Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-15 / 56. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. július 15. A jól szervezett munka eredményt hoz A ROMHÁNYI KOMMUNISTÁK SZEREPE AZ ARATAS, A GABONABETAKARITÁS MEGSZERVEZÉSÉBEN A romhányi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezetben befejezés előtt áll a 790 ka- tasztrális hold gabona ara­tása. A napokban munkához látott a faluban a két csép­lőgép is. Általános vélemény, hogy a termelőszövetkezet szervezettebben, s ebből kö­vetkezik, hogy gyorsabban is takarította be a gabonát, mint eddig bármikor. S a szerve­zett, gyors munkában igen nagy részük van a község kommunistáinak, a pártszer­vezetnek. A pártszervezet időben ki­dolgozta azt a tervet, amely­nek végrehajtásával a lehető leggyorsabban takaríthatják be a gabonát, a termelőszö­vetkezeti gazdák kenyerét. A gépállomás 400 katasztrális hold aratását vállalta, amely­re megkötötte a szerződést a termelőszövetkezettel. A párt- szervezetnek, a kommunis­táknak az volt a feladata — s ezt sikerült is nékik vég­rehajtani —, hogy meggyőz­zék a termelőszövetkezeti gazdákat: a gép olcsón, gyor­san és jól dolgozik. Keve­sebb lesz a szemveszteség, ha megteremtik a gépek mun­kájához szükséges feltétele­ket, kihasználják, amennyire csak lehet, a gépek mun­káját. HATÁROZ A KÖZGYŰLÉS Még ilyenformán is mint­egy 400 katasztrális holdat tett ki az a terület, amely­ről a kalászosokat kézzel kel­lett levágniok a termelőszö­vetkezeti gazdáknak. S a pártszervezet — nagyon he­lyesen — e munka gondos megszervezésére fordította a nagyobb gondot, nagyobb erőt. A termelőszövetkezetben több mint 400 tagot tartanak nyil­ván, azonban a tagok je­lentős részét asszonyok ké­pezik. Viszonylag kevés az aratásban sokat számító férfi­erő. Pártvezetőségi ülésen, majd taggyűlésen vitatták meg a kommunisták, miért fontos a termelőszövetkezet­nek az aratás gyors, időbeni befejezése, s mit jelent az, ha az eddigiektől eltérően, a termelőszövetkezeti gazdák vágják le a gabonát. A ter­melőszövetkezeti közgyűlésen a kommunisták már egyön­tetűen foglaltak állást ebben a kérdésben, s józan érveik meggyőzték a kételkedő ter­melőszövetkezeti gazdákat is. A közgyűlésen olyan hatá­rozat született, hogy azt a területet, amellyel nem tud megbirkózni a gép, a termelő­szövetkezeti gazdák vágiák le. Munkájukért megkapják az aratásért járó munkaegységet, s prémiumként a terméstöbb­let 10 százalékát. Jelentős gabonamennyiséget takaríta­nak így meg a termelőszövet­kezetnek, amelyet korábban aratórészként fizettek ki. Romhányban nagyszerűen bevált az a módszer, hogy a kommunisták csoportosan, egyénenként beszélgettek el a szövetkezeti gazdákkal. Meg­értve annak fontosságát, a gabonabetakarítás gyors ütem­ben, jól haladt. Imre Ferenc, a termelőszövetkezet párttit­kára legutóbb például kinn a határban kereste meg a fogatosokat s ott beszélgetett velük arról, hogy valameny- nyi üknek érdeke az időbeni gyors betakarítás, a szem­veszteség csökkentése. E munkában messzemenően se­gített az a pártonkívüli ak­tívacsoport is, amelyet nem­régen hoztak létre a ter­melőszövetkezetben. Az ak tívacsoportot olyan termelő­szövetkezeti tagok alkotják — férfiak és nők együttesen — akik rendszeresen, szorgal­masan részt vesznek a kö­zös munkában, becsületesen elvégzik a rájuk bízott fel­adatokat. Ezek a férfiak, asszonyok nagy segítséget ad­tak azzal, hogy munka köz­ben beszélgettek a termelő­szövetkezeti gazdákkal, ma­gyarázták mit jelent a nép­gazdaságnak, s a termelő- szövetkezetnek, ha azt a 20 vagon gabonát, amelyre kö-, telezettségük van, hiánytala­nul leadják az államnak. INTÉZKEDÉSI TERV A CSÉPLÉSHEZ Ugyanilyen szervezettségre, gyors munkára törekszenek Romhányban a cséplésnél is. Ügy irányítják a munkála­tokat, hogy a fogaterő jelen­tős része a gabonát hordja a cséplőgépekhez, hogy azok munkája folyamatos, zökke­nőmentes legyen. A pártszer- , vezet javasolta a termelő- szövetkezet vezetőségének, hogy meghatározott időre, előre dolgozzanak ki egy in­tézkedési tervet, amelyben megszabják a legközelebbi feladatokat s egy-egy^ munka végrehajtásáért felelőssé is teszik az embereket. Szükség van erre, hogy a jónak Ígér­kező termést minél előbb el is csépeljék, ügy szervezik a munkát, hogy a gépek fo­lyamatosan dolgozhassanak, hiszen éppen a romhányi II. Rákóczi Ferenc Termelőszö­vetkezetnek vannak igen ke­serű tapasztalatai azt ille­tően, mit jelent az esztendő legnagyobb munkájában, az aratásban, a cséplésben a szervezetlenség, a gépek üze­meltetése, emberek munkája anélkül, hogy amögött ter­melés mutatkozna. Nagyon sokat segítettek a termelőszövetkezet pártszer­vezetének e munkában a községben dolgozó — cserép- kályhagyár, kőbánya — kom­munistái. Annak ellenére, hogy valamennyi pártszerve­zetnek megvan a maga prob­lémája, a most legfontosabb kérdést képező gabonabeta­karítás megszervezésében megtalálták az összhangot. S így volt ez helyes, mert a termés gyors betakarítása nemcsak a termelőszövetke­zeti gazdák érdeke. Kenye­ret, több kenyeret jelent ez a cserépkályhagyár, a kő­bánya dolgozóinak is. Vincze Istvánná Elsősegélynyújtók jubileumi találkozója Romhányban Dr. Szukovszki Sándor, a község körzeti orvosa ren­dezésében, vasárnap kedves ünnepségre került sor Rom­hányban. Ekkor\ bonyolítot­ták le mintegy 300 fő rész­vételével a 25 éve végzett el­sősegélynyújtók találkozóját és a most elsősegélynyújtó és a főzőtanfolyamot végzet­tek vizsgáját. A negyedszá­zada végzetteket — közöttük a község hajdani védőnőjét, aki ma már a fővárosi ta­nács fővédőnője — a fiatal aktívák rózsával köszöntöt­ték. A gyűlésen előadások hangzottak el a véradómoz­galom jelentőségéről, utána mintegy harmincán jelent­keztek ingyenes véradásra. Ez a szép eredmény első­sorban dr. Szukovszki Sándor­nak köszönhető. Megalakult a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Albizottság Az elhagyott, vagy erkölcsi, egészségügyi veszélynek kitett gyermekek felkutatására és a fiatalkorúak bűnözésének megelőzésére tett hatósági in­tézkedések már az elmúlt esz­tendők folyamán is nagyará­nyú társadalmi összefogáson alapultak. A gyámügyi ható­ság, a rendőrség és ügyész­ség munkáját ezen a terüle­ten jelentősen megkönnyí­tette a pedagógusokból és legkülönbözőbb társadalmi szervek megbízottaiból álló Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanácsok működése. A meglevő szervezet to­vábbfejlesztését célozza az a kormányintézkedés, amely a további munkát a meglevő hálózati rend­szer meghagyásával egy­séges tanácsi irányítás alá rendeli. Ezáltal végeredményben az államigazgatási, társadalmi és rendőrségi szervek szoros együttműködése jön létre fia­talságunk védelme érdeké­ben. Megyénkben a napokban megalakult a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Albizottság, amelynek elnöke Géczi János, a megyei tanács VB elnök- helyettese. A járásokban e hó végéig, a községekben pedig augusztus hónap folya­mán hozzák létre az albi­zottságokat. Az albizottságok a har­madik negyedévben pontos nyilvántartásba veszik a gondozásra ki­helyezett gyermekek ne­velőszülőit, megvizsgálják a gondozottak helyzetét, további felderítéseket vé­geznek az erkölcsileg és egészségügyileg veszélyez­tetett gyermekek számá­nak megállapítására. Megvizsgálják a gyermekgon­dozó intézmények bővítésé­nek lehetőségeit is. A ne­gyedév végén Salgótarján és Balassagyarmat városok al­bizottságának jelentései alap­ján a szerzett tapasztalatok birtokában .további terveket dolgoznak ki, amelyeknek lé­nyege a fiatalság elleni bűn- cselekményeknek és a fiatal­korúak bűnözésének megelő­zése. Bizunk a mai magyar ifjúságban (Folytatás az 1. oldalról) hajlandóságát, a párt és a nép beléhelyezett bizal­mának jogosságát, vagyis azt, hogy egyetért ha­ladó társadalmi rendszerünk­kel. — Mi azokkal a nézetek­kel, amelyek egypár szerte­lenül viselkedő fiatal maga­tartásának külsőségeiből ki­indulva vonnak le következ­tetéseket, nem értünk egyet és vitába szállunk velük. Ezt a vitát következetesen foly­tatjuk és nemzetközi vonat­kozásban hangot adunk meg­győződésünknek Moszkvában is, a világifjúsági fórumon, mind a saját mind pedig az egész földkerekség színes és fehérbőrű fiatalságának nevé­ben. — Nem hagyjuk figyelmen kívül tehát az eltorzított kül­sőségekkel szembeni harc fontosságát, de küzdünk min­dennemű túlzás ellen is. Tisz­tában vagyunk azzal, hogy fő feladatunk az ifjúságunkat lényegében érintő problémák­kal való foglalkozás. Célkitűzéseinket, holna­punk kontúrjait olyan reális színekkel kell meg­rajzolnunk és ismertet­nünk, amelyek alapján világosan látszik és elér­hető közelségbe kerül a diadalmas, a gazdag, a mindenkinek kedvére való jövő. — Ennek elérése érdekében fejlesztenünk kell a közösségi érzést, az összefogáson ala­puló munka fiatalokat lelke­sítő romantikáját, szembe­szállva az előző társadalmi rendszerekből örökölt kispol­gári egyénieskedéssel és önző vadhajtásokkal. — Ez a mi fő feladatunk és megelégedéssel látjuk, hogy végrehajtásában egyetért és résztvesz ifjúságunk döntő többsége. — Jóleső érzés tanyán, fa­lun, városon, hazánk nyugati és keleti országhatárán egy aránt azt látni, hogy ez említett célkitűzések megvalósításáért dolgozó fiatal lányok és fiúk tíz- és százezrei viselik büsz­kén mellükön az „Ifjú­ság a szocializmusért” mozgalom jelvényét. — Ez jelképezi, hogy hová, merre halad a mai magyar fiatalság. És pedagógusnak, szülőnek, mozgalmi vezetőnek, de minden felnőttnek is egy­aránt megnyugvást jelent a szorgalmasan és becsületesen dolgozó ifjúság, amelyért ér­demes volt annyi szenvedés, üldöztetés, börtön és bitó az elmúlt évtizedek alatt. Itt élnek azok, akik méltó folytatói az elkez­dett építőmunkának, akik ma együtt harcolnak a felnőttekkel a szocializ­mus építéséért és holnap megvalósítják a kommu­nista Magyarországot. — A józanul gondolkodó emberek millióinak, harcok­ban edzett pártunknak ez a véleménye fiatalságunkról, ennek alapján látjuk biztos­nak népünk jövőjét és me­rünk mind nagyobb felada­tokat adni a felnövő nemze­déknek. A lelkes hangulatú ifjúsági nagygyűlés a DÍVSZ in­duló hangjaival ért véget, amelyeket — mintegy a meg­sokszorozott erőt jelképezve — dübörögve vertek vissza a homályba vesző hegyoldal erdőrengetegei. Közgazdasági kislexikon Hz anyaggazdálkodás II. A NORMÁK FELÜLVIZSGÄLÄSANAK TANULSÁGAI III. Lehetővé vált a veszteségidők csökkentése A vállalati anyagterveknek az egyéb tervekhez való szoros kap­csolatát maga a tervfejezet je­lentőségét bizonyítja. Szoros kap­csolatban van a műszaki fejlesz­tési terv az anyagtervekkel. A műszaki fejlesztési terv keretén belül tervezzük meg a vállalat gépesítettségét, az új eljárások bevezetését, a technológiai folya­matok korszerűsítését stb. Nyil­vánvaló, hogy ezen terv ismere­tében az egyes termékek anyag­felhasználása is csökken, amely viszont az anyagtervek kialakítá­sánál kell, hogy szerepeljenek. Az iparvállalati tervezés legjelen­tősebb állomása a termelési terv kidolgozása. Az anyagi-műszaki ellátási tervnek is elsősorban a termelési tervre kell felépülnie. Ha a két tervíejezet nincs össz­hangban, zavarok és fennakadá­sok állhatnak elő. Ugyanígy fi­gyelembe kell venni az anyagi­műszaki ellátási tervben a vál­lalat energiafelhasználási tervét, a tervszerű megelőző karbantartási tervet és a beruházási tervet is. De tükröződik az anyagellátás tervezése a vállalat önköltségi tervében is. Tükröződik, hiszen a megtervezett anyagmennyiségek forintértéke kihat a vállalat ön­költségi tervére, csökkenti, illetve növeli azt. Gyakorlati tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy sajnos, az anyag- gazdálkodás a vállalati tevékeny­ség eddig meglehetősen elhanya­golt része volt. Az anyaggazdál­kodás afféle ütközőpont volt a vállalati szervek és az irányító hatóságok között. Persze, az is probléma még ma is, hogy egy- egy vállalatnál helyi érdekből sok­szor fölöslegesen halmoztak olyan anyagokat, amelyekre más vál­lalatoknak égető szükségük lenne. Probléma az is, hogy sok eset­ben a vállalatok műszaki dolgo­zói az anyaggazdálkodásnak ál­talában csak a termelést ellátó szerepét látják és a pénzügyi kö­vetkezményekkel nem törődve, túlzott anyagigényekkel lépnek fel. Természetesen az is előfor­dulhat, hogy a pénzügyi szervek viszont hajlamosak arra, hogy a pénzügyi vonatkozások előtérbe helyezésével a termelés szempont­jait háttérbe szorítják. Nyilván­való, hogy az egyoldalú szemlé­let mindig, mindenütt zavarokra, hibákra vezet és akadályozza az egész vállalati munka megjavítá­sát. Az anyaggazdálkodás helyze­tét tehát nem annyira központi intézkedésekkel, mint inkább az egyoldalú, merev szemlélet álta­lános feloldásával lehet és kell javítanunk. forduló problémák megoldá­sában. A bérezés tekinteté­ben filléres eltérés van a múlt évi átlag és az 1961. májusi szakmányos kerese­tek között. Ez a differencia A Magyar Szocialista Mun- azonosak voltak. Előfordult nára teljesítettük. A frontfej- elsősorban abból adódik, hogy káspárt és a munkás-paraszt olyan eset is, hogy a Salgó- tésben pedig 2811 tonnáról az elmúlt években üzemeink forradalmi kormány múlt ról Kazárra helyezett dől- 2995-re emelkedett. Ehhez a egy részénél helytelen árazást évben hozott határozata kö* gozó kifogásolta, hogy ha- teljesítmény-emelkedéshez a alkalmaztak az egyes munka- telezően írta elő a szénbá- sonló munka elvégzéséért a műszaki irányítás és szer- folyamatoknál — erről már nyászatban is a normák fe- salgói üzemnél sokkal töb- vezés mellett hozzájárult a fentebb is szóltunk t-, de lülvizsgálását azzal a céllal, bet keresett. Az egyes mun- párt- és szakszervezetek fel- újból aláhúzzuk, hogy nem hogy új, mozgatóerő birto- kafolyamatok normáját el- világosító munkáján kérész- volt indokolt sem a salgói, kában készüljünk fel a máso- avulttá tette az olyan té- tül a munkástól függő 3,1 sem a mizserfai üzemek el- dik ötéves terv magasabb kö- nj^ező is, hogy az egyes mun- százalékos veszteségidő ki- múlt évben elért átlaga. Az vetelményeinek teljesítésére. kahelyekre érvényes techno- küszöbölése, valamint az új szakmányos bért befolyá­lógiai előírások nem voltak üzemszervezéssel és irányi- solja olyan tényező is, hogy A normarendezes előtti idő- kötelezően kiadva. így ese- tással megszüntetendő 3,4 az elmúlt évben üzemeink szakban sok olyan tényezőt tenként ez a körülmény egyes százalékos veszteségidő egy legtöbbjénél a robbantás tojunk, amelyek hűen iga- darabbéres csapatoknál bér- részének az üzemek általi ki- után is megfizették a jövesz­zoltak, hogy 1956 óta a be- csaláshoz vezetett. Például az küszöbölése. Itt kell meg- tést. Napjainkban ez már rezes nem minden esetben ácsolatok kibélelésének elha- említenünk a kányási üze- teljes egészében ki van kü­volt a termelekenyseg moz- nyagolása, az ácsolatok nem met, ahol az üzemszervezés- szöbölve és megközelítőleg gatoja, sót esetenként fe- méretre való állítása stb. bői és irányításból adódó vesz- ténylegesen csak azt a jö- kezoen hatott eppen az el- legtöbb esetben a dolgozókra teségidőt teljesen kiküszöböl- vesztést fizetjük, melyet a avult normák következteben. bízva és nem lett se- ték. Jó úton halad ilyen vo- dolgozók el is végeznek. Milyen példákon keresztül leítes munkának minősítve. napozásban a mizserfai, ti- értetődik hogy a (l1j-ribesi es a matranovaki üzem iviagaLoi erieiouiK, nogy a tuajuh. ezt a meganapitast A n0rmák elavultságát mu- js Ezeknek az üzemeknek normarendezes minden prob- igazolni ? tatta 0iyan tényező is. amely a problémák megoldásához lémát egyszerre megoldani Feltétlen hátráltatta a tér- a veszteségidők felmérésével vaió állása és a veszteség- *}em _ tudott. Feladatunknak melékenvséget az olyan té- kaPcs°latban került napvilág- idgk kiküszöbölése példának erezzük, hogy az uj norma- nyező mint például a gé- ra' ,laPaszlaltuk, hogy a kell, hogy szolgáljon a többi ls., uUsndocin vipgaljuk nesíte'tt előváiásokon vagy munkától függő és az üzem üzemek részére is, hogy mi- es kritikusan figyeljük azért, fejtéseken6 azonos° árat S- műszaki vezetésétől függő nél elöbb ilyen ’értelemben hogy aZ előforduló hidakat tünk a felrakásért, mint a vesztesegidok rendkívüli mo- sem legyen probléma. af°m kézi rakodásos munkahelyen don befolyásolták az egyes juk javítani. Ilyen tiudat­a irihLSti i/hi’ üzemek termelékenységét, sőt Tapasztalataink szerint nap- ban kezdtük el mar e hó­" íav maradt el" nelrl egy esetben a munka- jainkban még nem érezzük nap harmadikától újólag a zonyos IOK1s dIdul , ,x' fegyelem lazulásához vezet- nagymértékben, de a későb- felméréseket minden üzem­hímmL01 leiiecít" lek. De megmutatták egyben biek folyamán valószínű na- nél, valamint a szakmányok irwW eifróso ntán nhhahaev- a műszaki tervezés és veze- gyobb mértékben lehet majd kiadását, hogy a helyszínen ,,fny„ \,=„„ ínccifhh lés problémáit is. Mindezek észrevenni a teljesítmények azonnal tudjunk reagálni az taK a munKdt, vagy assuDD basonib tényezők hűen emelését a darabbéres dől- előadódó problémákra. Dolgo­íntenzitassai ao gőz a-, éri igazolták a n0rmarendezéssel gozók, a kiszolgáló személy- zóink hangulata, munkához az aitaiuK KaiKuiait Kere- kapcsoiatos párthatározatot. zet premizálásával is, amely állása, bátorítást ad részünk­setet elertek. Nem volt egesz- . véleményünk szerint nagyon re olyan vonatkozásban, hogy seges az egyes darabberes A norma rendezése óta h ^ külön jutai0mbanaz elavult, régi normákat munkák eivegzeseneK arazasa e telt idő meg nem hosszú, részesíti a tervek 100 száza_ mindíg újabbakkai váitsuk sem. Előfordult, hogy egyfor- alig másfél honapja tart csak, ]^kon feiQli teljesítését és fel, hogy a hiányosságokat ma körülmények kozott ha- de mar most is elmondha- ösztönzőleg hat a termeié- menet közben is korrigáljuk, foal°, műszaki feltételek mel- tunk egy-ket olyan tényezőt, kenység emelésére is. E té- s dolgozóink érdekében tény­lett különbözőképpen araztak amely azt mutatja, hogy a ren jg megértik a dolgozók legesen a szocialista bére- uzemeink egyes munkákat, bérezés tekinteteben, az el- a szocialista bérezés elvét. zést alkalmazzuk. Ilyen volt például Salgo- avult normák kiküszöbölése- Fontos azonban a további­Mizserfa, es a kanyasi üzem, ben előbbre leptünk es he- akban is bogy a part ás szak- Pilmyi István ahol még üzemen belül U lyes irányban haladunk. így szervezetek állandóan segít- a szénbányászati tröszt voltak elteresek, az egyes például a kamrafejtesben , , ,, , . , , .. . ,, , munkafolyamatok beárazásá- 1960-as, 4242 tonna átlagot se^ u§y a dolgozókat, mint munkaügyi osztályának ban. noha a körülmények 1961. május hóban 4561 ton- a műszaki vezetést, az elő- vezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom