Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)
1961-06-21 / 49. szám
4 NOSRADI NSPÜJBA9 1961. június 21. A szép muzsika az ember fejlődésének szolgálatában A Zeneiskola egyévi munkájának mérlege • Nógrádi tájak HAJNAL AZ IPOLY MENTÉN Megnyílt képzőművészeink tavaszi tárlata A tanév vége egy év munkájának mérlegét jelenti a Salgótarjáni Zeneiskolában is. Most mi nem az osztály, meg iskola-átlag statisztikájának tükrében akarjuk ismertetni a zeneiskola növendékeinek és tanárainak múlt évi munkáját. Azt szeretnénk bemutatni, mit tett ez az iskola, a növendékek iskola közössége a város dolgozói komoly zene iránti érdeklődésének felkeltéséért, a szervezett hangversenyélet megteremtéséért. Salgótarjánban eddig nem volt szervezett hangversenyélet. Két évvel ezelőtt indult meg az első bérletsorozat. Ennek elsődleges célja az volt, hogy bizonyos bázis-közönséget neveljenek, akik egyre inkább érdeklődnek a komoly zene iránt. Az első esztendőben 250, az idén már 280 bérlettulajdonos gyönyörködi végig az iskola hangverseny rendezéseit. Szépen nő az alkalmi látogatók, zenerajongók tábora is. Ezt elősegíti a jó műsor- politika, az, hogy a hangversenyek műsorát úgy állították össze, . hogy bizonyos zenetörténeti képet is kapjanak a különböző korok zeneszerzőinek életéről és munkásságáról a résztvevők. Azt igyekeznek elérni, hogy a zenerajongó egyszerre halljon a zeneszerzőről és a szerző muzsikájából is. Összekötő szöveggel tarkítják ezeket a bérleti hangversenyeket, hogy megértessék a muzsikát, mondanivalóját, szépségét. A művészeket is úgy válogatták össze, hogy azok előadása nívós is legyen. Ez a sokirányú törekvés járul hozzá, hogy a város első, helyi erőből szervezett zenekari hangversenye az egyik legnívósabb rendezvények közé tartozik. Kizárólag zeneiskolai növendékek és tanárok adták ezt a hangversenyt, és ennek sikerében benne van a zeneiskola egyéves munkájának eredménye is. Az emberek zenei érdeklődésének felkeltése, a komoly, szép, színvonalas muzsika megszerettetése érdekében másirányú törekvés is mutatkozott a zeneiskola múlt évi munkájában. Megszerveztek egy zenetörténeti előadás- sorozatot: Korok zenéje címmel, a TIT-tel közösen. A tíz előadásból álló bérletsorozat a különböző korokból az ókor, pré-klasszikus, klasszikus és a mai kor zenéjéig bemutatja a muzsika fejlődését. Sajnálatos módon eziránt kevés az érdeklődés, a hallgatók zöme a zeneiskolák növendéke, kívülálló mindössze négy-öt ember. TTa megnézzük, hogy mi az oka annak, hogy a város dolgozói körében még meglehetősen kicsi az érdeklődés és igény a komoly muzsika iránt, akkor azt tapasztaljuk, hogy hiányzik a városból a zenei légkör. Nincs igazi otthona a Zeneiskolának és a muzsikának még a gyerekek között sem. Másutt zenészek képei, feliratok, hangversenyplakátok, újságok díszítik a Zeneiskola falait, itt a szűk, kicsi iskolában nincs erre lehetőség. Nagyobb energiát kívánnának a hangverseny szervezések is. Elmélyült munkát eredményezne az iskolai tanításban, ha nem négy-öt helyen, szétszórtan, hanem egyetlen épületben taníthatnák a növendékeket. Ezzel kapcsolatban egyébként történtek kezdeményezések, az elképzelések szerint rövid időn belül megoldódik a zeneiskola problémája. Az emberek zenei neveléséért sok elképzelés, tervezés születik itt az iskolában. Az előző évhez hasonlóan a következő esztendőben is szerveznek hangversenyeket. Csakhogy most már szeretnék ezt kiterjeszteni az egész városra, hogy a növendékek szülein kívül egyre többen vegyenek részt a hangversenyeken, a zenéhez még nem értő, de zene iránt érdeklődő dolgozók is. Ennek érdekében persze tovább kell javítani az iskola tanárainak kapcsolatát a közönséggel. Meg kell ismerkedniök a közönséggel, formálni ízlésüket, de figyelembe venni érdeklődésüket is. A közönséggel való személyes kapcsolat növelné minden bizonnyal a zenei érdeklődést is. Nagyszerű elgondolása a zeneiskolának a művészmunkás és művész-paraszt találkozó terve is. Vannak olyan elképzelések, hogy a néhány jóképességű tanár a szakszervezet segítségével vidékre járna ismerkedni, ott kinn, a munkahelyen a közönséggel. Azon túlmenően, hogy a tsz-parasztság munkáját közelebbről is megismernék, az is jelentőssé teszi ezt az elképzelést, hogy így a muzsikával is meg tudnák ismertetni a falusi közönséget Egyelőre olyan művekkel szeretnének falun szerepelni, ami a zenéhez nem értő emberrel is meg tudja szerettetni a muzsikát. Helyes lenne, hogyha a termelőszövetkezeti parasztokat baráti találkozóra behoznák a zeneiskolába is. Hogy ne csak a művészek ismerkedjenek a falusi emberek munkájával, hanem a szövetkezeti parasztok is lássák hogyan és menynyit küzdenek az emberek zenei kultúrájának emeléséért a zeneiskola tanárai. TVem kell hogy elkeserítse 1' a művészeket az, hogy ma még bizony sajnos nincs meg az emberekben az igény az ilyen találkozók iránt. Meghívást ilyen jellegű szereplésre még soha nem kaptak. Menjenek először ők maguk ki az üzemekbe és a termelő- szövetkezetekbe. Az ilyen áldozat előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Hiszen a Zeneiskola fennállásának páréves tapasztalata is azt bizonyítja: az igazi komoly muzsika szinte átformálja, megváltoztatja az embert. A zenerajongók mindig másabb emberekké válnak, kifinomultabb lelkűekké. A zenét tanuló ifjúság példája is elevenen bizonyítja ennek igazságát, kulturáltabban játszanak, szórakoznak a zenével ismerkedő gyerekek. Lelki világukat, jellemüket tudja hasznos irányban átformálni a komoly muzsika. És igen ritkán van rossz tanulmányi eredménye a zenét tanuló gyermeknek, tehát elmélyült munkára is serkent a szép zene. Tlyen vonatkozásban pró1 háltuk bemutatni a Zeneiskola tanárainak, élükön a kiváló művész, tanár-igazgató — Virág László — elmúlt évi munkáját és fáradozását. Statisztika nélkül is láthatjuk, jó úton halad az emberek zenei nevelésének, a muzsika erejével való átformálásának ügye Ujlaky A mióta Fenyő Sándor, " agronómus, a jobbágyi Uj Otthon Termelőszövetkezet elnöke lett, nagyot változott az élet a közös gazdaságban. A szövetkezetben, — amely 1950-ben 160 holdon néhány emberrel alakult s ma 1160 holdat bír, 183 tagot számlál, — az új elnök keze alatt valahogy megnőtt a tennivágyás az emberekben. A határ mindenfelé kifogástalan, a növényápolásban még akadékoskodva sem lehetne hibát találni s, ha jól körülnézünk, akad itt sok új látnivaló is a tél óta. A kertész brigád területén, ami az újat jelenti, az a 120 Salgótarján képzőművészetet kedvelő lakossága megszokta, hogy megyénk képzőművészei évente két kiállításon mutatják be alkotásukat. Az idei tárlat szép sikert ért el és érdeklődéssel néztünk a tavaszi kiállítás elé. Eljött a tavasz, vártuk a tárlatot, de az egyre késett, s a látogatók lassan beletörődtek abba, hogy az idén csak egy bemutató lesz. Végül megszületett a képkiállítás, június 18-án délelőtt sor került megnyitására. És az időpont megválasztása már nem volt helyes. Az iskolaév végétért, sok négyzetméteres hajtató ház, amely kazánfűtés segítségével 40 hold számára termeli a szükséges palántákat. 40 holdon folytat öntözéses kertészetet a tsz a nagyüzemi gazdálkodás korszerű formái között, árasztásos és esőztető berendezéssel s jövőre már az alagcsöves öntözés lehetőségei is rendelkezésre állanak. üj Állati férőhelyek Ezen a tavaszon épített és népesített be a termelőszövetkezet egy 120 férőhelyes sertéshizlaldát, 30 ló számára egy régi épületet saját erőből istállóvá alakított, most készül az 50 férőhelyes, sza- badtartásos növendékmarha istálló, folyik a juhhodály té- liesítése s a napokban kezdte meg működését erre a célra berendezett helyiségben a juhtej feldolgozó üzem, amely sajt és gomolya termelésével biztosít jelentős bevételt. A termelőszövetkezetiek legnagyobb büszkesége a nemrég elkészült csibenevelő ház. Háromezer aprójószág növekedhet itt a parabola- tükrös melegítő berendezés alatt, valóságos kis „étteremben”, ahol önetető, önitató szolgálja a csibék kényelmét. A z idei építkezésekre az önálló székház megteremtése teszi fel a bokrétát Jobbágyiban. Erre a célra a falu központjában 80 ezer forintért vásárolt házat a termelőszövetkezet. A házhoz tartozó telken hatalmas betonmedence van, a régi tulajdonos strandot létesített itt, valaha külön gyermekmedencével s, ha a ház kellő átformálása megtörténik, tanácsterem, három irodahelyiség, vendégszoba, szolgálati lakás, zöldség-gyümölcsbolt, kuglipálya lenne. Úgy tervezik az építők, hogy augusztus 20-át, az Alkotmány és az új kenyér napját már itt ünnepli a közösség s enművészetpártoló vidéki diák hazautazott. Aradi Nóra a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti Osztályának vezetője rövid bevezetőjében hangsúlyozta: általában az ország képzőművészeti élete fellendülőben van. Különösen igaz ez Nógrád megyére. Salgótarján mint ipari központ bőséges témát nyújt a szocialista realista ábrázoláshoz. Ezt bizonyítja, hogy tavaly nyáron a főiskolai hallgatók közül azok mutatták fel a legjobb eredményt, akik Nógrádban ütötték fel tanyájukat. Talán ez az oka annak, hogy egyre nek érdekében a szövetkezet kő, sóder és homokbányájában szakadatlanul folyik a termelés1, üzemben vannak a szállító eszközök, szorgoskodik az építő-brigád. Az építkezésből a KISZ fiatalok is részt kértek s 500 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. — Az idei gazdasági jellegű építkezésekkel, — mondja az elnök, — a termelőszövetkezet férőhely problémája egy időre megoldottnak mondható. Kell még a jövőben egy 250 férőhelyes süldöszállás és egy újabb 3 ezer férős csibenevelő, mivel baromfival a jövőben nagyobb arányban kívánunk foglalkozni. Ha a lovakat már átkötöttük az új istállóba, legalább két esztendőre a tehenészet férőhelye is biztosítva lesz. gépesített TERMELŐSZÖVETKEZET Hasonló a helyzet a jobbágyi Uj Otthonban a gépesítés terén is. — Gépesítésünk, — közli,— már az idén teljes befejezés felé tart. Van teherszállító gépkocsink, munkagépekkel ellátott Szuper Zetorunk, RS 09-es eszközhordozónk munkagépekkel, tehát a gépesítés foka a területhez viszonyítva igen jó, a gépállomást csak kombájnaratásra, cséplésre, ősszel silózásra és egész csekély mélyszántásra vesszük igénybe. A gépesítésnél történő saját erejű beruházási tervet az elmúlt esztendőben több, mint 200 százalékra teljesítettük, most sem vallunk szégyent a terv teljesítésével. A gondos és idejében végzett növényápolás eredményeként a terméskilátások igen biztatóak az idén s az állat- állomány gyarapodása is a szövetkezet erősödését mutatja. Az év végére tervezett 40 tehénnel szemben már 43 darabbal rendelkezik a gazdaság, az egy tehénre jutó 2600 literes termelési terv nő a Nógrádot felfedező és ott szocialista módon alkotó művészek száma. Ezeknek kíván Aradi elvtársnő sok sikert munkájukhoz. Maga a kiállítási terem minden dicséretet megérdemel. A városi tanács gyönyörűen rendbehozatta — ízléses. Ilyen teremben élvezet műveket kiállítani. Nem is csoda, hogy a művészek már egy újabb tárlat megrendezését latolgatják — ősszel a nógrádi szénmedence fennállásának 100. évfordulója alkalmából — a bányászat jegyében. biztosítottnak látszik sőt túlteljesíthető, mert 5 jószágnál minőségi cserét hajtanak végre. A termelőszövetkezet sertéstenyészetében már ebben az évben megkezdődik a korn- valdról a fehér hússertésre való áttérés. Ehhez a TEGI- tol kap 20 anyasüldőt a gazdaság, így a régi anyákból 10 selejtezésre és terven felüli hizlalásra kerül. Az idei 150 darab szerződésre hizlalandó sertésből eddig 47 darab került leadásra s a vállalás további teljesítése sem jelent nehézséget. az aruértékesitési TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Igen nagy gondot fordít a termelőszövetkezet a baromfitenyésztés törzsállományának kialakítására. A jelenlegi 150 darab tyúk helyett év végén már ezer darabot akarnak számolni a telepen, nemrég vett át a tsz ezer előnevelt tenyészjércét; felnevel a nyáron 4 ezer naposcsibét, 2 ezer naposkacsát s karácsony, újév táján újabb 2 ezer rántanivaló csibével akar piacra menni. A jobbágyi Uj Otthon 100 katasztrális hold redukált szántóra előirányzott áruértékesítési terve 62 forint. |J ogy a gazdaság alap- *• jai erősek, mutatja az, hogy ebben az esztendőben fillérek híjján 40 forint a munkaegység tervezett értéke, amiből 15 forintot előlegként kapnak havonta a gazdák. A megélhetési lehetőség biztonságát jelzi, hogy az utóbbi időben örvendetes és egészséges fiatalodási folyamat indult a tsz-ben. A legközelebbi közgyűlés határoz például Pápai Zsuzsanna, Heling Katalin, Macák Margit, Sebők András, Sebők László, Macák András, Pádár Piroska, Lángi Ilona és Csontos Erzsébet 17—18 éves fiatalok felvételi kérelméről, akik úgy érzik már, hogy a közös gazdaságban, a falu életében megtalálják életük anyagi és kulturális igényeit. Barna Tibor Nemrégiben művelődési szakemberek országos tapasztalatcsere értekezletük alkalmából látogatást tettek a Komárom megyei Tát község nagyszerű eredményeket elérő termelő- szövetkeztében. E látogatáson megyénkből Balcza Lajos vett részt. Röviden így summázta a termelőszövetkezetben tapasztaltakat: Csengenek a határozott szavak a Komárom megyei Tát község tsz-elnökének szájából: a .jo munkához elsősorban szükséges a jó vezetés és a tagok jó munkaszelleme. Az istállóban göm- bölyded hasú teheneket látnak az országos tanácskozáson részt vett népművelők. Tejhozam: 14— 15 liter, de az egyik kis tőgyű tehén felett levő tábla 22 litert mutat. — Nem a tőgy nagysága a fontos, — mondja a tehenész. És az agronómus tovább vezet bennünket. A tsz elnöke boldog megelégedéssel Tanulságos látogatás néz: ez az o munkájának is a gyümölcse. — A sertésállományt is növeljük még ... Azt kérdi, hogy elégséges lesz-e a kukorica? Hát, úgy terveztük. De kell a sertésnek más is... Az ellenforradalom után a párt állított ide. mert a tsz-ből semmi sem maradt. Akkor mindössze 17-en kezdtük. — Mennyit fizet a munkaegység? Míg hozzánk nem csatolták a környező termelőszövetkezeteket, elértük a 64 forintos átlagot is. Most 47 forint a tervezett részesedés. De ismét el akarjuk érni az előző szintet. Tudatosan csengnek ezek az optimista szavak. Elment, mert várták a többiek. — Jó nekünk ez ... Meg vagyunk mi elégedve ... Májusban 20 forint volt az előleg. Ha jól dolgozunk, meg az idő is úgy akarja, a zárszámadáskor 50 forintra is felugorhat a munkaegység értéke. — A háztáji? — Az is jó. Reggel meg este dolgozunk Otthon, mert reggel 7 órától este 6 óráig a tsz-ben vagyunk — mondta a serényen dolgozó három asszony egyike. A volt kertész mosolyog: Többet keresek én itt, mint azelőtt bármikor. Duzzadó salátákat, óriási retkeket látunk, s hihetetlennek tűnik, hiszen a tarjáni üzletekben és a piacon nem látható ilyen. Az emberek mosolyognak elképedt arcunkon. •. És megkezdődik a beszélgetés a községi pártszervezet helyiségében. Míg ezen a területen — ' mondja az elnök — elértük holdanként a 19 mázsás búzatermést, addig az újonnan hozzánk csatolt területeken alig haladta meg a termésátlag a 9 mázsát. Itt már volt 21 mázsás átlagunk is. Kukoricából 14 mázsán felül termelünk holdanként ... De a mi területünk szintjét elérjük majd összességében is ... Persze, van még sok problémánk, de ... — Az eredmények általában az országos nívó felett állanak, majdnem minden terményből — egészíti ki az elnök ismertetését Fehér Gyula elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium Propaganda Osztályának osztályvezetője. Mi meglepetten hallgatunk, s megyénkre gondolunk. De jövőre itt is gazdaságosabb lesz a tsz. — Itt szakképzett vezetők irányítanak. Azt termelünk, ami kell, s ami hasznos is a tsz-nek... ■ válaszol sok kérdés közül az egyikre az elnök. Szaktanács- adók vagyunk. Segítünk, hogy mások is boldogulhassanak. De várunk mi mindenkit. Aki nekünk segít, s olyanokat is, akiknek mi segíthetünk. B. L. Jobbágyiban nem sírnak