Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)

1961-06-24 / 50. szám

2 nűsradi nepüjsa« í.. június 24. Mentsük meg jövő évi kenyerünket TUDNIVALÓK AZ ARATÄS IDEJŰRE Megyénk területén megkez­dődött a kalászos mezőgazda- sági termények aratása. Sok tűzeset elkerülhető, ha az ara­tást a tűzrendészeti szabá­lyoknak megfelelően vasút mentén kezdik meg. Ameny- nyiben az aratás gépi erővel történik, úgy az aratógépet vontató traktor kipufogócsövét megfelelő szikrafogó berende­zéssel kell ellátni. Különösen fontos követel­mény a tarló felgereblyézése és hulladéktól való megtisztí­tása. A learatott termést a vasútvonaltól, a sínektől mi­nél távolabb, a keresztet legalább 60 méterre, az aszta- got 100 méteren túl rakják össze. Vasúti állomások kör­zetében a learatott és össze­gyűjtött terményeket csak a ki- és bejárati váltótól számí­tott 200 méter sugarú körön kívül szabad asztagba rakni. Vasút mentén a keresztek­nek a vasúti töltés felé eső végétől 5—10 méter távolság­ban, rögtön aratás után leg­alább 4 barázda szélességben kell felszántani a földet úgy, hogy a szomszédos területek védőszántásai egymáshoz csat­lakozzanak- Amennyiben a tarlóhántást három napon be­lül nem fejezik be, akkor a vasúttól 300 méter távolságon belül elhelyezett keresztcso­portokat körül kell szántani. Különös gondot kell fordí­tani az aratás időszakában a tűzfigyelő és fogatszolgálat pontos ellátására. Az aratás­sal és a gabona asztagolásá- val kapcsolatos tűzrendészeti kérdéseikkel az érdekeltek forduljanak az állami, illetve az önkéntes tűzoltósághoz. ... § A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága már elkészítet­te második féléves tervét. A programban tömegszervezési egyéb szervezési munkák szerepelnek elsősorban. Az Ifjúságvédelmi Bizottság munkájának értékelése és jelentés a községfejlesztési munka beindításáról a tarjáni járás vb ülésén A Salgótarjáni Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén jelentős kér­désekről tárgyalt. Megvitatták az Ifjúságvé­delmi Bizottság munkájáról szóló jelentést. Megállapítot­ták: a fiatalok többségében megvan a jóakarat, csak oko­san, a közösség segítésével kell foglalkozni velük. Második napirendben a köz­ségfejlesztési munkák bein­dításáról szóló jelentés szere­pelt. Itt indítványozták: a tsz- eknek többet kell segíteniük a községfejlesztésben és job­ban kell dolgozniok a köz­ségfejlesztési állandó bizott­ságoknak is. Irányításukba a vb vezetőinek sokoldalúb­ban kell bekapcsolódniok. Újszerű kezdeményezés a tervek szerint megvalósulás­ra kerülő megyei, járási és városi tanács vb. tagok an- kétja. Eddig csak a függet­lenített tanácsi vezetők tar­tottak megbeszélést, az idén először összevonva tanács­koznak majd a tanácstagok is. Havonta a vb. ülés idősze­rű és legfontosabb kérdéseket is a napirendjére tűz. így például júliusban a felvásárlásról tájékoztatják a vb-t, au­gusztusban a cséplés ál­lásáról, szeptemberben pedig a megalakított mű­szaki bizottság számol be a községfejlesztési tervek állásáról, valamint a tár­sadalmi munka nyilván­tartásáról. Októberben az őszi mezőgaz­dasági munkák állásáról és a Jutalomosztás az úttörő találkozókon Beszámoltunk arról, hogy a Nógrád megyei úttörő- csapatok a megyék közt 1960/ 61-es tanévre meghirdetett hulladékgyűjtő versenyben második helyezést értek el. Az Űttörpszövétség megyei Közgazdasági kislexikon II műszaki fejlesztés A műszaki féjlesztés harmadik útja a termelőberendezések mű­szaki fejlesztése. Ezek legáltalá­nosabban ismert módszerei: a gépek korszerűsítése, a gépesítés és végül az automatizálás. Az iparban a gépesítésnek különböző fokozatai vannak: kisgépesítés, részleges gépesítés, komplex gé­pesítés; továbbá részleges auto­matizálás és teljes automatizá­lás. Kisgép es ítésen a kézimüvelctek- nek egyszerű mechanikai eszkö­zökkel való helyettesítését értjük. Ilyen lehet a villanyfúró, szege­cselőgép, légkalapács stb. alkal­mazása. A dolgozók sok ezernyi újítása elsősorban ilyen, a mun­kát megkönnyítő és a termelé­kenységet fokozó átalakítást céloz. A kisgépesítés azért is nagy je­lentőségű, mert aránylag köny- nyűszerrel, nagy beruházás nél­kül megvalósítható és eredménye gyorsan megmutatkozik. Részleges gépesítésről akkor beszélünk, ha a munkafolyama­toknak csak egy része gépesített, másrészt viszont kézi munkaerő­vel végzik. Ilyenek eszterga-, fúró-, marógépek alkalmazása. A komplex gépesítés a munka­folyamat valamennyi műveleté­nek (fő és kisegítő műveletének) gépesítését jelenti. Minden olyan gyártási módoza­tot pedig, amely az embert az álandóan ismétlődő, azonos Az anyagköltségek csökkentését munkamüvelet elvégzése alól mentesíti és e műveleteket em­beri beavatkozás nélkül folya­A munka termelékenységének emelése, a termelés önköltségé­nek csökkentése mindenekelőtt iparunk és mezőgazdaságunk mű­szaki szívonalának emelését kö­veteli meg. A műszaki fejlesztés azért igé­nyel különös figyelmet, mert a munka termelékenységének eme­lését csakis a fejlettebb műszaki színvonalra lehet alapozni. A munka termelékenységének eme­lése nélkül pedig sem a reál­béreket, sem a felhalmozást nem lehet növelni. A VII. kongresz- szus határozata felhívja a figyel­met: a második ötéves terv évei­ben arra kell törekedni, hogy a termelés bővítését elsősorban ne új üzemek építésével érjük el, banem a meglévők legjobb ki­használásával, a termelési folya­matok korszerűsítésével, a legkor­szerűbb gyártási technológiák al­kalmazásával. A műszaki fejlesztésnek a ter­melés minden tényezőjére (anyag, gyártmány, termelőberendezések) és a termelő folyamat egészére ki kell terjednie. A műszaki fejlesztés egyik te­rülete a helyes anyaggazdálkodás. Az anyag- és energiaköltségek a legtöbb iparágban az összes költ­ségek kétharmadát, háromnegye­dét is eléri, éppen ezért a gaz­daságosságot jelentősen befolyá­solja, hogy milyen és mennyi anyagot használunk fel az adott termék előállításához. szolgáló műszaki fejlesztés főbb módszerei: új anyagok felhaszná­lásának bevezetése, a felhasz­nált anyagok helyettesítése ol­csóbb anyagokkal, az anyagfel­használás csökkentése, a gyárt­mányok súlyának csökkentése út­ján, továbbá a gyártási techno­lógia javítása, korszerűsítése. Kü­lönösen jelentősen lehet n7 ön­költségeket csökkenteni, ha a hagyományos anyagokat mű­anyaggal helyettesítjük. A műszaki fejlesztés második nagy területe az új gyártmányok bevezetése. Az új gyártmányok bevezetésének műszaki fejleszté­sénél legfontosabb feladat a gyártmányok választékának bőví­tése, minőségük javítása, valamint az, hogy új termékeket minél ke­vesebb élő és holt munkaráfordí­tással állítsák elő. matosan működő (mechanikai, villamos, hidraulikus stb.) segéd­eszközökkel hajtja végre — auto­matizálásnak nevezzük. A műszaki fejlesztés negyedik útja a technológiai folyamatok fejlesztése. A technikai haladás és az ennek megfelelő termelési tervezet, gyártástechnológia ki­alakulása között szoros összefüg­gés van. Az új technika alkalma­zásával kapcsolatban napjaink­ban három alapvető technológiai irányzattal találkozunk: a ter­melési folyamatok meggyorsítása, a folytonos gyártási módszerek térhódítása, a nyersanyagok komplex feldolgozása, amelynek következtében egyre kevesebb lesz, majd teljesen megszűnik a hulladék. elnöksége a megyei MÉH Vállalattal együtt értékelte a részeredményeket, és meg­állapította, hogy a megye úttörőcsapatai közt a legjobb eredményt egy főre átszámí­tott 106 kg. hulladék be­adásával a 442. sz. Kossuth Lajos úttörőcsapat (Kistere- nye) érte el, Kovács Tibor csapatvezető irányításával. Az úttörőcsapat 277 q vasat, 15 q papírt és 9 q rongyot gyűjtött be és adott át a MÉH Vállalatnak. Második helyen a Mátra- novák-Bányatelep 467. sz. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapata végzett, (csapatvezető: Pil- bauer Antal) egy főre át­számított 102 kilogrammos eredménnyel. Az úttörőcsapat 99 q vasat, 3 q papírt és 9,5 q rongyot adott át a MÉH-nek. A harmadik helyezett a Nagybátony-Szorospataki 841. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat lett (csapatvezető: Molnár Margit) egy főre átszámított 89 kilogrammos eredménnyel. Az első helyen végzett úttörőcsapat 1300 forint ér­tékű, a második helyen vég­zett úttörőcsapat 1000 forint értékű, a harmadik helyen végzett úttörőcsapat pedig 700 forint értékű csapatfel­szerelést kapott jutalomkép­Eszak-magyarországi Vegyianyag Nagykeres­kedelmi Vállalat 3. sz. fióktelepe, Salgótarján „ szövegű bélyegző elveszett. Bélyegző csak személyi igazolás után vállalatunk alkalma­zottja részéről fogad­ható el­(298) I Figyelem! Litkén a Vöröshadsereg úton a Szécsényi Ruhá­zati és Szolgáltató KTSZ új női és férfi fodrász üzletet nyitott. Legmodernebb frizurák­kal áll a vendégek ren­delkezésére. •' .v (286) Pár hete hangzott el a termelőszövet­kezeti asszonyok nagy nyilvánosságá­nak szánt nógrádi felhívás. Azóta itt Nógrádon a szocia­lista brigád asszony tagjai sok szép ered­ménnyel gyarapítot­ták tsz-ük gazdasá­gát. Akkor éppen paprikát kapáltak, amikor ott jártunk a kertészet gazdag termést ígérő hatá­rában. Sok asszony-bri­gáddal ismerkedtem már meg, de ez a nógrádi jellegében, tartalmában és han­gulatában is egészen más. Az, hogy mind­nyájukat egy közös cél fűti — a másik, a jó termés eredmé­nye, s munkasikerek mellett — pontosab­ban az, hogy mi­előbb elnyerjék a megtisztelő, falusi vi­szonylatban első szo­cialista brigád címet. Dolgosak, gyorsak, és fürgék a földön. Az, hogy egy bri­gádban vannakv árra is lelkesíti őket, hogy ügyességben, cl mun­ka mennyiségében és minőségében le ne maradjanak a többi, a másik, mel­lől. És miközben ügyesen, sok tapasz­talattal és eszten­dők alatt kitanult fortéllyal kapálgatják a kertészet ápolásra szoruló növényeit — beszélgetnek is. Szó esik sok min­denről itt a hetár­Vita és tervezgetés a nógrádi határban ban. Arról, hogy jó lenne újra feleleve­níteni a híres me­nyecske kórust. Mi­lyen kedvesek, meg­hittek, izgalmakban bővelkedök lesznek a téli esték — ter­vezgetnek —, ha ők próbára járnak, ké­szülnek idei első sze­replésükre. Gajdos néni a régi sikerekre emlékeztet és azt ja­vasolja, a szabás-var­rást, kézimunkázást is tanulni kéne kol­lektíván. Emerné azt is ma­gyarázza, hogy töb­bet jelentene ez, mint a szabás-ve^,.. rást, kézimupk&zást megtanulni. Milyen jól el lehetne ott be­szélgetni, könyvet felolvasni, sajtót 'megvitatni, és az ilyen hasznos is, meg jó is mindenki szá­mára.- Most is, itt kinn a jószagú, naptól perzselt határban va­lóságos ankéttá fo­kozódik a könyvek, filmek eleven vitája. Chikány Józsefné a legolvasottabb köz­tük, jelenleg techni­kumba jár. A töb­biek dicsekszik prí­ma eredményét, csupa kitűnő osztály­zatot rejt a bizonyít­ványa. ő mutatja be Jókait, Mórát, Mó- riczot, Mak.arenkót, a többi nagy ember­ismerő írót a bri­gád asszonyainak. Milyen nagyszerű Makarenko és Mó­ricz csodás nevének, nem egy művének emlegetése itt a ha. tárban. Persze a kultv^áló- dás vágya a fil­mek vitája mellett asszonyi Í7 ondok, a második műszak problémai js szóba kerülnek. Hogy ki m]i c*Ánál otthon, ho- va viszi, hogy látja . gyerekeit, meg aogy mosógépet ké­ne a tsz vezetőségé­től kiharcolni, mert igazán vehetnének nekik a szociális alapból. Mert — ér­velnek itt maguk kö­zött is — munkájuk­kal meg is érdemel­ték, hogy otthoni dol­gaikon könnyítse­nek. 40—60—100 munkaegyeség ke­rült már eddig a kis könyvecskékbe és a sürgető mun­kák még csak ezután lesznek. A tagok egy része ma otthon maradt, ki háztájit kapálni, ki meg más dolgot intézni. De az itt le­vők: Emer Eerencné, Faggyas Zsuzsánna, Monori Jánosné, Dre- tyovszki Józsefné, Králik Józsefné, Gaj­dos Antalné, Klucsik Istvánná, DretjjOVSzki Andrásné és perenc. né, Plahi f erencné, Dudás Jánosné és Chikány Józsefné összefoirroii lelke­sedéssel haladnak sorjgj sorra, csengő kapájukkal. És az összeforrott- Ságnak, az együvé- tartozásnak, egymás szerelésének van még egynéhány más megnyilvánulása is. Ebédszünetben bá­rokra szakadva kö­zösen fogyasztják a' hozott elemózsiát. Készételt, konzervet, szalonnát, kolbásztj ki mit hozot és aztán kínálják /!/- mást az étvágy sze­rint. Egyikük meg­jegyzi, jó lenne ha olcsóbbak lennének a konzerves készéte­lek. A másik már ró is vágja, ez kérlek rajtad múlik, Mind­nyájunkon, ázott', hogy mennyit terme­lünk. És ezen elgon­dolkodnak mindany- nyian. Amikor befejezik a munkát a határ­ban, ketten-hárman egymásba karolnak, és indulnak háztájit kapálni. Mert a nóg­rádi asszonyok arra is rájöttek, hogy a háztájiban is leg­eredményesebb egye­sült erővel, szerve­zett erővel a munka. És igen nagy sze­repe van a szocia­lista címért küzdő brigádtag számára is az együvétartozás- nak. Ujlaky Mária Szervezési feladatok, időszerű kérdésekről : szóló tájékoztatók és ankétok a megyei; tanács végrehajtó bizottsága programjában; gépesítésről szóló határozat végrehajtásáról kapnak tájé­koztatót, novemberben a ke­reskedelem téli felkészülésé­ről, a tüzelőanyag, zöldség és gyümölcsellátásróf, de­cemberben pedig a tsz-ker- tészet állásáról hallanak tá­jékoztató előadást. Az ősz folyamán kerül megre ndezésre a megyei, járási és vá­rosi tsz-tanácstagok meg­beszélése, amelyen a tsz- tanácstagok feladatairól beszélgetnek majd. Már most felkészül a vég­rehajtó bizottság a közelgő tanácsválasztásra. Újszerű a programban a határozat végrehajtásának el­lenőrzése eredményesnek Ígérkező formája: a vb. ülés felkéri' a megye egészség- ügyi osztályát, számoljon be, hogyan hajtották végre az áprilisban elfogadott egész­ségügyi határozatokat. Erről októberben egyébként az ' egészségügyi állandó bizott­ság kibővített ülésen tanács­kozik majd. pen, vezetőik pedig egyen­ként 200—200 forint pénz­jutalomban részesültek. A jutalmak kiosztására Nagybátony-Bányavárosban, a megyei úttörőtalálkozón ke­rült sor. Ez alkalommal ad­ták át Kurucz Zoltánnak, a Nagybátony-Bányaváros álla­mi általános iskola úttörő­csapatvezetőjének a Könnyű­ipari Minisztérium adomá­nyozta Kiváló Fémgyűjtő jel­vényt és a MÉH jutalmát. Rácz Tibor, a balassagyar­mati járás úttörőtitkára szin­tén Kiváló Fémgyűjtő jel­vény kitüntetésben és MÉH jutalomban részesült, kiváló hulladékgyűjtő-szervező mun­kájáért. $ Az isk a „ ,tások.,. § Nem is hiszem, hogy lehet büszkébb ember a peda- n gógusnál. Olyan értéket, mint ö, senki a világon nem 2 alkot. Értelemre tanítja az élő embert. Hát nem csodá­slatos? Nem is lehet másként, csak így summázni: igenis, §a tanító keze benne van abban, hogy olyan Diesel-moto­§ rókát gyárt iparunk, amelyet szívesen fogadnak a tá­voli országok. Vagy hogy megszületett a világot bámu­latba ejtő búzaszeletelő, — hogy egynéhány nagytekin- S télyű dologról szóljunk. Mert benne van munkájuk, hogy 2 teljesítjük a széntermelési feladatainkat, de éppen úgy 9 benne van, hogy olyan üvegipari, vagy vasipari terméke- § két szállítanak szerte a világba tőlünk, amely hazánk K becsületére válik. í így summázhatjuk csak, mert ők azok, akik értelmet y adnak az embernek, érdeklődést keltenek a technika, a § művészet iránt, a szép, a jó iránt. Ök indítják útjukra azokat az embereket, akik megalkotják a csodákat. Lehetnek-e joggal erre büszkék? § Most, miután véget ért az idei tanév, az iskolák £ kiállításokat rendeznek. Úgynevezett házi kiállítások s ezek. Az iskolai munkák szemléje. De ezek a kiállítások 9 olyan gazdagok, olyan színesek, változatosak, hogy az § ember akarata ellenére is nem azt látja benne, milyen r munkát is végezhettek a tanévben, hanem azt, hogy S a gyerekek milyen irányban is haladnak, mit is ígérnek. \) És nagyon biztatóak a kilátások. ? Az nem igaz, hogy ez nem azért van, mert a pedagógus í hazánk történetének hosszú évtizede alatt most, ebben 9 a rendszerben tud igazán nevelő lenni. Ezért van! Hát ^azelőtt melyik iskolában csináltak kiállításokat? Erről : még vitatkozni sem érdemes, mert ha csináltak, azt í kuriózumként mutogatták a felsőbb tízezreknek. Az a j kiállítás nem a miénk volt, nem is nekünk készült. $ A napokban a Sztahanov úti iskola mély tiszteletre \ érdemes pedagógusai figyelemre méltatták es meghívták 5 a szerkesztőséget az iskolai kiállításuk megtekintésére. § Előre bocsátjuk, mire mi időt fordíthattunk a meghívás- r ra, a látogatók könyve jó félig megtelt elismerést nyug- 9 tázó aláírásokkal. Dehát nem is lehet mást, mint elisme- ■í rést írni abba a könyvbe. Hiszen a kiállításon úgyszól- 5 ván mindent megtalál az ember. És művészi kivitelben! \ Megtalálja az első osztályos bizonytalanul vezetett ceruza- - vonásától kezdve a kézimunkán keresztül a irodalmi nap- y lót, egészen a portrérajzokig. Az egyik felsőtagozatos le- ^ rajzolta osztálytársát. És a véletlen összesodort a mo- : dellel. Olyan megszólalásig hasonlított, hogy megdöb- \ bentő volt. Ahogy a festőművészek szokták mondani: él- ) tek a rajzok jellemvonásai. No, ezt csak azért említettem \a sok közül, mert inkább efelé vonzódom magam is, mint azok felé a technikai csodák felé, amelyeket Her- > czeg Gyurka, ez a vékonydongájú, sápadt gyerek nyúj- \ tott. Mint valami boszorkánykonyha, olyan az asztala. ; : Villog, csattog, serceg minden egy-egy gombnyomásra.- Elmesélték, hogy az Acélárugyár igazgatója megállt az ) asztal előtt és csak nézte, nézte a gyereket, hogy mit ^ művel. Azt mondja az igazgatónő, Nagy Imréné, Gérecz Ist-1 : ván meg kontráz neki: ha írunk a kiállításról, őket hagy- ) juk ki, de említsük meg Bedő Albertet, a politechnikai ok- ; tatás vezetőjét. Bedő elvtárs pedig a többi nevelőkre : hivatkozik. Valahogy így: „Nem én, hanem ők, a fiatalab­bak, ők járnak az eredményekkel az élen.t." j így szerénykednek. Hiába no, ezek a pedagógus em ■ berek már csak ilyenek maradnak. Pedig kevés büsz_ ! kébb ember lehet náluk, hiszen a nagyszerű munkásc^c ) tudósok, művészek és társadalmunk más kiválóságai >gt^ j formálódnak már az ő kezük alatt. Ott élnek azok’oan • a kiállításokban. > És ez jogot ad a büszkeségre. BOB ÁL GYLla

Next

/
Oldalképek
Tartalom