Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-26 / 59. szám

1.961. július 26. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Miijén karokat térít meg az Állami Biztosító? Kennedy pókerjátsxmája A július 13-i szokatlan ere­jű vihar a megyében is nagy károkat okozott. Ezért kér­dést intéztünk az Állami Biz­tosító Nógrád megyei Igaz­gatóságához és érdeklődtünk, hogy a. különféle biztosítások alapján milyen viharkárokat térítenek meg. A tájékoztatás alapján meg­tudjuk, hogy eddig közel 150 biztosított ügyfél jelentette be kárát az Állami Biztosító fiókjánál, s a bejelentések alapján a következő esetek­ben nyújt kártérítést az Ál­lami Biztosító: A termelőszövetkezetek ál­talános vagyonbiztosítása és a tsz-tagok háztáji biztosí- • tása alapján azokat a 200 forinton felüli károkat téríti meg, amelyeket a vihar az épületekben, berendezési és felszerelési tárgyakban, állat- állományban, továbbá a szá­rítópajtákban tárolt dohány­ban okozott. A biztosítási fel­tételek értelmében nem té­ríthetik meg azokat a káro­kat, amelyek a lábonálló (le- szedetlen) vagy lerakott (le­szedett) termésben keletkez­tek. A városi és általában nem tsz-tagok tulajdonában levő Mint már korábban szóltunk róla, a termelőszövetkezetekben igen fontos szerepe van a törvé­nyesség betartásának a kártérítés­nél. A törvényesség elengedhetet­len felétele például az, hogy a kártérítés tárgyában kizárólag csak a vezetőség, illetve a köz­gyűlés határozhat. Törvénytelen az olyan kártérítési határozat, amit csak az elnök hozott. Az érdekelt tagot a határozat hoza­tala előtt fel kell hívni, hogy vegyen részt a közös munkában, biztosítani kell, hogy elmondja véleményét, tanúit meg kell hall­gatni. A vezetőség, vagy a köz­gyűlés előtt folyó kártérítési el­járásra a tagot minden körül­mények között meg kell idézni, tanúit meghallgatni. Az ügyről természetesen jegyzőkönyvet kell készíteni. A tárgyalás alapján meghozott kártérítési határozatot írásba kell foglalni és az érdekelt tagnak kézbesíteni. A határozatot min­den esetben indokolni kell és tartalmaznia kell azt is, hogy a tag hová fortfulhat, ha nem ért egyet a határozattal. Ha az okozott kár egy éven belül a 300 forintot nem haladja meg, a kártérítési kötelezettség megállapítása a vezetőség hatás­körébe tartozik. Ha azonban a 300 forintot meghaladja, a köz­gyűlés dönt a kártérítés kérdésé­ben. A vezetőség határozata el­len annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt a közgyűléshez le­het fordulni. A közgyűlés másod­fokon hozott határozata ellen to­vábbi jogorvoslatnak helye nincs. A közgyűlés határozata ellen, an­nak kézbesítését követő 30 nap alatt keresettel lehet fordulni a járásbírósághoz. A vezetőségnek és a közgyűlés­nek csak olyan határozatát lehet végrehajtani, ami jogerőssé vált. A vezetőség, kártérítési kötelezett­séget megállapító jogerős határo­zatának végrehajtása elsősorban a vezetőségre tartozik. Ha a ve­zetőség a végrehajtást nem tudja foganatosítani, a határozata vég­rehajtása a községi tanács végre­hajtó bizottságának szakigazga­tási szervére (adóügyi megbízott) tartozik. A termelőszövetkezet a végrehajtást a községi tanácsnál írásban köteles kérni és ehhez csatolnia kell a jogerős kártérí­tési határozat egy példányát. Ha a vezetőség határozata azért vált jogerőssé, mert a tag a határozat ellen nem fellebbezett, ezt a kö­rülményt a községi tanács előtt igazolni kell. A közgyűlés kártérítési kötele­zettséget megállapító jogerős ha­tározatának végrehajtása nem tar­tozik a községi tanácsra, még akkor sem, ha a közgyűlés határo­zata ellen a tag a törvényes ha­táridőn belül nem fordult fel­lebbezéssel a bírósághoz. A köz­gyűlés jogerős kártérítési határo­zatának végrehajtása tehát min­családi házakra fennálló épü­let- és háztartási általános biztosítás alapján azokat a 100 forint értéken felüli ká­rokat térítik meg, amelyeket a vihar épületekben — ki­véve az épület üvegezését — berendezési és felszerelési tárgyakban, továbbá a ház körüli állatállományban oko­zott. Ha az épület olyan te­rületen van, ahol a jogsza­bályok értelmében nem sza­bad állatot tartani, úgy az üvegkárokat is megtérítik. Az épületek tűzbiztosítása alapján csak azokat a 200 forinton felüli károkat térí­tik meg, amelyeket a vihar a lakóházban, vagy mellék- épületekben okozott. A városi lakásokra fennálló általános háztartási biztosítá­sok alapján megtérítik a la­kásokban a vihar okozta üveg­károkat, továbbá a beren­dezési és felszerelési tárgyak­ban keletkezett 200 forint értéken felüli egyéb vihar­károkat. Az eddig bejelentett vihar­károk megállapítása már meg­kezdődött és a kárösszegeket az Állami Biztosító a legrövidebb időn belül kifi­zeti a károsultaknak. den esetben a bírósághoz tarto­zik. Ha az érdekelt tag a közgyűlés határozata ellen nem fordult a bírósághoz és így az Jogerőssé vált, a határozatot be kell mu­tatni záradékolás végett az ál­lami közjegyzőnek, aki aztán a törvényesség követelményeinek betartását felülvizsgálja. A zára­dékolt határozatot — a közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatot — be kell nyújtani a bírósághoz a végrehajtás kérésével. Az Arab Liga tanácsa hét­főn négyórás rendikívüli zárt ülés után határozatot ho­zott a bizertai válságról. A ha­tározat kimondja, hogy az arab országok önkénteseket küldenek Tunéziába. A hatá­rozat elitéli a Tunézia elleni francia agressziót. Elítéli továbbá Franciaor­szágot a Biztonsági Tanács fegyverszüneti felhívásának megszegéséért, amelyre an­nak ellenére került sor, hogy a tunéziai kormány elismer­te és betartotta a fegyverszü­netet. Az Arab Liga országai ki­nyilvánították akaratukat: minden eszközzel támo­gatják Tunéziát, hogy felszabadítsa egész terü­A Laosszal foglalkozó tanácskozás ülése Hétfőn délelőtt Genfben újabb zárt ülést tartott a La­osszal foglalkozó tizennégy- hatalmiy értekezlet. Az ülésen folytatták a vitát a laoszi semlegességgel foglalkozó nyilatkozat, illetve nyilatko­zatok bevezető szakaszáról. Puskin külügyminiszterhe­lyettes, a szovjet küldöttség vezetője javaslatot terjesztett elő a nyilatkozat, illetve nyilatkozatok bevezető szaka­szának megszövegezésére. Rámutatott, hogy a szovjet javaslatban foglalt elvek egyúttal az 1954. évi genfi egyezmények leglényegesebb pontjai és ezek azok az alap­elvek, amelyekre a laoszi probléma megoldásában tá­maszkodni kell. Csang Han-Fu külügymi­niszterhelyettes, a kínai kül­döttség vezetője rámutatott, hogy a szovjet javaslat teljes összhangban áll a három lao­szi herceg zürichi tanácskozá­sáról kiadott közlemény alap­elveivel. A Patet Lao kül­döttségének vezetője szintén támogatta a szovjet javasla­tot. Hangsúlyozta, hogy az teljes összhangban áll a lao­szi nép törekvésével. Az értekezlet hétfői zárt ülésén az indiai és a kanadai küldött módosító indítvá­nyainak elhangzása után elv­ben elfogadták a Laosz semlegességével foglalkozó nyilatkozat, illetve nyilatko­zatok bevezető szakaszának megszövegezésére előterjesz­tett szovjet javaslatot. A részletes megszövegezéssel szerkesztőbizottságot bíztak meg. Az értekezlet résztvevői el­határozták, hogy a szerkesztő- bizottság a nyilatkozat, illetve nyilatkozatok bevezető szaka­szának végleges formába ön­tésekor köteles figyelembe venni a hétfő délelőtti ülé­sen elhangzott javaslatokat. letét a francia csapatok uralma alól. A gyakorlati intézkedések­ről szólva a határozat beje­lenti, hogy az arab országok egészségügyi csoportokat és segítséget küldenek Tunéziá­ba. Szorgalmazzák, hogy az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben foglalkozza­nak a tunéziai-francia vitá­val, míg csak francia csapa­tok tartózkodnak tunéziai földön. Bizottságot alakítanak Tunézia, az Egyesült Arab Köztársaság, Libia és Ma­rokkó képviselőiből az Arab Liga Tanácsa határozatának végrehajtására és az ügy fej­leményeinek nyomon követé­sére. Az Arab Liga elhatározta, hogy a legközelebbi napok­Hatek, hónapok, sőt nyu­godtan mondhatj uk, évek óta az összezúzott hitleri birodalom által örökül hagyott kérdés­szövevényt kell szemügyre vennie annak, aki meg akar­ja vizsgálni, hogy milyen a nemzetközi helyzet. Ma ott tartunk hogy a világ testé­nek német kérdés néven is­mert, „jobboldali tüdőgyulla­dása” olyan fertőző góc lett, amely egyre inkább fenye­geti a normális vérkeringést, s hiába javallják e kór szo­cialista orvoslói a béke- szerződés megkötésének sztreptomicin injekcióját, a militarista kuruzslók maka­csul kitartanak a ráolvasás, vagy legjobb esetben a szen­telt víz mellett. Ennek egyik jelét szolgál­tatták a nyugati hatalmak hétfőn Moszkvában átadott válasz jegyzékei a német kérdésre vonatkozó bécsi szov­jet emlékiratra. A többé- kevésbé EGY KAPTAFÁRA GYÁRTOTT FÉRCMÜVEK lényege a következő: szem­forgató bevezetés arról a kész­ségről, hogy a dokumentu­mok aláíróinak véleménye szerint meg lehet találni a megfelelő megoldást, s az­tán következik a régi nóta, hogy ragaszkodnak nyugat­berlini úgynevezett jogaik­hoz és minden eszközzel meg­védik azokat, s hogy a béke- szerződést az önrendelkezési elv alkalmazásának, értsd: Németország Adenauer ural­ma alatt való egyesítésének kell megelőznie. De olvassuk csak el az amerikai jegyzék néhány mon­datát: „ ... a nyugati hatal­mak erőteljesen végrehajtot­ták a náci militarizmus gyö­keres kiirtásának program­ját, az agresszív erők újjá­születését megakadályozó ren­delkezéseket ... A Német Szö­vetségi Köztársaság jelentős kül- és katonapolitikai kor­ban elküldi az arab önkénte­sek első csoportját Tunéziába és további önkéntes egysége­ket szerveznek és irányítanak a franciáik által megtáma­dott arab országba. A határo­zat kimondja, hogy hatékony gazdasági és katonai segítsé­get kell nyújtani a testvér­népnek. Mint az AFP francia hír- ügynökség jelenti az Arab Liga tanácsának ülésén részt­vevő tunéziai küldöttség ve­zetője kijelentette; „Tunézia úgy tekinti, hogy hadiállapot áll fenn a két ország között". Tunézia az Arab Ligától ön­kénteseket, fegyvereket es más katonai felszerelést kért, de nem követelte Franciaor­szág gazdasági, vagy politikai bojkottálását — fűzte hozzá a tunéziai diplomata. Iraki jelentések szerint Bagdadban már meg is kez­dődött az önkéntesek tobor­zása. Igen sok ifjúsági küldöttség kereste fel a tunéziai nagykövetséget, hogy fel­ajánlja szolgálatait és egyre növekszik a pénz­adományok száma is. Ammanból jelentik, hogy Jordániában egy gyalogos század teljes fegyverzetben készen áll arra, hogy Tunéziá­ba induljon. Felhívás. A Nagyoroszi Vegyes­ipari KTSZ. értesíti a lakosságot, hogy tájjel­legű hálószobát, vala­mint egyéb tájjellegű bútor készítését vállal­ja. 356 látozásokat vállalt. Kötelezte magát, hogy nem gyárt atom- és vegyi fegyvereket és nem­zetközi ellenőrzést fogadott el ennek biztosítására...” — és így tovább, nyakatekert mondatokon át. Ha nem vol­na olyan végzetes következ­ményekkel fenyegető a sok zagyvaság, nevetni kellene rajta. Az olvasó hitetlenül dörzsöli a szemét és azt kér­dezi: vajon magukat ámít­ják-e, vagy a világot csap­ják be jobban? Elfelejtik, hogy STRAUSS ÜR CSIZMÁS SEREGE a legerősebb Nyugat-Európá- ban. már jóformán minden korlátozást lerázott magáról és atomfegyverekért döngeti az asztalt? Nem hallottak Globkéról, Heusingerről és a fasiszta államgépezettől át­vett tábornokok, politikusok és vérbírák tömegéről? Nem élték át az effajta „ biztosí­tékokat” adó porosz milita­risták hitszegése miatt ki­robbant két világháborút? Kennedy eléggé reálpolití- kus volt ahhoz, hogy elmen­jen a bécsi találkozóra és ezzel elismerte, hogy a vi­lágproblémákban nem dönt­het egyedül az Egyesült Ál­lamok, hanem azok megoldá­sát meg kell tárgyalnia az eseményekre «alapvető befo­lyást gyakorló szocialista vi- lágtábor vezető — és Ame­rikával legalábbis egyenrangú — nagyhatalmával. Talán látja azt is, hogy a német békeszerződés megkötésére tett javaslatot hem okvetlenül és nemcsak hisztériakeltéssel, kardcsörtetéssel lehet fogad­ni, s kiszivárgott hírek sze­rint állítólag elvetette a szakadék szélén táncolás ócs­ka elvét előrángató hadügy- minisztériumi és egyéb nagy- fejűeknek a közvetlen rész­leges mozgósításra tett ja­vaslatait. De nem szabad meg­feledkezni arról, hogy egy­részt átvette a régebbi kor­mányzatok „harcias öregeit”, akik nagyon megkedvelték a mammut-jövedelmű fegyver- gyártó monopóliumok részvé­nyeinek vagdosását és híven őrzik „a dullesi szellemet". Ezeknek egyik fő külpoliti­kai szószólója Acheson volt külügyminiszter, a „kemény vonal” egyik legismertebb képviselője. Ezzel a vonallal azonban nem mindenki ért egyet a kormányon belül sem: mutatják ezt a Bowles külüg.vminiszterhelyettes tá­vozásáról elterjedt és gyor­san megcáfolt hírek. De nem értenek egyet olyan közéleti személyiségek sem, mint Wal­ter Lipmann az ismert köz­író, vagy Jules Moch volt francia miniszter és a ve­zető angol politikusok egész sora. akik valamennyien nyíl­tan kimondják, hogy A LEGNAGYOBB OSTOBASÁG nem elismerni az NDK-t és akárcsak mérlegelni is Nyu- gat-Berlin miatt a háborús kockázatot. Persze nemcsak a rossz ta­nácsadók viszik erre az útra az amerikai elnököt. És hogy mennyire veszélyes irányba viszik, arra elegendő idézni az amerikai szenátus külügyi bizottságának csütörtöki meg­állapítását: egyes szélsőséges katonatisztek tevékenysége akadályozza Kennedy politi­kájának megvalósítását és háttérbe szorítja az elnök vezető szerepét! Kapóra jön a „szovjet ultimátum” mu­musának falrafestése ahhoz is. hogy félretegyék az ország szociális helyzetének meg­javítására éppen félévvel ez­előtt az elnöki beiktatáskor megígért gazdasági intézkedé­seket, vagy elfeledtessék, hogy a most zárult évi költség- vetésnek négymilliárd dol­láros hiánya van. Esetleg megfeledkezzenek arról a „fé­nyes jövőről”, amelyet az új kormányzat a választási kampányban ígért, de amely­ből semmit sem váltott be. A sok többi haszon között arra is jó ez a pánikkeltés, hogy a NATO szövetségesek­ből több hozzájárulást zsa­roljanak ki ennek az agresz- szív tömbnek a céljaira. Amerikában divatos játék a póker. Ennek az a lényege, hogy a kártyás nagy téteket dob az asztalra, és így akar­ja rossz lapját erős ütőnek feltüntetni, vagyis blöfföl. KENNEDY ROSSZUL BLÖFFÖLT Kuba, Laosz, Dél-Vietnam esetében és más alkalmak­kor, s most helytelen logi­kával úgy gondolja, a né­met békeszerződésre vonat­kozó szovjet javaslatok ese­tében még fokozottabban kell alkalmaznia e szemfényvesztő módszert. Megfeledkezik azon­ban arról, hogy ebben a „játszmában” a Szovjetunió­val és a béke megvédésére elég erős ember-milliókkal, sőt milliárddal áll szemben. Erről az alapvető igazság­ról feledkezik meg de Gaulle elnök is, aki kénytelen-kellet­len visszaült ugyan most az algériai kérdés tárgyalóasz­talához, de nagyon kétséges, hogy mennyire megjavult szándékkal és mennyire haj­landó tudomásul venni, hogy a szabadságért hét év óta vérét hullató algériai nép egy fikarcnyit sem enged önren­delkezési jogából és hazájá­nak területi épségéből. Ugy- látszik egyébként A FRANCIA KORMÁNYRA RÁ JÁR A RÜD: szembekerült még olyan nyu­gat barát afrikai államfővel is, mint Burgiba elnök, éles konfliktus tört ki a bizertai francia katonai támaszpont miatt. Tunézia függetlenné válása óta követeli Bizerta kiüríté­sét, de a francia vezérkar semmiképp sem hajlandó le­mondani a Földközi-tenger mindkét medencéjét ellenőrző e támaszpontról, hosszú idő óta csak Ígérgeti a kivonu­lást. Most kiderült, hogy ép­pen ellenkezőleg, még job­ban berendezkedik rajta. En­nek hírére Tunézia népe egy- öntetűleg követelte, hogy tűn­jenek el végre az ország te­rületéről a gyarmatosítók csa­patai : Bizertában, Tuniszban és az ország egyéb helyein tüntetések söpörtek végig. Burgiba a hét elején a par­lamentben követelte a tá­maszpont és az ország dél­nyugati határa mentén meg­szállt szaharai földsáv kiürí­tését. Tudni kell, hogy Burgiba az utóbbi ígéretével koráb­ban a franciákhoz fordult, amivel gyengítette az algériai ideiglenes kormánynak azt az álláspontját, amely szerint a Szahara elszakíthatatlan része Algériának. A TUNÉZIAI KÖZVÉLEMÉNY ezt rossz néven vette és nincs kizárva, hogy Burgiba most így akarja bebizonyítani francia-ellenességét. Az sem lehetetlen, hogy át akarja ját­szani ezt a támaszpontot a NATO-nak. Akármit is akar Burgiba, a franciák nem vet­ték tudomásul a tunéziai nép követelését, csapaterősítéseket, ejtőernyősöket szállítottak Bi- zertába. s ezek összeütköz­tek a támaszpontot blokád alá vevő tunéziai katonaság­gal. Francia repülőgépek és tüzérségi erők bombázták ma­gát a várost, ahol megszűnt az ivóvíz-szolgáltatás, zsúfolt valamennyi kórház. Tunéziai és francia erők összecsaptak a vitatott szaharai sávban is. A két ország közt megsza­kadt a diplomáciai összeköt­tetés, az ügyet a Biztonsági Tanács pénteken este tár­gyalta. A francia gyarmato­sítók konoksága miatt afri­kai hazafiak vére hullik Tu­néziában is. Kis bepillantást tesz lehe­tővé a nemzetközi politika boszorkánykonyhájába és hosszú fejtegetésnél jobban beszél e két egymás mellé állított hír: a Fehér Ház szó­vivője nyilatkozik: „Kormá­nyom reméli, hogy a konflik­tust sikerül békésen rendez­ni”. Egy nyugati újságíró je­lenti Bizertából: „Mind a francia, mind a tunéziai egy­ségek amerikai fegyverekkel vannak felszerelve ...” Kössön sertéshizlalási szerződést az 1962. évi szállí­tásra! Magasabb átvételi árak, alacsonyabb átvételi súlyok! Kibővített takarmányjuttatási kedvezmény! Az 1962. évi sertéshizlalási akció keretében szerződés köthető minden jócsontozatú, hizlalásra alkalmas ser­tésre, amelyet a szerződéskötéstől számított két hó­nap múlva — de legkorábban 1962. január 1-től — kell átadni a szerződésben vállalt szállítási hónapban. AZ ÁTVÉTELI ÁRAK ÉS SULYOK AZ ALÁBBIAK: 106-120 kg közötti fehér hússertés 15,70 Ft/kg 120 kg feletti fehér hússertés 16,50 Ft/kg 106-130 kg közötti hús és húsjellegű sertés 15,30 Ft/kg 130 kg feletti hús és húsjellegű sertés 16,20 Ft/kg 126-140 kg közötti zsír és zsírjellegű sertés 15,20 Ft/kg 140 kg feletti zsír és zsírjellegű sertés 16,— Ft/kg 170 kg-on felüli tenyésztésbe fogott sertés 14,50 Ft/kg A megkötött szerződések alapján sertésdarabonként 400 forint előleget folyósítunk. Ugyancsak sertésdara­bonként 150 kg takarmányt biztosítunk állami áron. A kiadott takarmányutalványokra — a szerződő kí­vánsága szerint — árpát kukoricát, vagy korpát ad a Terményforgalmi Vállalat telepe november 1-től. Részletes felvilágosítást felvásárlóink és járási kiren­deltségeink adnak. VEGYE IGÉNYBE A KEDVEZMÉNYEKET ÉS KÖS­SÖN MÁR MOST SERTÉSHIZLALÁSI SZERZŐDÉST! 359. I IOGI TANÁCSOK I A törvényesség betartása a kártérítési eljárásoknál Hz Arab Liga határozata a tunéziai kérdésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom