Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-19 / 57. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÁCS lapja XVII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1961. JÜLIUS 19. Több mint 5 millió forint önköltségcsökkentés a szénbányászatban HÉT ÜZEM CSÖKKENTETTE ÖNKÖLTSÉGÉT AZ ELSŐ FÉLÉVBEN A salgói bányászok ver­senyfelhívása, a szénmedence bányászainak centenáriumi munkaversenyre igazán jó eredményeket hozott az első félévben. Arról már hírt ad­tunk, hogy bányászaink az év első felében több mint 40 ezer tonna szénnel tetőzték meg mennyiségi előirányza­tukat, arról, hon” magasan túlteljesítették az összüzemi és a produktív teljesítményü­ket is. Mos' a többi mutatók értékelése alapján kitűnt, hogy bányászaink nagyszerű munkát végeztek az egy tonnára eső önköltség csökkentése terén is. A bányafával, robbanóanyag­gal, villamosenergiával és más fontos anyaggal való gazdál­kodás már az első félévben azt eredményezte, hogy bá­nyászaink tröszti szinten 3 forint 17 filléres tonnánkénti megtakarítást értek el. Ez azt jelenti, hogy a második öt­éves terv első félesztendejé­ben a Nógrádi Szénbányásza­ti Tröszt dolgozói 5,4 millió forintot taka­rítottak meg az önköltség csökkentésével. A bányaüzemek versenyé­ben — amely a salgói bányá­szok felhívása után csak fo­kozódott a szénmedencében többen dicsekedhetnek kivá­ló teljesítéssel. Annak ellené­re, hogy üzemi szinten vég­leges szám még nem áll ren­delkezésre, a bányaüzemi önköltség terén — mint csak­nem minden mutatóban — legjobb eredményt az élüzem cím várományosai, a szoros­pataki bányászok érték el. Itt az előzetes számok alap­ján 12 forintos megtakarítás esik egy tonna szénre. ör­vendetes a kányásiak ered­ménye is. Kányáson elsősor­ban a villamosenergiával történő helyes gazdálkodás következménye, hogy a kalku­lált megtakarítás tonnánként 10 forint körül lesz. Nem szégyenkezhetnek a bányász­kodás 100. évfordulója tiszte­letére versenyt kezdeménye­ző rónai bányászok sem. Mellettük megtakarításról ad­hatnak számot a kazári, tiri- besi és a zagyvái üzem dol­gozói is. A faanyaggal törté­nő helyes gazdálkodás verse­nyének kezdeményezője Mi- zserfa, annak ellenére, hogy az év első negyedében még túllépte önköltségét, az utóbbi hónapokban el­ért eredményeivel féléves szinten már 2 forintos tonnánkénti önköltség­csökkentésről adhat szá­mot. Szénmedencénk bányászai­nak az önköltség terén elért eredményei dicséretesek. Azt bizonyítják, hogy bányá­szaink, műszaki vezetőink sokat tettek a költségek csök­kentése érdekében, s a re­mény megcsillant az év végi nyereségrészesedésre. Növekedett a megye tenyészállatállománya TÖBB MINT 1400 TENYÉSZKOCA A TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK Termelőszövetkezeteink a belterjes gazdálkodás fejlesz­tése érdekében Nógrád me­gyében is mind nagyobb gon­dot fordítanak állatgazdasá­gunk kialakítására, számbeli és minőségi javítására. A virágzó állattenyésztés a nagyüzemi gazdaság egyik legfontosabb bevé­teli forrását jelenti, s, hogy termelőszövetkezeteink megfelelő minőségű tenyész­állatokhoz jussanak, a kisho- zamú fajtákat értékesebbek­kel válthassák fel, abban nagy segítséget nyújt számukra a Tenyészállatforgalmi Gaz­dasági Iroda is. Az ország hús, zsír, tej, tej­termékellátásának fokozása, kívánt szintre emelése szin­tén megkívánja, hogy terme­lőszövetkezeteink minél ered­ményesebben és minél gyor­sabb ütemben fokozzák állat­tartásukat, s így az ezen a téren még tapasztalható problémákat mielőbb megold­hassuk. A megyei termelőszövetke­zetek a népgazdaság általá­nos kívánalmainak megfele­lően az állatállomány növe­lése hizlalása terén már eddig is értek el bizonyos ered­ményt, tsz-eink túlnyomó ré­sze azonban még mindig ko­rántsem él azokkal a lehető­ségekkel, amelyek területük­nek és legelőadottságaiknak megfelelően rendelkezésre áll­nak. A mennyiségi növelés mellett a minőségi fejlesztés terén is akad elég pótolni való s a jelek azt mutatják, hogy szövetkezeteink ma már tisztában vannak ezzel. Hogy állatállományunk számszerű és minőségi javí­tásának folyamata megin­dult, azt a TEGI 1961. I. fél­évi tájékoztatója igen érde­kesen mutatja. Eszerint az év első felében Nóg­rád megye termelőszövet­kezetei a meglévő állo­mányuk mellé 1482 darab tenyészkoca süldőt kap­tak a Tenyészállatforgalmi Gaz­dasági Iroda útján. Szarvas­marhát középlejáratú hitelre 527, törlesztéses hitelre 63 darabot kaptak a megyei tsz-ek, a minőségi javítás ér­dekében 13 darab állat ke­rült kihelvezésre, a leszerző­dött tenyészanyagból ugyan­csak az állomány javítására 136 darabot hagyott vissza a TEGI, ami azt jelenti, hogy szövetkezeteink az első fél­esztendőben 739 szarvasmar­hával gyarapodtak. Jól fizet a kalászos Karancsalján Nógrád megye északi fek­vésű vidékein is szorgalma­san halad már az aratás és szép eredményekre számítá­séi és félmilliós költségen tatarozzák a megye iskoláit AZ ŰJ TANÉVBEN ISMÉT TIZENHÁROM ÁLTALÁNOS ISKOLÁT KAPCSOLNAK BE A POLITECHNIKAI KÉPZÉSBE Cj búzát szállít a Terményforgalmi Vállalat telepére az érsekvadkerti Tartós Béke Termelőszövetkezet. A község három termelőszövetkezete 77 vagon gabona értékesítésére kötött szerződést a Terményforgalmi Vállalattal Az utóbbi években roha­mosan fejlődik Nógrád me­gye ipara és mezőgazdasága. Az utóbbi négy év átlagá­ban több mint négyszáz mil­liót fordítanak évente új gyá­rak és üzemek, bányák és mezőgazdasági üzemek kor­szerűsítésére, fejlesztésére. Az állami beruházások mellett a tanácsi költségvetés is egyre többet költ a nógrádi fal­vak fejlesztésére. Különösen az iskolák építésében értek el figyelemre méltó eredmé­nyeket a tanácsok. Az utóbbi öt évben pél­dául százhuszonöt új is­kolatanterem épült a megyében, nem sokkal kevesebb mint a Horthy-rendszer huszonöt éve alatt. Ludányhalászi község­ben például nyolc tantermes, tornateremmel, szertárral el­látott iskola épült múlt esz­tendőben olyan, amilyen az­előtt csak a járási székhe­lyen épülhetett. Az iskolák évenkénti tata­rozására is sokat adnak az utóbbi években. Idén is két és félmilliós költségen tata­rozzák az iskolákat. Legtöb­bet, mintegy kilencszázezer forintot a salgótarjáni járás iskoláinak csinosítására for­dítanak. Itt a megyeszékhely, Salgótarján iskoláit négyszáz- ezer forint költségen tataroz­zák A pásztói járás terme­lőszövetkezeti községei is mintegy háromszáznyolcvan­Teljesítik a megnövekedett feladatokat a helyiiparban is HATÉKONYABBÁ TESZIK A SZOCIALISTA MŰNK A VERSENYT Arról már hírt adtunk, hogy a megye legtöbb mi­nisztériumi ipari vállalata teljesítette, sőt túlteljesítette első féléves termelési ter­vét. A helyiiparban már nem volt ennyire sikeres a terv­teljesítés. A könnyűipari vállalatok csupán 95,9 szá­zalékra, az élelmiszeripari vállalatok azonban 105,3 szá­zalékra teljesítették az elő­zetes számítások alapján fél­éves tervüket. A szolgáltatá­sok szempontjából jelentős tevékenységet folytató Pa­tyolat Vállalat 104,5 száza­lékra teljesítette tervét. Ezek az eredmények köny- nyűipari vonatkozásban nem jók, hiszen a könnyűipari vállalatok nem teljesítették tervüket. A harmadik ne­gyedéves tervfeladatok telje­sítése, valamint a lemaradás behozása érdekében a to­vábbiakban gondosabb mun­kára lesz szükség, hiszen a feladatok tovább növeked­nek. A téglagyáraknak pél­dául a harmadik negyedévben többek között elő kell ál­lítani 3,3 millió darab kisméretű téglát, valamint 200 ezer db tetőcserepet. A Bútorgyártó Vállalatnak meg kell termelni 2 millió forint értékű kombinált szek­rényt. A Nyomdaipari Vál­lalat harmadik negyedéves 1 900 000 forint os termelési tervében jelentős mennyiségű kartondobozt, vegyesnyomtat­ványt és egyéb cikkeket kell előállítani. Komoly követel­mény elé állítja a Vas­es Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat részé­re szükséges 8 tonna sod­ronyfonat előállítása is. A harmadik negyedévben már megindul a Szécsényi Ve­gyesipari vállalatnál az új gyártmány, a faredőny gyár­tása. Az élelmiszeriparban is jelentősek a feladatok.! A harmadik negyedévben to­vább növekvő feladatok tel­jesítését ebben az iparágban jelentősen elősegíti az is, hogy nagyfokú gépesítést hajtanak végre. A harmadik negyedévben az áruterme­lést folytató KTSZ-ek tevé­kenysége tovább növeli a helyiipar sajátos tevékeny­ségének teljesítését. A Fa­ipari KTSZ például könyv- szekrényeket, dohányzóaszta­lokat és konyhagamitúrákat állít elő ebben a negyedév­ben. Ugyanígy növeli tevé­kenységét a balassagyarmati Műanyag KTSZ is, ahol je­lentős profilbővítést hajta­nak végre ebben a negyed­évben. A helyiiparban dolgozók a harmadik negyedév so­rán, valamint az év hát­ralévő részében fokozni kívánják a szocialista munkaversenyt, hogy ezen keresztül sikerrel behozzák a lemaradásokat, valamint teljesítsék a máso­dik ötéves terv első évének tervfeladatait. ezer forintot kaptak, az is­kolák csinosítására. A tata­rozások már megyeszerte megkezdődtek. Sokhelyütt segítenek a szülői munkaközösségek is az iskolák meszelésében, a tatarozás utáni taka­rítást pedig a legtöbb köz­ségi iskolában magára vállalta a szülői munka- közösség. Az új tanév megkezdéséig kicsinosított iskolákban to­vább szélesedik a politechni­kai képzés is a megyében. A megye nyolc középiskolá­jának több mint kétezer diák­ja már harmadik éve vesz részt politechnikai képzésben, de az általános iskolákban is mind szélesebb teret hódít a gyakorlati munkára neve­lés. Az elmúlt tanévet negy­ven politechnikás iskola vé­gezte sikeresen, de máris megkezdődtek az új iskolai év gyakorlati képzésére való előkészületek megyénkben. Az új tanévtől újabb ti­zenhárom általános iskola kapcsolódik be a munkára nevelés gyakorlatába, s ezekkel együtt a megye minden negyedik általá­nos iskolájában lesz már politechnikai képzés. Az újonnan bekapcsolódó is­kolák főleg a mezőgazdasági szakoktatás tárgyát választot­ták, s a legtöbb helyen, mind a szlovák nemzetiségű Va- nyarcon, Borsosberényben cs Tolmácson most a nyári va­káció idején készítik el sa­ját barkácsoló műhelyeiket és legfontosabb szerszámai­kat a diákok. A bonyolultabb kézi szerszámok beszerzésére a tanácsok biztosították a költségeket, de több gyár, üzem és állami gazdaság is segít a műhelyek berende­zésében a falusi iskoláknak. nak termelőszövetkezeteink. A karancsaljai Béke Ter­melőszövetkezet gazdái nagy kedvvel dolgoznak most is, hogy a betakarítás­sal idejében végezzenek. A gépek mellett segítenek a szövetkezetnek a község kommunistái és a munkás­őrség tagjai is. ösztönzi a munkát, hogy az őszi árpa a cséplés után a tervezett 11 mázsával szemben 16, 5 má­zsát adott s a búzából is igen szépek a kilátások. Az aratás meggyorsítására az eddigi egy aratógép mel­lett az elmúlt hét végén újabb aratógép látott fel­adathoz, ez annyiból jelent értékes segítséget most, hogy a felszabaduló munkaerő a hátralévő növény ápolási teendőket végezheti. A ter­melőszövetkezet eddig 4 hol­don végzett másodvetést a kalászosok helyén, de, ha az időjárás engedi, még további területek kerülnek másod­vetésre. Az aratással, növényápo­lással, másodvetéssel egy­idejűleg a Béke Tsz 6 hold területen hozzálátott a hagyma ásásához, az újbur­gonya szedéséhez s hagymá­ból például az elmúlt na­pokban mintegy 30 mázsát értékesített. Megkezdték az Anglia részére termelt borsó cséplését és tisztogatását az Újmajori Kísérleti Gazdaságban A Kertészeti Kutató Inté­zet másfélezer holdas Uj- majori Kísérleti Gazdasága foglalkozik többi között a fajtiszta minőségi borsó ve­tőmagvak termesztésével. Az idén is kétszáznyolcvan hol­don termel több tucat borsó­fajtát a gazdaság. így a borsó termesztésére kitűnően alkal­mas talaj és hőmérsékleti adottságokkal rendelkező kísérleti telepen az idén mintegy kétezernyolcszáz­háromezer holdra elegendő vetőborsót takarítanak be. Ennek nagy része a hazai borsótermelő közös gazdasá­gok jövő évi vetőmagszük­ségletét fedezi majd, de je­lentős mennyiséget küldenek belőle a külföldi megrende­lőknek is. Anglia például már évek óta az Ujmajori Kísér­leti Gazdaságban termelteti meg vetőborsó szükségletének jelentős részét, sőt az idén új angol borsófajták vető­törzsének elszaporitására is megbízást kapott a gazdaság. Bár a párás éghajlatú szi­getországban megterem a borsó, de a következő évi vetőmagnak megfelelő teljes érését csak ritkán éri el. Az idén is nyolc borsófajtát küldtek Angliából Ujmajorba vetőmag-termelésre, illetve a legújabb fajták vetőmagtör­zsének kialakítására, össze­sen negyvenegy holdon ter­melnek angol borsófajtákat Ujmajorban, s a korábban érő fajták aratását és csép­lését már megkezdték. A borsó hagyományos kézi aratása, nyűvése mellett az idén először alkalmazzák az aratás és cséplés teljes, komplex gépesítését. Az egyik traktor elé szerelt aratógép rendre rakja, másnap az aratógép nyomában megin­duló kombájn elcsépeli a borsót. Az idén még negyven fia­tal — főleg leány — is dol­gozik a borsótáblákon. A borsó hagyományos művelése azonban jövőre már csaknem teljesen ki­szorul az Ujmajori Kí­sérleti Gazdaságból. Ezt a fiataloknak is fárasztó munkát a gazdaságban újí­tott és kialakított aratógép végzi majd el teljes egészé­ben. Viczki József már az idén is a 280 hold borsó több mint felét aratja le gépével. Naponta negyven leány munkáját végzi el az aratógép, s mindamellett tö­kéletesebb munkát végez a gép, mint a kézi aratók. A kombájnra szerelt hengeres rendsodró egyszerre két borsó­rendet emelget a cséplőszer­kezethez. Szita Mihály kom- bájnos naponta átlagosan száz mázéa borsót csépel így el az Ujrhajori Kísérleti Gaz­daságban. Az angol borsóval beve­tett első táblák hét mázsás átlagtermést hoztak holdan­ként. A szelekciós kísérletre küldött új borsófajták a tíz­mázsás holdanként! átlagot is elérik. Az angol borsó­vetőmag tisztítását is meg­kezdték már Ujmajorban. összesen több mint három­száz mázsa borsót termeltek az idén Ujmajorban. Jól halad a magyar borsó­fajták aratása, cséplése is- A Kelredon-csodája borsó pél­dául az egyik huszonöt holdas táblán összesen kétszáz­hetvennégy mázsa, majd­nem tizenegy mázsás hol­danként termést hozott. A többi magyarfajta át­lagtermése is hasonló az Uj­majori Kísérleti Gazdaság­ban. A Kísérleti Gazdaságban befejezték a gabona aratá­sát, és cséplését is. A bú­zával például igen fontos, fajtaösszehasonlító kísérlete­ket végeztek. Az egyik negyven holdas táblán öt-öt holdas külön­álló parcellákon egymás mel­lett nyolc búzafajta össze­hasonlító kísérlete folyt. Az egyformán elkészített talajon azonos mennyiségű és minő­ségű műtrágyázás, növény- ápolás mellett különösen az olasz búzák hoztak nagy ter­mést. A Sanpastore olaszfajta 25,8, az Autonómia 25,74 má­zsa holdankénti átlagtermést hozott. Nem sokkal marad­tak le mögöttük, a szovjet búzafajták sem. Sőt a ma­gyar búzafajták is 23,24 és 25 mázsás átlagtermést hoz­tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom