Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)
1961-07-22 / 58. szám
1961. július 22. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Még javában arattunk, amikor találkoztunk. Álltunk a rövidre vágott tarlón, s néztük, hogyan harapja gyors egymásutánban, a telt kalászokat a gép, amikor szinte észrevétlenül megállt mellettünk egy hetven egynéhány éves ember. Kalapját rné- lyen a szemére húzta úgy, hogy az teljesen eltakarta megfakult haját, s nézett az egyre távolodó gép után. Aztán megszólalt, de olyan formán, mint aki csak magának mondja a szavakat: — Csak hadd dolgozzanak ... Nagyon sok az aratni való. — Aztán elhallgatott, s mi láttuk, hogy étem veszi le szemét a gépről. ■ — Gyorsabban így, haladóEmberek a búzában megy sabb a munka — fordult később hozzánk. — Tudom, az unokám ott van a kombájnnál ... — s ráncos, barna kezével a távolba mutatott, ahol az enyhe hajlású domboldalon három kombájn dolgozott a szőkére érett gabonában. — Mert ért a gyerek mindenhez a világon. De legjobban azért a gépeket kedveli. Iskolán is volt már, s most ott dolgozik a gépállomáson. Ha az én időmet említem neki, a lovat.' csak annyit mond rá: a gép nagyapám, az a mi lovunk — s vékony arca mosolyra húzódott. Aztán megint beszélni kezdett úgy, mint az előbb, csak magának: — De csak hadd csinálja, hadd haladjon a munka ... Ötszáz hold... súlyos, szép a* mag. Hirtelen elhallgatott, s egy csomóhoz lépett, amelyet nem kötött be rendesen a gép, s a kalászok széthullva, rendetlenül hevertek a tarlón. Lehajolt, s gondosan szedegetni kezdte. — Azért erre jobban kellene vigyázni — csóválta a fejét. — Ne törődj te azzal — csitította őt társa, aki a gép nyomában járt, éppen akkor érkezett közelünkbe. — Majd csak megleszünk valahogy. — S ekkor az idős ember kezében megállt a munka. Egyenes derékkal, szemrehányóan nézett a másikra. — Azért komolyabban gondolkodhatnál te is ... Sokkal komolyabban... Aztán ügyet sem vetve arra, hogy nézi-e valaki, vagy sem, lehajolt, s felemelt a kalászok közül egyet. Két tenyere között szétmorzsolta, egyik kezéből a másikba engedte a magvakat. Nézte, nézegette, arcára kiült a büszkeség. Én azonban láttam, hogy szeme sarkában ott csillogott egy könnycsepp is. Nem is tudtam megkérdezni a nevét, mert olyan észrevétlenül tűnt el mellőlünk, mint ahogy jött. V.-né Bőséges volt az aratás, új feladathoz látnak a Kisterenyei Állami Gazdaságban A Kisterenyei Állami Gazdaság zabari és karancskeszi üzemegységei a hét elejére lényegében már befejezték az aratást s a munka előreláthatólag e hét végére a kisterenyei határrészeken is végetér. A termés a gazdaság egész területén jónak értékelhető, búzából 2 mázsával több a tervezettnél. Ugyancsak jó átlagot ért el az állami gazdaság őszi árpából, s a szovjet búzafajták hozamai is megfelelnek a várakozásnak. Az egyes üzemegységekben az aratást, cséplést követő munkaszakaszokat is szinte kizárólagosan gép végzi. A gabona fúvóberendezés segítségével jut a magtisztítóba, onnan pedig a zsákokba, illetve magtárba. A Kisterenyei Állami Gazdaság az aratás után 57 holdon gondoskodott másodvetésről s a jól megszántott földbe silókukorica került. A gazdaság a kapások ápolása terén szintén megteremtette a jó termés feltételeit. A 400 hold magkukoricából 250 holdon vegyszeres gyomirtást végeztek, felülkezeiés- sel biztosították a gyomok távoltartását, 15 holdon pedig gépi és kézikapálást kapott a növény. A gondos munka eredménye az lett, hogy a kukorica erőteljesen fejlett, 170—180 centiméter magas és májusi morzsolt ban 20 mázsás termésátlag remélhető. A gazdaságnak a kalászosok utáni soronkövetkező, legközelebbi teendői között talaj előkészítési munkálatok szerepelnek. A tervek szerint két hét múlva már megkezdődik a nyári mélyszántás, trágyázás, hogy ősszel gondosan előkészített földbe kerüljön a mag. Ugyancsak a soronkövetkező munkás egyike a silótakarmány idejében és jó minőségben való elkészítése is. A munka megkezdésére augusztus elején kerül sor és 400 hold silókukorica termése vár silózásra, ami értékes és SZAKMAI TA\A CSADO Gabona vetőmag betakarítása és kezelése A vetőmagtermelés különleges feladatokat ró a termelőszövetkezeti gazdaságokra. Vetőmagnak kijelölt minden gabonafajtát, legyen az hazai, vagy nagytermőképes- ségű külföldi, külön asztag- ba kell rakni és a kazlakat táblával kell megjelölni. Ügyeljünk arra, hogy a kazalban csak száraz kévék kerüljenek, mert a nedves kévéktől a szomszédos kévék is bemelegszenek és sok kárt okoznak. A vetőmagnak meghagyott táblák termését kombájn aratás után azonnal külön kell szárítani és tisztítani. A cséplést mindig a kijelölt táblák vetőmagtermésének cséplésével kezdjük meg. A cséplés legfontosabb köve- telménve a keveredésmentesség biztosítása. Cséplés előtt a gépeket ki kell tisztítani és alaposan ki kell járatni. Az esetleg beázott kazaltetők kicsírázott kévéit ne csépeljük a vetőmag közé. Vigyázzunk továbbá arra is, hogy a cséplőgép a szemeket ne sense mert akkor a csírázóképessége csökken. A vetőmag korai cséplése teszi lehetővé a korai tisztítást, az őszi kalászosok mielőbbi laboratóriumi vizsgálatát, fém- zárolását, elszállítását és kiosztását. A vetőmagot cséplése után fontossági sorrendben tisztítsuk. A tisztításnál nagy gondot kell fordítani az osztályozó rosta hasítószélességére. Ez fajtánként különböző. Az F. 481-es búzánál 2,2 Bánkúti búzánál 2,5, rozsnál pedig 1,8 milliméter rostát használjunk. A kitisztított vetőmagot fertőtlenített tiszta zsákokban vigyük ugyancsak előzetesen fertőtlenített tiszta zsákokban vigyük ugyancsak előzetesen fertőtlenített magtárba. A vetőmagnak biztosítsuk a legjobb lehetőséget, a száraz, egyenletes hőmérsékletű, repedésektől mentes magtárat. A vetőmagot minden más fajú, fajtájú vetőmagtól, illetve gabonától elkülönítve lehetőleg úgy tároljuk, hogy a magtár földszintjére a búza és a rozs, feljebb az árpa, majd a padlásra a zab kerüljön. Fontos, hogy a tárolás során megóvjuk a vetőmagot a keveredéstől. A vetőmagtermelésnél a legtöbb hibát a tárolásnál lehet elkövetni. A vetőmagot csak vékony rétegekben 50—80 centiméter vastagságban szabad tárolni. Állandó szellőztetésről, mozgatásról gondoskodni kell. A vetőmaggarmadákat jelzőtáblákkal lássuk el, ezeken a fajt, fajtát és a meny- nyiséget tüntessük fel. Barlai Gábor bőséges takarmányt biztosít majd az állatok téli ellátására a gazdaságban. Minden szem gabonát betakarítanak Héhalomban Héhalomban, az Uj Élet Termelőszövetkezetben befejeződött 800 katasztrális holdon a kalászosok aratása. Általános vélemény a községben, nem volt rá még példa, hogy ilyen szervezetten, gyorsan takarítsák be a gabonát, mint az idén. Ehhez az eredményhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy Héhalom termelőszövetkezeti község lett, s az idén már lehetőség nyílt arra, hogy az egybefüggő nagy táblákon munkához lássanak a gépek is. Az Erdőkürti Gépállomással 400 katasztrális hold aratására kötöttek szerződést és a gépek 580 hold gabonát vágtak le. Igen sokat segített a termelőszövetkezetnek — ez is hozzájárult ahhoz, hogy gyorsan végeztek az aratással — a pásztói gépállomás munkája is. A gépállomás két aratógépet küldött Héhalomba és így igen kevés kalászos maradt, amelyet a termelőszövetkezeti gazdáknak kézzel kellett le- vágniok. A szövetkezet férfi-t tagjai mellett nagy kedvvel dolgoztak az asszonyok is. Hajnali 3-kor kezdték a munkát és nem volt ritka az a nap, hogy 80—120 asszony csomózott a búzában. Malmi portán, — Szirákon A teherautót a vidám kedélyű emberek már púposra rakták a potrohos zsákokkal, s épp indulni készülnek a sziráki malomudvarból, amikor betoppanunk. Sejpre vinnék az itt őrölt finomlisztet, de megakad a menet a látogatókban. Az üzemvezető főmolnárt, Jóna Lászlót már a kocsiról szólítjuk le, ő az „idegenvezető” a százesztendős malomban, amelynek minden zugát úgy ismeri, hogy csukott szemmel is eligazodna a bonyolult útvesztőben. Nem csoda, hiszen egy esztendővel is több mint félszázada dolgozik a falak között, s ha hirtelen össze kellene számolni, mennyit őrölt e nagy idő alatt, bizony meglepő adatok születnének. Jóna László ma is fiatalos szívvel és erővel, jól győzi a feladatokat, s talán még több kedvvel,' mint valaha, amikor leginkább a nagygazdák, birtokosok hombárai- nak szaporította a telezsákok számát. Ma azoknak adja a kenyérnek valót, akik egész esztendőben becsülettel dolgoztak érte. Ezekről a dolgokról terelődik a szó a pillanatnyi kötelességekre, amíg a malomrészeket mutatja: — Jelenleg még csak rozsot őrölünk — Jászárok- szállásról jött hozzánk 120 mázsa — de a jövő héten az új búza őrlését is megkezdjük. — Honnan kapja az őrölni valót a malom? — Vámőrlések végeztetésére 8— 10 község jár hozzánk, a bujáki lisztcsere-tele- pünket pedig 4 község látogatja. Az itt őrölt közellátási lisztet Nógrád és Heves megye kapja. Az idei termés minősége igen jó és mi is azon vagyunk, hogy kifogástalan őrlemény kerüljön ki a malomból. A betakarítás befejezésével most hamarosan megnő a malom munkája, forgalma, de az öreg berendezés ma is jól bírja magát. Az óránkénti kapacitás Forgács László könyvelő szerint 10 mázsa, ez naponta, a 10 órás műszakban 80 mázsa lisztet eredményez. Ezzel nem lenne baj. A legnagyobb gond az, hogy a malomnak nincs megfelelő terjedelmű raktára sem a készáru, sem a gabona számára, ezen kellene valahogyan segíteni, mert egyes időszakokban olyan nagy torlódások vannak itt, hogy szinte moccanni sem lehet. A sziráki malomüzem munkáját a főmolnárral együtt mindössze öt ember látja el, a főmolnáron kívül a hengerőr, a koptatás és a zsákoló is felkészülten várja az új termést, hogy augusztus 20-án, A Ikotmányunk ünnepén az általuk őrölt lisztből is ízlelhessük az új kenyeret. Takarmányfélék mellett borsó, karfiol másodnörények a megyében A hatalmas gabonatáblák helyét lassanként már szerte a megyében sárga tarlók mutatják, amelyekbe itt is ott is szemnek örvendetes friss szántások törnek be. A nagyüzemi gazdálkodás kínálkozó lehetőségeit egyre inkább megismerő termelőszövetkezeti parasztságunk az aratás, cséplés befejezésével ma már nem tekinti befejezettnek a föld termésre ösztönzését, s egyre növekedik azoknak a holdaknak a száma, amelyek másodvetésű növényekkel biztosítanak újabb komoly jövedelmet a gazdaságoknak. Bár az elmúlt hónap száraz időjárása nem épp a legkedvezőbb feltételeket nyújtotta a másodvetések számára, a kalászosok jó termése teremtette bizakodás mégis érezteti hatását. Szaporodnak a nyári szántások, vetések, s elsősorban takarmánynövényekből akarnak még újabb tartalékokat gyűjteni a gazdák. Vannak olyan termelő- szövetkezeteink is a megyében, amelyek nemcsak takarmányra számítanak, mert úgy gondolják, hogy az uborka, az őszi érésű zöldborsó, őszi karfiol' is nagy keresletre számíthat. Más helyen megint más az elgondolás. A cél azonban egységes: kiaknázni minden lehetőséget a szövetkezet anyagi erejének további szilárdítására. A másodvetésekkel kapcsolatosan a lényeg most az. hogy a termesztésre szánt növény mielőbb földbe kerüljön, mert ha az immár több. mint egy hete „levegőben lógó” eső beköszönt, azok járnak jól, akik nem odázgat- ták el tervük, feladatuk megvalósítását. Gazdag, jó a termés Héhalomban. Súlyosak, teltek a kalászok. S most a termelőszövetkezet vezetősége úgy szervezi a munkát, hogy a megtermelt gabona minden szemét gondosan be is takarítsák. Szervezetten, jól készültek fel az aratásra, ez a buzgalom jellemző a termelőszövetkezetben a hordás, a cséplés munkáira is, hiszen a céljuk az, hogy minél kevesebb szem menjen veszendőbe. A termelőszövetkezet vezetői az aratás idején vizsgáló szemekkel járták a határt, s figyelték: eléri-e a szemveszteség azt a mennyiséget, amikor megfelelő intézkedések megtétele válik szükségessé. Most a hordást, a cséplést is olyan gondosan szervezték meg, hogy erre ne legyen szükség. A termelő- szövetkezetben az igaerő jelentős részét a hordásra állították át. Csak dzok a fogatok képeznek kivételt ezen a téren, amelyek takarmánynyal, vízzel látják el az állattenyésztést, vagy a kertészet öntözésénél segítenek. Ilyenformán lehetővé válik a termelőszövetkezetben a cséplőgépek folyamatos munkája. Mert a szövetkezetiek úgy határoztak, hogy a fogatok egyenesen a három cséplőgéphez hordanak — ennyi dolgozik a hét közepétől a községben — sőt a felmérések alapján arra is számítanak, hogy emellett néhány fogat asztagba is hord majd. Azért csinálják ezt így, mert így most esős idő esetében sem kell szárítani a kereszteket, megkezdhetik újra a munkát a cséplőgépek, s kevesebb ilymódon a szem- pergés is. Idejében megszervezték a termelőszövetkezetben a cséplőcsapatokat is. Mint mindig, az Uj Élet Termelőszövetkezet most is saját erőből végzi el a cséplést. A férfiak mellett 82 asszonyt is bevontak a cséplési munkába. Az asszonyok dolga az, hogy hányják a kévéket, szedjék a szemet és eltávolítsák a töveket. A munka meggyorsítása érdekében a termelő- szövetkezet vezetősége a cséplőgépeknél két műszakot szervezett. Egy csapat reggel 4 órától délig dolgozik. A másik 1 órától este 9 óráig végzi a munkát, S ez így van mind a három cséplőgépnél. A két műszak közötti egy óra nemcsak ebédszünet, hanem ekkor végzik el a cséplőgépek szokásos karbantartását is. A termelőszövetkezetben tudják, hogy a gabona szervezett, gondos betakarítása, cséplése egyaránt érdeke az államnak és a termelőszövetkezeti gazdáknak is. Csak ennek sikeres végrehajtásával tudják leadni az államnak azt a nyolc és félvagon többletet, amelyre most pótszerződést kötöttek a Terményforgalmi Vállalattal és így lesz jövedelmező az esztendő a termelőszövetkezeti gazdáknak is. Cséplőgéptől a magtárba A Terményforgalmi Vállalat palotási telephelyén Kiss Illés átvevő naponta kétszer ellenőrzi a búza minőségét, azt, hogyan bírja a tárolást a gabona. Megkezdődött a cséplés Hasz ácson, a Máíravölgye Termelőszövetkezetben. Csépe János fogatos a kombájntól szállítja el a gabonát.