság városa” augusztus 15—20. között nemzetközi dalostalálkozó otthona lett. Angol, francia, német, olasz, lengyel, szlovák, cseh, ro­mán, bolgár, orosz szó lej­tése, dallama olvadt eggyé a miénkkel az ősi Péterfia, a Simonyi út sétányain, a Nagytemplom, a Kollégium parkjában s mindenütt a címerbe foglalt főnix madár módjára megéledő városban. Tizenegy ország fiai, 14 euró­pai kórus dalosai adtak egy­másnak találkozót a Bartók Béla nevét viselő nemzet­közi művészeti vetélkedésen 31 versengésre leginkább méltó magyar csoporttal, el­dönteni: kiknek ajkáról száll legszebben a dal? A kórus­verseny előkészítő bizottsá­gában, elnökségében és zsű­rijében kiváló magyar és nemzetközi zenei szaktekin­télyek foglaltak helyet s ez már eleve rangosságot köl­csönzött az eseménysorozat­nak. „Nem volt még Debrecen­ben — de nem volt az egész országban eddig — ilyen nagy nemzetközi dálostalál- kozó” — állapítja meg az eseményről vezérlő helyen a Hajdú-Bihari Napló. S ezt kell mondani való­ban. A verseny tiszteletbeli elnöke, a háromszoros Kos- suth-díjas kiváló művész, Kodály Zoltán is így érté­keli a svájci Luzernból kül­dött soraival, ahová új szim­fóniájának bemutatója szó­lította: „Ha testben nem is, gon­dolatban ott vagyok, hiszen egy malomban őrölünk. Én itt, ti ott mutatjátok min­denkinek, hogy hazánk él és virul és igyekszik méltó­képpen részt venni a világ koncertjeiben. Vivat Crescat floreat — vendégeinknek üd­vözlet: Kodály.” Az Arany Bika impozáns hangversenyterme program­ról programra hallgatóságtól zsúfolt. Szinte hihetetlennek tűnő, hogy e;bben a valaha köldöknéző, egykedvű, mű­vészetek iránt közömbös vá­rosban ma már' ennyi híve van a dalnak; ennyi értője annak a nyelvnek, amely eszperantó módjára köti ösz- sze a nemzetek fiait. Bartók, Kodály nagy-nagy, magasztos életcélját látjuk itt nap-nap után valóra válni, mert a verseny sokezres, soknemze­tiségű részeseit a dal közös nyelve fűzi barátokká, test­véri rokónszenvben. Akik itt dalolnak, beszélgetnek egymással, nagy és kis nem­zetek egyszerű fiai. Hevüle­tük közös célért van s ezt elérni mindnyájuk legfonto­sabb törekvése. A legfonto­sabb cél nem a verseny első­sége — sokkal több ennél. A feladat: a békét kívánó népek . egymásra találásának szolgálata. Ennek a szolgá­latnak jegyében zengi dalát Európa népeinek 11 nyelvén minden dalos s a hang az éter hullámain is világgá száll. Megértik a népek üze­netét az emberek London­ban, Párizsban, Bonnban, Berlinben, Rómában, Varsó­ban, Prágában, Bukarest­ben, Szófiában, Moszkvában éppúgy, mint Budapesten, vagy a hajdúsági falvakban, községekben, városokban: Polgáron, Hajdúböszörmény­ben, Berettyóújfaluban, Nád­udvaron, ahová a dal el­jut. TJ’zért kimagasló esemény az, amelynek meg­rendezésére a 600 éves vá­ros vállalkozott s amely nap mint nap s néha napjában két alkalommal is 2500—3000 fős hallgatóságot mozgatott meg. A nemzetközi kórusoknak a béke ügyéért folyó versen­gése még az olyan kiváló felkészültségű nemzetközi zsűrinek is komoly gondot okozott a helyzetek megál­lapításánál, mint az ez alka­lomra Debrecenben létrehí- vottnak. A szinte azonos erők vetélkedése tette nehézzé a döntést s így a Művelődés- ügyi Minisztérium jóváha­gyásával egyes kategóriák­ban két első díjat kellett oda­ítélni. A vegyeskórusok döntőjé­ben például az első díjra, a nemzetközi trófeára és az ezzel járó 12 ezer forint ju­talomra a moszkvai Gorbu- nov-lcórus és a váci Vox Humana kórusa bizonyult méltónak. A kórusverseny utolsó előtti napjától már versen­gyan érik el, hogy minden­ki becsületesen és lelkiisme­retesen dolgozzon, hogy senki ne lógjon, késsen, mulasz- szon. Majd a gyermekneve­lés és a háztartási munka- szervezés problémái felett vitatkoztak. A gyáriak öröm­mel mutatták felszerelt mo­sókonyhájukat, dicsekedtek az üzemi fürdővel, beszéltek a háztartási gépkölcsönzés­ről és tanácsokat, ötleteket adtak a dorogháziaknak is otthoni életük, munkájuk könnyítésének megoldására. A találkozás mindvégig ba­ráti légkörben zajlott le, a munkásasszonyok brigádélete és második műszakjának megszervezése nagy hatással volt a termelőszövetkezeti parasztasszonyokra. Pintér Joachimné brigádvezető úgy fogalmazta meg: az üveg­gyári asszonyoktól tanulha­tunk élni, dolgozni és szo­cializmust építeni. gésmentes dalostalálkozó jel­leget öltött. A városba 30 .versenyen kívüli magyar kó­rus, közöttük a salgótarjáni Bányász Férfikar is megér­kezett, hogy hallgatója, rész­ben közreműködője legyen a hátralevő programnak. A részességet a salgótarjániak szármára a 400 éves kollé­gium udvarán megrendezett esti hangverseny jelentette, ahol 14 kórus impozáns, együttes dalai közel másfél­ezer ajakról zúgtak egy­szerre. A versenyzáró napra már a kora reggeli órákban az egész város a teljes telítettség képét mu­tatta. A széles főútvonalon szinte lehetetlen volt a köz­lekedés a zsúfoltságtól. Az Arany Bika épületét sűrű embergyűrű övezte, mindenki részese akart lenni a díj­nyertes kórusok fellépésének. A 10—20 forintos, helyekért 60—80 forintot kínáltak a kintrekedtek s a délelőtti hangverseny után az esti, díjkiosztó záróünnepség és hangverseny iránt ez az ér­deklődés, ha lehetséges, csak tovább fokozódott. Itt a ver­senyrendező bizottság nevé- . ben Maróthy Gyula, a Sal­gótarjáni Bányász Férfikar karnagya értékelte a kórus- verseny jelentőségét, a kó­rusmozgalom népeket össze­fogó erejét s Benke Valéria művelődésügyi miniszter osztotta ki a díjakat, az ér­tékes és becses trófeákat, okleveleket, hogy utána. az első helyezést elért kórusok csodálatos szépségű hangver­sennyel helyezzenek méltó koronát a Debrecenben kö­zel egy hétig tartó nemzet­közi kórusverseny esemé­nyeire, amelyeknél a talál­kozó talán legszebb szaka­szában a nógrádi bányászok hangja is zengett. Termelőszövetkezeti asszonyok a gyárban A DOROGHÄZI TERMELŐSZÖVETKEZET KERTÉSZETI BRIGÁDJÁNAK VISZONT­T iTnn /i

Next

/
Oldalképek
Tartalom