Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)

1961-06-21 / 49. szám

4 NOSRADI NSPÜJBA9 1961. június 21. A szép muzsika az ember fejlődésének szolgálatában A Zeneiskola egyévi munkájának mérlege • Nógrádi tájak HAJNAL AZ IPOLY MENTÉN Megnyílt képzőművészeink tavaszi tárlata A tanév vége egy év munkájának mérlegét jelenti a Salgótarjáni Zene­iskolában is. Most mi nem az osztály, meg iskola-átlag sta­tisztikájának tükrében akar­juk ismertetni a zeneiskola növendékeinek és tanárainak múlt évi munkáját. Azt sze­retnénk bemutatni, mit tett ez az iskola, a növendékek is­kola közössége a város dol­gozói komoly zene iránti ér­deklődésének felkeltéséért, a szervezett hangversenyélet megteremtéséért. Salgótarjánban eddig nem volt szervezett hangverseny­élet. Két évvel ezelőtt indult meg az első bérletsorozat. En­nek elsődleges célja az volt, hogy bizonyos bázis-közön­séget neveljenek, akik egyre inkább érdeklődnek a komoly zene iránt. Az első esztendő­ben 250, az idén már 280 bérlettulajdonos gyönyörködi végig az iskola hangverseny rendezéseit. Szépen nő az al­kalmi látogatók, zenerajongók tábora is. Ezt elősegíti a jó műsor- politika, az, hogy a hang­versenyek műsorát úgy állí­tották össze, . hogy bizonyos zenetörténeti képet is kap­janak a különböző korok zene­szerzőinek életéről és mun­kásságáról a résztvevők. Azt igyekeznek elérni, hogy a zenerajongó egyszerre halljon a zeneszerzőről és a szerző muzsikájából is. Összekötő szöveggel tarkítják ezeket a bérleti hangversenyeket, hogy megértessék a muzsikát, mon­danivalóját, szépségét. A mű­vészeket is úgy válogatták össze, hogy azok előadása ní­vós is legyen. Ez a sokirányú törekvés já­rul hozzá, hogy a város első, helyi erőből szervezett zene­kari hangversenye az egyik legnívósabb rendezvények közé tartozik. Kizárólag zene­iskolai növendékek és taná­rok adták ezt a hangver­senyt, és ennek sikerében benne van a zeneiskola egy­éves munkájának eredménye is. Az emberek zenei érdek­lődésének felkeltése, a ko­moly, szép, színvonalas mu­zsika megszerettetése érdeké­ben másirányú törekvés is mutatkozott a zeneiskola múlt évi munkájában. Megszervez­tek egy zenetörténeti előadás- sorozatot: Korok zenéje cím­mel, a TIT-tel közösen. A tíz előadásból álló bérletsoro­zat a különböző korokból az ókor, pré-klasszikus, klasszi­kus és a mai kor zenéjéig bemutatja a muzsika fejlő­dését. Sajnálatos módon ez­iránt kevés az érdeklődés, a hallgatók zöme a zeneiskolák növendéke, kívülálló mind­össze négy-öt ember. TTa megnézzük, hogy mi az oka annak, hogy a város dolgozói körében még meglehetősen kicsi az érdek­lődés és igény a komoly mu­zsika iránt, akkor azt tapasz­taljuk, hogy hiányzik a vá­rosból a zenei légkör. Nincs igazi otthona a Zeneiskolának és a muzsikának még a gye­rekek között sem. Másutt zenészek képei, feliratok, hangversenyplakátok, újsá­gok díszítik a Zeneiskola fa­lait, itt a szűk, kicsi iskolá­ban nincs erre lehetőség. Na­gyobb energiát kívánnának a hangverseny szervezések is. El­mélyült munkát eredményez­ne az iskolai tanításban, ha nem négy-öt helyen, szét­szórtan, hanem egyetlen épü­letben taníthatnák a növen­dékeket. Ezzel kapcsolatban egyébként történtek kezde­ményezések, az elképzelések szerint rövid időn belül meg­oldódik a zeneiskola problé­mája. Az emberek zenei nevelé­séért sok elképzelés, tervezés születik itt az iskolában. Az előző évhez hasonlóan a kö­vetkező esztendőben is szer­veznek hangversenyeket. Csakhogy most már szeret­nék ezt kiterjeszteni az egész városra, hogy a növendékek szülein kívül egyre többen vegyenek részt a hangver­senyeken, a zenéhez még nem értő, de zene iránt érdeklődő dolgozók is. Ennek érdeké­ben persze tovább kell ja­vítani az iskola tanárainak kapcsolatát a közönséggel. Meg kell ismerkedniök a kö­zönséggel, formálni ízlésüket, de figyelembe venni érdeklő­désüket is. A közönséggel való személyes kapcsolat növelné minden bizonnyal a zenei ér­deklődést is. Nagyszerű elgondolása a zeneiskolának a művész­munkás és művész-paraszt találkozó terve is. Vannak olyan elképzelések, hogy a néhány jóképességű tanár a szakszervezet segítségével vi­dékre járna ismerkedni, ott kinn, a munkahelyen a kö­zönséggel. Azon túlmenően, hogy a tsz-parasztság mun­káját közelebbről is megis­mernék, az is jelentőssé teszi ezt az elképzelést, hogy így a muzsikával is meg tudnák ismertetni a falusi közönsé­get Egyelőre olyan művek­kel szeretnének falun szere­pelni, ami a zenéhez nem értő emberrel is meg tudja szerettetni a muzsikát. Helyes lenne, hogyha a termelő­szövetkezeti parasztokat ba­ráti találkozóra behoznák a zeneiskolába is. Hogy ne csak a művészek ismerkedjenek a falusi emberek munkájával, hanem a szövetkezeti parasz­tok is lássák hogyan és meny­nyit küzdenek az emberek zenei kultúrájának emeléséért a zeneiskola tanárai. TVem kell hogy elkeserítse 1' a művészeket az, hogy ma még bizony sajnos nincs meg az emberekben az igény az ilyen találkozók iránt. Meg­hívást ilyen jellegű szerep­lésre még soha nem kaptak. Menjenek először ők maguk ki az üzemekbe és a termelő- szövetkezetekbe. Az ilyen ál­dozat előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Hiszen a Zeneiskola fenn­állásának páréves tapasztalata is azt bizonyítja: az igazi ko­moly muzsika szinte átfor­málja, megváltoztatja az em­bert. A zenerajongók mindig másabb emberekké válnak, ki­finomultabb lelkűekké. A ze­nét tanuló ifjúság példája is elevenen bizonyítja ennek igazságát, kulturáltabban ját­szanak, szórakoznak a zené­vel ismerkedő gyerekek. Lelki világukat, jellemüket tudja hasznos irányban átformálni a komoly muzsika. És igen ritkán van rossz tanulmányi eredménye a zenét tanuló gyermeknek, tehát elmélyült munkára is serkent a szép zene. Tlyen vonatkozásban pró­1 háltuk bemutatni a Zeneiskola tanárainak, élükön a kiváló művész, tanár-igaz­gató — Virág László — el­múlt évi munkáját és fára­dozását. Statisztika nélkül is láthatjuk, jó úton halad az emberek zenei nevelésének, a muzsika erejével való átfor­málásának ügye Ujlaky A mióta Fenyő Sándor, " agronómus, a job­bágyi Uj Otthon Termelőszö­vetkezet elnöke lett, nagyot változott az élet a közös gaz­daságban. A szövetkezetben, — amely 1950-ben 160 holdon néhány emberrel alakult s ma 1160 holdat bír, 183 ta­got számlál, — az új elnök keze alatt valahogy megnőtt a tennivágyás az emberek­ben. A határ mindenfelé ki­fogástalan, a növényápolás­ban még akadékoskodva sem lehetne hibát találni s, ha jól körülnézünk, akad itt sok új látnivaló is a tél óta. A kertész brigád területén, ami az újat jelenti, az a 120 Salgótarján képzőművészetet kedvelő lakossága megszokta, hogy megyénk képzőművészei évente két kiállításon mutat­ják be alkotásukat. Az idei tárlat szép sikert ért el és érdeklődéssel néztünk a ta­vaszi kiállítás elé. Eljött a tavasz, vártuk a tárlatot, de az egyre késett, s a láto­gatók lassan beletörődtek ab­ba, hogy az idén csak egy bemutató lesz. Végül meg­született a képkiállítás, június 18-án délelőtt sor került meg­nyitására. És az időpont meg­választása már nem volt he­lyes. Az iskolaév végétért, sok négyzetméteres hajtató ház, amely kazánfűtés segítségé­vel 40 hold számára termeli a szükséges palántákat. 40 holdon folytat öntözéses ker­tészetet a tsz a nagyüzemi gazdálkodás korszerű for­mái között, árasztásos és esőztető berendezéssel s jö­vőre már az alagcsöves ön­tözés lehetőségei is rendelke­zésre állanak. üj Állati férőhelyek Ezen a tavaszon épített és népesített be a termelőszö­vetkezet egy 120 férőhelyes sertéshizlaldát, 30 ló számá­ra egy régi épületet saját erő­ből istállóvá alakított, most készül az 50 férőhelyes, sza- badtartásos növendékmarha istálló, folyik a juhhodály té- liesítése s a napokban kezd­te meg működését erre a cél­ra berendezett helyiségben a juhtej feldolgozó üzem, amely sajt és gomolya ter­melésével biztosít jelentős bevételt. A termelőszövetkezetiek legnagyobb büszkesége a nemrég elkészült csibenevelő ház. Háromezer aprójószág növekedhet itt a parabola- tükrös melegítő berendezés alatt, valóságos kis „étterem­ben”, ahol önetető, önitató szolgálja a csibék kényel­mét. A z idei építkezésekre az önálló székház meg­teremtése teszi fel a bokré­tát Jobbágyiban. Erre a célra a falu központjában 80 ezer forintért vásárolt házat a termelőszövetkezet. A házhoz tartozó telken hatalmas be­tonmedence van, a régi tu­lajdonos strandot létesített itt, valaha külön gyermekmeden­cével s, ha a ház kellő át­formálása megtörténik, ta­nácsterem, három irodahelyi­ség, vendégszoba, szolgálati lakás, zöldség-gyümölcsbolt, kuglipálya lenne. Úgy terve­zik az építők, hogy au­gusztus 20-át, az Alkotmány és az új kenyér napját már itt ünnepli a közösség s en­művészetpártoló vidéki diák hazautazott. Aradi Nóra a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti Osztályának vezetője rövid bevezetőjében hangsúlyozta: általában az or­szág képzőművészeti élete fel­lendülőben van. Különösen igaz ez Nógrád megyére. Salgótar­ján mint ipari központ bősé­ges témát nyújt a szocialista realista ábrázoláshoz. Ezt bi­zonyítja, hogy tavaly nyáron a főiskolai hallgatók közül azok mutatták fel a legjobb eredményt, akik Nógrádban ütötték fel tanyájukat. Talán ez az oka annak, hogy egyre nek érdekében a szövetkezet kő, sóder és homokbányájá­ban szakadatlanul folyik a termelés1, üzemben vannak a szállító eszközök, szorgosko­dik az építő-brigád. Az épít­kezésből a KISZ fiatalok is részt kértek s 500 óra társa­dalmi munkát ajánlottak fel. — Az idei gazdasági jellegű építkezésekkel, — mondja az elnök, — a termelőszövetke­zet férőhely problémája egy időre megoldottnak mondha­tó. Kell még a jövőben egy 250 férőhelyes süldöszállás és egy újabb 3 ezer férős csibenevelő, mivel baromfival a jövőben nagyobb arány­ban kívánunk foglalkozni. Ha a lovakat már átkötöttük az új istállóba, legalább két esztendőre a tehenészet fé­rőhelye is biztosítva lesz. gépesített TERMELŐSZÖVETKEZET Hasonló a helyzet a jobbá­gyi Uj Otthonban a gépesítés terén is. — Gépesítésünk, — közli,— már az idén teljes befejezés felé tart. Van teherszállító gépkocsink, munkagépekkel ellátott Szuper Zetorunk, RS 09-es eszközhordozónk munkagépekkel, tehát a gé­pesítés foka a területhez vi­szonyítva igen jó, a gépállo­mást csak kombájnaratásra, cséplésre, ősszel silózásra és egész csekély mélyszántásra vesszük igénybe. A gépesí­tésnél történő saját erejű beruházási tervet az elmúlt esztendőben több, mint 200 százalékra teljesítettük, most sem vallunk szégyent a terv teljesítésével. A gondos és idejében vég­zett növényápolás eredménye­ként a terméskilátások igen biztatóak az idén s az állat- állomány gyarapodása is a szövetkezet erősödését mutat­ja. Az év végére tervezett 40 tehénnel szemben már 43 darabbal rendelkezik a gaz­daság, az egy tehénre jutó 2600 literes termelési terv nő a Nógrádot felfedező és ott szocialista módon alkotó művészek száma. Ezeknek kí­ván Aradi elvtársnő sok si­kert munkájukhoz. Maga a kiállítási terem minden dicséretet megérde­mel. A városi tanács gyönyö­rűen rendbehozatta — ízléses. Ilyen teremben élvezet mű­veket kiállítani. Nem is csoda, hogy a művészek már egy újabb tárlat megrendezését latolgatják — ősszel a nóg­rádi szénmedence fennállásá­nak 100. évfordulója alkal­mából — a bányászat jegyé­ben. biztosítottnak látszik sőt túl­teljesíthető, mert 5 jószágnál minőségi cserét hajtanak vég­re. A termelőszövetkezet ser­téstenyészetében már ebben az évben megkezdődik a korn- valdról a fehér hússertésre való áttérés. Ehhez a TEGI- tol kap 20 anyasüldőt a gaz­daság, így a régi anyákból 10 selejtezésre és terven felüli hizlalásra kerül. Az idei 150 darab szerződésre hizlalandó sertésből eddig 47 darab ke­rült leadásra s a vállalás to­vábbi teljesítése sem jelent nehézséget. az aruértékesitési TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Igen nagy gondot for­dít a termelőszövetkezet a baromfitenyésztés törzsállo­mányának kialakítására. A jelenlegi 150 darab tyúk he­lyett év végén már ezer da­rabot akarnak számolni a telepen, nemrég vett át a tsz ezer előnevelt tenyészjércét; felnevel a nyáron 4 ezer na­poscsibét, 2 ezer naposka­csát s karácsony, újév táján újabb 2 ezer rántanivaló csi­bével akar piacra menni. A jobbágyi Uj Otthon 100 katasztrális hold redukált szántóra előirányzott áruérté­kesítési terve 62 forint. |J ogy a gazdaság alap- *• jai erősek, mutatja az, hogy ebben az esztendő­ben fillérek híjján 40 fo­rint a munkaegység tervezett értéke, amiből 15 forintot előlegként kapnak havonta a gazdák. A megélhetési lehető­ség biztonságát jelzi, hogy az utóbbi időben örvendetes és egészséges fiatalodási folya­mat indult a tsz-ben. A leg­közelebbi közgyűlés határoz például Pápai Zsuzsanna, Heling Katalin, Macák Mar­git, Sebők András, Sebők László, Macák András, Pádár Piroska, Lángi Ilona és Cson­tos Erzsébet 17—18 éves fia­talok felvételi kérelméről, akik úgy érzik már, hogy a közös gazdaságban, a falu életében megtalálják életük anyagi és kulturális igé­nyeit. Barna Tibor Nemrégiben művelő­dési szakemberek or­szágos tapasztalatcsere értekezletük alkalmából látogatást tettek a Ko­márom megyei Tát köz­ség nagyszerű eredmé­nyeket elérő termelő- szövetkeztében. E láto­gatáson megyénkből Balcza Lajos vett részt. Röviden így summázta a termelőszövetkezetben tapasztaltakat: Csengenek a hatá­rozott szavak a Ko­márom megyei Tát község tsz-elnökének szájából: a .jo mun­kához elsősorban szükséges a jó ve­zetés és a tagok jó munkaszelleme. Az istállóban göm- bölyded hasú tehe­neket látnak az or­szágos tanácskozáson részt vett népműve­lők. Tejhozam: 14— 15 liter, de az egyik kis tőgyű tehén fe­lett levő tábla 22 li­tert mutat. — Nem a tőgy nagysága a fontos, — mondja a tehe­nész. És az agro­nómus tovább vezet bennünket. A tsz elnöke bol­dog megelégedéssel Tanulságos látogatás néz: ez az o mun­kájának is a gyümöl­cse. — A sertésállo­mányt is növeljük még ... Azt kérdi, hogy elégséges lesz-e a kukorica? Hát, úgy terveztük. De kell a sertésnek más is... Az ellenforrada­lom után a párt ál­lított ide. mert a tsz-ből semmi sem maradt. Akkor mind­össze 17-en kezdtük. — Mennyit fizet a munkaegység? Míg hozzánk nem csatol­ták a környező ter­melőszövetkezete­ket, elértük a 64 fo­rintos átlagot is. Most 47 forint a tervezett részesedés. De ismét el akar­juk érni az előző szintet. Tudatosan csengnek ezek az op­timista szavak. Elment, mert vár­ták a többiek. — Jó nekünk ez ... Meg vagyunk mi elé­gedve ... Májusban 20 forint volt az elő­leg. Ha jól dolgo­zunk, meg az idő is úgy akarja, a zár­számadáskor 50 fo­rintra is felugorhat a munkaegység ér­téke. — A háztáji? — Az is jó. Reggel meg este dolgozunk Otthon, mert reggel 7 órától este 6 óráig a tsz-ben vagyunk — mondta a seré­nyen dolgozó három asszony egyike. A volt kertész mo­solyog: Többet ke­resek én itt, mint az­előtt bármikor. Duzzadó salátákat, óriási retkeket lá­tunk, s hihetetlen­nek tűnik, hiszen a tarjáni üzletekben és a piacon nem lát­ható ilyen. Az em­berek mosolyognak elképedt arcunkon. •. És megkezdődik a beszélgetés a községi pártszervezet helyi­ségében. Míg ezen a területen — ' mondja az elnök — elértük holdanként a 19 má­zsás búzatermést, ad­dig az újonnan hoz­zánk csatolt terüle­teken alig haladta meg a termésátlag a 9 mázsát. Itt már volt 21 mázsás át­lagunk is. Kukoricá­ból 14 mázsán felül termelünk holdan­ként ... De a mi te­rületünk szintjét el­érjük majd összes­ségében is ... Per­sze, van még sok problémánk, de ... — Az eredmények általában az orszá­gos nívó felett álla­nak, majdnem min­den terményből — egészíti ki az elnök ismertetését Fehér Gyula elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium Propa­ganda Osztályának osztályvezetője. Mi meglepetten hallga­tunk, s megyénkre gondolunk. De jövő­re itt is gazdaságo­sabb lesz a tsz. — Itt szakképzett vezetők irányítanak. Azt termelünk, ami kell, s ami hasznos is a tsz-nek... ■ válaszol sok kérdés közül az egyikre az elnök. Szaktanács- adók vagyunk. Segí­tünk, hogy mások is boldogulhassanak. De várunk mi min­denkit. Aki nekünk segít, s olyanokat is, akiknek mi segít­hetünk. B. L. Jobbágyiban nem sírnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom