Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)
1961-07-12 / 55. szám
NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Julius 12. A kívülálló gyakran irigykedve néz az orvosra, a jó fizetésű, autón járó embert látja benne, s nem gondol arra, hogy mint minden szakmának, ennek is megvannak a nehézségei, gondjai. Ma már elmondhatjuk, hogy orvosaink többsége munkájával az embert, az életet szolgálja. Ez a törekvés jutott 'kifejezésre a Szakszervezetek Nóg- rád megyei Tanácsa, a Nóg- rád megyei Tanács Egészségügyi Osztálya és a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás szervezésében pénteken megrendezett ,,A bőr foglalkozási ártalmai” című orvos-műszaki amkétan. Megnyitót Szojka Irén, az SZMT titkára mondott. Vázolta a főbb problémákat, s kérte a résztvevőket, hogy hozzászólásaikkal, javaslataikkal nyújtsanak segítséget ezek megoldásához. Eziután került sor az első előadásra, melyet dr. Károlyi István, az országos Bőr- és Nemikórtani Intézet igazgató helyettese tartott „A bőr foglalkozási . megbetegedése, különös tekintettel a bőrgeny- nyesedésre” címmel. Előadásában kitért arra, hogy az egész országban a táppénzek nyolc százalékát börmegbetegedések foglalják le, ennek ellenére Nógrád megyéből egyetlen ilyen vonatkozású bejelentést nem tettek. Nincs talán? Akkor nem lenne értelme ennek az értekezletnek. A következő előadó dr Csillag József, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke volt. Hangsúlyozta, hogy a pártnak- és kormánynak egyik legfőbb irányelve: a dolgozók egészségének védelme. Nagy örömmel üdvözölte ezt az ankétet, mert helyes beszélni ezekről a megbetegedésekről orvosi és üzemi téren egyaránt. Különösen vonatkozik ez a Szénbányászati Trösztre, ahol 15 000 fizikai dolgozó van, s emellett csak egy üzemi főorvosi állással rendelkeznek. A harmadik előadást dr Homoki László SZTK főorvos tartotta „A bőrbetegségek népgazdasági kihatásai Nógrád megyében" címmel. Bevezetőben arról beszélt, hogy a Szakszervezetek Társadalom- biztosítási Központjához beérkező betegállományra vonatkozó betegségcsoportok és a szakrendelések adatai között jelentős szerepet foglal el a börmegbetegedések miatt a termelésből kiesett napok száma. A foglalkozási bőrmegbetegedések száma indokolja, hogy különösen nagy küzdelmet folytassunk ellene. Mivel népbetegségről van szó, leküzdése társadalmi feladat. Nagyon fontos a technikai vezetés, az üzemi orvos, a szakszervezet, az egészség- ügyi szervek aktív együttműködése. A gazdasági vezetés sokszor hajlamos arra, hogy az üzemi tisztálkodás komplex problémáját leredukálja TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL SALGÓTARJÁN SZÉPÍTÉSÉÉRT Egyre jobban fejlődik az emberek felelősségérzete, egyre többen fognak össze, hogy szebbé tegyék városunkat. Július 1-ig Salgótarjánban 1420 fő mintegy 8055 óra társadalmi munkát végzett. Az elvégzett munka értéke meghaladja a 42 800 forintot. A társadalmi munkából, főleg a parkosításból igen szépen kivették részüket a háziasszonyok és az ifjúság is. A parkosítás folyamán tavasszal összesen mintegy 35 ezer tő árvácskát, nefelejcset és törökszegfűt ültettek ki. különféle vótíőikenőcsök alkalmazására, melyek savas- és lúgos hatása ártalmas a bőrre. Meg kell értetni velük, hogy nem mindegy az ő részükre séta, hány százaléka esik ki a dolgozóknak bőrmegbetegedések következtében, mert ez a termelés csökkenéséhez vezet. A gyógyítás munkáját ösz- sze kell kapcsolni a megelőzés munkájával, amit elsősorban a dolgozók felvilágosításával érhetünk el. Rá kell nevelni őket arra, hogy a munkavédelmi előírásokat elsősorban értük hozták, s be nem tartásukkal maguknak, az üzemnek, s nem utolsó sorban a népgazdaságnak is kárt okoznak. Megyénk területén — bár vannak még hiányosságok, elsősorban a bőrgyógyászati szakorvos kevés — megállapítható, hogy az üzemorvosi hálózat kiépítése óta üzem- egészségügyünk az egyéni és műszaki védelem terén olyan hatalmasat fejlődött, hogy a dolgozók egészségesebb és biztonságosabb munkakörülmények között végezhetik termelési feladataikat, mint korábban a felszabadulás előtt. V ' Éppen a leg- $nagyobb munkák idc- % jen jött vissza a zsámbéki elnökképző iskoláról Katulin István a cserhátsu- rányi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke. Az egyéves távoliét eléggé kizökkentette a munkából, ezért megérkezése után az első napokban csak tájékozódott hol, hogyan mennek a munkák? Az egyéves iskola elvégzése után mar más szemmel nézi a közös dolgait. Mindazok a dolgok, amelyek egy évvel ezelőtt még számára érthetetlennek tűntek, most nyitott könyvként állnak előtte. A csendes, megfontoltszavú, mosolygós elnök szeretettel beszél •a zsámbéki iskoláról. — Mégcsak két éve vagyok termelőszövetkezeti gazda. Hét és fél holddal léptem a közösbe. Az első évben mint raktáros dolgoztam, s bekerültem azonnal a vezetőségbe. Sokszor, ahogy hallgattam a vezetőségi üléseken gazdatársaim szavait, én a kisparaszti gazdálkodás világához szokott ember úgy éreztem, mintha nem is magyarul beszélnének. Hiába, sok száz hold gondja másként jelentkezik, mint azé a néhány holdé. A továbbiakban a cserhátsurányi elnök arról beszél, hogy amikor a falu termelőszövetkezeti község lett, őt válaszTudásban gazdagabban A tsz építkezések meggyorsításáért A Cserháti Állami Erdőgazdaság dolgozói büszkén jelentették a hapcikban, hogy a tsz építkezésekhez szükséges faanyagokat a tervben előírt határidő előtt három hónappal, június 30-ig leszállították a megrendelési helyekre. Nem kis dolog ez, hiszen az idén már háromszor olyan mennyiségre volt szükség, mint az előző évben. Ráadásul nemcsak a mi megyénkbe, hanem Pest és Szolnok megyébe is küldtek közel száz sertésfiaztatóhoz, csibenevelőhöz, süldőszálláshoz, növendékmarha istállóhoz való épületfa garnitúrát. Mert — ahogy Lovászi igazgató és Bállá áruforgalmi vezető elmondja — a termelőszövetkezetek megerősítését politikai feladatnak tekintették dolgozók és vezetők egyaránt. Ezért azt vállalták, már az őszi kitermelési munka kezdetén, hogy meggyorsítják a munkát. A tavaszi, hosszú ideig tartó esőzés miatt komoly nehézségeik voltak, ám szinte éjjel-nappali munkával, erdészek, mérnökök aktív közreműködésével sikerült 'kitűzött céljukat elérniök. Már most hozzákezdhetnek a jövő évi feladatok elkészítéséhez. Jövőre ugyanis 600—700 garnitúra épület- faanyagra várható igény, ami kétszerese az idei mennyiségnek. A pontos és jól szervezett munkához az is szükséges, hogy kapják meg a megrendeléseket a tsz beruházási irodától. Másrészt fontos, hogy a sürgetett szállítások után a tsz- ek-ben valóban hozzá is fogjanak az építkezéshez. Ugyanis a június közepén végzett vizsgálat azt bizonyí tóttá, hogy egyes helyeken a hónapokkal előbb átadott’ épületfához hozzá sem nyúltak még. Patvarcon a Lenin Termelőszövetkezetben még nem kezdték el a juhhodály és süldőszállás építését, Hu- gyagon az építkezés színhelye nincs kitűzve a 25# férőhelyes süldőszálláshoz és így a sertéseket összezsú- foltan tartják. tották elnöknek. Most már nem néhány száz hold, hanem 1714 hold föld tartozik a szövetkezethez. Erre az időre így emlékezik vissza az elnök. — Először azt sem tudtam, mit kell tenni. Bár vezetőségi tag voltam ezelöü, de mégsem tudtam, hogyan induljak. Ha nincs itt Koczur Samu a mezőgazdászunk, el sem mertem volna vállalni az elnökséget. De így mellettem állt egy nagyüzemi gyakorlottal rendelkező szakember és közös erővel sikeresen birkóztunk meg az előttünk álló nehézségekkel. Több mint fél éve elnökösköd- tem így, amikor végre szeptember 1-én Zsámbékra kerültem. A szövetkezet vezetése egy évig a mezőgazdász kezébe került. Én nyugodtan tanultam, mert tudtam, itthon rendben mennek a dolgok. A ZSAMBEKI iskoláról és az ott tanultakról nagy elismeréssel nyilatkozik Katulin István. Szerinte nem volt hiábavaló idő az ott eltöltött egy esztendő. — Eleinte nehezen ment a tanulás. Az első hetekben rögtön rájöttünk, hogi) nagyon ránkfér ez az iskola. Lesz mit tanulnunk. S nem megy olyan könnyen már idős fejjel a különböző tudományok elsajátítása. Sokszor úgy éreztem, meg sem bírunk birkózni az előttünk álló feladatokkal. Nehéz volt az ideológia, a szaktárgyak. Először meg kellett tanulni beszélni, megérteni a sok idegen szót. Egykét hónap után ez is ment, szélesedett a látókör és kezdtem érteni olyan dolgokat, amelyek azelőtt érthetetlenek voltak számomra. — Mégis melyik tantárgyat szerette a legjobban? — Engem leginkább az állattenyésztés vonzott. De nagyon tetszett a növénytermelés és az üzemszervezés is. Fáradtságot nem ismerve szorgalmasan tanultam, amelynek eredményeként egészen szép bizonyítvánnyal dicsekedhe- tem. Nyolc tantárgyunk volt, meg a gyakorlati foglalkozás és a vizsgán 6 ötöst, 3 négyest kaptam. Nagyon örülök, hogy ilyen jól megálltam a helyemet ezen az egyéves iskolán. A továbbiakban Katulin elvtárs arról beszélt, hogy most már a gyakorlatban szeretné alkalmazni mindazt, amelyet ott az iskolában elméletben olyan jól megtanult. Tudja, nem lesz könnyű dolga. Mégsem fél, mert határtalanul bízik az emberekben. Az iskolán megtanulta, hogy a legnehezebb feladat megoldásához is, csak emberek kellenek. S érteni kell az emberek nyelvén. Katulin István pedig ismeri a helyi sajátosságokat, szeretik a szövetkezet gazdái, szívesen hallgatnak szavára. A legtöbbjükkel dolgozott ő már közösem régebben is. Csak hát akkor nem a saját boldogulásuk érdekében. Most már más a helyzet. Itt minden a cserhátsurányiak boldogulása érdekében történik. Az övéké az egyre szebben fejlődő állat- tenyésztés, növény- termesztés haszna, ők a falu új arculatának formálói. Milyen jó hallgatni az elnök magabiztos szavait. — 90 holdon befejeztük az őszi árpa aratását, de vágjuk már a búzát is. Aratunk, csépelünk, magunknak takarítunk be. Csodálkozna e szavak hallatán a néhány évvel ezelőtti Katulin István. Pedig semmi csoda nincs a dologban, ezt nagyon jól tudja az iskolát sikeresen elvégzett elnök is. Ez az élet rendje. A szocializmus építése megteremti a maga vezérkarát. Ehhez a vezérkarhoz tartozik Katulin István is. (kata) Hasonlóképpen gondot okoz, hogy a még diszpozíció hiányában át nem adott 10 garnitúra épületfa az utak mellett lopás veszélyének is ki van téve. Ésszerű követelmény, hogy a megfeszített erővel végzett termelés ne lássák feleslegesnek, hiábavalónak: mind a beruházási szervek, mind a tsz-ek tényleg hasznosítsák az erdészeti dolgozók szorgalma folytán nyert időelőnyt. Csak így lesz a jövőben igazi mozgósító ereje a szocialista mezőgazdaság megerősítéséért folyó munkaversenynek a fakitermelő munkásak között. Kedden elnökségi ülést tartott a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága. Az ülésen a megyei bizottság mellett működő különböző akcióbizottságok munkájáról hangzott el beszámoló. Mivel a párt Központi Bizottsága határozatban kimondta, hogy a népfrontbizottságoknál meg kell szüntetni az állandó jellegű és más szervekkel azonos jelleggel működő bizottságokat, s helyette akcióbizottságokat kell szervezni egy-egy célfeladat megoldása érdtekében, a megyei titkárság legfontosabb célok megvalósítása érdekében különböző akcióbizottságokat hozott létre. A beszámoló megállapította, hogy az akcióbizottságok lelkesen, odaadóan végzik munkájukat. Az elmúlt időben munkájuk nagyban elősegítette a községfejlesztési tervek megvalósulását, a lakosság kommunális igényelnek kielégítését, s mindazon célkitűzéseket, amelyek a szocializmus építésének előrehaladását segítették elő. Növeljük tovább az akcióbizottságok hatékonyságát ÜLÉSEZETT A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGA Utolsó előadást Haán György, a Zagyvapálfalvi Üveggyár főmérnöke tartotta. Beszélt a baleseti források okairól és az azokból eredő kiesésekről. Megállapította, hogy üzemükben a feltételek biztosítottak, így a bőr- és szilikózis megbetegedések száma csekély. Az előadásokat élénk vita követte. Szó volt arról, hogy egészségügyi beruházások ne készüljenek úgy, hogy az egészségügyi szakszolgálat ne tudjon róla. Egy másik felszólaló arról beszélt, hogy nehéz megítélni a fertőzések minőségét: foglalkozásból eredők-e, vagy nem? Felszólalt az an keton Bar- tos István, az SZTK igazgatóhelyettese is. Elmondta, hogy a felvetett kérdéseket tervszerűen meg kell és meg lehet oldani. Szocialista országiunk építéséhez egészséges elmberek kellenek, ezt kell biztosítani, mert a termelés szorosan összefügg a balesetvédelemmel. Megállapíthatjuk, hogy ez az orvos-műszaki ankét hasznos volt, az alapvető problémákat sikerült megbeszélni, s hasonló összejövetelek a jövőben is szükségesek. Küzdjünk a foglalkozási bőrmegbetegedések ellen Orvos-műszaki ankét Salgótarjánban A NORMÁK FELÜL VIZSGÁLATÁNAK TANULSÁGAI. (II.) Az intézkedések gazdasági kihatásai A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának felhívása, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium Kollégiumának, a szak- szervezet Központi Vezetőségének rendelete alapjában megszabta azokat a feladatokat, amelyek a normahelyzet rendbehozásával kapcsolatban a vállalatokra hárultak. E határozatok a normák felülvizsgálatával kapcsolatban olyan irányelveket tartalmaztak, amelyek az elvégzett munkát merőben megkülönböztették a sablonos normarendezéstől. Az alkalmazott gyártási technológiák, a szervezési és egyéb hiányosságok vizsgálata, munkanapfényképezések, munkatanulmányok folytatása, majd ezekután a hiányosságok feltárása és azok pozitív kihasználása adtak olyan értelmet a normafelülvizsgálatnak, amely — mondhatjuk — a dolgozók és műszakiak részéről egyaránt megértésre és támogatásra talált. Ezek az új irányelvek — a normák állandó karbantartásával kapcsolatban — lényegében előírják azt, amit a fejlődés maga is megkövetel: lépést tartani a legkorszerűbb technológiával, mindig szervezettebben, gazdaságosabban termelni. Csupán üres megállapítások lennének ezek, ha nem néznénk meg a valóság tükrében a normafelülvizsgálat eredményeit. Jóllehet, még úgyszólván napjainkban fejeződtek be a felülvizsgálatok, mégis állnak rendelkezésünkre adatok, amelyek az eredményeket tükrözik. Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy az egyéb intézkedések is befolyással voltak a gazdasági mutatók alakulására, mégis az adott időszakban, különösen a normák kiigazítása volt a döntő tényező. Ha a normarendezés előtti állapotot 100-nak vesszük, úgy a felülvizsgálati munkák befejezése után az 1 munkásra eső termelési érték 102,2 százalék, az 1 munkaórára eső termelési érték 101,89 százalék, az 1 munkás 1 napra eső termelési érték 102,2 százalék, a 100 forintra eső termelési érték 100,97 százalék, az összes termelés tonnában 110,17 százalék, az 1 munkásra eső kereset forintban 101,23 százalék. Ezek a lényeges gazdasági mutatók a befolyásolt időszakban mind emelkedő tendenciát mutatnak, igazolásul annak, hogy ez a munka a jövőben nem lesz és nem lehet kampányszerű, hanem folyamatos, állandó, hűen követve a fejlődés ütemét. Ez egyetértéssel találkozik minden téren, hiszen a népgazdaság érdekeinek kielégítése méliett, már első fokon is a dolgozók jövedelmének emelkedésével is járt. A további szervezési és egyéb munkák hasonló eredménnyel járnak. Figyelmet kell fordítani azonban egy lényeges, a jövőben nagy súllyal bíró munkára: az időbéres munkahelyeknek a lehetőség szerint darabbérre való átdolgozására, illetve a meglevő bérezési formáknak szintén lehetőség szerint fejlettebb, magasabb fokú formára való átdolgozására. Nem lenne helyes, sem a népgazdaság, sem első fokon a dolgozók szempontjából, hogy amíg az egyenes darabbéres munkaterületek minden hiányosságát szervezési, vagy műszaki — igyekszünk feltárni, azokat kihasználni, ugyanakkor hasonló területek — darabbérezhető területek — továbbra is időbérben maradnak, magukon viselve ennek a bérezési formának minden közismert hibáit. Gazdasági fejlődésünk követelőén írja elő, hogy minden munkaterület — különösen az időbéres — felülvizsgálat alá kerüljön és a lehetőség szerint egyenes darabbérbe, vagy fejlettebb fokú bérezési formába tegyük át, szolgálva ezzel a népgazdaság érdekein kívül, többek között az igazságosabb bérezés elvét is: egyenlő munkáért egyenlő bért. Vállalatunk fizikai dolgozóinak létszáma a következő módon alakult az időbérek és teljesítménybért illetően: normarendezés előtt összlét- szám 3466 fő, normarendezés előtt teljesítménybérben 1813 fő, normarendezés után összlétszám 3370 fő, normarendezés után teljesítménybérben 2050 fő. A normafelülvizsgálattal egyidőben több időbéres munkaterületen vezettünk be egyenes darabbért. A meglévő egyenes darabbéres munkaterületek normáinak minőségi javítása a következő adatokból tűnik ki: Normarendezés előtt: Műszaki norma 35,4 százalék, statisztikai norma 61,3 százalék, becsült norma 3,3 százalék. Normarendezés után: Műszaki norma 41,8 százalék, statisztikai norma 51,8 százalék, becsült norma 6,4 százalék. összevonva eddigi megállapításainkat, leszögezhetjük, hogy vállalatunk munkaügyi főosztálya és a normairoda azon a helyes utón halad, amelyet az elöljáróban említett felsőbb szerveink megjelöltek. A jövőre nézve — rendelet is szabályozza — összeállítottuk egy éves részletes ütemtervünket a további feladatok elvégzésére. Ezeknek a munkálatoknak sikere érdekében a munkaügyi főosztály, valamint az üzemi szervek munkájának jobb összehangolására, a kollektivebb munka kialakítására törekszünk, bízva abban, hogy a várt eredmény ezek birtokában nem marad el. Szőcs Gyula, a Salgótarjáni Acélárugyár főmérnöke.
