Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-05 / 53. szám

1961. július 5. Nógrádi N^PTT.isÁr; Százezer forint tojásból Bercelen Szép állattenyésztési ered­ményekkel dicsekedhet a ber- celi Vörös Csillag Termelő­szövetkezet. Évről évre nő a közös állatállomány, nő az ér­tékesítésre kerülő állatok szá­ma is. Az idei év is eredmé­nyesnek Ígérkezik. Az állat- tenyésztési brigádvezető el­mondása szerint tervszerűen növelik a szarvasmarha-állo­mányt, s ezen belül a tehén- állományt Év elején még mindössze SZAKMAI TANÁCSADÓ időszerű növényvédelmi munkák I. SZANTOFÖLDÖN: L Burgonyabogárnál újabb fer­tőzéssel kell számolni, mely adó­dik az elhúzódó lárvakelésből, valamint július első felében meg­jelenő új bogárnemzedékből. A megjelenő lárvák az új bo­garak ellen a szükségletnek meg­felelően folytassuk a vegyszeres védekezést. Erre a célra csak DDT-tartalmú növényvédőszert használjunk. 2. A nedves időjárás következ­tében a megyében több helyen fellépett a burgonyavész. A fer­tőzés az alsó levelek csúcsától és szélétől indul ki és átterjed az egész lombozatra. A levelek sodródnak, megfeketednek, majd elpusztul. Ahol komolyabb mér­tékben fellépne, ott egy száza­lékos bordóilével permetezzük le. A bordóiléhez keverhető a DDT-tartalmú permetezőszerek, így egyben a burgonyabogár el­ten is védekezhetünk. 3. Az aprómagfogás érdekében lucernán és vörösherén feltétlenül védekezzünk a lomb- és magkár­tevők ellen (lucernaböde, lucerna­bogár, csipkézőbogarak, lucerna- poloska, lucerna magdarázs, lu­cerna bimbógubacslégy, valamint az ápionok ellen). Tarló- és zöld- bimbós porozásra HCH, vagy DDT-tartalmú szereket alkalmaz­zunk, 10-25 kg-ot kh-nként. Vi­rágzás kezdetén pedig méhkímélő szerekkel végezzük a porozást. (Melipax, Toxaphén), melyből 15 kg kell kh-nként. 4. Figyeljük a dohány újabb veszélyes betegségét, a dohány- peronoszpórát. Ha ilyent észle­lünk, azonnal jelentsük be a ta­nácsnak, hogy a védekezést azonnal végre lehessen hajtani, mert különben napok alatt tönk­reteszi az egész dobányültet- vényt. 5. Borsó, lencse, bükköny csép- lése után 14 napon belül el kell végezni a zsizsiktelenítést. G. A terményraktárakat az új termény betárolása előtt takarít­suk ki és fertőtlenítsük le a rak­tári kártevők ellen DDT-tartalmú szerekkel. II. GYÜMÖLCSÖSBEN: 1. Figyeljük az amerikai szövő­lepke első nemzedékét gyümöl­csösben, házikertben és útmenti fákon. A szövőlepke hernyóit megtaláljuk eper, szilva, körte, almafákon, de ezenkívül még rengeteg fafajon károsít. Ellene a védekezés kötelező. Addig, míg a lárvák a pókhálós szövedéken belül együtt vannak, addig me­chanikai úton, a fertőzött gallyak levágásával és elégetésével vé­dekezzünk, később, mikor a lár­vák az egész lombkoronára szét­másztak, akkor DDT-tartalmú sze­rekkel permetezzünk. 2. Gyümölcsösben védekezni kell a levéltetvek, rajzó pajzs­tetvek, almamoly, lisztharmat és egyéb gombabetegségek ellen. A vegyszereket úgy kombináljuk meg, hogy lehetőleg a fennálló összes betegség és kártevők ellen egyszeri permetezéssel védekez­zünk. A permetezéseket kéthe­tenként ismételni kell. III. SZŐLŐBEN: Főleg a peronoszpóra elleni védekezést kell megismételni. Bortfóilé helyett használjuk a hatékonyabb DNRB készítményt, 0,4 százalékos, vagy a VTTIGRAN kontot 0,5 százalékos töménység­ben. FENT LAJOS, Nógrád megyei Növényvédő Állomás. 44 tehenük volt, s a tehenek számát mostanáig saját nevelésből 62-re nö­velték, s év végére a ter­vek szerint 80 darabból áll majd a tehénállomány. Ez nagyon szép eredmény, egy év alatt csaknem meg­kétszereződik a tehenek szá­ma. A közös szarvasmarha-állo­mány fejlesztése érdekében számítanak a háztáji gazda­ságokban eladásra kerülő borjakra Is. Eddig tíz bor­jút vásároltak fel a háztáji gazdaságokból. Év végére en­nek a többszörösét szeretnék felvásárolni. A szövetkezet istállóiban jelenleg 33 szarvasmarha hí­zik, év végéig még további 50 darabot állítanak hízóba. A hízóalapanyag nagy részét saját nevelésű állatokból biz­tosítják. Az idén fontos lépésre szán­ták el magukat a szövetke­zetiek. Elhatározták, hogy fehérhússertés törzsre cseré­lik be jelenlegi sertéstörzs- állományukat. Nem feledkez­tek meg a sertéshizlalásról sem. Eddig már 53 hízottsertést értékesítettek, s további 34 sertést hizlalnak. A szövetkezetiek büszkék arra, hogy a sertés hízóalap­anyagot saját törzsállomá­nyuk szaporulatából biztosí­tották. A berceliek nagyon büsz­kék baromfitörzsállományuk­ra. Az ezer darab tojóból álló törzsállomány közel 100 ezer forintot jövedelmezett eddig a szövetkezetnek. De ezenkívül szép jövedelmet Ígér az értékesítésre váró több mint 900 rántanivaló csirke, amelyek értékesítése után újabb 1000 naposcsibét nevelnek. Sxép ax áruértékesítés a háxtáji gazdaságokból A felvásárlási tervek tel- ] jesítését nem egyformán szor-j galmazzák a szécsényi járás) községeiben. Amíg a járási nem egy községe némelyik] cikkből már teljesítette évii felvásárlási előirányzatát, ad- v dig egyes községek hátul kul- ] lógnak. Ennek ellenére di­cséret illeti a rimóci és az J endrefalvai szövetkezeti gaz­dákat. Rimócon -43, Endre- j falván 26 sertés hizlalására kötöttek szerződést a háztáji < gazdaságokban. Emellett jól halad a ház- í táji gazdaságokban a szarvas-i marha értékesítési szerződé-1 sek kötése is. Ludányhalászí-J ban 83, Mihálygergén 52, Egyházasgergén 47, Varsány- j ban 37 szarvasmarhát értéka sítenek. A járás termelőszövetkeze-] tei május végéig 317 hízott­sertést és 247 hízottmarhát j értékesítettek. Szép ered­ményt értek el a háztáji gaz- S daságok is, ahonnan 74 ser- í tés és 693 szarvasmarha ke­rült eladásra. A termelőszö-< vetkezetek még 804 sertésre j és 544 szarvasmarhára, a ] háztáji gazdaságok pedig 1131 sertésre és 438 szarvasmar-1 hára kötöttek értékesítési ] szerződést. A járás területén közel 700 j ezer tojást vásároltak fel, több község, mint Ludány- halászi, Rimóc, Varsány már j teljesítették tojásértékesítési i előirányzatukat. Szervezik a cséplőmunkacsapatokat A balassagyarmati járás­ban csaknem minden ter­melőszövetkezetben megszer­vezték már az aratópárok mellett a cséplőgépekhez szükséges munkacsapatokat is. Csupán Érsekvadkerten, a Magyar—Csehszlovák Ba­rátság Termelőszövetkezet­nél és Cserháthalápon okoz még gondot a cséplőmunka­csapatok megszervezése. A jövő évi kenyérről von szó Hirtelen megérett a gabona. Most az a legfőbb felada­tunk, hogy a szemveszteséget a legkisebbre szorítva betaka­rítsuk. Úgyszólván ez kell, hogy legyen a társadalom minden rétegének a legfőbb gondja. Hiszen a kenyérről van szó, az ország kenyeréről. Természetesen a gabonabetakarítás nagy munkája elsősorban a falusi dolgozók legfőbb feladata. Tő­jük várja mindenki, hogy a munkában élenjárva, példát mu­tatva dolgozzanak azért, hogy meglegyen a saját maguk, de az ország kenyere is. Az idei gabonabetakarítás eltér minden eddigi aratási munkától. Ezt az aratást falusi dolgozóink már mindenütt közösen, nagyüzemi módon végzik. Együttes erővel, egymás­ra támaszkodva. Az idei aratás sikeres lebonyolítására, a munkásosztály már messzemenő támogatást nyújtott a falunak. Azt tette, ami a legfőbb feladat: gépek sokaságát küldte a munkák lebonyolítására, azonkívül gondoskodott arról is, hogy az aratás lebonyolításához szükséges más iparcikkek is maradék­talanul készen álljanak a falusi dolgozók számára. Elmond­hatjuk, ma az aratáshoz annyi gép áll rendelkezésre, hogy ennyi még soha nem volt. Ezeknek a gépeknek a maximális kihasználása már a falu dolgozóin és a gépállomásokon mú­lik. Hiszen az természetes, minél inkább dolgoztatják a gé­pet, annál inkább megkönnyebbül a tsz-parasztok munkája. De nem csupán megkönnyebbül, hanem minőségben is javul. Ez pedig nagyon lényeges az aratási munkáknál annál is in­kább, mert itt a minőségi munka a szemveszteség legkisebb­re való csökkentését jelenti. Hallatszik néhány olyan megjegyzés is, hogy nem jó a gép. A parasztember érdeke ezt a véleményt szertefoszlatni, s meggyőző szóval, érvekkel, de élő példával is igazolni az ellenkezőjét. Ha időben akarunk végezni és minél kevesebb szemveszteséggel, ez nagyon lényeges. Gépállomásaink egyébként készen állnak a munka lebonyolítására. Igen, ez a munka a falusi dolgozók: tsz-tagok, gépál­lomási dolgozók, asszonyok, emberek, fiatalok, idősebbek feladata. Tehát mindenkié. Most az ország rájuk tekint, várja, miként tudnak megbirkózni e munkával. Ne várjanak tehát jelentősebb külső segítségre. Az országban minden­kinek megvan a maga feladata, és azt el kell látni. Az már zökkenőt jelent életünkben, ha valaminek a rovására végeznek el egy-egy feladatot. Mindettől eltekintve a lehetőségekhez mérten a mun­kásosztály, a hivatali dolgozók, de társadalmunk más kü­lönböző rétegei is segítenek, mint ahogy már eddig szám­talanszor segítettek. Ez már abból adódik, hogy a mi rend­szerünkben az egymás segítése igen fontos elv. Ott lesznek tehát, de mégis azt mondjuk: a parasztság elsősorban azzal számoljon, hogy ez a munka az ő feladata. Már peng a rendetvágó kasza, zúgnak a gépek, kévék­be gyűlik a gabona. Sikerekben gazdag munkát vár az or­szág és ezt elsősorban a parasztságtól várja. De ott áll az ország a parasztság mögött, készen arra is, hogy segítsen, mert mindenki tudja, hogy a kenyérről van szó, a jövő évi kenyerünkről. Gyorsítsuk meg az aprómagcséplést Herencsénvben Tervszerűbb, szervezettebb munkát az aratásban! Körúton a Pásztói Gépállomás körzetében A PÁSZTÓI GÉPÁLLO­MÁS a héten megkezdte a búza aratását. Ahogy múl­nak a napok, úgy szaporo­dik a 23 aratógép, a 9 kom­bájn és a négy rendrevágó munkája. S a termelőszövet­kezetek nemcsak azt várják a gépektől, hogy könnyebbé tegyék az emberek munká­ját. Olyan igényük is van emellett, hogy gyorsan, jól és olcsón takarítsák be a gabonát. Bencze Barna, a gépállo­más főagronómusa mon­dotta, hogy jobban, szer­vezettebben készültek fel a munkára, mint eddig bár­mikor: — Rajontervet készítettünk, felmértük a termelőszövet­kezeti szakemberekkel, me­lyik táblában dolgozhat a gép. Megbeszéltük azt is, egy-egy termelőszövetkezetbe hány gépet küldünk és kik azok a traktorosak, akik dol­goznak vele. Ha a gépek tel­jesítményét figyelembe vesz- szük, nem okoz különösebb gondot a 6100 hold leara- tása. Ezeket mondotta a főagro- nómus. A gépállomás azon­ban már arat, s az első ta­pasztalatok azt bizonyítják, nem megy egészen olyan si­mán a dolog, mint ahogy azt annakidején papírra fek­tették. Milyen problémák jelentkeznek? Itt van mind­járt a gépek üzemanyag és alkatrész ellátása. Kazinczi Jánossal, a gépállomás hoz­záértő, s igen lelkes igazga­tójával jártuk a körzetet. Két-három olyan aratógépke­zelő is volt, aki az üzem­anyagellátásra panaszkodott. S valóban, az üzemanyag kérdése még nem megoldott a gépállomáson. A gépek hajtásához szükséges gázola­jat az üzemanyagkocsi hordja ki megfelelő időközönként az aratógépekhez. A kenő­olajat is teherkocsi szállítja, azonban a gépállomás nem biztosított elegendő hordót az aratógépekhez, kombáj­nokhoz, amelyben hosszabb ideig is tárolhatnák a szük­séges mennyiséget. így aztán előfordul, hogy egy-egy gép­nek pontosan emiatt kell abbahagyni a munkát, hiszen olaj nélkül éppúgy nem dol­gozhat, mintha egy-egy al­katrész hiányzana. Ezen a téren azonban egyre keve­sebb a probléma. — AZ ELMÚLT IDŐ­SZAKOKHOZ viszonyítva je­lentős változás van az al­katrész ellátásban. Egyre ritkább az olyan eset, hogy egy-egy, viszonylag olcsó al­katrészért két-három hétig kell szaladgálnunk — mon­dotta Buda Gábor, a gépál­lomás főmérnöke, ahogy az alkatrészellátásról beszél­gettünk. S amit még nagyon pozitívan értékelhetünk: a FŐMÁV-nak van egy igen hasznos kezdeményezése. Ha a meghibásodott alkatrész gépállást idéz elő. a szüksé­ges gépelemet táviratilag ke­resik meg és azonnal meg­küldik a gépállomásnak. Az idén még nem is volt huza­mosabb ideig gépállás alkat­részhiány miatt. Természetesen azért kisebb géphibák akadnak így is. A gépállomás három aratógépe Zagyvaszántón segít a ter­melőszövetkezetnek. Amikor arra jártunk, két gép nem dolgozott. — Mire a szerelő ideér, beesteledik — dohogott az aratógép kezelője, amikor azt kérdeztük, miért fogott neki a munkának. S szerelőben valóban nem bővelkedik a gépállomás. Megvannak ugyan a brigád­szerelők, területük azonban igen nagy, s így nem tud­nak mindig akkor érkezni a színhelyre, amikor szükség lenne rájuk. Sokat segíthet­tek volna ezen a téren azok a szerelők, akiket a gépállo­mások igazgatósága tanfo­lyamra küldött, hogy ^ megis­merjék a külföldi, főleg a csehszlovák gyártmányú aratógépek szerkezetét, javí­tásával kapcsolatos tenni­valókat. Azonban igen szűk­re szabták ezt a létszámot. Mindössze két szerelőt küld­tek el, s egyik betegsége miatt most huzamosabb ideig kiesik a munkából. EZ A HELYZET a gépek­kel, a gépek ellátásával, ame­lyek az aratásban segítenek, amelyek irányítása, s így végeredményben a vállalt munkák teljesítése az embe­rektől függ. Megnéztük azt is, hogyan gondoskodik ezek­ről az emberekről a gépállo­más? Általában azt a helyes gya­korlatot követik Pásztón is, hogy egy-egy aratógépkezelőt, kombájnvezetőt abba a kör­zetbe osztottak, amely közel van lakóhelyéhez. Tóth Jó­zsef kombájnvezető például Csécsén dolgozik, ahol lakó­helye van. így megoldódik szállása, s az étkezés sem okoz különösebb gondot. Ez az egy­szerűbb eset. Vannak azon­ban olyan aratógépkezetők, kombájn vezetők is, akik lakóhelyüktől távolabb kény­telenek dolgozni. A gépállo­más vezetői időben megbe­szélték ellátásukat és szállá­suk problémáit azokkal a termelőszövetkezetekkel, ahol dolgoznak az aratás ideje alatt. A termelőszövetkezet vezetői kötelezték magukat, hogy mindezeket biztosítják az aratógépkezelőknek, kom­bájnvezetőknek, hiszen ez is befolyásolhatja, nem is kis mértékben a munka folya­matosságát, a végzett munka minőségét is. MINDENT ÖSSZEGEZVE a gépállomás felkészült, hogy eleget tegyen a reá háruló feladatoknak. Munkájuk jó­val nehezebb, mint az el­múlt esztendőben volt. Hogy csak egy dolgot említsünk, a termelőszövetkezetek meg­növekedett területén ötször annyi gépet kell irányí- taniok, mint tavaly. S mint a jelek mutatják, a felké­szültség még nem minden. Tervszerűbb, szervezettebb munkára van szükség, hogy elkerüljék azokat a hibákat, amelyek most még megvan­nak, mert ezek pusztán a szervezetlenségből adódnak. Tervszerűbb, szervezettebb munka szükséges ahhoz is, hogy ne történjen meg olyan eset, mint Tóth Józseffel is megtörtént: Csécséről Pa­lotásra, majd Palotásról új­ra Csécsére irányították a kombájnnal. A fölösleges üresjárat nem a teljesít­ményt, csak a költségeket növeli. Hosszantartó értekez­letekre nincs már idő a gép­állomásokon sem. Arra azon­ban feltétlenül szakítani kell néhány percet, hogy megbe­széljék a soronkövetkező legfontosabb teendőket, hi­szen 17 termelőszövetkezet gabonájának sorsa függ at­tól, milyen tervszerűen, mi­lyen szervezetten hajtja vég­re az aratást a Pásztói Gép­állomás. Vincze Istvánná Emlékszünk tavaly mennyi tervet, szép álmot döntött porba az időjárás szeszélyessége, az aprómagvak kifagyása. Nem egy szövetkezetben felére csökkent a tervezett munkaegység-részese­dés, s ez a nagyarányú jövede­lem-csökkenés még a bizakodók hitét is megingatta. Ennek elle­nére szövetkezeteink az idén is nagy reményekkel Indultak az aprómagtermeszté'snek. Ez a bizakodás nem is volt hiábavaló. A hagyományos apró- magtermelö községekben az első örömet a bíborhere szerezte. Mindenütt jó terméssel hálálta meg a szövetkezetiek szorgalmát. A bíborhere kapálása, begyűjtése mozgósította a falvak népét. Mindenütt már kazlakba gyűjtve a bíborhere, s kora reggeltől késő estig végzik a cséplést. Vannak községek, amelyek igye­keztek minél hamarább elcsépel­ni az aprómagot és túllenni az értékesítésen. Mohorán, Cserhát- surányban, Dejtáron időben be­takarították a bíborherét, s így időben foghattak a csépléshez is. Más a helyzet az aprómagter­melésről híres Herencsényben. Lekaszálták, behordták mind a 132 hold termést. A gépállomás hat cséplőgépet küldött a csép- lés elvégzésére, s a cséplés mégis vontatottan halad. Az egyik cséplőgép vezetője azon panasz­kodik, hogy nincs elég munka• ereje. A másiknak az nem tet­szik, hogy reggel nyolc órára jönnek dolgozni az emberek. Az aprómagtermelő vállalatnak az nem tetszik, hogy villával dobál­ják a cséplőgépbe a cséplésre váró bíborherét és sok mag kerül a törekbe. Lassan halad a mag tisztítása is. Az egyik tisztító azért nem dolgozik, mert állí­tólag nem tudják lehozni a padlásról. Gondolkozzunk egy kicsit. Hát megéri a herencsényieknek ez a nemtörődömség ? Ki károsodik elsősorban? Ügy hisszük, nem nehéz felelni a kérdésre. Még van idő, a herencsényi szövet­kezeti gazdák kiköszörülhetik a csorbát és sok tízezer forint vesztes 'gtől szabadulhatnak meg. ha szervezetten, minél hamarabb befejezik a biborhere cséplé- sét. Kézi kaszával vágják le a rétek sarkát a szécsényi szövet­kezeti gazdák, hogy nyugodtabban dolgozhassanak a gépek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom