Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)

1961-06-07 / 45. szám

6 Bisam «penis 1961. június 7. Salgótarjánban megnyílt a Bizományi Áruház Vállalat új boltja Mindig jó érzés tölt el, ben­nünket, ha azt látjuk, hogy megyénkben, városunkban va­lami új épül, valami újat kapunk. Június hó elsején is örömmel vettük tudomásul, hogy elkészült, illetve meg­nyílt az új Bizományi Áru­ház bolt a Rákóczi út 3. szám alatt, Salgótarjánban. Bár az új bolt ajtaján jól olvasható tábla hirdette, hogy nyitás csak 11 órakor lesz, ennek ellenére már a kora reggeli órákban tömött sorok­ban álltak a bolt előtt a vá­sárlók. Örömmel nézegették a szép új kirakatokat, talál­gatták, milyen új árut ka­pott a bolt a megnyitásra. Elérkezett a 11 óra. Bárdy Miklós elvtárs, a Bizományi Áruház Vállalat igazgatója a meghívott vendégek előtt ün­nepélyesen átadta az új, szép áruházat a bolt dolgozóinak szocialista megőrzésre. Rámu­tatott arra, hogy népgazdaságunk nagy ál­dozatot hozott ezért a szépen újjáépített és újon­nan berendezett kereske­delmi egységért, ezért a bolt dolgozói tart­sák kedves kötelességüknek, hogy ezt az állapotot évekig megtartsák, és mindig ilyen rendezett, gondozott legyen a bolt mint ma. Falus elvtárs­nő, az áruház vezetője, meg- hatottan vette át az új üz­letet és ígéretet tett arra, hogy az áruház egész kollek­tívája igyekezik majd a szo­cialista megőrzésbe átvett boltot a jelenlegi nívón meg­tartani. Még alig hangzottak el az utolsó szavak, amikor az ut­cáról mintegy 300 vásárló tó­dult a boltba. Az első perc­ben be sem fértek. A nyitás utáni első órá­ban már közel 300 té­telt blokkolt le a pénz­tár. Alig tudtuk szemmel tartani, hogy melyik vevő mit vásá­rolt, pedig egy kis ízelítőt akarunk adni olvasóinknak. vették gyermekeik részére a klottot. Ennek a 140 széles, príma minőségű klott anyag­nak az ára 52 forint helyett csupán 38 forint. Percek alatt kelt el a ruhaállványon levő világoskék, drapp és sárga szí­nekben levő sottis bélésű mű­anyag sportkabát, kötött nyak­kal. Ára 259 forint. Férfi sport zakók és sport­ruhák 200—300 forinttal olcsóbb árakban kapha­tók, mint másutt. Bizony többször beszaladt a boltvezető a raktárba, hogy pótolja az állványokról elkelt férfiruhákat, női kosztümöket és ballonkabátokat. A vásárlók elégedettek a Bizományi Áruházzal Elvegyültünk a vásárlók kö­zött, és néhánnyal el is be­szélgettünk. Az egyik asszony, a Bizományi Aruház régi törzsvevője, már alig várta, hogy újra kinyisson a bolt, három gyermeke van, sok hol­mit vásárol itt a boltban maga és családja részére. Sokmindent itt vásárol és a használt ruhaneműket itt adja el. így aztán semmi sem vész kárba. Az Ingatlankezelő Vállalat egyik dolgozója, aki négy fiú édesanyja, * elmondja, hogy négy fiút öltöztetni nagy gond, különösen, ha az embernek még két unokája is van. De ő ügyesen oldja meg a be­vásárlásokat, mert itt vesz meg sok szükséges ruhát a Bizományi Áruházban. így aztán sokat takarít meg. ( ’ Kedves olvasóink, még meg kell említenünk, hogy több ezer, úgynevezett egyedi áru várja a vásárlóközönséget, eb­ben a Bizományi Áruházban. Láttunk például Rosenthal tá­lat, kézzel festett tányért. Nagyon tetszett a kék, ezüst szegélyes 4 csésze aljával, 120 forintos árban. Hamar elkelt a 850 fo­rintos DOXA óra, amely­nek új ára 1260 forint. Valaki stopper, órát vásárolt 283 forintért A női ruha osz­tályon 23 forinttól kapható blúz és 30 forinttól ruha. Láttunk még mosógépet, rá­diót, szép festményeket stb. Megtudtuk azt is, hogy az áruház nemcsak a közvetlen vásárlókkal, hanem a közii- letekkel is szívélyes jó kap­csolatot tart fenn. Szállít az összes állami szerveknek, termelőszö­vetkezeteknek, gépállomá­soknak, az állami gazda­ságoktól fogva a vendég­látóiparig, majdnem min­den közületi szervvel van a Bizományi Áruháznak a megyében kapcsolata. Vagy elad, vagy vesz vala­milyen árut tőlük. A bizonyos 2 százalék nyomában Az áruház nagy árukészlettel támogatja a megye lakosságát Milyen osztályok találhatók az új áruházban? Annyit mondhatunk, hogy gz új boltban az árufélesé­gek a következő csoportban vannak osztályozva: cipő, férfi-, női ruha, ágynemű, kötött áruk. Külön osztályon vannak az alkalmi és mé­teráruk. Körülnéztünk egy kicsit, néhány árat feljegyeztünk. Láttunk csinos gyermekszan­dálokat 34 forintért, drapp, pi­ros felnőtt balerinacipőt, lyu­kasztott bőrből 61 forintért. Szép volt a világosszürke női 155 forintos bőr sport­cipő. Nyáron célszerű vise­let a 196 forintos férfi­szandál. Az utóbbi új ára 260 forint. A bébiholmik között nagyon kedves darabokat láttunk. A színes, hosszú lábas-játszó, ti­pegő, különböző színes, min­tás anyagokból, csupán 22 fo­rint. Kislány piros kötény ruha, hímzett eperrel, 19 fo­rint. Sok fogyott ez első órákban a selyemfényű, cér- napuplin férfiingből, amely­nek forgalmi ára 220 forint, viszont itt csupán 154 forint. Nem is csoda, hogy volt olyan asszony, aki a férjének vásá­rolt egy ezüstszürke, egy vi­lágoskék és egy világos alma7 zöld puplin inget. Spicces ki­vágású, különböző színű, di­vatos háromnegyedes ujjú pu­lóverben is nagy forgalmat bonyolítottak le. Ennek ára 110 forint. Nagy sikert aratott a csinos, mintás 26 forintos krep kombiné is. A méter­árunál olyan tömeg volt, hogy egymás mögött 6—7 dupla sorban álltak. Sok fogyott az olcsó karton és flokon anyagból. A gon­dos szülők már most meg­Végezetül megkérdeztük a megyei tanács kereskedelmi osztályát, mi a véleménye az új boltról. Bácskai István elv­társ csodálkozva nézett ránk. „Ez a bolt nekünk nem új­ság és nem meglepetés” — mondotta. „A bolt gondolatá­nak születésénél ott voltunk, és anyagilag is segítettük a Bizományi Áruház vezetősé­gét, a felépítésnél. A bolt nagyon életképes, igen nagy szüksége van rá a megyé­nek”. Megtudtuk, hogy ez a megye nem tudna önellátó lenni árualapban, mert igen kevés a felvásárlási lehető­ség. Bácskai elvtárs arra kéri a Bizományi Áruház Vállalat vezetőségét, hogy minél na­gyobb árukészlettel támogassa a megyét. A bolt dolgozóiról azt hallottuk tőle, hogy jó kereskedelmi szellemmel, becsületesen végzik mun­kájukat, a boltra panasz nem érkezett. A megyei tanács mindenkor a legmesszebbmenő támogatá­sával biztosította az új boltot Közölte azt, is hogy az áru­alap felkutatásoknál szívesen segédkeznek, amint azt a múltban is tették, amikor kü­lönböző gyárlátogatásaik al­kalmával a leértékelt, vagy kiselejtezett áruféleségeket a Bizományi Áruházhoz irányí­tották. Felmerült még a megyei tanács kereskedelmi osztályán a kényes kérdés, hogy ebben a helyiségben nem tud áru­házunk bútort árusítani, mert nincs hely. A válasz az volt, hogy bútorra ugyan égetően szükség lenne, de egye­lőre a helyiség kérdés megoldatlan. Azt csak a belkereskedelmi tárca tudja megoldani az áru­házak részére fenntartott he­lyiség kontingens elosztásá­val. Ezek után megkérdeztük a Bizományi Áruház Vállalat vezetőségét, hogy mit igér az új boltnak árukészlet tekin­tetében. Bárdy Miklós elvtárs azzal búcsúzott tőlünk: „Tud­juk, hogy ennek a fejlődő bá­nyavárosnak nagy népgazda­sági súlya van. Mi a magunk részéről mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy az új boltot kellő mennyi­ségű áruval ellássuk. Reméljük, hogy minden ille­tékes szerv ségít nekünk ab­ban, hogy kellő raktártér­hez jussunk, mert anélkül bútoreladásra lehetőségünk nincs.” (x) Amikor már minden do­lognak végére jutottunk, a szövetkezet általános ügyeit illetően s egyetértettünk ab­ban is, hogy semmi kinccsel nem mérhető egy kiadós má­jusi eső, — asztal mellett el­rendezve az ember és ter­mészet kötelességeit — más menetét nyitottam meg a beszélgetésnek: — Van-e jó helye a két százaléknak? Annak a bizonyos két szá­zaléknak akartam a kérdés­sel nyomába szegődni, ame­lyet a termelőszövetkezeti szabályzat szerint szociális és kulturális alapként min­den esztendőben kötelezően biztosítani kell. — Nálunk — kapom a vá­laszt — zárszámadáskor 21 ezer forint jutott erre a cél­ra. — S hogyan használják ezt a pénzt? — Egyelőre még az egész összeg megvan. Szociális se­gélyt senki nem kért, kultu­rális célra nem költöttünk. — Vehetnének például tele­víziót ... — Azt vehetnénk ___ eset­le g ... ha össze tudnánk hozni a tagokat. — A könyvek is hasznosak. — Azokat, a szakmai ter­mészetűeket más helyről is kifizethetjük. — Kirándulni lehetne a pénzből. Utazni, külföldre küldeni jutalomból a legjob­ban dolgozókat. — Ősszel... esetleg ... Ak­kor talán lesz egy társas­kirándulásunk. A beszélgetés eredménye azt a gyanakodást ébresztette bennem, hogy a kérdéssel kapcsolatosan nem egyedül­álló helyzetről hallok Kistere- nyén, hogy termelőszövetke­zeteink a gazdasági jellegű problémák mellett még má­sodrendű kérdésnek tekintik a gazdaság kulturális igényei­nek a rendelkezésre álló alapból való támogatását, s maguk a szövetkezet gazdái pedig igen keveset tudnak a lehetőségekről. Sok helyen hangzik a pa­nasz: kevés a szórakozási le­hetősége az embereknek, a szövetkezetben nehezen fejlő­dik a közösségi szellem, a munkán kívüli társas talál­kozások legfeljebb ha egy báli mulatságig terjednek s különösen azokon a helyeken, ahol a kezdeményezőbb szel­lemű fiatalokban hiány van. A pásztói Béke Termelő- szövetkezetnek például a 2 százalékos szociális és kultú- rális alap céljára zárszáma­dáskor több mint 19 ezer fo­rintja jött egybe, de ennek május végéig még alig va­lamivel több, mint egyharma- dát használta fel, részben zárszámadási vacsorára, rész­ben szociális juttatásokra. Kulturális célra még nem ju­tott a pénzből. nyék. Egyes szövetkezetekben a televízió, lemezjátszó be­szerzésével megáll az em­berek tudománya, pedig a közösségi szellem jó erősítője például egy-egy társaskirán­dulás, közös színházlátogatás, színjátszó-, ének-, tánccsoport anyagi megalapozása, üzemi szakkör létesítése is. Vagy miért ne áldozhatnának szö­vetkezeteink komoly összeget községük művelődési otthoná­nak felvirágoztatására, miért ne lehetne a termelőszövetke­zeti községekben minden te­kintetben a termelőszövetke­zeté a művelődési otthon? Kisterenyén esztendők óta anyagi gondok miatt késik a művelődési otthon átalakítási munkájának befejezése. Hát nem kötelessége a termelő- szövetkezetnek is, hogy segít­sen a probléma megoldásá­ban? Bizony, van elrendezni való ezen a téren éppen elég a megyében, ha az országos eredményektől nem akarunk elmaradni, azonban az egyre fokozódó falusi kulturális igények megfelelő kielégítése mázsákban mérhető eredmé­nyekhez vezet. Csökken a fa­lusi fiatalok elvágyódása, vá­ros felé törekvése s nem egy helyen a viSszaszivárgás folyamata indult meg. A Nógrád megyei termelő­szövetkezeteknek is bátrabban kell élniük a továbbiakban a lehetőségekkel, a virágzó nagyüzemi mezőgazdaságo­kat csak világosan látó, mű­velt parasztsággal valósíthat­juk meg. A művelődés lehető­ségeit a két százalékos szo­ciális alappal részben maguk tartják kezükben a szövet­kezeti gazdák. Barna Tibor Tavaszi selyemvásár a salgótarjáni ÁLLAMI ÁRUHÁZ-ban. Nyakkendőselyem 57,— Ft, Nylon 126,— Ft, Kínai brokát 75,— Ft, Ripsz selyem 76,— Ft. SELYMET MINDEN ALKALOMRA (261) A balassagyarmati Palóc­föld Tsz-ben már kedvezőbb a kép. Itt a 30 ezer forintos alapból rendbehozta kultúr­termét, televíziót és székeket vásárol a helyiségbe a szö­vetkezet. A nógrádgárdonyi fiatalok szintén gondoskod­nak arról, hogy a kínálkozó forintok ne penészedjenek a szövetkezet „ládafiában” í jut az alapból szociális, kul turális és sportcélokra egy­aránt. Rendeltetés szerinti jó szolgálatot tesz az alap Szé- csényben is. Elsősorban fiatalok látják hasznát. A szövetkezeti KISZ-klub ebből, kapott többek között televí­ziót, sakk-, ping-pong-felsze- relést s a temetési, betegségi és szülési segélyekkel együtt a rendelkezésre álló 47 ezer forintból eddig 34 ezer forint talált megfelelő helyet. Igen figyelemre méltó a 2 százalék hasznosítása a hé- halmi Üj Élet Termelőszö­vetkezetben. Az 56 ezer fo­rint összegből három dolgo zót országos, két gazdát kül­földi jutalomútra küldött szövetkezet s különféle kul­turális eszközöket vásárolt. Az általános tapasztalat azon­ban mégis az, hogy az alap hasznosítása még azokon a helyeken sem egészen kielé­gítő és helyes, ahol már mu­tatkoznak bizonyos eredmé­A korszerű mezőgazdaság segítőtársa Az idei Budapesti Ipari Vásáron bemutatták a kő­olaj egyik igen fontos termékét, a bitument. A közönség láthatta a bemutatón a bitumen válto­zatos és széles felhasználási területét. Nagy sikerre számíthat, mert olcsó és felhasználása gazdaságos. A hidegaszfaltkeverék készen kapható. Járdák bur­kolatát, piacterek és bekötőutak burkolatát, jószág­szállások padozatát és kifutóit, gazdasági épületek és családi házak szigetelését minden szaktudás nél­kül, házilag is elkészíthetővé teszi. Szilárd és mégis rugalmas. Erős igénybevétele csak használ a bur­kolatnak, mert tömöröd’ik és aszfaltosodik. A talaj­víz ellen jól szigetel. A burkolat elkészítésének módja egyszerű, döngölt agyagalapon pár centiméter vastagságban elterítjük és kézihengerrel, vagy fa- döngölővel elsimítjuk. A bekötőutak teherbíróképes­ségét emeljük, ha a döngölt alapot 10 cm. vastag­ságban megszórjuk köforgáccsal és azután terítjük szét a bitumenes keveréket. Melegebb, mint a befonj vagy a tégla, éppen ezért kiválóan alkalmas a jószág­szállások padozatára. A bemutatón láthattuk még a bitufa néven megjelent bitumenes kockalapokat. Ennek al­kalmazása nagy jelentőséggel bír a szocialista mező- gazdaságban, mivel megoldja az alom kérdését, ugyanis meleg jószágfekvőhelyet biztosít. Baromfiólak és csibenevelők legjobb padozata. Saválló. Kiváló hő­szigetelő. A BITUFA kockalapokat döngölt föld­alapra, vékony homokrétegre helyezzük. A felületek hézagait UB 40 jelű meleg bitumennel öntjük ki. El­készítés után azonnal használható. Bitumenes gyártmányok iránti érdeklődésükkel for­duljanak az Aszfaltútépítő Vállalathoz, Budapest, VI., Lenin körút 96. Fővárosi Útépítő Vállalat, Budapest, Akácfa u. 15. Betonútépítő Vállalat, Budapest, Népköztársaság útja 9 és más hasonló vidéki vállalathoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom