Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)

1961-06-10 / 46. szám

6 ■0OSASI MEFOJSAS 1961. június 10. Felhőszakadással köszöntött be Medárd Házak, országutak, gabonavetések a szennyes árban Az a régi szólásmondás, hogy a sok a jóból is meg­árt, ebben az esztendőben ‘gazságként jelentkezik az időjárásban. Megyeszerte he­tek óta szeszélyes a termé­szet, s az egyébként oly ér­tékes tavaszi esőzés a mos­tani szertelenségével különö­sen június eleje óta lett kár­tékonnyá. A záporzuhatagok, felhősza­kadások romboló hatása most legutóbb a kedd déli és dél­utáni órákban dühöngött szá­mos helyen a megyében, s jelentékeny károkat okozott a gazdaságoknak. Vízalatti országút A terhes esőfellegek a ba­lassagyarmati járás felett kedden már a kora délelőtti órákban fenyegetően gyüle­kezni kezdtek. Délelőtt 11 óra tájon aztán hatalmas égi- háború közepette megindult a felhőszakadás, s a nedves­ségtől telített föld számos he­lyen képtelen volt magába fogadni a rázúduló vízözön! Balassagyarmaton az utcák kanális aknái több, mint egy órán át valósággal habzsolták a tajtékosan száguldó vízere­ket, a Dej tár felé vezető út az állomás előtti szakaszon 30 centiméteres ár alá került, vízben álltak a közeli házak, porták, kazlak, kapás terüle­tek. Drégelypalánk táján az Ipoly szintje is lényegesen emelkedett és érthető volt az aggodalom a folyómenti szö­vetkezetekben azért is, mert az esetleges áradás a széna­termés pusztulásával fenyeget. Az utak mentén villám­sújtott telefonpóznák, szakadt huzalok jelezték a pusztító erő vonulását, több község­gel megszakadt a távbeszélő összeköttetés. Halló, Nagylóc, Pásztó, Tarján, Szécsény Az ítéletidő délután két óra tájban valamennyire csil­lapodni látszott, de kevéssel később az égen már új vihar előkészületei mutatkoztak. Há­rom óra után a felhőszaka­dás a szécsényi járás közsé­geit fogta valóságos ostrom alá. A napnak ebben az idő­szakában a legszorongatot- tabb helyzetbe a nagylóciak kerültek. Számos pincét, la­kást derékmagasságban árasz­tott el a víz, a határ mély­fekvésű részein a kalászosok, a növényzet félig vízben áll­tak. A község telefonössze­köttetése a 8 kilométerre levő járási székhellyel megszakadt, a segítségkérést csak hatal­mas kerülővel, Pásztón, Sal­gótarjánon keresztül sikerült Szécsényig juttatni. A Nagylócról áramló víz délután fél 5 tájon Szécsény alacsony határrészéig hatolt előre, s útjában súlyos káro­kat mért a földekre. A harangok zúgnak a köz­ségben)' figyelmeztetni min­denkit a védekezésre, s a híd környékét önkéntes csa­patok lepik el ásókkal, ka­pákkal. \ Litke is jelentkezik Még tart a vihar, amikor Litke jelentkezik a telefon- vonalban. A termelőszövetke­zet 9 holdas uborka ültetvé­nyét elvitte az ár, pedig úgy gondolták, hogy ebben az év­ben védett helyet biztosítot­tak a kertészetnek. Egy sza- badszállásos istálló teteje is beszakadt. Estére jár az idő, mire a községbe érünk. A szövet­kezet vezetői a székház előtt komoly arccal tánácskoznak. Nagy a kár kétségtelen, azért nincs még ok a csüggedésre. Az elpusztult uborka helyébe újat kell telepíteni, ez a ha­tározat. Csak most már az Ipoly ne tegyen pusztítást... Végig a folyómenti falvak­ban az az általános kívána­lom formálódik a leszálló es­ten az emberekben: szabá­lyozzuk mielőbb ezt a rakon­cátlan folyót, amely száza dokon át egyszerre áldása é átka tudott lenni ennek a tájnak mindig, ha nagy eső­zések köszöntöttek be. Most pedig olyan zivatar volt Lit- kén, amilyenre még a leg­öregebbek sem emlékeznek vissza. Egyetlen óra alatt 61 millimétemyi hullott a ha­tárra, évi csapadékmennyi­ségünknek több, mint 10 szá­zaléka. Zablát kell hát rakni mi­előbb az Ipolyra a nyugodt, biztonságos termelés érdeké­ben. Ezt a kívánságot anyagi hozzájárulásukkal is készek támogatni az érdekelt közsé­gek. Nagy bátony ban a hírlapkéz­besítő özv. Varga Istvánné. Szorgalmas munkáját di­cséri, hogy az elmúlt két hó­napban a Népszabadság szá­mára 25, a Nógrádi Népúj­ság számára közel 120 előfi­zetőt gyűjtött. Vasárnapi lejtörő-ü Vízszintes: 13. Megtoldja va­jon? 14. Hitelesíti az okmányt. 15. Vissza: indulatszó. 17. Zöld né­metül. 18. Bőségesen szóró. 19. Kicsinyítő képző. 20. UMF. 21. I-vel a végén: kártyajáték. 22. SOO. 23. Vendek fele. 24. Vissza: ilyen a jó kés. 27. Megtörtént eset. 28. Az egyik világtáj. 29. Csendben (folyt. függ. 26.). 30. Kétfelé. 31. Európai város. 34. Állat — németül. 35. Ápol (folyt, függ. 32.). 36. Árut állít elő (folyt, függ. 33.). 37. Mese. 42. Rohanj! 45. Női becenév. 46. Célt tűz maga elé (folyt. függ. 41.). 47. Nem fél. 48. Dühös németül — ki­ejtve. 51. Fadarab. ‘ 52. Visszaírá! 53. Élca. 55. Telefon — röv. 57. Etelt ízesít. 58. JE. 59. Fa-fajta. 60. Vissza: európai államférfi. 62. Hírhedt szervezet volt. 63. Gyer­mekjátékszer. 64. Női név. Függőleges: % Német személyes névmás. 3. Ételt őröl. 4. Emelő­gép. 5. Pihenőhely. 6. Alul. 7. Távolkeleti állam. 8. Ravasz. 9. Hírhedt katonai szervezet. 10. YIÖ. 11. Visszaró! 16. Történelmi név. 19. Mázolta. 20/a. Falazni m. hang­zói. 23. Elhibázza. 25. ÉAF. 27. Mű- veltető ige. 38. Köszönés. 39. Női becenév. 40. Mezőgazdasági esz­köz. 42. Növények. 43. Utón van. 44. ö következik. 49. Magyar ál­lóvíz. 50. Alkoholfajta. 53. Hámoz. 54. Határállomás. 55. Szárnyasok testét fedi. 56. Szín. 59. Hinta része! 61. Tolni m. hangzói. 63. Meleg. 65. Azonos betűk. Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget! Mai rejtvényünk 4 hosszú sorá­ban egy-egy film címét rejtettük el. Ez küldendő be, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény június 14-ig. Múltheti keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése: Szovjetunió, Arab sivatag, Skandinávia, Olasz­ország. Könyvjutalmat nyertek: Nagy Mihályné Mohora, Tóth Károlyné Kisterenye, Újvári László Balas­sagyarmat. A könyveket postán küldjük el! KÍNÁBAN ÚJJÁÉLED A CSILLÄMKÖZET­FAEAGÄS MŰVÉSZETE Kínában újjáélesztették az ősi kínai kézművesség több­száz megnyilvánulási formá­jának egyikét a három ki­terjedésű csillámkőzet-fara- gását. A csiUámkőzet-faragás vagy 50 évvel ezelőtt feledés­be merült, holott a világon egyedülálló eljárás, amellyel szép és érdekes műtárgyak készíthetők. A csillámkőzet érdekes: sajátossága, hogy ezüstös fénye a nap su­garadnak hatására rubinvörös lesz, majd sárgásra és zöldes árnyalatúra vált át. A kőzet rendkívül könnyen hasad, megmunkálása igen nagy hozzáértést és ügyességet kí­ván. SZECSENYI TÖREKVÉS: Tanult fővel gazdálkodni Párttitkárok, tanácselnökök találkozója Pásztón Pásztón szerdán megbeszé­lésre jöttek össze a járás párt­titkárai és tanácselnökei. A községi vezetők meg­vitatták az 1961—62 oktatási évvel kapcsolatos feladatokat, meghatározták a tennivaló­kat, különös fontossággal emelték ki a termelőszövet­kezeti tagok politikai, szak­mai továbbképzését. Majd a járás tanácselnökei külön megvitatták a termelő- szövetkezetek további meg­szilárdításával kapcsolatos fel­adatokat, meghatározták a tennivalókat és vitatták a köz­ségfejlesztés időszerű problé­máit is. Gyűjtik a csecsemőhalandóság 1960. évi adatait A megye egészségügyi dol­gozói hosszas előkészületek után megkezdték a csecsemő- halandóság megyei alakulásá­nak vizsgálatát. A megyei védőnői, körzeti orvosai, a szülészorvosok, va lamint a párt, tanács és tár­sadalmi szervek képviselői lel­kiismeretes, sokoldalú mun­kában vizsgálták felül a cse­csemőhalandóság 1960. évi adatait. A sokoldalú vizsgálat ered­ményeiről rövidesen nagysza­bású, egészségügyi dolgozók részére rendezett gyűlésen szá­molnak majd be. APRÓHIRDETÉSEK Borsosberényi Állami Gazdaság felvételre keres 1 vizsgázott sza­kácsot, aki hentesmunkát is el­végzi. Munkásszállást biztosítunk. Fizetés megegyezés szerint. (274) Eladó 3x2 szobás ház, két szoba összkomfort beköltözhetőséggel Salgótarjánban. Felvilágosítás a helyszínen, Salgó út 21. Megte­kinthető minden nap este 6 órá­tól, vasárnap egész nap. (280) Angol-német nyelvoktatást vál­lalok Salgótarjánban. Cím: a hir­detőnél. (281) Pótmama szolgálat Napjainkban nincs már ulyan család, ahol kielégítő lenne a rádió nyújtotta szó­rakozás. Televízió nézésre vá­gyakozik a család, és elvben ki is elégíthetik ezt az igé­nyüket, mert van minden vállalatnak, szervnek, intéz­ménynek majd minden kul- túrháznak televíziója.' Ez el­viszi a legrejtettebb zugba is a budapesti színházat, a bécsi találkozót, bemutatja Gaga­rin népszerűségét és mindent, ami napjainkban szép és ér­dekes, ami a ma emberének életéhez hozzátartozik. Jó műsorral várják az em­bert a fülledt, félhomályos benti mozik éppúgy, mint a mellkast feszítő, jó levegőjű szabadtériek. Falura jár a színház és sorolhatnánk véges végig tovább a szórakozási lehetőségek sokféle formáját. Csakhogy a bökkenő ott van, nem egykönnyen tud elszakadni a szülő — ha a második műszakjával rend­ben végzett is — a gyerekek­től. Még egy gyereket is félő otthon hagyni, de nagyobb gond a kettő, három, négy gyerek szobába zárása. Még akkor is, ha késő esti a prog­ram és ágyba kerültek a kisebb-nagyobb csemeték. Az ilyen gondok enyhítésé­ről sokféle fórum tanácsko­zott már országszerte, hal­ványabb elképzelések megyén belül is születtek. Sok száz, sok ezer szülő gondján se­gítenének, ha több megye példájára nálunk is megvaló­sítanák a pótmama szolgála­tot. Budapesten már több­éves hagyománya van a tár­sadalmi összefogás e szép pél­dájának, idősebb nyugdíjas asszonyok, fiatal lányok véd­nökséget vállaltak felelőssé­güket érezve a szülők szóra­kozása, művelődése felett. Nem tudni miért, megyénk­ben e szép hagyománynak nem akadt még felkarolója. Pedig ha a Nőtanács a KISZ • lánytanáccsal és a Hazafias Népfronttal komolyan gondol­kodna ezen a problémán, si­kerülne megoldást találni itt, a mi megyénkben is. Ahogy falun eredménnyel működnek a társadalmi erővel létreho­zott termelőszövetkezeti gyer­mekmegőrző helyek, úgy nép­szerű és sikeres lenne a gyer­mekmegőrzés családi otthon­ban történő elvállalása is. És sok ezer szülő mehetne nyugodtan műveltségét, isme­reteit gyarapítani, sokkal ke­vesebb lenne az otthoni bal­eset és szerencsétlenség és szép, mély tartalmat nyerne a sok-sok független, egyedül­álló, szabad idővel bőven ren­delkező lány és idősebb asz- szony élete is. Még akkor is, ha ezért a felelősségteljes munkáért némi anyagi áldo­zatot hoznának az érintett szülők. U. M. I a szándékunkban már eddig is értünk el eredményeket. A szakkör tagjai közül Ledeczki Istvánná például növényter­mesztési munkacsapat vezető, Garamvölgyi Istvánná pedig a kertészetben tölt be meg­bízott munkakört. Hogy a szécsényi II. Rá­kóczi Tsz tagjai hallgatnak azokra, akik szorgalmas is­meretszerzéssel egyre ráter­mettebbekké, méltóbbakká válnak az irányításra, az a munkafegyelemben mérhető. — A munkafegyelem — vé­leményezi az elnök —, meg nyugtatóan jó. Ha akadna is néha eset, hogy bírságolnunk kellene, lelkiismereti kérdést csinálunk a dologból: — hát­ha a vezetésben volt a hiba. hisz a vezetőség is botlado­zik még, esetleg a végrehaj­tást nem szerveztük elég ala­possággal. S hogy az irányításban mi­nél kevesebb „hibapont” le­gyen, arról így beszél: — Az elnök megengedheti, hogy egy kicsit „politizálgat- hasson” társaival. Néha az utcán sétálgatva, házakhoz ellátogatva, egészségről, ház­tájiról beszélgetünk, de fel­hívom a figyelmét szinte minden tagnak arra is, mi­lyen terveim vannak s nekik ebben milyen szerep jut. A helyes vezetésnek én a meg­győző, békességes módot tar­tom s úgy érzem, nem téve­dek, ha. azt mondom, hogy jó á kapcsolatom a társaim­mal és bizalommal vannak hozzám. Cümegi János, a szé- ^ csényi II. Rákóczi Tsz elnöke előhúzva a viseltes külsejű. fűzött iratcsomót, ilyenképpen magyaráz: — Ugye, nem baj az, hogy a terv elkopik? ... Sokat van használatban . . . S kis szünet után: — Nem tréfaként mondom: ahol új külsejű a terv, ott ál­talában baj van a szövetke­zettel. Nem forgatják ele­get. A kis prológus után feltá­rulnak a gazdasági terv olda­lai, hogy azok iránytűjével tájékozódhassunk, helyes úton tart-e ebben az eszten­dőben is a szécsényi termelő- szövetkezet? Tervek és tettek mérődnek egybe s az ered­mények helyes utat jelez­nek. A termelőszövetkezet évről évre kedvezőbb eredményei nem maguktól jöttek létre Szécsényben sem. Szívós és kitartó munka termését élve­zik azok, akik a közös gaz­daság részesének mondhatják magukat. Sok mindent kel­lett addig megtanulnia a gaz­daságnak itt is, amíg a jö­vedelmező nagyüzemi terme­lés lehetőségeivel élni tudtak. Sümegi János nem szégyelli, mosolyogva emlékezik vissza a kezdés idejére, amikor egy- egy szükséges, filléres kiadás­tól is fáztak, mert az 5—10 holdasokból csak papiroson lettek „nagygazdák”, gondol­kodásban maradtak a régi, kisparaszti látóhatárú embe­rek. Ettől a visszahúzó nehezék­től elsősorban a tsz vezetősé­gének kellett szabadulnia. Megértették, hogy a szemlé­let határait a nagygazdaság határáig tágítani csak tanu­lással, ismeretek szerzésével lehet, hát tanuláshoz láttak, hogy ne csak szeressék, de ismerjék is azt a munkát, amit a boldogulás érdekében végezni kell. Maga az elnök az elmúlt télen is szakisko­lán volt. a brigádvezetők tan­folyamokat hallgattak, voltak, akik traktorképző iskolát vé­geztek eredményesen s a szakmai színvonal növelése lassanként általános köteles­séggé fejlődött a Rákóczi Tsz-ben. A szakmai művelés terje­désének ma már több mód­ját is szorgalmazza a vezető­ség s mert mind több az okos szóra hallgatók száma, mind többen és mind tisztábban látják a szövetkezeti gazdál­kodásban rejlő kimeríthetet­len lehetőségeket. A saját és a brigádveze- tők továbbképzése mellett most például az a terve az elnöknek, hogy már ebben az esztendőben megte­remti a termelőszövetkezeten belül a mezőgazdasági tanuló- képzést s hogy ez sikerül­jön. nem sajnálja a fárad­ságot, sorra látogatni azokat a gazdatársakat, ahol tanuló­sorú fiatal van a családban. De tanulási lehetőséget ad a tsz azok számára is, akik kü­lönféle mesterségek iránt éreznek hajlamot. A gazda­ság kiegészítő üzemágai gé­pész-kovács, kőműves és bog­nár tanulókat szerződtetnek, mert a szövetkezet általános erősödésével lesz dolga majd bőven ezeknek a saját neve­lésű iparosoknak is. Ami a tagság szakmai is­mereteinek bővítésére legin­kább lehetőséget nyújt tavasz óta, arra méltán lehetnek büszkék. Az a 18 holdas par­cella, amelyen Takács Béla technikumi tanár vezetésével minisztérium által jóváha­gyott üzemi szakkör kísérle­tezik, a gazdaság jövendőjét kutatja. Valóságos kis fiók­gazdaság ez a nagy termelő- szövetkezeten belül s jelenleg mintegy húszán a próbálko­zások iránt leginkább kedvet érzőkből, fajta, tőszám és mű­trágya adagolási összehason­lításokat végeznek, vegyszeres gyomirtású kukoricatermesz­téssel kísérleteznek s önkölt­séget számítanak. A szakkör munkáját a szécsényi tangaz­daság is figyelemmel kíséri s amiben tud, hasznos segít­séget ad. A kis gazdaság kü­lön termelési tervet készített, a szakköri tagok a növény- ápolást munkaegységre vég­zik, a tervezés és értékelés azonban társadalmi munka. A szövetkezet vezetősége a kísérleti parcella várható tapasztalatait a II. Rákóczi Tsz gazdáinak ösz- szességével megismerteti s a későbbiekben az egész gazda­ság területén hasznosítja. Szó van arról, hogy júniusban a szakköri tagok kirándulásra mennek Kompoltra s ott gyü­mölcs- és homoki szőlőkísér­leteket tanulmányoznak, té­len pedig gyümölcstermelési szaktanfolyamot végeznek. — Az a célunk — mondja Sümegi elnök —, hogy gaz­datársainkat a közös eredmé­nyek érdekében minél gon­dolkodóbbá, szakmai ismere­tein keresztül minél kezde­ményezőbbé tegyük, távolabbi célunk pedig kiváló képzett­ségű élgárda nevelése. Ebben [úcsúzáskor abban álla­podtunk meg, hogy jó szövetkezetét csak okos em­berek szorgalma teremthet. Olyanoké, akik nemcsak sze­retnek, de tudnak is gazdál­kodni. A szécsényiek nemcsak gazdálkodni, de tanulni is szeretnek, — hogy minél töb bet tudjanak. Barna Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom