Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-22 / 58. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

1961. július 22.

2

A KISZ-élet hírei

A számok tükrében

— Kishartyánban a kisze- sek eddig 6 hold kukoricát kapáltak meg és 6 hold kenyérgabona aratását végezték el. Ezekben a munkálatokban 26 fiatal vett részt.

— Szúpatakon, ahol a me- gyé egyik legkisebb KISZ alapszervezete működik, a nyári aratási munkálatok elvégzéséhez nyolc tagú ifjúsági brigádot alakítottak, amely dicséretreméltóan veszi ki a részét a közösségi munkából.

— Somoskőújfalun az aratási munkákban a helyi KISZ szervezet tagjai eddig 275 órát dolgoztak és ez alatt 10 hold gábonát arattak le.

— Az egyházasdengelegi termelőszövetkezet KlSZ-szer- vezet tagjainak túlnyomó része jó munkájával igen magas munkaegység értéket ért el mostanáig. így például Juhász Andrásnak 244 Gyurik Pálnak 204, Fhavkovszki Júliának pedig 106 munkaegysége van.

— A salgótarjáni járásban az első félév folyamán 30 ezer óra társadalmi munkát végeztek kiszeseink, több mint 200 ezer forint értékben, ebből 61 ezer forint értékű a termelőszövetkezeteknek a tavaszi növényápolási munkák idején, a szálastakarmány kaszálása és begyűjtése idején, továbbá a gabona aratás során végzett munka és a tsz építkezéseknél nyújtott segítség. Ugyancsak a járás fiataljai járnak élen a megye fásítási mozgalmában, mert az első félév alatt

25 ezer facsemetét ültettek el.

— Mátranovák Csurgó-akna bányász kiszesei a helybeli termelőszövetkezetben eddig 730 óra társadalmi munkát végeztek, a forgácsi bányászfiatalok pedig Etesen ültettek el 2 ezer facsemetét, ugyanitt több mint félezer órát dolgoztak a termelőszövetkezetben.

— A salgói és a szuhai bányász KlSZ^szervezetek tagjai jelenleg a Balaton partján táboroznak.

— A nagybátonyi Szolgáltató KISZ-szervezete július 18-án Egerbe ment társaskirándulásra az üzemvezetőség ajándékaként azért a munkáért, amit a termelőszövetkezetek megsegítésében kifejtettek.

— A szécsényi járásban eddig 11 KISZ alapszervezet jelentkezett és már működik az „ifjúság a termelőszövetkezetért" mozgalomban és a járás területén eddig 19 ezer óra társadalmi munkát végeztek.

— A kisterenyei vasúti dolgozók KISZ-szervezete a helybeli termelőszövetkezetnél 7 hold rozzsal kevert szö- szösbükköny kaszálását vállalta el, amelynek munkálataihoz a fiatalok július 18-án hozzákezdtek.

— A Szorospataki megyei KISZ vezetőképző táborban ezen a héten 49 fiatal sportaktíva vesz részt, hogy elsajátítsa az ifjúsági sportmozgalom soronkövetkező feladatai végrehajtásához. szükséges ismereteket.

Közgazdasági kislexikon

A vásárlóalap és az árualap egyes kérdései I.

Iskolások a Balaton partján

A salgótarjáni szénmedence bányászainak iskolás gyermekei közül nyolcvanan utaztak el 21-én a keszthelyi üdülőbe, s a nyári iskolai szünet alatt még két hasonló csoport vesz részt kéthetes üdülésen. Velük együtt az üdülő közelében ütötték fel sátraikat a Kisterenyei Általános Iskola csapatának úttörői.

Az iskolásokkal több pedagógus utazott el, vezetőjük Fenyvesi József iskolaigazgató és Kovács Tibor úttörő csapatvezető. Elkísérte az útra a gyermekeket Kálmán János községi párttitkár is, aki sokat fáradozott e szépnek ígérkező nyári üdülés megszervezésén.

Nyilvánosságra kerültek népgazdaságunk 1961 első félévi fejlődését mutató adatok. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a számok nyelvén ad hírt sikereinkről, s mutatja a további feladatokat. Minden magyar dolgozó örömmel és megelégedéssel olvashatja a jelentést, amely azt mutatja, népgazdaságunk gyors ütemben, arányosan fejlődik. Ez a fejlődés szolgál alapjául a szocialista társadalom felépítésének.

A jelentés vezérmotívuma az a tény, hogy az ipar 13 százalékkal többet termel, mint 1960 első félévében, s ez egyben jelenti azt is, hogy a tervet egészében véve 4 százalékkal túlteljesítettük. Az ipari fejlődésnek ez a magas üteme és a tervszerűség betartása szocialista gazdaságunk jellemzője. Ez a 13 százalék mutatja, hogy Magyarország felvette a szocialista tábor fejlődési ütemét, és tevőleges résztvevője a kapitalista és szocialista gazdasági rend nagy versenyének.

A számokból kitűnik: A fejlődés aránya helyes, az ipar jól összpontosított a kulcsfontosságú területekre.

A tervet meghaladó mértékben emelkedett a vas- és acél termelése. Ez lehetőséget teremt arra, hogy az ipar többi ágát is' megfelelően fejleszthessük. Terv szerint jelentősen emelkedett a gépipar és vegyipar termelése. A műtrágya termelés növekedése már ez évben is hozzájárult a jó mezőgazda- sági terméseredményekhez.

Igaz, kisebb aránytalanságok most is mutatkoztak. A cementtermelés lemaradása hátráltathatja az építőipar feladatainak megoldását, a Diesel-mozdonyokban mutatkozó hátralék ec* porttervein két veszélyezteti. A terv túlteljesítése és kisebb aránytalanságok az ipari készletek indokolatlan megnövekedését eredményezték.

Ezek a jelenségek arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövőben szigorúbban be kell tartani a tervfegyelmet, törekedni kell arra, hogy minden termékből elérjük a terv által megszabott szintet.

Az elmúlt félév legjelentősebb eredménye, hogy először sikerült elérni, hogy a termelés növekedése kétharmad részben termelékenység- emelkedésből álljon. Az egy fogthlkoztatottra jutó termelés az állami iparban 1961 első félévében mintegy 8 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ugyanazon időszakban.

Jó termést aratunk! A ke- nyérgabonatermér., előreláthatólag jobb lesz, mint tavaly volt és több, mint amennyivel a terv számolt.

Igaz, ebben az időjárás is segített, de megmutatkozik benne a nagyüzemi gazdálkodás fölénye is, a felhasznált 460 ezer tonna műtrágya, az újonnan munkába állt 4400 mezőgazdasági munkagép.

Bár az élőállatok száma növekedett, a vágóállatok aránya kedvezőtlenül alakult. Hét százalékkal kevesebb vágóállatot vásároltak fel, mint egy évvel korábban. így a lakosság szükségleteit nem sikerült teljes mértékben kielégíteni. Azonban a helyzet javulást ígér.

A koca- és malacállomány 40, illetve 29 százalékkal növekedett. A felnövő szaporulat javítani fegja a húsellátás helyzetét.

Növekedtek a lakosság jövedelmei, emelkedett életszínvonala. A munkások és alkalmazottak részére 4 százalékkal több munkabért fizettek ki, mint 1960. első félévében. Egy keresőre jutó . jövedelmük egy százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Azt gondolhatnánk, hogy ez az egy százalék szinte nem is érezhető. És mégis: 1,5 milliárd forinttal növekedett a lakosság takarékbetétállománya, jelentősen több tartós fogyasztási cikket vásároltak. Ezek az életszínvonalemelkedésnek félreérthetetlen jelei. De az életszínvonal emelkedését mutatják az egészségügyi és kulturális adatok is. Csaknem az ország egész lakossága, 94 százaléka részesült társadalombiztosításban. Az emberek több könyvet vásárolnak, növekedett a rádió- és televízióelőfizetők száma.

Az épülő szocializmus egyre nagyobb mértékben elégítheti ki a dolgozók anyagi és szellemi szükségletét — ez társadalmunk természetes rendje.

Idős gondozottak ünneplése

A Vöröskereszt városi szervezete és a helyi Nőtanács elnöksége néhány nappal ezelőtt a Városi Szociális Otthon dísztermében rendezte meg az immár hagyományos „öregek napját.” A családias hangulatú, bensőséges házi ünnepélyen az otthon gondozottal közül mintegy 130 nő és férfi jelent meg, akik meghatottságtól könnyes szemekkel fogadták az ünneplést.

Körmendi István, a szociális otthon főkönyvelője megnyitó beszéde után a Bajcsy Zsilinszky-úti általános iskola két úttörője virágcskorral köszöntött^ az intézmény legidősebb lakóit: egy 99 esztendős nénikét és az egyik 96 éves bácsit.

hangulathoz kétségkívül hozzájárult a közösen elfogyasztott remek uzsonna is.

S mivel „öreg ember nem vén ember” közmondás is létezik, nem maradt el ennek jegyében az ilyenkor szokásos tánc sem. Nem bizony! Ha megkopott is kissé a mozgás ritmikussága, ha lassabban jártak is a lábak, ha nehezebben is ment a forgás, mégis táncra perdültek gondozottak és ápolónővérek egyaránt. S ha nem kivilágos virradatig ropták a csárdást, egy maradandó, megható élménnyel gazdagabban hajtották aznap este fejüket álomra a szociális otthon derűs öregségüket töltő boldog lakói.

Gyürky Zoltán

Hazánkban a munkásosztály hatalmának kivívása óta tervgazdálkodás folyik. A tervszerű irányítás főbb követelménye az ország termelőerőinek állandó felvirágoztatása mellett a dolgozók anyagi és kulturális felemelkedésének állandó biztosítása. E két feladatot csak úgy tudjuk következetesen megoldani, ha számbavesszük a népgazdaság erőit, rendelkezésre álló forrásait.

A termelőerők növelésére és a dolgozók anyagi jólétének emelésére is a nemzeti jövedelemben kimutatott érték biztosítja az alapot. Azt tudjuk, hogy a nemzeti jövedelem, az egy év alatt előállított termékek összességét, illetve forintban kifejezett értékét jelenti. Ezt az újonnan megtermelt értéket lehet szétosztani, felhalmozásra, illetve fogyasztásra. A fogyasztási alapban megtervezett és a dolgozók részére juttatott keresetek egy részét biztosítani kell mint kötelező befizetést különböző adók és egyéb címen. A fennmaradó részt a dolgozók tetszés szerint költik el szolgáltatásokra, vagy áruvásárlásra. Ez utóbbi, vagyis a lakosság áruvásárlásra elköltött, illetve elkölthető pénze a vásárlóalap.

A tervezés egyik legfontosabb kérdése, hogy a meglévő kialakított, vagy megtervezett vásárlóalap vagy vásárlóerővel szemben megfelelő mennyiségű árualapot

VARRNI TANULTAK A BALASSAGYARMATI ASSZONYOK

teremtsünk. Persze, az árualap és vásárlóerő megállapításában a két tényező együttes alakulása a döntő. Nem szabad a vásárlóerőt növelni, ha tudjuk, hogy nem birunk megfelelő árualapot biztosítani. Viszont meglévő és kialakított vásárlóerővel szemben gazdaságtalan és nem is helyes jóval nagyobb árualapot biztosítani. Mi befolyásolja a nemzeti jövedelem fogyasztási alapjának, ezen belül a legdöntőbb hányad, az árualap nagyságát?

a) A nemzeti jövedelem nagysága, tehát az az összeg, amelyből egyáltalán fogyasztási alapra és felhalmozási alapra lehet számolni.

b) A nemzeti jövedelmen belül a felhalmozási és fogyasztási alapokra való felosztás aránya. (Pl. Magyarország 1958-as nemzeti jövedelméből 81,8 fogyasztási alapra, 16,3 felhalmozási alapra ment, míg 1955-ben a nemzeti jövedelem 19,5 százaléka felhalmozási alap és 78,5 százaléka fogyasztási alap volt.) A két alap aránya befolyásolja az árualap nagyságát is.

c) A fogyasztási alapon belül az egyéni és társadalmi fogyasztásra való felosztás aránya. (Az egyéni fogyasztás az élelmiszer, az egyéb iparcikkek, a fűtő és világító anyagok felosztását és a lakásalap felhasználását jelenti, míg a társadalmi fogyasztás a közületek, a szolgáltató vállalatok, személyszállítási és közlekedési vállalatok által elhasznált termékeket jelenti.)

d) Befolyásolja az árualap nagyságát, a saját termelési termékek fogyasztásának mennyisége, és az intézményeken belüli egyéni fogyasztás nagysága.

A vásárlőalap fedezetét szolgáló árualap alakulása tehát akkor helyes, ha összhangban van a népgazdaság tervszerű fejlődésének a nemzeti jövedelem felhasználásával szemben támasztott követelményével. Ez a követelmény akkor valósulhat meg egyrészt, ha az árualap kialakítása nem von el indokolatlanul termékeket a nemzeti jövedelem más címeken történő felhasználásától, másrészt ha a nemzeti jövedelem bármilyen más felhasználása nem megy az árualap rovására.

Az elmondottakból következik, hogy az állam, a szövetkezetek és a lakosság felhalmozására fordított összege és a fogyasztásban felhasználható összeg együttesei a nemzeti jövedelmet adják.

Kőnig Klotild, a Vöröszke- reszt városi titkára meleg szavakkal üdvözölte az ünnepeiteket, s édességgel kedveskedett a megjelenteknek. Nem feledkeztek meg az ágyban fekvőkről sem: néhány betegszoba lakóját is felkeresték és virággal fejezték ki az öregek iránt lépten-nyo- mon megnyilvánuló gondoskodás magasztos érzését.

A köszöntést követő rövid kultúrműsor keretében Széles István harmonika, György József pedig zongoraszámokkal járult hozzá az összejövetel sikeréhez. A kellemes

Tizenötezer nógrádi fiatal jelentkezett az Ifjúság a szocializmusért próbákra

OROSZ NYELVTANFOLYAMOKAT SZERVEZNEK A KISZ ALAPSZERVEZETEK

A KISZ Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága csütörtöki ülésén az Ifjúság a szocializmusért mozgalom első féléves eredményeiről és a szovjet—magyar ijfúsági kapcsolatok továbbszélesítéséről tanácskozott Salgótarjánban. Az ülés első napirendi pontjaként Oravecz Ernő á KISZ megyei bizottságának tagja vitaindító beszámolója alapján elhatározta a VB, hogy az Ifjúság a Szocializmusért mozgalom eddigi jó eredményeit tovább fejleszti, még szervezettebbé teszi a Salgótarjáni AcéláruA balassagyarmati városi kultúrház szabás-varrás tanfolyamán június 29-én befejeződött a tanév. Asszonyok és lányok egy évig tanulták Benkő Istvánné vezetésével a szabás-varrás tudományát. A hallgatók bemutatták az évad alatt készített munkáikat. Sokan már modell-ruhá- kat készítettek saját maguknak. A bemutatott ruhák igen szépek és tetszetősek és igazolták, hogy a tanfolyamon komoly munka folyt. Benkő Istvánné elvtársnő tudása legjavát adta át a hallgatóknak. A hallgatók a kultúrház klub- helyiségében a szabásmintákból. rajzokból kis kiállítást rendeztek.

Knoska Gyula, a kertészeti brigád vezetője olyanfajta parancsnoka 11 kataszt- rális holdnak a va- nyarci határban, a Virágzó Termelőszövetkezet földjén, aki mindig tudja, hogy mit akar.

Tudta akkor is, amikor szűk négy holdon próbálta még termővé bírni a magános tulajdonát. S nem mondhatni, hogy eredmény nélkül tette, mert kertészete kora tavasztól késő őszig üdén zöldéit a határban valamifélével. Tudományos embernek ismerték meg őt a falubeliek, éppen ezért kevés ügyet vetettek rá legtöbben. Knoska pedig magában mosolygott. Tudta ő a ..maga igazát, hogy négy holdjával csak úgy mehet valamire, ha okos gazdálkodással, a föld növelésének reménye, lehetősége nélkül a gazdálkodás módjában keres kivezető utat a boldogulás felé. A belterjes termelés a négy holdon biztqtq útnak látszott, s mint képesített kertész hamarosan feltalálta magát. Vízki eredményes brigadéros

gyűjtőt épített a kis patakoknak, öntözött.

Harminc esztendő tapasztalataival lett tagja ezen a tavaszon a község alakuló termelőszövetkezetének Knoska Gyula, s tudását, tapasztalatait azzal becsülték meg a gazdatársak, hogy 12 tagú brigádot és U hold területet bíztak rá — most már itt mutassa meg, mire képes.

Az volt az egyezség mint brigadéros havi 30 munkaegységet kap, s mert nem sajnál -sem szívet, sem időt a munkától és mert a brigád is szorgos, dolgos asszonyok egysége, meg is lett az eredmény, öt hold uborka, két hold dinnye, 1 hold paprika, valamint hagyma és őszi saláta voltak a főbb növények a 11 holdon, s csupán hagyma és káposzta értékesítésből, közel 40 ezer forintot hozott a kev-po tészet a termelőszövetkezetnek. Az eredmény titka, hogy a brigádvezető okosan

élt minden lehetőséggel. Az árasztásos területről 45 ezer csomós hagyma és 28 mázsa kilós áru került le.

Ez az eredmény bármilyen szép is, a vanyarci' Virágzó Tsz kertészetére mégis másegyéb valami hívja fel most a látogató figyelmét. Az egyik két holdas részen, ahol tavaly még Knoska egyéni gazdasága volt, s ahol az idén tsz-hagyma termett, az első termés betakarítása után most szorgalmasan hajladozó asz- szonyok palántáznak, öntözgetnek. A palánták -már tízezer számra sorakoznak a vízvezető árokkal közrefogott ágyasokban, a brigádvezető és az egész brigád reménységei, szeme- fényei.

— Hatvanezer fe) karfiol lesz ezekből a palántákból az őszre — mondja Knoska Gyula — szerződésre termeljük az egészet, s úgy számítunk, ebből is lesz, vagy 30 ezer forint bevételünk — második bevételünk a tőidről ebben az esztendőben — szeptemberben.

Hagymával együtt hetvenezer forint két holdról egy évben — bizony csinos összeg — nem mindenütt büszkélkedhetnek vele. De sok helyen elérhető, ha olyan hozzáértő emberek keresik a lehetőségeket, mint a vanyarci kertész.

S mit jelent az o számára a szövetkezet. Meglelte-e számítását a Virágzó Tsz közösségében?

— Harminc munkaegységet kívántam a munkámra, megkaptam, nem panasz- kodhatom. Hanem most már többet kérnék, gondolom, negyvenet kellene, mert nem tudok én égé szében csak olyan sétálgató, tanácsoló rendelkező brigadéros lenni, hogy meg ne fogjam a kapa nyelét. Végzem munkát a többiekkel félnapokat is. Hát ezért.

Igaza lehet valahol az okoskodásban, mert eredmények igazolják. Az eredményes embereket pedig becsülni kell.

(barna)

gyár és más üzemek fiataljainak nagyszerű sikereihez hasonlóan.

Eddig több mint tizenötezer- nógrádi fiatal jelentkezett a próbák letételére.

Az ülés második részében a nógrád megyei fiatalok és a szovjet ifjúság barátságának, kapcsolatainak továbbfejlesztéséről tanácskoztak. Havas Péter a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára javaslatára határozatot fogadtak el, hogy

az őszi oktatás programjában több a Szovjetuniót ismertető előadást iktatnak be, élménybeszámolókat tartanak, szovjet zenei és dalesteket rendeznek a falusi és üzemi KISZ alapszervezetekben.

Az eddigieknél több szovjet kön#yv és film-ankétot tartanak a fiatalok számára, és a Lenini Komszomol Ifjúsága életét bemutató kiállításokat rendeznek a nógrádi falvakban és üzemekben. A Végrehajtó Bizottság megbízta a KISZ Megyei Bizottságot, hogy legyen szervezője a fiatalok Szovjetunióba való társasutazásának, és a Komszo- mol-szervezetekkel való kapcsolatok kiépítésének.

Több ifjúsági szervezet jelentette be már igényét, hogy kapcsolatot kíván létesíteni a szovjet ipari üzemek és kolhozok ifjúságával.

A közvetlen kapcsolat sikere érdekében több KISZ alapszervezetben rendeznek orosz nyelvtanfolyamokat. E kezdeményezéseik sikere érdekében a KISZ-szervezetek szoros kapcsolatot építenek ki a Magyar—Szovjet Baráti Társaság területi elnökségeivel