Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)
1961-08-19 / 66. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 19. Nagy társadalmi ügyünk a műszaki fejlesztés Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Kibővített ülést tartott csütörtökön Salgótarjánban a megyei pártbizottság. A tanácskozáson a pártbizottság tagjai mellett számos meghívott gazdasági, műszaki, mozgalmi vezető is részt vett. Ott volt és felszólalt Borka Attila elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, Pothornik József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. A megyei pártbizottság ülése megvitatta a műszaki fejlesztés egyes kérdéseit a megye iparában. A megyei párt-végrehajtó bizottság erről szóló beszámolóját Bemard Rezső elvtárs, a pártbizottság osztály- vezetője ismertette. műszaki fejlesztés általános és iparágankénti főiránya A beszámoló bevezetőül foglalkozott a megye iparának a műszaki fejlesztési érintő kérdésével. Megállapította, hogy 1956. óta nagyarányú rekonstrukciók valósulnak meg megyénkben. Ez elsősorban ott került napirendre, ahol kirajzolódott a termelési perspektíva. Ahol pedig kialakultak a profilok, ott a rekonstrukció megvalósításával a legnagyobb ütemű a műszaki fejlesztés is. Ezeken a helyeken a termelékenység emelésének forrását is ez képezi. A műszaki fejlesztés legfőbb kérdései között szerepel a főirány kitűzése, általában és konkrétan iparáganként. A műszaki színvonal emelésének legfontosabb területei, amelyek valamennyi iparágra vonatkoznak: a nehéz- és munkaigényes munkák gépesítése; a technológia színvonalának emelésével a fajlagos anyagielhasznáias csoKken- tése, az energiahordozók egyre kedvezőbb hasznosítása, a technológiai ciklus lerövidítése; a gyártmány- fejlesztés során csökkenteni az anyagratorditast, javítani a termékek minőségét, növelni a választékot; a munkaszervezés színvonalának emelése, hatékony gyártási rendszerek kialakítása, a gépek és berendezések kapacitásának lehető legteljesebb kihasználása, a káderek szakképzettségének növelése. Az általános feladatokon belül a szénbányászatban a termelés növelése, a nehéz fizikai munka gépesítésének fokozása, és ezekkel együtt a termelés gazdaságosságának javítása kerül az előtérbe. Ez szükségessé teszi, hogy a külszínről a bányába befelé folyjon a műszaki fejlesztés, rekonstruálni kell a külszíni munkálatokat is. Másodszor megköveteli, hogy a korszerű vágatbiztosítás az összes nyitott vágatoknak 55—60 százaléka legyen a második ötéves terv végérií Ezen belül jelentős mértékben növelni kell az acéltámos frontfejtés részarányát. Jelentősen emelni kell a gépi rakodást: a második ötéves terv végéig, mintegy 40 százalékra kell emelni. A jövesztés gépesítésénél, különösen a vékony széntelepeken a széngyalu további fejlesztését szükséges szorgalmazni az eddigi tapasztalatok alapján. Fontos feladat a bányabeli szállítógépek, szivattyúk, szellőztető berendezések teljes automatizálása. távirányítású működtetése. Az elmúlt évben a távirányítás bevezetésével közel másfélmillió forintot takarított meg szénbányászatunk. Más iparágakban is az előrehaladást elsősorban a gépesítés, á technológia fejlesztése jelenti. A gépi munka elterjedését mutatja, hogy a gyárakban, bányákban csökken a kézi idő mennyisége, azonban a vállalatok gépparkia nagyrészt elavult. Van, ahol 56,6 százaléka több mint húsz éve működik. Különösen vonatkozik ez a Salgótarjáni Acélárugyár kovácsoló, hengermű és csavargyár gvárrészlegére. A legalacsonyabb a technikai kultúra, a Tűzhelygyárban. Bár az utqbbi két év alatt 22 új gépet helyeztek üzembe, a helyzet mégsem javult, mert nem az elavult, korszerűtlen gépeket cserélték ki, hanem az új gépeket a kapacitás bővítésére használták fel. Ez a jelenség mihden olyan vállalatnál tapasztalható, ahol nem átfogó rekonstrukció keretében történik a technikai színvonal emelése. A gépesítés fokának emelkedése szükségesi- sé teszi az egyre nagyobb mértékben felhasznált villamosenergiával való rendszeres takarékosságot. A modern, termelékeny gépek megjelenése felhívja a figyelmet arra is, hogy többet kell foglalkozni a gépek kapacitásának lehető legteljesebb kihasználásával. Ezt. már a gépesítés tervezésekor meg kell kezdeni. A tervezésnél arra ügyelni kell, hogy az új technika megfeleljen a világszínvonalnak. Jelentős lépéseket tettünk a gépesítés legmagasabb foka, a fél és teljes automatizálás felé, annak ellenére, hogy ez még nem képezi a fejlesztés széles körét. A jövőt illetően többet kell foglalkozni az automatizálás előfeltételeinek, a műszerezettségnek és az automatikának a kérdésével, valamint a megfelelő szakkáderek képzésével. Fejlett technológiát és munkaszervezést A gyártási technológiában elért számottevő eredmény jelentőségét aláhúzza, hogy a vállalatok saját erejükből, beruházások nélkül is biztosíthatják a fejlődést. Ilyenek például az öntödékben a héjformázás, a hengerműben a húzási és hengerlési sebesség növelése, kovácsolás helyett sajtolás alkalmazása. Törekvés van arra is, hogy kémiai módszerekkel, az anyagok jobb előkészítésével jobb hatásfokot érjenek el az anyag és energia felhasználásában, a termékek minőségének javításában. Az üvegiparban a termelés színvonalát emeli majd a pakuratüzelés bevezetése, a gyorshúzás és gyorsolvasztás megvalósítása. A kőbányában a nemeszuzalék gyártása, a cserépkályha iparban a kéziformázásról az öntésre való áttérés jelenti a technolóaiai fejlesztés irányát. A munka és üzemszervezés is fontos része a műszaki fejlesztésnek. Ehhez szükséges, hogy a munkanormák megállapítását összekapcsolják a technikai, technológiai színvonal emelésével, illetve az elért színvonal legteljesebb kihasználásával. Olyan munkanormákat kell kidolgozni, amelyek a vezetés eszközévé, műszaki-gazdasági tényezővé válnak. A normák felülvizsgálásának máris kézzelfogható eredményei mutatkoznak a termelékenység emelkedésében. Azonban ezt az emelkedést vállalati szinten sok esetben lerontja a helytelen létszám- gazdálkodás. További fontos feladatnak kell tartani a műszaki munkanormák körének szélesítését, amelyhez szükséges biztosítani a kapacitás felmértét, a gyártmányok összidó szükségletének kimutatását, szélesíteni kell a teljesítménybérezési formákat, a technológiai előírások kidolgozását, a dolgozókkal való ismertetését rendszeressé kell tenni. A gazdaságosság elemzése kerüljön mindjobban előtérbe A műszaki fejlesztés, a rekonstrukció eddigi tapasztalataiból szükséges levonni a megfelelő következtetéseket. Mindenekelőtt azt, hogy érvényre kell juttatni a komplex-fejlesztést. Vagyis a termelés fejlesztésével együtt a szállítás, a raktározás, a szolgáltató üzemek fejlődését is szükséges biztosítani. A Salgótarjáni Acélárugyár, Üveggyár, a szénbányászat példája igazolja, hogy az alapvető termelési folyamatok gépesítése mellett a mellékműveletek. a segéd és kiszolgáló munkák mechanizálása sem maradhat el. A szocializmusban a műszaki fejlesztés hajtóereje a társadalom jólétének növelése. Ez nemcsak az egészségre ártalmas munka gépesítését jelenti, hanem elsőrendű fontosságú, hogy a műszaki fejlesztés, az önköltség, a ráfordítások csökkentését is eredményezze, minél kisebb beruházással minél nagyobb gazdasági eredményt érjünk el. A gazdasági hatékonyságot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a beruházások nem mindig hozzák meg a kívánt' eredményt, nem érik el a legmagasabb hatékonyságot, megtérülési idejük elhúzódik. A Zagyvapálfalvi Üvr”"-'árban például sem az önköltség, sem a termelékenység és a létszámgazdálkodás nem alakult a fejlesztésben meghatározott program szerint. Más vállalatoknál is az a tapasztalat, hogy a produktív munkaalkalom megteremtése hiányában egészségtelenül emelkedik a kevésbé termelékeny munkahelyek létszáma, itt-ott kapun belüli munkanélküliség tapasztalható. E kérdéssel függ össze a műszaki fejlesztésnek a társadalomra, a munkásra való hatása. Nálunk nem törvény- szerű — mint a kapitalizmusban — hogy a műszaki fejlesztés során felszabaduló munkaerő ideiglenesen is munkanélkülivé váljon. A beruházások, az üzembővítés, az új ipartelepítés, a termelés növelése kedvezően hat a foglalkoztatottságra. A termelőkapacitás joob kihasználása, a két, illetve a három műszak bevezetése szintén további munkaerőt igényel. A munkahelyek növelésének, illetve. új munkahelyek megteremtésének módszere a munkaidő csökkentése is. Ennek azonban - követelménye, hogy a munka termelékenysége elérje a régi szintet, mint ahogy a csökkentett mpnkaidővel dolgozók keresete is változatlan. A műszaki fejlesztés hatásaként a munkaerőszükséglet szerkezete is megváltozik, mind vállalati, mind társadalmi méretekben. Szükségessé teszi az iparban dolgozók általános és szakmai képzettségének gyors emelését, valamint azt is, hogy a mérnökök állományának összetétele a szükségleteknek megfelelően változzon, legyen a vállalatoknál építészmérnök, tervező, kohó- és elektromérnök is. Mind jobban előtérbe kerül a .különböző munkafeladatok egyesítésének követelménye, ezzel együtt a többoldalúan képzett szakmunkások munkába állítása. A műszaki fejlesztés gazdasági hatékonyságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a fejlődést többé-ikevésbé hűen tükröző mutatók nem fejlődnek állandóan és egyenletesen. Az egy termékegység előállítására fordított munkaóra általában csökkenő irányzatot mutatott az utóbbi években. Vannak azonban olyan vállalatok, mint a Zagyvapálfalvi Üveggyár és a Rom- hányi Cserépkályhagyár, ahol meghaladja az utóbbi évek legmagasabb szintjét is. A vállalatok nagy része nem tudja megismételni a fajlagos anyagfelhasználásban elért 1958 évi kimagasló eredményt. Több gyárban az előállított termékekhez több anyagot használtak fel, mint korábban. Legyen társadalmi ügy a műszaki fejlesztés A műszaki színvonal emelése, a fejlesztés irányának meghatározása és a céltudatos végrehajtás csak a tömegeket mozgató tervek birtokában valósítható meg. Valamennyi gazdasági vezető, a munkások sokaságának egyetértése, a párt- és tömegszervezetek irányító és segítő munkája szükséges ahhoz, hogy a műszaki fejlesztés társadalmi üggvé váljon. A gazdaságvezetés gyakorlatában nagyobb szerepet kell kapnia a műszaki fejlesztésnek. A pártszervezeteknek az aktív, kezdeményező és szervező tevékenységet, a gazdasági kérdések tanulmányozását és megoldását kell munkájuk előterébe állítaniok. Továbbra is feladat a műszáki fejlesztés széles apparátusának létrehozása, megfelelő távlati tervek kidolgozása, amelyek a legfejlettebb eljárásokon alapulnak. Általában szükséges a kísérleti és kutatási, a műszaki-gazdasági mutatók, a házi szabványosítás és tipizálás tervének kidolgozása. A vállalatok fokozódó önállósága pedig több kezdeményezést, aktivitást igényel. Mindenekelőtt azt, hogy levonják a műszaki fejlesztés közgazda- sági következményeit. Szükséges a műszaki fejlesztés anyagi ösztönzésének finomítása is, hogy ezzel a lehetőséggel is segítsük a technikai fejlődést. Gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetők növekvő felelőssége A beszámoló feletti vitában J3 elvtárs szólalt fel. A többi között felszólalt Ma- ruzs Elemér elvtárs, az EMÁSZ Salgótarjáni Üzlet- igazgatóságának vezetője, aki az ipar és a lakosság jobb energiaellátásának feladataival foglalkozott. Dr. Csillag József, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke elmondotta ; hogy szénmedencénkben fejleszteni kell a korszerű biztosítás arányát, hogy a normarendezés jó hatása már most tapasztalható. Szalay János elvtárs, a Vas- ötvözetgyár főmérnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a komplex műszaki fejlesztésbe szervesen beletartozik a munkavédelem is, a vezetőknek e fontos kérdésre nagy gondot kell fordítaniok. A továbbiakban arról szólott, hogy a műszaki fejlesztés során mindig a legkorszerűbb eljárásokat, megoldásokat kell alkalmazni és ezért fontos, hogy jobb kapcsolat alakuljon ki az ipari vállalatok és a tudományos kutató intézetek között. Kazinczi László elvtárs, Kos- suth-díjas kazári vájár szóvá tette, hogy a bányák egyre több korszerűbb gépet kapnak, de a szállítás, az osztályozás a régi, . elavult módszerekkel történik. Szőcs Gyula elvtárs, a Salgótarjáni Acélárugyár főmérnöke számos hasznos tapasztalatot ismertetett. Elmondotta, hogy a műszaki fejlesztés érdekében egy közeli és egy távlati tervezés folyik gyárukban. A főbb mutatók ismeretében már most megkezdték az 1962. évi termelési és fejlesztési tevékenység terveinek elkészítését. A jövőt illetően az Acélárugyárra olyan fontos feladat vár, mint a hengerlés és dróthúzás mintatechnológiájának kidolgozása, amely nemzetközi és hazai tapasztalatok elterjesztésére ad alkalmat. Ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a gyárban a szakmai képzettség színvonalának emelése érdekében tettek. A most induló oktatási évben például 120 dolgozó kezdi meg a nyolcadik általános iskola elvégzését két párhuzamos osztályban. Huszonkettőn egyetemen, százan pedig technikumban szereznek magasabb képzettséget. Novak József elvtárs, a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár igazgatóis hangsúlyozta a műszaki kísérletek fontosságát, fellépett az olyan nézetek ellen, hogy egyes vezetők nem szívesen foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mert átmenetileg anyagi erőket köt le a vállalatnál. A jövő szempontjából pedig elengedhetetlen, hogy ezek a kísérletek megfelelő támogatást kapjanak. Szoó Béla efvtárs, a Salgótarjáni Járási Pártbizottság első titkára felszólalásában arról beszélt, hogy a pártbizottságok és párt- szervezetek egyre többet és hatékonyabban foglalkoznak a műszaki fejlesztés kérdéseivel. Nemcsak napirendre tűzik az egyes feladatokat, hanem szorosabbá is vált a kapcsolat a pártszervezetek és a műszakiak között. Bátor kezdeményezéseket bizonyítja az élüzemek egész sora, amelyeket javaslatára külön köszöntött a pártbizottság ülése. Ezekben a sikerekben benne van már a műszaki fejlesztésben eddig elért eredmény is. — Az ipari termelés perspektívája és a műszaki fejlesztés szoros összefüggésben vannak — mondotta. , — Ez pedig megköveteli,, hogy minden esetben a legjobb technikát, a leghaladóbb technológiát alkalmazzák a rekonstrukció során. Ezzel függ össze, hogy a műszaki fejlesztésnek a szénbányászatban továbbra is elsőrendű feladatkéht kell szem- előtt tartani a szén fűtőértékének javítását, egyes gyárakban a termékek készre- gyártásának biztosítása a fel. adat, amely a foglalkoztatottság szempontjából is jelentős. A műszaki-szervezési intézkedésekkel kapcsolatban elmondotta, hogy azoknak alapvetően a termelékenység emelkedésére kell irányul-ni- ok. Minden ipari vállalat elsőrendű kötelessége a termelékenységi tervek teljesítése. De ezt nem szabad a létszám- emelés útján megoldani, mint ahogyan azt néhány gyárban tették. A normák felülvizsgálása azt mutatja, hogy a veszteségidők csökkentésében most már egyre nagyobb feladat hárul a műszaki vezetőkre. Ennek érdekében szükséges következetesen hasznosítani azokat a javaslatokat, amelyek a munka- szervezési hónap idején felszínre kerültek. A pártszervezetek is tegyenek intézkedéseket ennek érdekében és határozottan dolgozzanak a j óbb munkakörülmények megteremtésének elősegítésén. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy beruházások nélkül is van lehetőség a műszaki fejlesztésre, számos adottság és forrás áll a vállalatok vezetőinek rendelkezésére. Végül arról szólott, hogy megfelelő légkör biztosításával, a perspektivikus szemlélet megteremtésével biztosítani kell: minél több kezdeményezés lásson napvilágot megvénkben, amelyeknek az ország is hasznát veszi. Ezután Bemard Rezső elvtárs foglalta össze a vitát, majd a pártbizottság megfelelő határozatokat hozott a műszaki fejlesztés további feladataival kapcsolatban. A pártbizottság határozata mindenek előtt utal arra, hogy a termelési perspektíva körülhatárolása minden iparvállalatnál alapja és feltétele a műszaki fejlesztésnek. A népgazdaság egyre fokozódó igényeket támaszt a szén- bányászattal szeiTtben. Ahhoz, hogy a nógrádi szénmedence a maitól több szenet adjon, koncentrálni kell a beruházásokat, biztosítani kell a szénben gazdag terület komplex fejlesztését. ,E1 kell érni, hogy a fejlesztés a külszínről irányuljon a bányába, növelni kell az osztályozok és a szállítás kapacitását. A gyáriparban a készregyár- tás kiszélesítése, a ímedence öntőiparának perspektivikus fejlesztése, új gyártmányok bevezetése, az egyes vállalatok között a kooperáció lehetőségeinek feltárása, a gépek kihasználása áll a műszaki fejlesztés középpontjában. A műszaki fejlesztés, a rekonstrukciók tervezése és megvalósítása során a komplex fejlesztés irányelvét kell érvényre juttatni. Az alaptermeléssel együtt kell fejlődnie a szállításnak, a szolgáltatásnak is. Üzembővítéssel, ipartelepítéssel, többműszakos termeléssel biztosítsák a foglalkoztatottságot. A műszaki fejlesztés minden esetben terjedjen ki a munkavédelmi feladatok megoldására is. Fokozni kell a műszaki fejlesztés, rekonstrukciós beruházások gazdasági hatékonyságát. Nagyobb gondot kell fordítani azoknak a szakembereknek a ki nevelésére, akik megfelelő közgazdasági szemlélet birtokában hajtják végre ezeket a feladatokat. Nagyobb szerepet kell biztosítani a párt, tömegszervezeti és gazdasági vezetés gyakorlatában a műszaki fejlesztésnek, annak, hogy a műszaki fejlesztés társadalmi üggyé váljon. Ezzel kapcsolatban is számos feladatot jelöl meg a gazdasági mozgalmi vezetők számára a megyei pártbizottság határozata. j Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztés alapvető útja nálunk a rekonstrukció. Ez nehezebben járható, de olcsóbb és hasznosabb, mintha, csak új beruházások útján oldanánk meg a technikai előrehaladást. .Szólott, arról, hogy az , első félévben az ipari vállalatok eredményesen dolgoztak. Ezt
