Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)
1961-08-23 / 67. szám
It munkás-paraszt összelogás, a béke jegyében köszöntötte megyénk alkotmányunk évfordulóját múltból kell venni az erőt a jövő építéséhez. Kristóf elvtárs ezután azokról a változásokról beszélt, amely ebben az országban. de a megyében is végbement a felszabadulás, az alkotmány törvénybeiktatása óta. Azé lett a föld, aki megműveli, a gyárak, üzemek a munkásosztály kezébe kerültek, s nem a kiváltságosoké többé a kultúra sem. Megszűnt az analfabétizmus megyénkben is, egyre több dolgozó gyermeke kerül az egyetem padjai közé, népünk kezébe vette saját sorsának irányítását. Ebben pedig a két osztálynak. a munkásoknak, parasztoknak van a legnagyobb szerepük. Az ünnepi szónok ezután a munkások "és parasztok közös összefogásáról, a közös harcról szólott. ^.Elmondotta azt a hatalmas segítséget, amelyet munkásosztályunk a dolgozó parasztoknak nyújtott abban, hogy a nagyüzemi mezőgazdálkodás útjára lépjenek. Beszélt arról a mérhetetlen segítség(Fplytatás a 2. oldalon) Az alkotmány évfordulójának idei ünnepségein újszerű érzéssel jubiláltak megyénk falvai. A megye mezőgazdasági lakossága első ízben ünnepelte közösen az új kenyér gondolatával az alkotmányi ünnepet. Megyeszerte érződött ez a hangulat. A termelőszövetkezetek mintegy nagy család közösen készültek az ünnepségre, legtöbb helyen az aratás, a cséplés befejezését is ekkor ünnepelték. Felkeresték az idén is általuk patronált termelőszövetkezetieket megyénk és Budapest üzemei, nagyüzemei is. Mintegy 75 helyen tartottak munkás-paraszt találkozót megyénk termelőszövetkezeteiben, a közös aratás cséplés ünnepe új tartalmat adott a munkás-paraszt szövetség gondolatának is. Az ünnep előestéjén, szombaton több helyen élüzem avató ünnepségeket tartottak. Alkotmányunk pontjai az élet minden területén megvalósulnak Kristóf István elvtárs a bujáki békegyűlésen A buiáki vár festői környezetében gyűltek össze alkotmányunk ünnepén a pásztói járás dolgozói. A már hagyományossá vált béketalálkozón ünnepelték alkotmányunk 12. évfordulóját munkások és dolgozó parasztok. A járás községeiből már a kora délelőtti órákban teherautókon érkeztek Bujákra munkások és termelőszövetkezeti parasztok. Sok embert a csepergő eső sem riasztotta el attól, hogy részt vegyen ezen az ünnepségen, ahol Kristóf István elvtárs, az Elnöki Tanács titkára, megyénk országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. Kristóf elvtárs beszéde bevezető részében arról beszélt, hogy milyen volt régen. a felszabadulás előtt Buják, illetve az egész Nóg- •rád megye. Emlékeztette hallgatóit arra, hogy a mai béketalálkozó helyén valamikor egyetlen parasztember sem fordulhatott meg, hogy csendőrök őrizték a várhoz, a kastélyhoz vezető utat. S míg a parasztemberek a földeken izzadtak, a kastély az urak tobzódásától volt hangos. •— A. felszabadulás előtt Nógrád megye volt az — mondotta Kristóf elvtárs —, ahöl a megművelhető föld 50 százaléka nagybirtok volt. Ebben a megyében volt a legtöbb kastély, iparmágnás, de a legtöbb földhözragadt szegényparaszt is. De — mint mondotta —, éppen a NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP N0GRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1961. AUGUSZTUS 23. FENT OLDALT: A bujáki béke- gyűlés részvevőinek egy-egy csoportja. LENT: Az ünnep délutánján Pöstyén- pusztán. — Kigyulladt a fény az iskolában, a petróleumlámpa az emlékek közé kerül. Megyénkből 23 dolgozó vett részt a 3URIJ GAGARIN tiszteletére rendezett fogadáson Hétfőn este került sor Budapesten, a parlamentben, az ország legjobb dolgozóinak a Jurij Gagarin- nal történt találkozójára. A világszerte ismert első űrhajós beszélgetést folytatott a munka kiválóságaival. Az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt kormány által rendezett találkozón megyénkből 23 dolgozó vett részt. Többen tagjai, vagy vezetői az első számú űrhajós nevét viselő szocialista brigádoknak. A megye minden járásából, különböző üzemekből kerültek ki azok a szerencsés emberek, akik részt- vehettek azon az örökké emlékezetes beszélgetésen, ahol Jurij Gagarin válaszolt a dolgozók különféle kérdéseire. Üzemi dolgozók, termelőszövetkezeti tagok, elnökök; brigádvezetők utaztak el hétfőn délután a nagy találkozóra. A salgótarjáni járásból négyen, Salgótarjánból 13-an, a balassagyarmati és a pásztói járásból 2—2-en, a rétsági és szécsényi járásból 1—1 dolgozó utazott el. Salgótarjánban öt dolgozót ért az a szerencse, hogy részt vehetett a Jurij Gaga- rinnal való beszélgetésen. A Salgótarjáni Acélárugyárból Szabó József, a sodronygyári Gagarin szocialista brigád vezetője, a Tűzhelygyárból Varga István brigádvezető, az Üveggyárból Berta Pálné szocialista brigádtag, a 33-as sz. Autóközlekedési Vállalattól Borkő László brigádtag és a Vas- ötvözetgyárból Szalai János főmérnök vett részt a fogadáson. A külső járásokból főként termelőszövetkezeti dolgozók és vezetők vettek részt a beszélgetésen. Ezek a dolgozók hazaérkezésük után beszámoltak a Jurij Gagarinnal folytatott beszélgetésről. Megvan a lehetőség, hogy jól felkészüljünk az őszre A megyei mezőgazdasági osztály vezetőjének nyilatkozata Munkatársunk felkereste Kiss József elvtársat, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét, nyilatkozzék, mit jelent megyénknek, hogy termelőszövetkezeteink lényegében augusztus 20-ra befejezték a cséplést? — A jó szervezéssel nagy időt nyertünk az aratásban, hiszen még nem fordult elő megyénkben, hogy július 20- án befejeződött az aratás. S ezt az időt, amelyet nyertünk, sikerült tartani, sőt bizonyos mértékig még fokozni is a cséplésnél. Dicséret illeti ezért a gépállomásokat, amelyek az idén igen szervezetten végezték az aratást és a cséplést. A gépátcsoportosításokat ügyesen, célszerűen hajtották végre, sürgősen, késedelem nélkül érkeztek meg a gépek oda, ahol szükség volt munkájukra. Természetesen ez az előny igen jó hatással van az állami felvásárlási terveknek a teljesítésére is, hiszen a termelőszövetkezetek zöme a cséplőgéptől azonnal az átvevőhelyre szállította a gabonát. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy megyénkben már több mint 70 százalékra teljesítettük kenyérgabonából a felvásárlási tervet. De ezen túlmenően sok olyan előny is származik ebből a tényből, amely a következő évben jó hatással lesz a termelőszövetkezetek gazdálkodására. Elegendő idő áll rendelkezésünkre, hogy szervezetten, jól felkészüljünk az őszi mezőgazdasági munkákra, ;i szántásra, a vetésre, összehangoltan tudjuk mozgósíta- n! a kézi és a gépi erőt is. Már jelenleg ott tartunk, hogy tizenötször több szántási munkát végeztünk el, mint az előbbi év hasonló időszakában. A gépállomások megszervezték a gépek két mű- szakbani üzemeltetését. Elértük azt, hogy a tarlóhántást, amely a nógrádi talajviszonyoknak nem kedvező,' a legminimálisabbra szorítottuk, s helyette nyári mélyszántást végzünk. Ennél azonban a továbbiakban az a teendő, hogy javítani kell a talajmunka minőségét, s a talajbeérés mielőbbi elősegítése érdekében a felszántott területet le kell zárni. Az időjárás igen kedvező ahhoz, hogy a továbbiakban is gyors ütemben végezzék a gépállomások és a termelőszövetkezetek gépei a szántást, most azonban már egyre előtérbe kell helyezni a vetőszántásokat. Ez az előny azt is jelenti, hogy amíg az elmúlt évben frissen szántott földbe kellett eltenni az őszieket, most optimális időben és jól előkészített talajba tudjuk eltenni az őszi vetések első szakaszát, (bíborhere, őszi árpa, takarmánykeverékek, rozs). Ahhoz, hogy mindezen növényféleségeket még szeptemberben elvessük, biztosítva vannak az adottságok. Egy hónap áll rendelkezésünkre ahhoz is, hogy megfelelően felkészüljünk az őszi búza vetéséhez, s így az október 1-e és 25-e között a legmegfelelőbb időben földbe kerüljön. Ez minden bizonnyal aat eredményezi, hogy jövő évben egy-másfél mázsa termésemelkedés mutatkozik ka- tasztrális holdanként. Végezetül még annyit: lehetővé válik, hogy az őszi betakarításnál mutatkozó munkacsúcsokat is elkerüljük, nem fognak torlódni a munkák, szervezettebb, gyorsabb lesz a betakarítás is. Különösen a szerződésesen termelt növényeknél jelent óriási előnyt a munka meggyorsítása, mert időben indulhat a cukorgyár, s a MÉK-nek is módja lesz arra, hogy megfelelően tárolja a termelőszövetkezetektől felvásárolt termelvényeket, amelyek a lakosság ellátásánál jönnek számításba. — fejezte be nyilatkozatát Kiss József elvtárs. Krátki János a megyei szántóverseny győztese Augusztus 20-án tartották Szécsényben, a tangazdaság területén a megyei szántóversenyt. A szántás minőségének megjavítása érdekében országosan is igen számottevőek a szántóversenyek, s ezért alkotmányunk ünnepén a járási szántóversenyek után került sor nálunk is a megyei versenyre, a legjobb traktorosok részvételével. A kedvezőtlen időjárás kissé megzavarta a rendező bizottság elképzeléseit, és sok érdeklődő távol is maradt a versenytől. Délelőtt 10 óra előtt néhány perccel Tóta Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese ünnepélyesen nyitotta meg a járási versenyek legjobb helyezettjeinek vetélkedését. A versenybíróság az érté- i kelés alapján Krátki Jánosnak, a Pásztói Gépállomás traktorosának ítélte oda az első díjat jelentő aranyérmet, oklevelet, valamint 3600 forintos értékben egy rádiót, lemezjátszóval. A verseny második helyezettje, Nyerges Lajos, a Kisterenyei Gépállomás dolgozója lett. Ugyancsak kisterenyei traktoros szerezte meg a bronzérmet is. Nyerges Lajos, az ezüstérem és az •‘oklevél mellé egy mosógépet kapott, Orosz János pedig, aki harmadik lett a versenyben, egy 800 forint értékű étkészletet. < _' Az ifjú traktorosok közül Kuruczki Tibor, a Tolmácsi Gépállomás fiatal dolgozója érte el a legjobb eredményt, s így ő lett birtokosa a megyei KISZ-bizottság díjának, egy üvegserlegnek. A megyei szántóverseny 2 első helyezettje, Krátki János és Nyerges Lajos vesznek részt az augusztus 27-én sorrakerülő országos szántóversenyen. A verseny színhelye Martonvásár lesz, s megyénk két kiváló traktorosa minden bizonnyal itt is megmutatják: jó gazdái a gépeknek, s elismerést szereznek majd az országos vetélkedőn is megyénk gépállomásainak. A szolgáltatási munka megjavításáról tárgyal az ipari állandó bizottság A helyiipar szolgáltatási munkájáról tárgyalj ma délelőtt Salgótarjánban a megyei tanács mellett működő ipari állandó bizottság. A bizottság tagjai segítséget nyújtanak a szolgáltatói munka tervének elkészítéséhez és a közeli napokban felmérést végeznek az ellátásra vonatkozólag a megyében. A bizottság tagjait Kun Lajos, a megyei tanács ipari osztályának vezetője tájékoztatja a szolgáltatási munka megjavításának és kibővítésének tervéről. Megvitatják az e tervre vonatkozó tennivalókat, majd ennek értelmében fognak hozzá a munkához. Ä\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V ÜNNEPI KÉPEK