Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)

1961-06-07 / 45. szám

2 NÓGRÁDI NÉPOJSAO 1961. június 7. A szövetkezet szilárdítása, a szövetkezeti gazdák nevelése a cél Kisbágyonban Két tagjelöltfelvételi kérel­met fogadott el Kisbágyon­ban a legutóbbi párttaggyű- lés. Jancsik Jánosnak és Szabó Lászlónak, a Petőfi Termelőszövetkezet két na­gyon lelkiismeretesen, na­gyon becsületesen dolgozó tagjának felvételi kérelmét. A kommunisták alaposan, megfontoltan bírálták el mindkettőjük ügyét, s így született meg a végleges ha­tározat. Jancsik János húsz eszten­dős fiatal, a KISZ neveltje. Több esztendeje dolgozik a Petőfi Termelőszövetkezetben szüleivel együtt. Ügy ismerik őt a szövetkezeti gazdák, mint aki minden erejével a közösségért dolgozik. A termelőszövetkezet traktoros iskolára küldte, s most a fel­szántott földdairábokikal, az egyre szaporodó barázdákkal SEGÍTI a szövetkezeti TERVEK TELJESÍTÉSÉT a szövetkezeti gazdák élet- színvonalának emelését. A KISZ titkár ezért állt ki mellette, mert olyan fiatal, akinek lelkesedésére, munká­jára biztosan számíthatnak a KISZ-ben is. A másik tagjelölt, Szabó László is fiatalember és ugyancsak traktoros a terme­lőszövetkezetben. Két esz­tendeje, hogy 7 hold földdel belépett a közösbe. Azóta nagyon sokat változott, bár mindig szerette a munkát, becsületes munkájára most is számíthat a termelőszövetke­zet. De rajtuk kívül még egy tagot és egy tagjelöltet vet­tek fel az idén a pártszerve­zetbe, amelynek munkája az utóbbi időben igen sokat ja­vult. A 25 tagból álló párt- szervezet ereje, befolyása egyre nő. A termelőszövetke­zeti tagok nevelése, a szocialis­ta gondolkodásmód, a tudat- formáláson túl a termelési kérdésekben is egyre inkább véleményt mondanak, hi­szen ez a két dolog szorosan egybe tartozik. A termelési tervek alakulásától, azok végrehajtásától függ a szö­vetkezeti gazdák jövedelme s ez igen döntő tényezője a szocialista gondolkodásmód kialakításának. A pártszerve­zet Kisbágyoniban is azt a célt tűzte maga elé, hogy erő" sítse, szilárdítsa a szövetke­zetét, hogy a közösben vég­zett lelkiismeretes munkájuk után elégedetten, gondtala­nul éljenek a szövetkezeti gazdák. E munkában a pártveze­tőség egyre inkább támasz­kodhat a 22 tagú pántonkívü- li aktívacsoportra. Az aktíva­csoport jórészt szövetkezeti tagokból áll. Olyan emberek­ből, akik munkájukat példa­mutatóan végzik, s míg egyéni­leg is dolgoztak jó gazdáknak, becsületes embereknek tar­tották őket. A pártszervezet, kéthetenként összehívja az aktívacsoportot, s itt -tájékoz­tatják őket a legfontosabb termelési kérdésekről, s ér­tékelik, hogyan valósították meg azokat a feladatokat, amelyeket korábban maguk elé tűztek. A PÁRTONKIVÜLI AKTIV ACSOPORT NAGYON EREDMÉNYESEN DOLGOZIK, hiszen a közös munkára, a termelési tervek teljesítésére mozgósítja a tagokat. Együtt dolgoznak a szövetkezeti gazdákkal szinte minden te­rületen, s így módjuk van arra, hogy elbeszélgessenek egészen -kötetlen formában a nagyüzem, a közös munka előnyeiről, arról, hogy az egyén boldogulása mennyire függ a közösség előrehaladá­sától és fordítva. Éppen ezért a termelőszövetkezetben min­den embert úgy értékelnek, minden ember annyit ér, ahogy a közösség előrehala­dásáért dolgozik, tevékeny­kedik. S az ilyen irányú kötetlen beszélgetések túllépnek a közös munkára való mozgó­sítás határain. Részei annak a következetes, felvilágosító nevelő munkának, amelyet a pártszervezet irányít Kisbá­gyonban a szövetkezeti gaz­dák tudatának formálásáért, az egységes paraszti osztály kialakításáért. Mert a felvi­lágosító, meggyőző szavak ereje egyre több szövetkezeti gazdában ébresztenek olyan gondolatokat, hogy a -közös­ség valóton előnyösebb a ré­gi gazdálkodási formánál, de a szövetkezeti gazdák igazán csak akkor találják meg szá­mításukat, ha LELKIISMERETESEN DOLGOZNAK, mint egyéni korukban. S egyre több az olyan szövetke­zeti gazdák száma is, akik közelebb kerülnek e beszél­getések során a kommunis­tákhoz, magukénak érzik a párt célkitűzéseit, a határoza­tok szellemében dolgoznak, s munkájukkal bizonyítják be hűségüket a közösséghez, a párthoz. Vincze Istvánné Napirenden: a normák felülvizsgálásának tapasztalatai Tudósítás a képviselőcsoport üléséről Az „első műszakot” az üze­mekben, bányákban töltötték megyénk országgyűlési kép­viselői. Több gyárat, bányát kerestek fel, dolgozókkal, ve­zetőkkel beszélgettek, tanács­koztak az elmúlt hét pénte­kén. A frissen szerzett ta­pasztalatok birtokában érkez­tek meg a délutáni ülésre. Számos gyár és bánya igaz­gatóját is meghívták az or­szággyűlési képviselők me­gyei csoportjának tanácsko­zására. SZÜKSÉGES, IDŐSZERŰ VOLT — Helyes, szükséges és időszerű volt ez a munka — mondotta többek között fel­szólalásában a normák felül­vizsgálásáról Pothornik József elvtárs a Központi Bizottság tagja, a Szénbányászati Tröszt igazgatója. Mások ezt azzal bővítették ki, hogy a gyárak­ban és a bányákban most állandóan figyelni, tanulmá­nyozni kell, mit mutat az élet, a gyakorlat. A feladatot általában helyesen oldották meg, azonban egyes helye­ken van még javítanivaló. Néhány bányaüzemben csök­kent a teljesítmény. Hankó elvtárs a megyei tanács VB- elnöke pedig arról szólott, hogy a helyiiparban a nor mák felülvizsgálásával kap csolatos munka meggyorsító- sa mellett gondot kell for­Indul a „KISZ-szervezetek a tsz-ekért versenymozgalom TIZENÖTEZER FORINT JUTALOM A LEGJOBB ALAPSZERVEZETNEK Ez év elején megyénkben is befejeződött a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. Dolgozó parasztjaink többsége ma már közösen nagyüzem­ben gazdálkodik, s segíti az országépítő munkát. Terme­lőszövetkezeteink már a meg­szilárdítás időszakában több húst, kenyeret nyersanyagot szeretnének adni a népgaz­daságnak. A termelőszövetkezetek megszilárdításának jelentősé­gét értik a megye KlSZ-szer- vezetei is, ezért már a múlt évben sok alapszervezet részt vett a megyei KISZ-bizottság által meghirdetett „KlSZ-szer- vezetek a termelőszövetkeze­tekért” versenymozgalomban. Megyénkben az elmúlt év­ben a fiatalok 80 ezer tár­sadalmi munkaórában segí­tették a termelőszövetkezetek munkáit. A versenyben kitűnt alap­szervezeteket több mint 10 ezer forint értékű beren­dezési tárgyakkal jutal­mazták. Támaszkodva a tavalyi ta­pasztalatokra a megyei KISZ- bizottság, hogy tovább széle­Megyeszerte megünnepelték a X. Pedagógus Napot Az ünnepségek már szom­baton megkezdődtek. Annak ellenére, hogy az iskolák­ban mindenütt szünnap volt, a gyerekek virágcsokrokkal keresték fel nevelőiket, hogy köszöntsék őket a Pedagógus Nap alkalmából. Szombaton délelőtt a taná­csok végrehajtó bizottságai fo­gadást adtak a pedagógusok tiszteletére. A szakszerveze­tek megyei tanácsánál átnyúj­tották a kitüntetéseket a me­gye különböző részéről ki­tüntetett pedagógusoknak. Az ünnepségen megjelent Jakab Sándor elvtárs az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő, Hankó János az MSZMP Nógrád megyei párt VB. tagja, a megyei tanács VB. elnöke, Nádasdi András Síremlék, díszsírhely készítését vállalja a Salgótarjáni Lakáskar­bantartó és Építő KTSZ Salgótarján, Rákóczi út 2. (263) az MSZMP Nógrád megyei párt VB. tagja, az SZMT el­nöke. Ott voltak a művelő­dési osztály vezetői, munka­társai. Az ünnepséget Juhász Béla a Pedagógus Szakszer­vezet megyei titkára nyitotta meg és méltatta a kitünte­tettek tevékenységét. Majd fel­szólalt Hankó János és be­széde befejeztével ünnepélye­sen átnyújtotta a kitünteté­seket, jutalmakat. A kitün­tetettek nevében Pólyák Fe­renc, Bércéi község igazgató­tanítója szólalt fel. Megkö­szönte a munkáért nyújtott el­ismerést és Ígéretet tett a feladatok jövőbeni még jobb elvégzésére. Salgótarján városban külön ünnepeltek a város és a já­rás pedagógusai. A városiak a Salgótarjáni Acélárugyár művelődési házát vették bir­tokukba, ahol Jedlicska Gyu­la az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első tit­kára üdvözölte a pedagógu­sokat. A járás pedagógusai a megyei tanács épületében ta­lálkoztak, hogy részt vegye­nek a részükre rendezett ün­nepségen. Ünnepi beszédet ezen a találkozón Toronyi László az MSZMP Salgótar­jáni Járási Bizottságának agit.- prop. osztályvezetője mondott. Köszöntötte az ünnepség al­kalmából a járás pedagógu­sait a Hazafias Népfront já­rási bizottsága nevében Va­dász Ferenc a Hazafias Nép­front járási bizottságának tit­kára. Balassagyarmat városban a délelőtti órákban került sor a járás és város pedagógu­sainak ünneplésére. Ünnepi gyűlés keretében Vajó Ist­ván az MSZMP Járási párt­bizottságának titkára szólott a pedagógusokhoz, majd a pe­dagógusok körében több ezer forintos jutalmat osztottak ki. Ezt követően a pedagógusok közös ünnepi ebéden vettek részt. A pásztói járás pedagógusai Jobbágyiban tartották a X. Pedagógus Napot. Az ünnep­ségen megjelent Géczi János a megyei tanács VB. elnök- helyettese. Szalai Antal a já­rási pártbizottság osztályve­zetője mondott ünnepi beszé­de a járás pedagógusai előtt. A pedagógusok itt is a késő esti órákig együtt voltak és jól szórakoztaK. A rétsági járásban a Pe­dagógus Napot több körzet­ben tartották. Ezzel meg­könnyítették a pedagógusok utazását. Mindennek ellenére itt is jól sikerült a X. Peda­gógus Nap. A X. Pedagógus Nap is­mét mutatta, hogy megyénk pedagógusait dolgozó népünk mennyire megbecsüli. Peda­gógusaink ennek a megbe­csülésnek megfelelően tettek ígéretet a további munkára. sítse a KISZ-szervezetek ter­melőszövetkezeteket támogató tevékenységét ez évben is meghirdetik a ,.KISZ-szerve- zetek a termelőszövetkeze­tekért” versenymozmalmat. A versenymozgalomba minden KISZ-szervezet benevezhet, amely részt vesz, vagy részt kíván venni a termelőszövet­kezetek gazdasági épületeinek építésében, növényápolási, ara­tási, betakarítási és egyéb munkáiban. A termelőszövetkezetek KISZ-szervezetei a rendes munkaidőn túl végzett mun­kával nevezhetnek be. . Az értékelésnél mindazo­kat a munkákat figyelem­be veszik, amelyeket a KISZ-szervezetek a ter­melőszövetkezetek támo­gatása érdekében 1961 ja­nuár 1-től november 25- ig végeznek. Az értékelés alapját a tsz- vezetőségek által igazolt mun­kaegységek képezik, amelyek kifejezik a KISZ-szervezetek munkájának mennyiségét, il­letve értékét. Ebből számít­ják ki az egy főre eső mun­kaegységek számát. A munkaegységek igazolása a hivatásos munkaegység könyv alapján történik. A versenymozgalomba 1961. június 20-ig lehet benevezni. A nevezéseket a járási KISZ bizottsá­gokra kell küldeni. Az értékelés 1961. december 20-ig megtörténik. A mozgalomban legjobb eredményeket elért KlSZ-szer- vezeteket a megyei KISZ- bizottság a következőképpen jutalmazza. Az üzemi, iskolai szervezetek első helyezettje 2500, má­sodik helyezettje 2200, harmadik helyezettje pe­dig 1000 forintos juta­lomban részesül. A ter­melőszövetkezeti szerve­zeteknél az első hat he­lyezettet díjazzák. Az első díj 2500 forint, a hatodik díj pedig 600 forint, így összesen a legjobb ered­ményt elérő KlSZ-szerveze- tek között 15 ezer forint ju­talmat osztanak szét. dítani a megfelelő kereseti arányok kialakítására. Ahol esetleg keresetcsökkenés kö­vetkezett be, ott intézkedése­ket, elsősorban műszaki in­tézkedéseket kell tenni ezek felszámolására. A képviselő- csoport tanácskozása arra is rámutatott, hogy a gyárak, bányák vezetői vizsgálják, elemezzék, mi a valóságos helyzet a teljesítményszáza­lékok, a keresetek mögött. Papp Gyula elvtárs, a Salgó­tarjáni Üveggyár igazgatója például rámutatott: ne le­gyen sehol munkanélküli jö­vedelem, de minden elvég­zett munkát maradéktalanul fizessenek meg. Mások arról szóltak, hogy szakadatlanul növelni kell a teljesítménye­ket, amelyekhez elsősorban jobb műszaki intézkedésekre van szükség. TOVÁBBI, SOKÍR ANY Ü MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEKET A normák felülvizsgálása rövidesen már valamennyi iparágban befejeződik. Azon ban — mint arra az előter­jesztés és több hozzászóló rá­mutatott — nem jelenthet megállást. A normák kiiga­zítása, a termelékenység eme­lésének csak egy részét ké­pezi. Most minden gyár és bánya előtt az a feladat áll, hogy maradéktalanul telje­sítse, túlteljesítse termelékeny­ségi tervét. Az első negyedév mutatói szerint megyénkben még nem sikerült elérni azt, hogy a többlettermelés kát- harmadrészét a termelékeny­ség emelkedése biztosítsa. En­nek elérésére még maximális erőfeszítést szükséges tenni, sokoldalú intézkedésekkel kell biztosítani e célkitűzés meg­valósítását. Nagy elismerés­sel fogadták a képviselőcso­port tagjai Longauer József elvtársnak, a Tűzhelygyár Igaz. gatójának azt a bejelentését, hogy az első negyedévben az egy fő egy napra eső ter­melési értéket 461 forint he­lyett 500 forintra teljesítet­ték. Ezt az eredményt vál­tozatlan létszámmal érték el, mert számos műszaki, szer­vezési intézkedést hajtottak végre az elmúlt hónapokban. E kérdéssel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet Róka Mihály elvtárs, kép­viselő, hogy nagy gonddal szükséges ügyelni a tervszerű­ségre. A gyárakban rendsze­resen vizsgálják, hogy mit termelnek, ne készítsenek olyan gyártmányokat, ame­lyekre a népgazdaságnak je­lenleg nincs szüksége. Más elvtársak arról szóltak, hogy a normák felülvizsgálása eredményezze a minőség ja­vulását is. Ez a megállapí­tás elsősorban a szénbányá­szatra vonatkozik. ELŐTÉRBE KERÜL A MŰSZAKIAK SZEREPE A további feladatokról szól­va találóan fogalmazta meg Czottner elvtárs nehézipari miniszter: „Ha a normáról be­szélünk, akkor a jövőnkről beszélünk". A normák felül­vizsgálása a szocializmus épí­tésének velejáró része. Nem szabad felsőbb utasításokra várni, hanem az adott eset­ben, a sajátos helyi felada­toknak megfelelően rendezni kell azokat. Természetesen va­lamennyi esetben megfelelő és rendszeres politikai munka mellett. E kérdéssel összefüggésben szinte valamennyi résztvevő a műszaki feltételek biztosí­tásáról szólott. Erről beszélt Somoskői Lajos Árpád elv- társ képviselő, a salgói bá­nyaüzem igazgatója. Ennek fontosságát emelte ki össze­foglalójában Jakab Sándor elvtárs a megyei pártbizott­ság első titkára. Mint mon­dotta most a műszakiak sze­repe kerül előtérbe. Növek­szik a műszakiak munkájá­nak jelentősége olyan szem­pontból is, hogy megteremt­sék a lehető legjobb munka- körülményeket, de olyan szempontból is, hogy a gyá­rakban, bányákban kialakul­jon az a műszaki gárda, amely a dolgozókkal együtt állandóan előrelendíti a mű­szaki technikai haladást. Ezért biztosítani kell, hogy me­gyénk iparában állandóan nö­vekedjen a műszaki dolgozók száma. Biztató az, hogy az utóbbi hetekben jelentősen ja­vult a munkafegyelem. So­kat segít e feladat megvaló­sításában a szakszervezet ál­tal kezdeményezett munka- szervezési hónap is. Ezeknek párosulniok kell a bátor és következetes műszaki intéz­kedésekkel a műszakiak ál­landóan növekvő aktivitásá­val. * A képviselőcsoport e fon­tos és időszerű kérdésről tar­tott tanácskozása sok hasznos útmutatást nyújtott iparunk vezetőinek. Balogh Gyula Vasfapsos siker a zeneiskolában Vasárnap este a Salgótar­jáni Zeneiskola kiváló zene­kara rendezésében hangver­senyt adtak a művelődési ott­hon nagytermében. A hangverseny a nagyon népszerű bérleti hangverseny- sorozat IV. előadása volt, amelyen XVIII—XIX. szá­zadi nagy zeneszerzők műveit szólaltatták meg. A jól össze­válogatott műsor és az ügyes, rövid szakmai tájékoztató vastapsos tetszésnyilvánítást váltott ki a nézőkből. Min­den szám, de különösen a második részben a Mozart művek megszólaltatása nagy sikert aratott. A mintegy 350 rendszeresen hangversenyt látogató közön­ség zenei fejlődésében és mű­veltségének gyarapodásában újabb élményt jelentett a bér­letsorozat IV. vasárnapi hang­versenye. Klub alakult a József Attila Művelődési Otthonban Vasárnap Salgótarjánban a párt-, tanács- és tömegszerveze­tek kezdeményezésére megalakult a József Attila Művelődési Ott­hon klubja és könyvtára. Az újonnan létesült klub több fontos célt szolgái majd: igy pl. a Pécskő utca és környéke 5—IS év közötti fiatalságának iskolán- kívüli szórakoztatásáról, nevelé­séről gondoskodik, mesedélelőt- tök, korrepetálás, kisdobos fog­lalkozás, közös televlzó ifjúsági műsornézés stb. formájában. A megnyitó napján mintegy 25 dolgozó váltotta meg klubtagsági igazolványát. Bolgár—magyar barátsági est Balassagyarmaton Balassagyarmaton a Haza­fias Népfront városi és me­gyei bizottsága rendezésében bolgár—magyar barátsági es­tet rendeznek június 15-én. A barátsági estre ellátogat­nak a városba a Bolgár Kul­turális, Iroda munkatársai, hogy elbeszélgessenek a ba­lassagyarmati dolgozókkal, a bolgár nép szocializmust építő munkájának eredmé­nyeiről, fejlődéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom