Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-01 / 52. szám

1961. július 1. NOSRADI NEPÜJ3AO 7 Nyáron sem szünetel a foto-szakkör munkája. Képünkön: a nagyítás művészetével foglalkoznak az érsekvadkerti lányok I JOGI TANÁCSOK Ingyenes csecsemőkelengye a termelőszövetkezetben A termelőszövetkezet szülés előtt álló nő tagja 400 forint ér­tékű ingyenes c$ecsemókelengye juttatásra jogosult. A csecsemő- kelengye a terhes nőt akkor is megilleti, ha mint feleség, vagy élettárs nem tagja a termelőszö­vetkezetnek. Ingyenes csecsemő kelengyére csak az a nő kaphat utalványt, aki terhessége idején legalább há romszor - első ízben a terhesség harmadik hónapjának betöltése előtt — terhességi tanácsadáson megjelent és ennek megtörténtét terhesgondozási lappal igazolni tudja. Kelengyére jogosult az az anya is, aki koraszülés miatt nem vehetett részt három orvosi vizs­gálaton, de a koraszülött gyer­mek életképes. A kelengyére jogosító utalványt — a terhesség kilencedik hónap­jában — a lakóhely szerint ille­tékes községi (városi) tanács vég­rehajtó bizottsága adja ki, a ter­hesgondozási lap bemutatása mellett. A kiadott utalványt egyszerre, vagyis egy alkalommal kell be­váltani, a megye területén levő üzletekben. Az utalványra, külön szabályo­zásban megnevezett kelengye­cikkeket, mint például 5 darab tetrapelenkát, 2 db bébiinget, 2 db kötött réklit, 2 db guminad­rágot és pelenkát kötelezően ad­nak ki annak beváltásakor. Ezenfelül a 400 forint értékig választani lehet egyéb cikkeket is, mint például bébitipegőt, rug- dalózó nadrágot, bébisapkát stb. Ha a beszerezni kívánt gyer­mekholmi ára több lenne az utal­vány értékénél, a különbözetet készpénzben kell megfizetni. Ha a vásárolt holmi értéke nem éri el a 400 forintot, a kü­lönbözetnek készpénzben való megfizetése nem követelhető. Az ingyen juttatott csecsemő­kelengye, ha a gyermek élve született, a szülő tulajdonába megy át, ha azonban a gyer­mek halva született, a csecsemő- kelengyét az utalványt kiállító tanács végrehajtó bizottságának vissza kell adni. ikrek születése esetén a ke­lengyét a gyermekek számának megfelelően ki kell egészíteni. A kelengye kiegészítését, illetőleg az újabb uta vány kiállítását - a születési értesítő bemutatása mellett - az eredeti utalványt kiállító tanács végrehajtó bi­zottságától kell kérni. A kelengyét a gyermek szüle-* tése előtt használni, kölcsönadni, elidegeníteni, vagy azzal bármi más módon rendelkezni nem sza­bad. m A jogosultságot a tagsági könyv­vel kell igazolni, amelyhez a terhesgondozási lapot is csatolni kell. Dr. TÓTH GYÖRGY, A MONGOL NÉPKÖZTÁR­SASÁG VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖTÉVES TERVE Mongóliában idén az állam 500-nál több kutat fúrat. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok 2500 akna­kutat létesítenek. Biztosítják 60 ezer hektár legelő vízellá­tását és mintegy 20 ezer hektár szántóföld öntözését. Az ötéves terv végéig a le­gelők 65 százalékát ellátják vízzel. Az előző hároméves terv folyamán (1958-1960 kö­zött) szovjet segítséggel és szovjet szakemberek közvet­len részvételével 144,3 millió hektár területen folytattak vízkutatást és kidolgozták a legelők vízellátásának 10—15 évre szóló távlati tervét. ÜJ SZANATÓRIUMOK A KOHÁSZOK SZÁMÁRA A Lengyel Kohászati Dolgo­zók Szakszervezetének eszkö­zeiből és a Lengyel Nehéz­ipari Minisztériumhoz tarto­zó üzemek dotációiból 3 új, korszerű szanatórium épült a lengyel kohászok számára, amelyekben évente összesen körülbelül 6500 kohászt gyógykezelhetnek. Ez év ja­nuárjában adták át rendelte­tésének a korszerűen beren­dezett szczawnici szanatóriu­mot. Ebben a szanatóriumban évente 2400 kohász gyógyke­zeltetheti magát. Ebben a hó­napban nyitotta meg kapuit a zegiestowi szanatórium, amely egy év alatt 1200 ko­hász számára biztosít gyógyu­lást. Rövidesen átadják ren­deltetésének a mikuszovici szanatóriumot, amely a ko­hászati dolgozók legnagyobb szanatóriuma lesz és évente 3000 kohász számára biztosít üdülést és gyógyulást. ELEKTROMOS GÉPEK AZ ÉPÍTÉSZET SZOLGÁLATÁBAN A napokban a weimari épí­tészeti főiskolán nemzetközi konferencia kezdte meg mun­káját szovjet, cseh, lengyel, magyar, bolgár, indiai és nyugatnémet szakemberek közreműködésével. Az érte­kezlet célja annak megálla­pítása, hogyan lehet a leg­előnyösebben felhasználni az építészetben és az építő­anyagiparban az elektronikus számológépeket. Nyilatkozatok én kommentárok Németország és Nyugat-Berlin kérdéséről LONDON Mint az AFP jelenti, az an­gol alsóházban csütörtökön Warbey munkáspárti képvi­selő felszólította Macmillant, hogy „vegye komolyan fon­tolóra az egész Berlint ’ma­gában foglaló szabad város létrehozásának gondolatát.” A miniszterelnök válaszá­ban kijelentette, hogy „a Ber­linnel kapcsolatos különböző kérdéseket meg lehet oldani tárgyalások útján”. Hozzá­fűzte azonban, hogy „ezek­nek a tárgyalásoknak nem szabad fenyegetés hatására megindulniok.” Macmillan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek sze­rint öt pontból álló tervet terjesztett volna Kennedy el­nök elé a nyugat-berlini hely­zettel kapcsolatban. Noel-Baker munkáspárti képviselő felszólalásában han­goztatta, hogy véleménye sze­rint „Nyugat-Németország új- rafelfegyverzése az, ami nyug­talanítja az oroszokat és a lengyeleket”. Felkérte a mi­niszterelnököt, hogy „tegyen lépéseket a Szovjetunió és Lengyelország ilyen irányú aggodalmainak eloszlatására.” Macmillan kitért az egye­nes válaszadás elől. BELGRAD Rankovics jugoszláv alel- nök csütörtökön Belgrádban mondott beszédében állást foglalt Németország és Nyu­gat-Berlin kérdésének békés megoldása mellett. Rámuta­tott, Nyugat-Németország új­ból katonailag szerveződik és arra törekszik, hogy rakéta- és atomfegyverekkel szerelje fel hadseregét. A nyugat­berlini helyzet súlyosan ve­szélyezteti a világ békéjét — mondotta. BONN A nyugatnémet kormány szóvivője csütörtökön „mele­gen üdvözölte” Kennedy ame­rikai elnök szerdai sajtóér­tekezletének Németország és Nyugat-Berlin kérdésével fog­lalkozó szakaszait. A szóvivő szerint „nyilvánvaló, hogy az amerikai elnök a legmelegebb érdeklődéssel kíséri figyelem­mel Németország sorsát.” Arno Behrisch bonni par­lamenti képviselő, a Német Békeunió elnökségi tagja le­velet intézett a nyugatnémet politikai pártok parlamenti frakcióinak elnökeihez, s fel­szólította őket, hogy sürgő­sen rendezzenek a parlament­ben külpolitikai vitát. A par­lamentnek hallatnia kell sza­vát azokban a döntő külpo­litikai kérdésekben, amelyek ma az ország előtt állnak, és nem szabad megengedni, hogy a jelenlegi helyzetben átengedjék a kormánynak „a magános döntést”. WASHINGTON Salinger, a Fehér Ház saj­tófőnöke csütörtökön kije­lentette, még legkevesebb né­hány napot igénybe vesz, amíg az Egyesült Államok elküldi válaszát a Németor­szág és Nyugat-Berlin hely­zetével foglalkozó legutóbbi szovjet emlékiratra. Az UPI jelentette, hogy pénteken Washingtonban újabb ülést tart a német kér­déssel foglalkozó négyhatal­mi csoport, és megvitatja a szovjet emlékiratra adandó választ. A békeszerződés aláírása után indítványozni fogjuk, hoqy vegyék fel az NDK-t az ENSZ-be — mondotta Walter Ulbricht Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt központi bizottságának első titkára június 26-án beszé­det mondott a bumai vegyi­művek dolgozói előtt. Wal­ter Ulbricht egy kérdésre válaszolva kijelentette: „Az NDK kormányának állás­pontja továbbra is az, hogy mind a két német állammal meg kell kötni a békeszer­ződést. Abban az esetben azonban, ha erre a bonni kormány nem lesz hajlandó, akkor a Szovjetunió és más államok különbékeszerződést kötnek az NDK-val”. — Ez a békeszerződés — mondotta a továbbiakban — nagy hasznára lesz az NDK- nak és Nyugat-Németország népének. Ezt különösen sze­retném kiemelni. A Német Demokratikus Köztársaság előtt a nemzetközi jog sze­rint megnyílna a lehetőség arra, hogy mint teljesjogú államot, felvegyék az ENSZ-be. A békeszerződés aláírása után indítványozni fogjuk, hogy vegyék fel az NDK-t a világszervezet tag­jai sorába. Kukoricatermesztés Romániában Románia nagy kukoricater­mesztő ország, a kukorica ve­tésterülete tekintetében ötö dik helyen áll a világon. A mezőgazdaság szocialista át alakulása, s a párt és a kor­mány által az agrotechnikai színvonal fokozása érdekében foganatosított intézkedések eredményeként ma jóval több szemeskukoricát termesztenek és jóval nagyobb a hektáron­kénti termésátlag, mint a régi Romániában. 1955 és 1959 között évente átlag 5,096 000 tonna kukoricát ter­mesztettek az 1934—1938. évi átlag 4,055 000 tonnával szemben, ami 26 százalékos emelkedést jelent: ugyaneb­ben az időszakban az átla­KÓCHUSZÁR gos hektárhozam 38 százalék­kal növekedett. A következő években Ro­mániában még nagyobb arányban növekszik a kuko­ricatermesztés, hogy kielégít­hesse az állattenyésztés és az ipar állandó fokozódó szükségleteit. A RMP III. Kongresszusának irányelvei szerint a kukorica vetésterü­lete 1965-ig 4,000 000 hektár­ra növekszik, amiből 1,200 000 hektáron silókukoricát ter­mesztenek; ugyanebben az időszakban országosan hektá­ronként 2500—2800 kilogramm szemeskukoricát termeszte­nek, az állami gazdaságban pedig 3200—3500 kilogram­mot. Ilyen arányú termelés­sel Románia jelentékenyen túlszárnyalja a jelenlegi világ­átlagot — amelv 1500 és 1700 kilogramm között mozog és e tekintetben is a földkerekség első országai közé kerül. Az évről évre elért jó ter­méseredmények amellett szól­nak, hogy a pártkongresszu­son kitűzött feladatok nem­csak teljesíthetők, hanem túl is teljesíthetők. Az elmúlt esztendőben 110 állami gaz­daság 76 000 hektár területen több mint 2500 kilogramm szemeskukoricát takarított be hektáronként: ezek közül 58 gazdaság több mint 43 000 hektáron több mint 3000 ki­logramm szemeskukoricát ter­mesztett, 27 gazdaság pedig kb. 21 000 hektáron több mint 3500 kilogrammot. Mind nagyobb termésered­ményeket érnek el a kollek­tív gazdaságok is. Dobrudzsa tartományban, Románia első szövetkezeti tartományában például az 1959-60. évi ked­vezőtlen időjárási viszonyok ellenére, a kollektív gazda­ságok átlag 2150 kilogramm szemeskukoricát termesztet­tek hektáronként. A nagy­arányú fejlődést csak akkor érzékelhetjük, ha megtud­juk, hogy 1934—38-ban Dob­rudzsa tartományban 600- 700 kilogramm volt a szemes­kukorica hektáronkénti ter­mésátlaga, s még ezt is jó termésnek tekintették. A kollektív gazdaságok országo­san 760 kilogrammal több szemeskukoricát termesztet­tek, mint az egyéni gazdasá­gok. Minden embernek van va­lami kedvenc játékszere. Egy megcibált rongybaba, egy öreg kóchuszár ... Egy agyonolvasott képeskönyv ... És azt hiszem úgy vagyunk mi emberek ezzel, mint a fiatalasszony a lánykori ha­jasbabával. Ha árnyék borul, előveszi a régi kedvest, ciró­gatja egy kicsit... Játszik ... Játszik, hogy ízlelgesse a boldogság zamatát... azét, amit a gyerekkori képzelet egyszer ennek a rongybabá­nak rajzolt fel először... Vele, a rongybabával, na­gyona hűtelenek szoktunk len­ni. Ha felderül, ha úgy hisz- szük nincs mit visszasiratni, hát jaj neked rongybaba, kóchuszár. A párna alá ke­rülsz, vagy vissza a láda mé­lyére ... Nem szeretjük, mi emberek, ha te, kedves kóc- huszárunk, elpirulsz ... Emlékezz csak! Tőled nincs senki bizal­masabb barát. Előtted soha nem volt titkunk... Bizony kóchuszár... Akkor büszke voltál, s nélkülüzhetetlen. Bölcs voltál, mint senki, sen­ki más . .. Anyánk nem hallhatta első, nagy kísérletünk, de te, öreg huszár, ott voltál... Emlék­szel még a verssorokra ... „Áll-e még az ősz Peterdi háza? Él-e még a régi harc fia? Áll a ház még, bár fogy gazdasága S telt pohárnál ül az ősz maga .. Csak te hitted el, hogy jól tudom. Egyedül te! S ne­ked nem szégyelltem beval­lani a legszentebb titkot sem. Emlékszel? .......így vagyunk öreg hu­szár! Föl a fejjel cimbora ... Nem baj, ha héjábakrumpli is lesz a vacsoránk, az se baj, ha egy cipőnk lesz össze­sen ... Ha hideg lesz hát ösz- szebújunk... Akkor meleg lesz, forró! Csak ott lehes­sünk ... csak percekig te­gyünk ott... Meglátod, öreg huszár... De boldogok le­szünk! ...” R o ngybabák, ti türelmes kis tanúk! Csak ti emlékeztek már? De ti, pontosan... Hami­sítatlan a memóriátok! Hány­szor vallottunk nektek sze­relmet ... Hányszor képzelt a lány helyetekbe bajuszos, délceg ifjú, embert, s a vas­ágy helyén tágas színpadot. És hányszor nyomta el orra elől a krumplifőzelék sza­gát ... S csak a varázslat sző­nyegén repült messzire, fény felé. De édes volt az az álom! Amíg anyánk — kér­ges kezével vasalta hófehér­re a holnapi diákblúzun­kat ... Lapozzuk csak fel azt a régi, megsárgult, nagyon el­dugott diáknaplót... És ol­vassuk csak... Olvassuk csak nagyon hangosan... „Ha egyszer majd eljutok odáig, hogy színész legyek, őket mintázom meg. Azokat az embereket, akik itt él­nek a házunk körül. Azok lesznek az én igazi, nagy hőseim... S ha ők életre kel­nek majd az én alakításom nyomán — számomra ez lesz teljes értelme az életnek ...” Emlékezz csak kóchuszár! Amikor először hívott fel telefonon egy újságíró, tőled kérdeztem meg, hogy mit mondjak neki. S amikor a nevemet olvastuk kelten, együtt.., Lopva a diákszálló kemény ágyán... Könnyez­tünk mind a ketten — a boldogságtól. Es sirt anyánk is, ami­kor a kisváros egyetlen mozi­jában a fél város látta az arcunkat, játékunkat... Igen azt a nagy filmet, amiben már kétmondatos „nagy sze­repünk” is volt. Két mondat! Két csodálatos mondat, amit az egész világ hallott, két szemvillanás, amit mindenki láthatott... Kóchuszár. Ne mondd, hogy nem mondtam neked száz­szor ... Ne tagadd le, hogy nem mutatkoztam be ezer­szer is, amikor mosolyogva ültél a székemen... — Tiszteletem... Ez és ez ... Színművész ... Mű­vész ... Művész úr vagyok.. Emlékezz csak, ... Téged is kioktattalak ... Azt mondtam, azt feleld: „A művész úr szín­padon van.. Igen... Igen ... Te még emlékszel, mennyi­re fogadtam az első napon: most már semmi nem áll az utunkba. Most már megvaló­sulnak az álmok ... Megva­lósulnak azok a csodálatos, ifjúkori álmok. Nagy szerep, vagy kicsike ... Hosszú, hosz- szú játék, vagy csak egy-egy villanás ... Mindent tisztán, őszintén kell tenni... S em­lékszel ? Mennyit beszéltem neked azokról, akik magu­kat szerették volna viszont­látni a színpadon ... Forduljatok félre kedves já­tékok. Pirulni! Elpirulni! Rongybaba ... Kóchuszár! Szürnyű dolgok történtek! Elfelejtettem! Nem jutnak eszembe azok a szavak, ame­lyekre otthon tanítottak... Miért nem érzem jól magam a füstös kisvárosi utcán? Miért akarok csak Hamlet herceget játszani? Héjjába krumpli vacsorára? Bolond dolog ... Csak pénz kell, sok pénz... Több pénz... És nem érzünk főze­lékszagot ... Pénz — boldog­ság. Fordulj el kóchuszár! Ne­kem autó kell... Villa, ru­hák... Előkelő társaság. Más­fajta illat... Nem akarok fő- zelékszagú konyhát... Mit ad az nekem? Mit tudok én már abból, hogy milyenek az emberek a régi házban, abban a régi utcában. Csacsi gyerek vol­tam ... Csacskák voltak az álmaim is. Miért, pirulsz? Megcsaltalak? Ugyan, öreg huszár!? Ne légy érzelgős! Jó ... Neked bevallom ... Szégyellhetném magam... Én is pirulhatnék ... Felmentesz. kóchuszár!? Hisz nem vagyok én egye­dül! Nem értesz meg, rongy­baba ... Mások is vannak ilyen gondban. Ti ostoba játékok... Nem értitek, hogy én művész va­gyok? Nem értitek, hogy ne­kem valami rendkívülit, va­lami nagyot kell alkotnom. Mit tudjátok ti, hogy mi a művészet! Mennyi kóchuszár pirul... A becsületesek helyett is! Mennyi menyecske dugta a párna alá a rongybabát! Tudjuk-e kitől várjunk érte megbocsátást? Mert ők — akik tudják tit­kainkat — pirulnak,.. Elpirulnak helyettünk! So­kak helyett! Pásztor Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom