Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)
1961-07-05 / 53. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. július 5. Á falusi kulturális fejlődése a rétsági A falusi kulturális munkában az új gazdasági helyzetből eredően, a falu életében beállott változásokból, három alapvető feladat jelentkezik: 1. A tsz-tagság széles tömegei, szakmai, általános műveltség és világszemléleti szempontból tanuljanak, szakmai és politikai képzettségük emelkedjen. 2. A falusi lakosság igényeinek, a kulturális élet, a tanulás, a szórakozás útján való kielégítése. 3. A termelőszövetkezetek létrejöttével és megerősödésével egyre inkább szilárdul és szélesedik a falusi kulturális életnek az anyagi és szervezeti bázisa. Ennek a helyes, egységes felhasználását kell biztosítani. E három feladat végrehajtását biztosítja a falusi kulturális munka pártirányítása, állami szerveink tevékenysége. A múlt évben a végrehajtó bizottság ennek megfelelően szabta meg a feladatokat. Ez eredményezte, hogy az előző évhez viszonyítva a pártoktatásban részt vett hallgatók száma 288 fővel emelkedett. A szervezett pártoktatásban részt vett párttagságunk 70 százaléka. Ifjúságunk is szép számmal vett részt a KISZ által szervezett oktatásban. Állami, ideológiai továbbképzésben részt vett a pedagógusok 69 százaléka. A dolgozók oktatása terén is van javulás. Dolgozók iskolája tanfolyam működött Nógrád községben 39 fővel, Rétságon 38 fővel, Borsosberényben 13 fővel. Ezenkívül Tereskén, Rom- hányban is működött ilyen tanfolyam. A lakosság igénye a könyvek iránt is fokozódik. Például 1959-ben 105 213 forint. 1960-ban 115114. az utóbbi ünnepi könyvhét alkalmával 8565 forint értékben vásároltak járásunk dolgozói könyvet. A romhányi FMSZ 2909 forint értékben adott el könyvet. Ismeretterjesztő munka terén, társadalom és természet- tudományból 1959-ben 170 előadás, 6403 résztvevővel, 1900- ban 191 előadás 9718 fővel. Ezenkívül különböző szakkörök és tanfolyamok is működtek járásunkban. Járásunkban a mozik látogatottsága is emelkedő tendenciát mutat. 1958-ban 119 077, 1959-ben 143 593, 1960- ban már 148 677-re emelkedett. A faluszínház előadásai is látogatottabbak, telt házak tanúskodnak erről, ezenkívül nagy számban emelkedik napról napra a rádió és televízió előfizetőinek száma is. Alapvető járásunk dolgozóinak figyelme, segítőkészsége melyet KULTURÁLIS ÉLETÜNK anyagi bázisának, erősödésének érdekében tett, fokozódó mértékben segítik a falusi kulturális élet kibontakozását. ~ Az 1961. évi költségvetésben tanácsaink előirányoztak 266 600 forintot. Ezen összeg felhasználása mutatja a törekvést a kulturális munka érdekében. Például Borsosberényben a művelődési otthon bővítésére százezer forintot. könyvvásárlásra 3 ezer forintot. Diósjenő könyvvásárlásra 3 ezer. Kétbodony a művelődési otthon bekerítésére 11 ezer forintot. Romhány művelődési otthon építésére, anyagbeszerzésre és könyvvásárlásra 70 ezer forintot, Szendehely művelődési otthon bekerítésére, könyv- vásárlásra 21 ezer forintot és Tereskén könyvvásárlásra 3 ezer forintot irányoztak elő. Tsz-eink is mindjobban bekapcsolódnak a társadalmi munka segítésébe. Ez irányban tevékenykednek állami és mozgalmi szerveink is. Javult a. párt és áz állami szerveknek a kulturális munka irányító tevékenysége. A pártszervezetek mind gyakrabban tűzik vezetőségi ülésre, taggyűlésre, a kulturális munka feladatait, ahol a párt művelődési politikájának egv- egy ágát tárgyalják meg. Javul községeinkben a művelődési bizottságok tevékenysége. A tanácsok és a szak- szervezetek az utóbbi időben fokozottabb mértékben kezdenek foglalkozni a népművelési munka feladataival. A párt művelődési politikájának megvalósítása terén, a jelentkező eredmények mellett vannak problémák és hiányosságok, amelyek gátolják a falusi kulturális élet fellendülését. Nem a lehetőségekhez mérten spgítik a falu szocialista átalakítását, az emberek tudatának formálását, gondolatmenetük irányítását, az új felé. Hatékonyabban kellene segíteni a termelőmunkát, az ebből eredő feladatok megvalósítását. Mik a fő hiányosságok? Nem terjesztettük még ‘ki a falusi kultúrmunka hatókörét, a termelőszövetkezeti parasztság, a lakosság egészére. Ma még a termelőszövetkezeti parasztság nagy tömege, kívül esik A KULTURÁLIS MUNKA HATÖKÖRÉN és különösen a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyokra, a hatása gyengébb az átlagnál. Nem kielégítő a könyvolvasottság kiszélesítése érdekében végzett könyvpropaganda sem. Ennek érdekében többet tehetnének a tanácsok és az FMSZ-ek is. Ismeretterjesztő munkánk a kulturális munka egészében nem a megillető helyet kapja. Mint ahogy előfordul a sportnál, csak a labdarúgás kerül előtérbe, a kulturális munka is leszűkül a mű- kedvelésre. Miből erednek nehézségeink? Elsősorban az elemző, előre átgondolt vezetést még nem tudtuk megvalósítani. Nem sikerült A FALUSI ÉRTELMISÉG EGÉSZÉT bevonni a kulturális munka végzésébe. A kulturális munka anyagi bázisának kedvező alakulását is bizonyos ön- célúságok gátolják. Nem tudtuk elérni, hogy különböző szervek (tsz, fmsz, üzem, Ág, ÁMG) költségvetésében szereplő pénzeszközök, a község kulturális életében, a meghatározott célnak megfelelően egységesen legyenek felhasználva, illetve egységesen fejlesszék a község kulturális tevékenységét, életét. Ennek hatása nagymértékben gátolja a falu kulturális, anyagi , bázisának egészséges növekedését. Leszögezhetjük, hogy a tsz-ek megszilárdításának szerves, és nélkülözhetetlen része, a falusi kulturális munka megjavítása és fellendítése. A Központi Bizottság Titkársága, 1961. IV. 25-i határozata kimondja: „A termelő- szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása, a fiatalok falun maradásának elősegítése, a falusi kulturmun- ka gyorsabb fejlődését igényli. Megköveteli a termelőszövetkezeti parasztok között világnézeti és kulturális ne- velömunka erőteljesebb fokozását, szükségessé teszi általános és szakmai műveltségük gyors növelését.” Az 1961-es június 22-i pártbizottsági ülés e határozatnak a szellemében jelölte meg a feladatokat. Ez évben a felnőttoktatást tovább kell szélesíteni. A 7— 8 osztály elvégzése mellett, a mg. és az ipari technikumokba is kell beiskolázni tsz- tagokat és ipari munkásokat. Az „Ezüstkalászos” tanfolyamok helyett, a szaktan- folyamokat kell előtérbe helyezni. ahol ennek feltétele megvan. Nagyobb községeinkben az ismeretterjesztés viszonylag magasabb formáját, a tsz akadémiátjavasoljuk beindítani. Szövetkezeti esték c. előadássorozatot indítunk. melynél szemléltető eszközöket is használunk és filmet is vetítünk. Feladat, á falusi kultúrhá- zak tevékenységének kiterjesztése. Szeretettel köszöntjiik a német fiatalokat munka járásban SZÉLESEBB RÉTEGEK BEVONÁSA, hatáskörükbe. Ez azt jelenti, hogy érdekesebb és vonzóbb programot kell kidolgozni, biztosítani különböző rétegek számára (olvasó-mozgalom, kulturális szemlék, szakkörök, klub-foglalkozások biztosítása). Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a tsz-ek, üzemek, fmsz-ek stb kulturális célra előirányzott eszközeit egységesen, ösz- szehangoltan használjuk fel. A felhasználás formáját, módját a járási művelődési bizottság vizsgálni fogja. Nem hozzák meg a kívánt eredményt, az olyan irányú törekvések, mint amilyen Tolmácson, vagy Borsosberényben van. nem törekednek arra, hogy az egész község kulturális életét erősítsék, az anyagi eszközök egységes fel- használása útján. Javítani kell a kultúrotthon tevékenységét Bánkon, Alsópetényben és Legánden is. javítani kell a falusi kultúrmunka állami- és szakmai irányítását. Ebből adódik a feladat, hogy javítani kell, a járási és községi művelődési bizottság munkájának tartalmát is. Előre kell lépni abból a helyzetből, hogy a művelődési bizottságok, csak reprezentatív és közönség- szervező feladatokat oldjanak meg. A feladat az, hogy ösz- szetételiikből eredően segítsék a falusi kultúrmunka eredményességét, annak fellendítését. Pártszervezetek javuló irányító, ellenőrző, segítő munkája biztosítja, hogy ez évben a községek, a helyi sajátosságoknak megfelelő programot dolgoznak ki. A program megvalósításába a falusi értelmiség egészét vonják be a pártszervezetek. Ez a sokoldalú, összefüggő tevékenység, céltudatosabban fogja segíteni a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai, szervezeti megszilárdítását, a termelőszövetkezeti parasztok szocialista tudatosságának erősödését, az egységes paraszti osztály kialakítását. , Lánszki Pál az MSZMP rétsági járási párt- bizottság agit.-prop. oszt. vezetője Továbbképzésen vesznek részt a megye védőnői Kedden egyhetes védőnőkép- ző tanfolyam indult a megye védőnői részére. A tanfolyamon mintegy 65 védőnő vesz részt, részben bentlakásos, részben bejárás formában. A tanfolyamon a szakmai továbbképzés keretében különösen sok előadást hallanak a résztvevők gyermekgyógyászati témáról, valamint anyavédelemről. De előadást hallanak a védőnők a tüdőgondozásról és a különféle betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókról is. A tanfolyam időtartama alatt politikai tövábbkénzésen is részt vesznek a megye védőnői. Az előadásokat a megyei tanács nagytermében tartják. Az érdekesebb témákról egészségűnél filmeket is vetítenek a résztvevőknek. Esténként kollektív városnézé- zésen és mozilátogatáson mélyítik el egymással baráti kapcsolataikat a védőnők. A mezogazdasAg GYORSÜTEMÜ GÉPESÍTÉSE Az elmúlt tíz évben a cseh szlovák mezőgazdasági termelés terjedelme több mint 20 százalékkal emelkedett, s közben a háború előttihez viszonyítva megközelítőleg 50 százalékkal csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma. A csehszlovák mezőgazdaság a nagyfokú gépesítés ellenére keptelen kielégíteni a' lakosság élelmiszerszükségleteit. Ahhoz, hogy Csehszlovákia lényegesen csökkentse, sőt megszüntesse a mezőgaz- tlasási termékek behozatálát, tovább kell emelni a mező- gazdasági termelést. Az előirányzat szerint az ország mezőgazdasági termelésének színvonala 1970-ben eléri az ipari termelés színvonalát. Ez csakis korszerű nagyüzemi mezőgazdálkodás révén valósítható meg. Az elkövetkező öt évben a csehszlovák mezőgazdaság több mint 110 000 traktort, 10 000 tehergépkocsit, 153 000 pótkocsit, 27 000 silókombájnt és csaknem 11 000 gabonakombájnt és egyébb gépeket kap. Vendégfogadásra készülődnek a salgótarjáni úttörők. Járják a várost, úgy próbálják nézni, mintha két éve nem látták volna, s büszkén Simogatják végig szemükkel az új létesítményeket. „Mikor itt voltak még ez sem volt, ezt is meg kell mutatni”. Az úttörőzenekar tagjai a szokottnál is gyakrabban keresik fel az úttörőházat, s izgatottan kérdezősködnek: Mi hír van róluk? S ha két „zenész” találkozik, összemosolyognak: Tehát július 10-én. Kedves ismerősök látogatnak el hozzánk az NDK-ból, az Eisleben-felbrai ifjúsági énekkar tagjai. Régi barátság szálai fűzik őket az úttörő- ház zenekarának tagjaihoz. Hogyan is kezdődött? Magyar úttörők nyaraltak a Keleti-tenger partján. Vezetőjük, Juhász Béla elvtárs hamar összebarátkozott a táborparancsnokkal. A táborparancsnok zenekedvelő ember volt, „civilben” zenetanár, hamar ráterelődött hál a szó a muzsikára. A tábor- parancsnok az énekkarról beszélt, Juhász elvtárs a zenekarról. Jó lenne hallani őket, merült fel bennük a gondolat. 1957-et írtak akkor. S 1958-ban boldogan búcsúzott a pályaudvaron az úttörözenekar. Eislebenbe indultak az énnekkar meghíváJúlius 1-én a fővárosban, a Semmelweis teremben dr. Doleschál Frigyes egészségügyminiszter adta át a kiváló és érdemes orvos és gyógyszerészi kitüntetéseket az arra érdemeseknek. Megyénkből dr Guzay Emil nőitincsi körzeti orvost, a rétsági járás helyettes főorvosát kiváló, dr Mezei Sándort, a salgótarjáni Megyei Kórház belgyógyász főorvosát, érdemes orvosi kitüntető jelvénnyel és oklevéllel jutalmazták. Dr Puy József szécsényi gyógyszertárvezető érdemes gyógyszerészi kitüntetést kapott. sára. Muzsikáltak, ismerkedtek az NDK városaival, a német emberekkel, s közben, szinte észrevétlenül erősödött a barátság. Hazainduláskor már így búcsúztak: Viszontlátásra jövőre, nálunk. 1959 újra az állomáson találta az úttörőket. De most nem utaztak, az eislebeni fiatalokat várták. Újabb felejthetetlen napok teltek el, s búcsúzáskor még jobban fájt a válás. Azóta sűrűn jöt- tek-mentek a levelek, tavaly újra a magyar pajtások voltak kint. Most pedig izgatottan számlálják a napokat. Július 10-én erkeznek barátaik, akik két hetet töltenek majd nálunki A zenei programot már összeállították. Július 12-én az acélárugyári színpadon ad közös hangversenyt az énekkar és a zenekar, 13-án a József Attila kultúrotthonbun, 15-én Nagybátonyban lépnek fel a német fiatalok. A politikusok a német békeszerződésről vitatkoznak. Nyugat nem akarja megkötni, muzsika helyett szívesebben hallgatná fegyverek zaját. S mi szeretettel köszöntünk benneteket német fiatalok, akik közös hangversenyeiteken a zene nemzetközi nyelvén hirdetitek: Mi muzsikát akarunk, békés, nyugodt, alkotó harmóniát. Egész megyénk nevében szeretettel köszöntjük kitüntetett orvosainkat. EMLÉKBÉLYEG AZ 1000 ÉVES HALLE TISZTELETÉRE Halle város 1000 éves fennállása tiszteletére az NDK postaigazgatósága június 7-én két darab különbélyeget bocsátott ki. Az egyik bélyegen haliéi munkások és Giebi- chenstein vár képe, a másikon a várost jelképező öt torony és egy hallei tudós arcképe látható.--------------------------------------Eg észségügyi dolgozókai- tünfeH-ek ki * Látogatás a Salgótarjáni Tűzhelygyárban III. Jobb ma egy veréb,,.? B eszélgetünk a főmérnökkel. Szintén az új generáció tagja, igen jóképes- ségű kohász. Említem neki Kovács és Daku esetét. Igen, elutasította, most is elutasítaná, A technikusok kötelessége az, hogy javítsák a technológiát. Aztán ravasz kodnak is. Az úgynevezett fürtöntést nem úgy adták be, mint új technológiát, hanem beadták egy alkatrész öntésével kapcsolatban. Aztán egy másik alkatrésznél megint beadták ugyanezt a technológiát. Ez pedig nem megy. Kéziformázást gépre tettek, ez igaz, de ezt sem ők találták ki. Korábban ezekre az alkatrészekre egyszerűen nem volt gépi kapacitás. Most, hogy felszabadult, könnyű volt újítani. — Anyagiasak — mondja a főmérnök — Kovács is, Daku is. Megkérdeztem én Dakutól is: Miért jár a gyárba, a fizetését felvenni, vagy a feladatát ellátni. Megmondtam mindkettőjüknek: egy kapitalista már rég kirúgott volna benneteket, ha nem fejlesztettétek volna neki állandóan a technológiát. Vitatkozunk. Nekem — mondom — mégsem egészen tiszta ez a dolog, hiszen a munkaszervezési hónap alatt ezek az emberek tényleg nagyon sok okos javaslatot tehettek, ha csak úgy a javát kiválogatva, negyvenet újításnak véltek. S tényleg dicsérték őket, hogy a legtöbb javaslatot ők tették, biztatták őket. A főmérnök csak a fejét ingatja, nem és nem. Álláspontja változatlan. Én mégis úgy érzem, a vitát nem döntöttük el ott. Mert hisz az rendben van, hogy a technológusok kötelessége a technológia fejlesztése. Ezért alkalmazták őket. Az is rendben van, hogy ezt egy kapitalista is megkövetelné tőlük, ha volna még nálunk ilyen, sőt valószínűleg még sokkal szigorúbb eszközökkel, mint mi. Dehát az is igaz, hogy a kapitalista is megjutalmazta azokat a szakembereket, akik hasznot hajtottak neki. Mi miért ne tehetnék meg ezt? Kétszeres okunk is van rá: nem vagyunk kapitalisták, akikre inkább jellemző a szűkkeblű- ség, azonkívül két munkásból lett technológussal van dolgunk, akik nemcsak a saját kedvükért lettek technológusok, hanem a mi kedvünkért is, a társadalom kedvéért is. És ha valóban sok értékes javaslatot tettek, ezt valamilyen módon nem ártana megjutalmazni. Mondjuk például jobb prémiumkategóriába sorolással. Ha valaki a javaslataiért jutalmat remél, ez még nem biztos, hogy káros anyagiasság. És nem sokkal károsabb az, ha valaki kiábrándulva, tényleg csak akkor tesz javaslatot, ha pénzre van kilátás ? .. Ha pedig valóban komoly oka van a vezetőknek feltételezni Da- kuról és, Kovácsról az anyagiasságot és a demagógiát — ilyen jelzőt is hallottam róluk —, akkor viszont le kell velük ülni, megbeszélni minden problémát és esetleg félreértést. egemlitem a féktuskó ügyét is. — Ja — mondja a főmérnök — ez a Parakfalvi lova — és nevet. — Igen — felelek — de milyen jó ló! — Az igaz — tekint rám most már mosoly nélkül, ko-. molyán a főmérnök — nagyon jó ló. — És a gyártás, a gyártással mi lesz, semmi remény? Hevesen gesztikulál. — A MÁV 10 tonna le- öntését kérte. Ha elvállalom, ránknyomják az egészet, anélkül, hogy egyetlen fillért adnának fejlesztésre. Ez súlyos felelőtlenség lenne részünkről .., — Es a jelenlegi berendezéssel — próbálkozom — semmiképpen sem menne ? — Gyerünk — és szinte von maga után —, gyerünk megmutatom ezt a „berendezést”. Az öntöde mögött valami fészerféle van, ódamegyünk. Itt pihen egy süvegcukorfor- májú üst, két keréken, rúd- fogantyúval, ezzel húzzák az üstöt. Oldalt egy kerék, amelynek a segítségével billentik az üstöt. Egyik végére cilindenformájú edényt lehet illeszteni, ebben van a magnézium. Ha megbillentik az üstöt, a vas ráfolyik a magnéziumra, kezdődik a modifikáció. — No — án az üst mellé a főmérnök —, ebbe az üstbe fér vagy kétszáz kiló vas. Akkor a Praki megfogja a rudat, és kihúzza az udvarra. Van neki valami lemezpajzs, amögé bebújik, és félkézzel kinyúlva csavargatja a kereket. Mikor a vas elérte a magnéziumot, ezen a csövön feltör vagy három-négyméter magas lángoszlop, meg gőz, fröcsköl a vas. — És lefedni — kockáztatom meg —, lefedni nem lehet? Van zárt üst is. Hogy ne fröcsköljön. Nevet. — Ugyanezt mondta Prakfalvi is. Azt mondtam neki„ Prakikám előbb írd meg a végrendeletedet, s abba azt is írd bele, hogy te akartad lefedni, mert meguntad az életedet. Hát, abban a pillanatban szétdobná a feszültség az egészet! A zárt üst, amit direkt így készítenek el, az más, az nincs is teli vassal, és az üst falazata is olyan, hogy kibírja a nagy nyomást. De ez... — és legyint, — Történjen valami baleset, égjen halálra egy munkás, mehetek a börtönbe. Szó sem lehet róla! Kénytelen vagyok igazat adni neki. Ahogy elmagyarázta. hogy dolgozott itt Prakfalvi vegyészmérnök, elborzadok, és kezdem csodálni ezt a kutatót, aki képes volt erre a hősiességre. S azt is tudom, nem sokan csinálnák utána, egy kísérlet kedvéért. S így, ilyen körülmények között, tényleg nem lehet vállalni a tömeggyártást. De az az évi 30 millió forint! Valamilyen megoldásnak tnégis- csak kell lenni! Már visszafelé megyünk az irodába, mikor megkérdezem: — Sok beruházás kellene hozzá? — Nem — feleli elgondolkozva —, mondjuk 10■—15
