Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-01 / 52. szám

1961. július 1. NÓGRÁDI HlVOlIÁI 5 Karancsalján boldog élet- épül Karancsalján biztató volt a tavaszkezdés és Ígéretes a nyárelő. Azok az emberek, akik termelői szövetségre lép­tek a községben, dolgoznak is most szép szorgalommal, gazdaságuk alapjainak erősí­tésén, hogy az összefogás erejével minél szpbb, gazda­gabb, tartalmasabb életet te­remthessenek maguknak. A Béke Termelőszövetkezet ebben az esztendőben is so­kat fáradozott leendő tanya- központjának kialakításán, amely a lankás táj ölelésé­ben mindnyájuk számára az új élet forrása lesz. A termelőszövetkezet a halmok pusztaságán, ezen a tájon építi meg tanyaközpontját. Az elmúlt esztendőben már épült itt egy korszerű sertésszállás, most újabb tervek va­lósulnak meg Tavasz óta szinte a földből nőttek ki a falak a szorgos ke­zek nyomán. Keverik a sódert a betonozáshoz az építőbrí- gád tagjai Még néhány hét és készen áll a 100 férőhelyes növendék­marha istálló, amelyben kényelmes otthont kap a szövet­kezet egyre növekedő állatállománya. Sietni kell a mun­kával, aratáskor már új feladat vár az építőkre is CSAK AZ ESŐ AZ OKA... Nem hiszem! Ugyanis a növényápolási munkálatok végzéséről van szó, valamint a kaszálásról. Az igaz, hogy Bárna községben is ugyan­annyi eső esett, mint más­hol, mégis elmondható a bár­nál Vörös Hajnal Termelő- szövetkezetről, hogyha az eső nem esik olyan hosszú ideig, június 16-ig a növény­ápolási munka teljes befeje­zést nyer. Miért lehetséges ez? Talán jó a szervezés? Ez is. Azon­ban a jó szervezés mellett szükséges a tagok munka- fegyelme is. A bárnai Vörös Hajnal Tsz-nél elmondható, hogy jó a munkafegyelem. Ezt azzal tudjuk legjobban bizonyítani, hogy a négy bri­gád mellett naponta 50—60 személy is volt, aki a nö­vényápolásban szorgoskodott annak érdekében, hogy a ta- vaszi növényápolás minél előbb befejezést nyerjen. Itt már nemcsak a tsz vezető­sége szervezett, hanem ma­guk a brigádtagok is. Ez az­zal is igazolható, hogy a 25 holdas burgonya növényápo­lása teljes egészében befe­jezést nyert. Ugyancsak be­fejezés előtt áll a kukorica, illetve silókukorica kapálása is. A tsz-ről elmondható, hogy ágy a múlt évben mint eb­ben az évben a tsz nö-tag- jai derekasan kivették a ré­szüket a munkából, amiért dicséret illeti őket. Meg lehet Fogjon össze az egész falu! Megyeszerte folyik a bíkorhere cséplése Megyénkben az elmúlt hét elején megkezdték a bíbor­here cséplését. Az időjárás kedvezett és ennek eredményeként a ter­mésátlag kielégítő, ugyanis az eddig elcsépelt bíborheremag meghaladja a holdankénti 4 mázsás átlagot. A Berceli Gépállomás kör­zetében jelenleg 7 gép dol­gozik, de a napokban további hét gépet állítottak munkába. A herencsényi tsz-ben 137 kh biborherét termesztettek eb­ben az évben, így jelen+ős be­vételre számítanak, a termés­átlagokat figyelembe véve előreláthatólag 550 ezer forint bevétele lesz a tsz-nek. Megfelelő a gépek átlagtel­jesítménye is, egy tíz órás műszakban, 2—2 és fél hold termését tudják elcsépelni. A lekaszált bíborhere terü­leteken helyenként megkezd­ték a szántást, több tsz-ben ugyanis úgy tervezik, hogy rövid tenyészidejű silókukori­cát fognak vetni. Ez igen helyes és így szükséges, hogy a behordást minél előbb be­fejezzék, mert az idő kedve­zőnek mutatkozik, és ha a tsz-ek többsége a silókukoricát elveti, olcsó és jóminőségű takarmányt tud biztosítani. Az útóbbi hetekben nagyon szorgos hétköznapjai voltaik az ipolyvecei szövetkezeti gazdáknak. A növényápolási, valamint takarmánybetakarí­tási munkákkal egyidőben érett az eper is, s az ipolyve­cei epreskertek gazdag ter­mést adtak. A sok munka­erőt lekötő eperszüret végzé­se mellett sikeresen elvégez­ték a soronkövetkező növény" ápolási munkákat is, pedig nem kevesebb, mint 240 hold kapásnövénye volt az Alkotmány Termelő- • szövetkezetnek. Burgonyát 100 holdon termel­nek, amely szép termést Ígér. Elvirágzott a 80 holdas mák­tábla, amelynek egyelési, ka- pálási munkáit határidőre gondosan végezték el a szö­vetkezeti gazdák. Úgy hatá­roztak, sok fajta növényt nem termelnek, náluk a leg­fontosabb növény az eper meg a málna lesz. A többi növémyféleség termelése fő­leg az állattenyésztést szol­gálja. A szövetkezet nemré­gen vásárolt székházára táblát szeretnének festeni, amely kifejezné azt, mivel T tt a gabonái érlelő, a falusi ember által oly hőn óhajtott nyár. A múlt hét elején megye­szerte megérett az őszi árpa, sárgul már a búza és a na­pokban kasza alá kerül a rozs is Nagy megpróbáltatás az idei nyár mind az új, mind a régi szövetkezetek részére, összetorlódtak a munkák; kapálás, kaszálás, termény­betakarítás, meg az aratás. Nem kis próba ez. A mos­tani napokban vizsgázik a falu népe. E napok döntik el, hogyan értékeljük a szö­vetkezeti gazdákat, vezetősé­geket. Jól átgondolt, terv­szerű munkára van szükség ahhoz, hogy a munkáknak ezt az összetorlódott halmazát pontosan, zökkenőmentesen, időben tudjuk elvégezni. Bármelyik munkát hanyagol­juk el, az a szövetkezetieket is sújtja. Ha nem fejezzük be a növényápolást, keve­sebb kukorica, burgonya, cu­korrépatermésre számítha­tunk. Ha e növényekből ke­vesebbet termelünk, ugyan­úgy megérzi azt az állat- tenyésztés, mint a takar­mány betakarításának elmu­lasztását. De nem halogat­hatjuk a gabonaféléket sem. A feleslegesen elhullott mag­ból emberek százainak biz­tosíthatjuk a kenyeret, a ta­karmányfélék szemvesztesé­gét pedig állatállományunk érzi meg. Tegyük fel a kér­foglalkozik a termelőszövet­kezet. így a táblára epret, és szarvasmarhát szeretnének festeni. Ez a két termelési ág jelenti majd a szövetkezet boldog életét. Ennek érdeké­ben sokat tesz a szövetkezet vezetősége és tagsága. Tavaly ahogy megalakult a szövet­kezet, első lépésük az volt, hogy 10 holdon telepítettek epret. A közös epertermő területet most már évente növelik, ugyanúgy, mint a málna termőterületét. Az epren kívül a szarvas­marha-tenyésztés, lesz a gazdálkodás másik legfon­tosabb ága; A szarvasmarha­tenyésztés nagy hagyomá­nyokkal rendelkezik a falu­ban. Az ipolyvecei szarvas- marhát keresték a vásárokon. Tenyésztésének megvannak a feltételei. Dús termést adó rétek húzódnak az Ipoly partján több száz holdon. Most végezték a takarmány betakarítását. A két gépállo­mási Zetor mellett tizenhá­rom saját lóvontatású fűka­sza is dolgozott. A széna be­takarításában az iparba já­ró dolgozók is segítkeztek. A szarvasmarha-tenyésztés ►-»*>----------------­dést: megéri-e ezekben a na­pokban szervezetelenül, fe­gyelmezetlenül dolgozni? Ki károsodik elsősorban? Nem nehéz válaszolni a kérdések­re. Minden reálisan gondol­kozó szövetkezeti gazda megérti, hogy a mostani idők munkái boldogabb életük alapköveit rakják le. A míg egyénileg gazdál- kodott a falu népe, egy-egy nagyobb munka ide­jén kivonult a földekre a falu apraja-nagyja, mert tudták, hogy a munkák el­maradásával egyéni életük­nek, családjuknak tesznek kárt. Ugyanez elmondható most is, csakhogy most bő­vült a család fogalma. Egy családba, a szövetkezet né­pes családjába tömörült a falu népe. A mostani ter­méskiesés már a mi közös nagy családunkat sújtja, nemcsak az egyes embert. Éppen ezért minden eddigi­nél nagyobb egyetértésre, nagyobb munkakedvre, szor­galomra van szükség. Tegyük valóban társadalmi üggyé, az egész falu ügyévé a me­zőgazdasági munkák végzé­sét. Nyugodtan elmondhatjuk, ez nemcsak a szövetkezeti gazdák ügye. Az aratás el­végzése a helyi társadalmi szervek ügye is, a családta­gok ügye is. Nemrégiben ér­kezett hír arról, hogy Kis- bágyonban a növényápolási munkák gyors befejezése ér­fejlesztése új istállókat s nagyobb mennyiségű szarvas- marhát igényel. Mind a két feltétel megteremtése komoly gondot okoz. A termelőszö­vetkezet tehénállományának szaporulatából, valamint fel­vásárlásból 100-ra növelik a növendékmarhák számát. A felvásárlást a háztáji gazdaságokból végzik, ahonnan eddig már több mint 30 növendékmarhát vásároltak fel. A növendékmarhák részére szerfás istállókat építenek, amelyben nagy szerepet ját­szik majd a saját erőből tör­ténő beruházás. Ha ezek az istállók elkészülnek, nagy lépést tehetnek előre a szö­vetkezeti gazdák a szarvas­marha-tenyésztés területén, s határtalan szorgalmuk na­gyobb jövedelmet, jobb meg­élhetést biztosít számukra. dekében összefogtak a falu társadalmi szervei és munka­idő után, szabadnapjukon fiatalok, öregek, bányászok, tanácsi dolgozók kapálták a kukoricát. Ehhez hasonló, de ennél nagyobb arányú megmozdulások voltak a szé- csényi járás községeiben is. Ezen a nyáron már közösen takarítjuk be a gabonát a megye területéről. Nem sza­bad megengednünk azt, hogy az első közös nyár el­veszítse varázsát a szervezet­ien, helyenként gondatlan munka miatt. Ne várjunk mindent a gépektől, mert még nem állunk olyan jól, hogy minden hold gabonát gép vágjon le. A falu népe ré­gebben csaknem mindig kézzel aratott. Most is vál­lalni kell a termelőszövetke­zetekben egy bizonyos terü­letet. A felmérések már megtörténtek a legtöbb ter­melőszövetkezetben 30—40 pár arató dolgozhat a gé­pek mellett, ha a helyzet úgy kívánja. Nagyon helye­sen, így kezdték az aratást már az őszi árpánál az ér­sekvadkerti Dimitrov Ter­melőszövetkezet gazdái is, amikor az aratógéppel együtt tíz pár arató is munkához láthatott. Nem egyedüli példa az érsekvadkertieké, a megye sok szövetkezetében fogtak munkához kézi kaszával a gazdák. Vanyarcon,' mivel még kisparcellákban van a gabona túlnyomó része, ara­tás idejére minden gazda ka­szát fog s időben learatnak minden gabonát. Az aratás­ban résztvevők munkáját megfelelő prémiumrendsze­rekkel ösztönzik a szövetke­zetek. Az elkövetkező napok­ban tehát minden a szövet­kezetieken múlik. De nem sokkal kisebb a gépállomá­sok felelőssége sem. A z aratási felkészülés tanácsi, termelőszö­vetkezeti és gépállomási vo­nalon időben I megtörtént. E tanácskozások meghatároz­ták az intézkedések mód­szereit. Most mór a tetteken a sor. Mozduljon meg az egész falu az aratás érdeké­ben. A földművesszövetke­zet biztosítsa a lehető leg­jobb ellátást, a tanács és egyéb szervek a legegysze­rűbb ügyintézést, hogy min­den erőnket e nagy mun­kára fordíthassuk. Ezekben a hetekben vizsgázik a falu népe, s hogy becsülettel helytállhassanak s gyarapít- hassák a szövetkezeti gaz­dálkodás jó hírnevét, támo­gassa őket nagy munkájuk­ban az egész társadalom! Kata János SZAKMAI TANÁCSADÓ Krezonit E gyomirtóval irtsuk az arankát II jövedelmező szarvasmarha-tenyésztés megteremtésén fáradoznak Aratás Ceredtótújfalnn Jelentős termésveszteség éri a mezőgazdaságot a lucernásokban és lóherésekben a nagy- és kis- aranka kártétele következtében. hektoliterenként 0,3 kg Nikepon P nedvesítőszert adjunk. Ilyen összetételű permetlével egymás­után két menetben áztatásszerűen A domboldalon még szőkén áll a búza, de a szemmel telt ka­lászok, a hozzáértő termelő­szövetkezeti gazdákban a termé­dicsérni a férfi tsz-tagokat is, akik a növényápolási mun­kából derekasan kivették ré­szüket. Ahol lehetett, ott ló­kapával megkapálták a föl­det. A községi tanács intéz­kedési tervet készített a tsz részére. A brigádvezetők en­nek megfelelően mozgatják a brigád tagjait a munkák elvégzésére. A munkák el­végzésének a legnagyobb len- dítője a rendszeres, havonta kifizetésre kerülő 10 forintos munkaegységelőleg. Most az a célunk, hogy az aratás időben és veszteség nélkül nyerjen befejezést. Ez nemcsak a tsz-tagok, ha­nem az egész ország ügye. Gajdár Béla VB-titkár Bárna kény, gazdag aratás reményét keltik. Egy olyan aratásét, ami­kor először pihennek szögre akasztva a kaszák. Ceredtótújfalun az aratás so­káig a végtelennek tűnő nap­palok rekkenő hőségét jelen­tette, melyből rövid, nyugtalan álomba zuhantak a megfáradt emberek. Mert a Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai vala­mikor cselédek voltak, másokért fáradó, elesett cselédemberek. S már régen maguknak arattak, amikor még mindig próbára tette erejüket, akaratukat a munka, hiszen nem könnyű do­log reggeltől napszálltáig vágni a gabonarendeket. Most azonban, hogy ott jártam, a termelőszövetkezet elnöke ez­zel fogadott:- Az idén már nem lesz szük­ségünk a kaszára. Géppel ara­tunk. Egyet mi vettünk, egyel meg ad a gépállomás. A domboldalon még szőkén áll a búza, s hogy földre feküdje­nek a súlyos, telt kalászok, nem kell már az emberi verejték. Gép dolgozik majd a táblában, amelynek nyergében egyenes derékkal ül az ember. Ezért földművelésügyi miniszteri rendelet írja elő a herefojtó aranka virágzása, illetve magkö­tése előtti irtását. ( Az aranka élősködő növény. A termesztett növénybe szívókákat bocsát és annak segítségével el­vonja a növény tápanyagát és a saját szervezetének táplálására használja fel. A fertősött növény a fejlődés­ben megáll, majd elpusztul. Ál­talában mag útján terjednek, a nagyaranka azonban szárrészek­kel is. Ha az irtást elmulaszt­juk, akkor az aranka magja a lucerna, vagy lóhere magjai közé vegyül. Az ilyen lucernamag fertőzöttnek számit. Ezért érték­telen is. Mag tisztítása csak spe­ciális magtlsztítőgéppel lehetsé­ges. A herefojtó arankát vegyszeres védekezéssel eredményesen irthat­juk. Erre a célra jól bevált és olcsó a Krezonit E gyomirtóval való permetezés. Az arankás fol­tok permetezését megjelenésükkor azonnal Kezdjük meg. A Krezonit E-böl 0,75-1 százalékos (100 liter vízhez 0,75 kg Krezonit E) per- metlevet készítünk. Tapadás fokozása céljából a permetléhez permetezzük meg az arankás foltokat és azok kerületét is egy méteres sávban. Az első per­metezést 15—20 perc múlva kö­vesse a második permetezés. Per­metezésre csak cirkulációs rend­szerű permetezőgépet használjunk. A lepermetezett foltok helyén a termesztett növény is erőtelje­sen újra sarjad. A nagyaranka megtalálható gyomnövényeken is. Innen fertőzi termesztett növé­nyeinket, ezért árokpartokon és egyéb rendszeres művelés alatt nem álló területen is végezzük el Krezonit E-vel a permetezést. Ez esetben 1-1,5 százalékos (100 liter vízhez 1—1,5 kg Krezonit E) per- metlevet használjunk. Mezőgazdasági üzemek rendsze­res védekezéssel nagyobb termést takaríthatnak be, magtermesztés esetén pedig fertőzésmentes ma­got állíthatnak elő. Megyénkben eddig főképp az állami gazdasá­gok használták nagy előszeretet­tel és eredménnyel a „Krezonit E” gyomirtőszert, újabban azon­ban mindinkább rátérnek ter­melőszövetkezeteink is a vegy­szeres gyomirtásra, s ez évben is több tsz vásárolt Krezonit E-t. Tapolczai Jószefné

Next

/
Oldalképek
Tartalom