Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)
1961-07-19 / 57. szám
1961. július 19. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Meglátogattam. napjaink egyik legnépszerűbb építke- zését, a Nemzetközi Kőolaj- vezeték Építő Vállalatot. Ez a hivatalos neve anndk a hatalmas munkának, amelynek célja, hogy acélerekkel kösse össze Kujbisevet Mo- züllel. Uzsgoroddal, Tupával, Bratislavával és Kápolnás- nyékkel. A közvélemény gyorsan új elnevezést talált: a Barátság olajvezetéke! Milyen találó a név. A népi demokratikus országok együttműködésének egyik nagyon impozáns jele ez a sokszáz kilométer hosszú olajvezeték. Mi a célja? Eddig a kuj- bisevi területről, az egyik legnagyobb olajtermelő vidékről tengelyen, illetve tankhajókkal szállították az olajat. A kőolajvezeték megépítésével megszűnnek ezek a gondok és a szállítás költsége mintegy egyötödére csökken. Nem túlzás azt állítani, hogy a vezetéképítés magyarországi szakaszának első állomása valóban olyan, mint a harctéri főhadiszállás. Az Ipoly pariján, Hont község és Drégelypalánk között — hogy egészen pontosak legyünk — Hont, Drégelypalánk, Tesma (Csehszlovákia) körzetében a 127-es háromszögelési pontnál — földmunkálógépek, nehéztraktorok, hegesztőaparátok Épül a Barátság olajvezetéke egész arzenálja sorakozik. Az építkezés főparancsnoka — ráillik ez a név —, hiszen katonás pontosság és keménység kell ehhez a munkához — Vaskó László főépítésvezető. Róla elmondható, hogy nincs <Magyarországnak olyan megyéje, ahol ne épített volna olaj-, gáz-, vagy gőzvezetéket. Huszonkét éve jegyezte el magát a földalatti vezetéképítkezés munkájával, ö' mutatja be nekünk is ezt az új gyermeket, a Barátság olajvezetéket, amely egyszersmind a leghosszabb magyarországi távvezeték lesz. — A kőolajvezeték 122 kilométer hosszú. Honinál lép be az országba és Ká- polnásnyékről átemelőállomás vezeti az olajat a finomítókba. Csak akkor mérhetjük le, mennyire gazdaságos ez az ország számára, ha számításba vesszük, mennyi vasúti szerelvényt, tankhajót és vontatókapacitást szabadítunk fel. — Hallátlan sok technikai nehézséggel kell megbirkózniuk az építőknek. Csak néhányat említek a sok közül. Amíg a vezeték Honttól Kápolnásnyékig elér, mintegy 40—50 vasúti töltést és műutat keresztez. Ez régebben azt jelentette volna, hogy a vasúti töltést és a műutat árkokkal kell átszelni, hogy lefektethessék a csöveket. Az építők olyan gépet alkalmaznak, amelynek segítségével hidraulikus úton a szó legszorosabb értelmében átfúrják a töltést. így teljesen zavartalan az utakon a közlekedés és a töltések biztonsága is olyan, mintha semmi sem történt volna. A legérdekesebb — s talán a legnehezebb — feladatnak látszik a folyóvizek, s különösen a Duna medrének keresztezése. A vezeték Soroksárnál szeli át a Dunát. Hogyan? — Kotrógépekkel árkot vájunk a Duna medrében, ebbe nehéz vontató traktorokkal behúzzuk a csöveket, utána ismét ráterítjük a meder kavicsát, majd olyan súlyt rakunk rá, amely meggátolja, hogy horgonnyal, vagy egyéb kemény tárggyal esetleg megsértsék a vezetéket. Törekszünk a tökéletes biztonságra, azért egymás mellett rövid távolságra két vezetéket fektetünk a Dunán át. Ha az egyik esetleg hibás lesz. a másikon zavartalanul szállíthatják az olajat. Egy sereg speciális feladatot kell megoldaniuk az építőknek. Kiszámították, hogy a hegesztőknek mintegy 36 kilométer hosszú hegesztő varratot kell elkészíteniük, amíg Kápolnásnyékig érnek a vezetékkel. Es menynyire precíz munkát igényel ez. Ha a legcsekélyebb hőmérsékleti ingadozást nem veszik figyelembe, könnyen eltörik a cső a varrat mentén. S amint meggyőződtünk róla, sokszor bizony térdig érő vízben, iszapos, zsombé- kos talajon kell dolgozniuk a hegesztőknek. Nem irigy- lésreméltó például Hunvúgner G'yula gépkezelő sem. Ö az egyik árokásó gép vezetője, mondhatnánk csigalassúsággal halad Kápolnásnyék felé. A sebessége 12 óra alatt 700 méter. Igaz, ez 160 centi mély árkot jelent, amiben jó ágyat talál az olajvezeték csöve. Jelenleg az építkezés első szakaszánál tartanak. Naponta egy kilométert haladnak előre. A jövő év május elsejére készen áll a vezeték teljes hossza. A terv szerint ekkor, a munkásszolidaritás ünnepén adják át rendeltetésének a Barátság olajvezetéket. P. F. Az újítóműhely a géppark korszerűsítése érdekében egy új 280-as MZE típusú esztergapadot kapott. Előreláthatólag még más szerszámgépeket is kap az üzem * A technikumok hallgatói most végzik egy hónapos kötelező szakmai gyakorlatukat az Acélárugyárban. A lucfalvai Szatmári Zoltán technikümi tanuló az esztergagéppel ismerkedik A SZEPTEMBERI INDULÁSÉRT Határidőre készülnek el részleges munkái A Salgótarjáni Acélárugyárban szerzett értesülések szerint az új hideghenger mű építkezés munkája jelenleg a határidők szerinti ütemezés alapján folyik. A gépcsarnokban a Quarto, a 20 hengeres gépek beszerelését már elvégezték, az olajpincében már csak néhány méter csővezeték vár beépítésre. Jelenleg villamosszerelés és műszerezés folyik ezen a részlegen. A külföldi szerelők úgy ütemezik munkájukat, hogy a villamosszerelésekkel és a műszerezéssel egyszerre készüljenek el. Néhány napja elkészült a körolló alapozása is, így rövidesen megkezdődhet itt is a gépek beszerelése. A hideg- hengermű szerelői hozzáfogtak a szürkviz-rendszer csövezési munkáihoz is. A rendszer kiépítéséhez 3 kilométer csővezetéket építenek be. Ez a szerelés is a határidő szerint előírt ütemben történik. Mint már arról hírt adtunk, egyre gyorsabb ütemben érkeznek a belföldi gépek is, valamint a kisegítő berendezések az építkezésre. Sztálinvárosból is megindult a folyamatos szállítás. Megérkezett már az áthúzó pácoló két gépegysége, amelyet rövidesen követnek az újabb szállítmányok. A sztálinvárosiak vállalása alapján augusztus végére megérkeznek az összes beszerelésre kerülő gépek és segédberendezések. A transzformátorháznál már folynak a kábelhúzási munkálatok. A kábelhúzási munkákat párhuzamosan végzik a gépek bekötésével. Egy-egy kábelrész behúzása Képek a Sa'gót-arjáni Acélárugyárból Az új hideghengerműcsarnok egy része, középen a nagyteljesítményű Qartó hengerlő berendezés gépii láthatók után lekötik a végeket és csatlakoztatják az egyes gépekre. A gépcsarnok déli szárnyánál például 33 kilométer kábelvezetéket építenek be. Ebből a mennyiségből néhány nap óta folyó kábelszerelési munkák során két kilométer vezetéket már beépítettek. Az áthúzó pácolónál további 9 kilométer kábelvezetéket helyeznek el. Rövid időre gondot okozott az építőknek az egyes hurokgödör fennakadása. A betonból előkészített kör- alakú héj — amelyet felülről terheltek, — a nehéz talajviszonyok között 12,5 méteren megállt. Néhány napig úgy mutatkozott, hogy az építők nem tudják biztosítani a betonhéj további süllyesztését. Azonban új módszert dolgoztak ki a hu- rckgödör süllyesztésére. Az új módszer szerint a köralakú héj körül kiemelik a földet, majd alulról felfelé való betonozással folytatják a további munkát. A tájékoztató alapján elmondhatjuk, hogy az új hideghengermű építési és szerelési munkálatai jó ütemben haladnak, s ha az e munkában érdekelt vállalatok továbbra is igyekeznek betartani az építési, szállítási és szerelési határidőket és lelkiismeretesen végzik el munkájukat, késedelem nélkül megvalósíthatják a szeptemberre tervezett indulást. A jelszó valósággá válik S egítsük, erősítsük a szocialista útra tért nagyüzemi mezőgazdaságot, — a jelszó már a kora tavasszal általánossá vált üzemeinkben, bányáinkban. A munkások százai és ezrei a gondoskodásnak, a tapasztaltabb testvér aggódó együttérzésének számtalan megnyilatkozásával tartalmat adtak ennek az időszerű és nagyon fontos jelszónak. Bizony, sokszor még falusi dolgozóink is idegenkedéssel fogadták, beavatkozásnak, vagy önállóságuk csorbításának tekintették a munkások osztálykötelességből fakadó támogatását. Ilyesmit elsősorban akkor lehetett tapasztalni, amikor még nem sokasodtak meg falun a _ mezőgazdasági munkák, nem történt meg a terveken alapuló pontos munkaszervezés és a tsz-ek tagjai közül sem tudtak mindenkinek elfoglaltságot biztosítani. A politikai felvilágosító munkában, -a pártélet egészséges kibontakoztatásában nyújtott elvtársi segítség sem talált mindenütt rokon- szén vre. Falusi dolgozó parasztságunk egyre inkább látja azonban hogy gyors fejlődése, gazdasági és politikai izmosodása elsősorban a munkásosztály önzetlen támogatásával valósítható meg. Ezért ma már igényli is és köszönettel, elismeréssel veszi ezt a támogatást. A falu nem kielégítő munkaerőviszonyai, a kedvező időjárás miatt megtorlódott mezőgazdasági munkák elvégzésénél bizony sok tíz- és százezer forint hasznot jelent az üzemi munkások, bányászok, sőt hivatali dolgozók esetenkénti, vagy rendszeres segítsége. Ezeknek különösen megnő az értékük, ha figyelembe vesszük, hogy saját feladataik elvégzése mellett, munkaidő után, vagy egyenesen ilyen célra igényelt fizetett szabadságuk idejét feláldozva fognak kaszát, vagy kapát kezükbe az ipari dolgozók. A legtöbb helyen ennek megfelelően is értékelik, becsülik meg a munkás- osztály által a mezőgazdaságnak nyújtott segítséget. lj uKtattak hozzám egy Helyiipari tanfolyam indult a helyes vállalatgazdálkodás érdekében A helyes vállalati gazdálkodás, valamint az egyöntetű ügykezelés kialakítása céljából a megyei tanács ipari osztálya „A szocialista vállalat gazdálkodása” címen tanfolyamot indított a helyiipari vállalatok vezető beosztású dolgozói, valamint a párt- és szákszervezeti vezetők részére. Érdekes, bár nem újszerű ez a tanfolyam, s nagyon sok segítséget nyújt a helyes vállalatgazdálkodás kialakítása szempontjából. Eddig egy előadásra került sor a tanfolyamon. A tanfolyamot beszámolási rendszerre építették fel, amely szerint az előadáson elhangzottakat a következő foglalkozáson visszakérdezik, illetve megbeszélik a résztvevőkkel. Az első előadáson megbeszélték a helyiipari vállalatok tervezésével kapcsolatos tennivalókat. Mindezek mellett azonban azt is el kell mondani, hogy a vállalatvezetők egy része nem tanúsít a tanfolyam fontosságának megfelelő érdeklődést az anyag iránt. A tanfolyam hatékonysága érdekében az ipari osztály minden segítséget megad a résztvevőknek, de szigorú felelősségrevonást is gyakorol az elmaradókkal szemben. levelet a tűzhelygyári pártbizottságról, amely híven tükrözi a testvéri, elvtársi együttműködés helyes útját. Ebbe a gyárba több százan járnak dolgozni a közel* községekből s az emberek, — akár vannak közvetlen hozzátartozóik a tsz-ben, akár nincsenek — a falu becsületéért is, meg az említett jelszó gyakorlati megvalósításáért érzett felelősségük miatt is szinte versengve kapcsolódtak be már a tavaszi mezőgazdasági munkákba. A levelet Nógrádmegyer- ből írta Elek Dezső elvtárs, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. Felsorol 25 tűzhelygyári dolgozót, nőket, férfi- kat, idősebbeket és fiatalokat, akiknek hozzájárulásával már a kapálás, a szálastakarmány aratása és begyűjtése óta mostanáig fennakadás nélkül képesek voltak program szerint intézni dolgaikat. „Termelőszövetkezetünk nevében kérjük az elvtársakat, hogy a felsorolt dolgozókat részesítsék dicséretben, mivel a többi üzemek dolgozóival szemben a tűzhelygyári elvtársak vették ki részüket legjobban a munkából. Es kérjük, hogy mint eddig a továbbiakban is segítsék termelőszövetkezetünket a munkák mielőbbi elvégzésében.” Balogh János, a vasöntő pártmegbizatásként végzi a szervező munkát Be- sze Imre homokelőkészítővel együtt. Jelenleg az aratási munkában segítenek, de szándékukban van az is, hogy a csépléshez külön brigádot szerveznek. De jönnek a levelek a többi tsz-ektől is. Magyargécről, Ka- rancsal járói, Marakodi pusztáról. s nemcsak a tűzhelygyárba hanem a többi ipari üzemekbe: az üveggyárakba, az acélárugyárba, a bányaüzemekhez, hivatalokhoz. A pártszervezetek és pártbizottságok irattárában az utolsó két hónap alatt nagyon megszaporodott az ilyen fajta levelek száma. S a levelek mondanivalójában ott lüktet egyre erőteljesebben a testvéri kézfogás egymásnak elkötelező eszmei tartalma, a jelszó életté, termékeny életté válása. fi s ha figyelembe vesz- szük, hogy a kapálásnál, aratásnál, cséplés- nél, a betakarítási munkáknál nyújtott segítség gazdasági hasznán túl a nagyüzemi módszerekre áttérő mezőgazdaság munkaszervezési, terv- készítési és komoly politikai tapasztalatokat vehet át az üzemi dolgozóktól, érthetővé válik, hogy a kezdeti idegenkedés mindinkább elolvad, helyette a segítés szükségszerűsége kerül előtérbe. Amelyik tsz-ben a napi munka felmérésén és jóleső elkönyvelésén túl már ezt is figyelembe veszik, ritkulnak a problémák, köny- hyebb a távlatok áttekintése, a gazdasági munka irányítása. Éppen ezért jó, ha hangsúlyozzuk: falusi dolgozóink becsüljék meg a munkásosztály fiainak áldozatkész segítségét, ápolják a most kialakult kapcsolatokat a jövőben is. A megbecsülés jusson kifejezésre abban is, hogy saját munkájukat szorgalmasan elvégzik, nem a külső segítségre kalkulálnak elsősorban, de az elvtársi támogatásból megfelelő erkölcsi következ- teteseket vonnak le. Vonakodás nélkül, a harmonikus együttműködés természetes kifejezéseként igyekeznek a fejlődés adta lehetőségekhez képest viszonozni munkásaink, a város dolgozóinak segítését azzal is, hogy erőik összefogásával életképes gazdaságot teremtenek maguknak. Azzal is, hogy termékeik bőségével biztosítják a nem mezőgazdasággal foglalkozók ellátását. Az együttműködés így teremti meg a közös út valóságos eredményeit, a gyors, minden oldalú fejlődés lehetőségét. Kondorosi János — Filmvetítéssel egybekötött balesetelhárítási oktatás volt kedden délután 5 órakor a Sütőipari Vállalat dolgozói részére Salgótarjánban. — Fásítják, parkosítják és körülkerítik a kétbodonyi művelődési otthont az idei községfejlesztési alapból. A bodonyi tanács az otthon csinosítására a költségvetési keretből is jelentős összeget áfdoz. — Újítási ankétot rendeztek július 18-án délelőtt Salgótarjánban a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Trösztbizottsága és a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatósága Az újítótanácskozáson a mozgalom első félévi eredményeit vitatták meg.
