Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)

1961-06-14 / 47. szám

( NÓGRÁDI NÉPÜJ8AO .ÍíJUí'j tj i-.U t, t ______ 1 90 1. június 14. Járási ifjúsági találkozó Szécsényben Az egyéni felelősség megnövelte a munkakedvet (Folytatás az 1. oldalról) jönnek, fegyelmezetten és ahol elvonulnak, ütemesen zúg a taps, köszöntik őket. Valóban büszkék is lehet­nek a szécsényi járás dol­gozói, hogy ilyen nagy­szerű ifjúságuk van. Munkájuk már nem volt hiá­bavaló. A felvonuló fiatalok kö­zött ott vannak a varsá­nyiak színpompás népvisele­tükben, majd jönnek a ger- geiek, Egyházasról és Mi­hály ról. Ott halad velük a menetben a párttitkáruk is, aki, bárhová menjenek, elkí­séri őket. Tapssal köszöntik szép felvonulásukat, de még el sem pihen a feldübörgő taps, már a nógrádmegyerie- ket köszöntik, akik között ott menetelnek a KTSZ de­rék dolgozói, fiúk, lányok jó­kedvűen és integetnek az ér­deklődőknek. Mögöttük már ott vannak az ipolytarnóciak, a nógrádszakáliak, egymást .váltják a csoportok, mert mögöttük szorosan, apró lép­tekben ott tarkállanak a ri- móciak, a hollkőiek, mind a két csoport népviseletben. Aztán jönnek a ludányhalá­sziak felgyelmezetten, majd mögöttük a nagylóciak sok­sok zászlóval, feliratokkal, aztán Sipek, Endrefalva, Ka- rancsság, Szalmatercs, Ság- újfalu, a szécsényi járás va­lamennyi községe. Ezután megszakad a me­net és egy pillnatnyi, léleg- zetnyi szünet következik. A vendéglátó fiatalok, a szé- csényiek közelednek az ut­cán a díszemelvény felé. Elől viszik a KISZ-zászlót. Méltóságteljesen lépkednek. Mögöttük menetelnek a diákok, apró, katonás lép­tekkel. Es jönnek a szécsényiek szépen, valóban házigaz­dához méltó példamuta­tással. Aztán ismét a kisdobosok zárják a színpompás felvonu­lást, kezükben galambokkal és mikor a díszemelvény elé érnek, valamennyien magasba röptetik a galambokat. A galambok sokasága kö­röz a levegőben, szimbo­lizálják, hogy ez a felvo­nulás valóban a békéért, a barátságért van. Végétért a felvonulás, de nem ért véget az ünnepség, mert éppen a felvonulással vette kezdetét. A szécsényiek nagyon büszkék a község nyugati határában levő szép nagy parkjukra. Valóban, büszkék is lehetnek. Itt van a sporttelepük, szabadtéri színpad és a Szécsényben vendégül látott fiatalok itt se­reglenek. A díszelnökség a szabadtéri színpadon már el­foglalta helyét1 és Szelcsik Pál, a járási KISZ-bizottság titkára köszöntötte a fiatalo­kat, valamint a vendégeket és köszöntötte Nagy Richárdot, majd felkérte, hogy az Orszá­gos KISZ Bizottság nevében szóljon a szécsényi járás KISZ-fiataljaihoz. Nagy Richárd » elvtárs be­szédében méltatta a KISZ- fiatalok nagyszerű tevékeny­ségét, amely méltó helyet kép­visel az ország építésében. Le­leplezte és visszautasította azoknak a rágalmait, akik ezen eredmények láttán becs­mérelni merészelik a nagy­szerű magyar ifjúságot. Ez­után rámutatott a nemzetközi helyzetre és kérte a fiatalokat, a bátor, kommunista fiata­lokhoz méltó helytállásra. A fiatalok nagy érdeklődéssel hallgatták a szónok előadá­sát és hogy egyetértenek vele, kifejezték azok a fel-felzúgó tapsok, amelyek megszakítot­ták a beszédet. A nagygyűlés befejeztével, amikor már délfelé járt az idő, azt gondolhatta volna mindenki, hogy végétért az ifjúsági seregszemle. De a szécsényiek egymás után nyújtották a meglepetéseket. Ugyanis a nagygyűlés be­fejeztével a kézimunka­kiállítás hívogatta a ven­dégeket, amelyet ünnepi szavakkal Pityi Anna nyitott meg a nagyszámú érdeklődő közönség előtt. Megtekintette a kiállítást töb­bek között idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész is. De megtekinthette bárki, mert valóban mindenki az ízlésének megfelelő igen szép munkáról tanúsító kiállítást láthatott. Szép volt a ságúj- faluiaké, a nagylóciaké és mindegyiké, akik gondos mun­kával dolgoztak a kiállításért, de azért mégis a legszebbet ezen a kiállításon a szécsényi kézimunka szakkör leányai adták. A kézimunka szakkör vezetője Rádi Katalin és a kö­rülötte csoportosuló barátnői szerényen mutatják készítmé­nyeiket, pedig olyan nagy­szerű térítőt horgoltak, hogy akármelyik nemzetközi kiállí­táson megásná a helyét. Mi­közben az ünneplők a kiállí­tás szépségében gyönyörköd­nek, máris jönnek a repülő­sök, hogy ők is köszöntsék a szécsényi járás fiataljait. Bra­vúros mutatványokat produ­kálnak a magasban, majd a délutáni órákban kezdetéi vette a sportviadal- Mikor ez végétért, akkor került sor a Lovász József Kulturális Szem­le megyei szavaló- és tánc- bemutatójára, amelynek szín­helye a járási művelődési ház volt. A késő esti órákig tar­tott a bemutató, majd ezt kö­vetően a fiatalok utcabálon vettek részt és valóban ez a nap nagy sikerrel, a fiatalok erejének demonstrálásával zá­ródott, hirdette, hogy a szé­csényi járás fiataljai szoros egységben, kéz a kézben küz­denek a békéért és barát­ságért. A kulturális seregszemle ér­tékelésére még visszatérünk. Jól halad a betakarítás Dorogházán Javában folyik a növény­ápolási munka Dorogházán a Május 1. Termelőszövetkezet­ben. A kapások területe 110 katasztrális hold, s így kö­rültekintő, alapos szervezésre van szükség, hogy a termelő- szövetkezet a rendelkezésére álló munkaerővel időben és jó minőségben végezze el a növényápolást, hiszen vala­mennyi növényféleségből ma­gasabb termést szeretnének elérni, mint az elmúlt esz­tendőben volt. A munka meg­gyorsítása érdekében igénybe vették azokon a területeken, ahol erre lehetőség van, a gépállomás gépeit is. A termelőszövetkezetben igen jó bevált módszer a kapásnövények területenkénti felosztása. így jobban érvé­nyesül az egyéni felelősség, s a prémiumrendszer beve­zetésével méginkább érdekelt­té tették a tagokat a maga­sabb hozamokat biztosító, lel­kiismeretes munka elvégzésé­ben. A termelőszövetkezetben mintegy 80—90 asszonyra számíthatnak, akik rend­szeresen részt vesznek a növényápolásban, hiszen az egyéni érdekeltség bevezetése mozgósította a közös munkában a szövetke­zeti gazdák, asszonyok, csa­ládtagjait is. A mákot és a cukorrépát időben megkapál­ták a szövetkezetben, s jelen­leg a burgonya és a kukorica növényápolási munkái foly­nak. A növényápolásban jórészt az asszonyok dolgoznak, de van tennivalójuk a szövet­kezet férfitagjainak is. A nö­vényápolással párhuzamosan halad a pillangósok betaka­rítása, és a rétiszéna ka­szálás. Hetven hold vörös- here, 11 hold lucerna és 33 katasztrális hold réti széna termését kell időben jó mi­nőségben betakarítaniok a szövetkezeti gazdáknak Dorog­házán. Tekintettel a csapa­dékos időjárásra, a munka meggyorsítása érdekében a termelőszövetkezet ve­zetősége úgy határozott, hogy szerződést köt a termelőszövetkezeti gaz­dákkal a szénabetakarítás mielőbbi befejezése érde­kében. A termelőszövetkezeti gazdák ennek értelmében vállalják egy bizonyos terület letakarí- tását, s a prémiumrendszer értelmében minden tizenötö­dik boglyát a tag kapja meg. A munka jó ütemben halad. Hajas Józsefék például 5 hold takarmány betakarítását vál­lalták, természetesen az egész család bevonásával. Katona János két holdat vág le. Szűcs Sebők István szintén két hold takarmány betakarítását vál­lalta, s a prémiumként kapott ta­karmány biztosítja majd a háztáji állatállomány ellátását. S ezzel a premizálási rend­szerrel ez is a célja a ter­melőszövetkezetnek. Csak te­hénből mintegy 30 darab van a szövetkezeti gazdák ház­táji gazdaságában, amelyek ellátásáról valamilyen formá­ban a Május 1. Termelőszö­vetkezetnek kell gondoskod­nia. A munka jó ütemben ha­lad. A vöröshere jelentős ré­szét már betakarították. Je­lenleg azokon a területeken folyik a munka, vágják a vörösherét, amelyek még szét­szórt területeken vannak. Járási úttörő találkozó Diósjenőn Vasárnap Diósjenőn ren­dezték meg a járás tizenki­lenc csapatának úttörői nagy­szabású, színvonalas jubileu­mi találkozóját. A közel ezer úttörőt Godó György, a já­rási pártbizottság titkára kö­szöntötte. Megköszönte a 2084 társadalmi munkában résztvevő úttörő tevékenysé­gét, akik 6815 órát dolgoztak társadalmi munkában a ter­melőszövetkezetekben. Ezen­kívül, 705 mázsa vasat gyűj­töttek az ügyes pajtások. Most a találkozón 40 úttö- rővezetőt, illetve pajtást ré­szesítettek kitüntetésben. Két úttörővezető a Kiváló úttörő­vezető címet, hat pedig elis­merő oklevelet. 32 pajtás nyerte el a Kiváló úttörő el­nevezést. Délutánig tartott a kultu­rális seregszemle, amelyen a járás 11 művészeti csoportja lépett fel. 18 Közgazdasági kislexikon Az átiaghérgazdálkodásról Mit jelent az, hogy átlagbér? Például: ha egy vállalat részére megállapítják, hogy a tervben előírt feladatokat 17 ezer forin­tos éves munkásátlagbér felhasz­nálással oldhatja meg. Az átlag­bér a munkásbéralap és a lét­szám hányadosa. Miért kell meghatározni az át­lagbéreket, milyen célokat tűz­tünk az átlagbér-ellenőrzés elé? Az átlagbér-ellenőrzés legfonto­sabb feladata, hogy az anyagi ösztönzés javításával egyidejűleg az iparágak, a vállalatok és szakmák közötti kereseti arány­talanságot megakadályozzuk, ha ilyen már van, ezeket az arány­talanságokat csökkentsük. Az át­lagbér-ellenőrzés további feladata, hogy megteremtse a névleges (no­minal) béremelés és a reálbér­emelés közötti összhangot. A keresti aránytalanságok ki­küszöbölésére tehát az egyik meg­oldás - a teljesítményszínvonal 100 százalék körüli mozgását felté­telezve — az átlagbérek előírása és ellenőrzése. Ennek előnye, hogy tartósan képes biztosítani a 100 százalék körüli szintet, a ke­reseti arányok megtartásával és a vállalati hatáskör kiszélesítésé­vel. A mi viszonyaink között legjárhatóbb út a keresetek sza­bályozására és ellenőrzésére tehát az átlagbér-ellenőrzés rendszere. Az átlagbételőírások alapját minden esetben az előző évi át­lagbértervek képezik. Például: egy vállalatnál a munkások vár­ható átlagos keresete 18 000 Ft, míg a tervük 18 100 forint volt. A következő évben a tervezett 2 százalékos átlagbér emelkedést nem a 18 000 forinthoz, hanem a 18 100 forinthoz alakítjuk ki. Te­hát a vállalat következő évi terve 18 100x102 százalék = 18 462 fo­rint lesz. Azért állapítjuk meg az átlagbéreket a tervezetthez ké­pest minden esetben, hogy a vál­lalatokat érdekeltté tegyük abban, hogy megfelelő átlagbértartalékot képezzenek. Meg kell emlékeznünk néhány szóban az átlagbérgazdálkodás problémájáról is. Az 1957-ben be­vezetett új bérgazdálkódási forma sok helyen a megnemértés és a rossz alkalmazás miatt bizonyos fokú ellenállásba ütközött. Fel­vetették, hogy az átlagbérgazdál­kodás nem hat ki serkentőleg a termelékenység emelésére, a ter­melés túlteljesítésére. Tény az, hogy e módszer bevezetésének egyik kitétele, hogy a 100 száza­lékon felüli termelés esetén a A gyerek nem játékszer! Nincs attól elkeserítőbb, mint amikor az ember azt látja, hogy egy felnőtt bi­zonytalanságba kergeti a gye­reket. Mégha szülőről van szó, akkor is. Ebhez senki­nek sincs joga. Nem okos­kodás az, amikor százszor és százszor elmondják, hogy az iskolákban a gyereket a mai társadalmi rendnek meg­felelően nevelik. A gyerekek reggeltől délig, déltől estig azt tanulják a számtan, a földrajz, irodalom és a tör­ténelem órákon, de átalában mindenből hogy a mi életünk az anyagi erőből fakad és annak alakulását két kezünk munkája határozza meg. És ebbe nem szólhat bele sem­miféle földöntúli erő. A gyerekek ma már ezt értik meg! Ha az iskolán kívül másra tanítják a gye­rekeket, az nagyon károsan hat rájuk. Megzavarja, bi­zonytalanná teszi őket és van már arra nem egy példa, hogy megtörik életük: jelen­tősen visszaesik tanulásuk, hitetlenné lesznek a felnőt­tekkel szemben. Még a szülő­vel szemben is. A szülőkkel szemben tapasztalt csalódásuk talán mindennél nagyobb nyomot hagy bennük. Egy ilyen példát szeretnénk elmondani. A napokban hoz­ták tudomásunkra. Egy tanító­nőről van szó, aki az egyik falusi iskolában dolgozik. Igen, csak dolgozik, és ha ott is marad, csak dolgozni fog, mert sohasem lesz a tanítást egy magasztos hiva­tásnak tekintő ember. Ne is szóljunk a nevéről, sem a községről, két gyermeke van. Ne kelljen azoknak szé­gyen kezniök mások előtt is anyjukért. Alapjában véve nem is tör­tént olyan nagy dolog, csu­pán annyi, hogy az egész falu nevetségére, munkatársai meg­döbbenésére, két gyerekének teljes értetlenségére, elvitte tizenkét éves fiát és hét éves lányát első bérmálásra. Ez történt. Most mindenki el­biggyesztheti ajkát és joggal kérdezheti: „Na és, mi van ebben?” Valóban, ha valaki meggyőződésének tartja, hogy meg kell bérmálnia gyerme­két és ennek elkerülhetetlen­ségéről a gyereket is előké­szíti, hát ki akadályozhatja meg? Tegye. Elvégre is az ország ettől nem billen fel! Legfeljebb vállalnia kell, hogy egyszer a saját gyereke lesz vádolója: „Miért ültettél be­lém két életet? Miért rontot­tad meg látásom?” Aki mind­ezt vállalja, az tegye. Az ilyen szülő úgysem a gyere­két szereti, hanem önmagát. Itt egészen másról van szó. Egy tanítóról, aki messzehang­zón hirdette felvilágosodott- ságát. Másokkal szemben, — akik nem tudtak oly könnyen szabadulni a vallás árnyéká­ból — türelmetlen, elítélő volt. Nagyon sokan retteg­ték nézetét, és nem ritkán az emberek önérzetébe gá­zolt. Mennyi, mennyi kárt is okozott ezzel, még ha csak egy falucskáról is van szó. De még ez sem minden. A két gyerek!.. Amilyen kárt a két gyerekben okozott, ez a legsúlyosabb. És annál sú­lyosabb, mert a saját gyer­mekeiről van szó, akiknek megingatta hitét. Megingatta hitüket a felnőttekbe vetett bizalmukban. A nevelőjük mondta el, hogy egyszerre a gyerekek megrekedtek a ta­nulásban. Aztán mint akik ébren virrasztják az éjsza­kát, mindig fáradtak voltak. Az értelem helyett a két­kedés telepedett arcukra. Ami­kor nevelőjük a hirtelen be­állott változás után kutatott, akkor derült ki, hogy két héten át a bérmálás előkészü­leteire járnak. Olyasmit kény­szerítettek rájuk elhinni, amelyről mindeddig ellenke­zőjét tanulták. Az iskolában is és otthon is. Csoda, ha az ilyen hir­telen változás megrázza a gyerekeket? Lépésről-lépésre kitudódott. Elmondta a fiú, akinek a gondolatából a játék kipergette már a töm­jén füstöt: — Teri mindig sírt. Éjszaka is felriadt álmából, sivalko- dott és imádkozni akart. De nem tudott. Mit kell félni?.. — és megrántja vállát. „Mit kell félni”. Közben karikás szeme elkerüli a te­kintetet és olyan fáradt a hangja. „Mit kell félni...” Találkoztunk az asszonnyal. Ül előttünk és mosolyog. De olyan a mosolya, mintha el­torzítaná az arcát, mert a szeme, az a gombostűfejnyi, riadtan pattog. Hízásnak in­dult és a csípője szinte le­lóg a székről. A keskeny vál­la meggörbül. De mégis, ki­zárólag a benseje torzítja el így a külsejét. —- Nem gondolt arra, ha már mással nem is törődött, hogy törést okoz gyerekei éle­tében? — kérdezzük. — így kellett cselekednem, meggyőződésem ellenére ... És csak mondja, mondja, érzéketlenül, mint aki magá­ra kényszerített egy szöveget. Megdöbbenve néztük. Nem veszi észre, milyen riasztóan hat az egyetlen mondata: „Meggyőződésem ellenére cse­lekedtem ..Nem veszi ész­re, ki tudja, észreveszi-e valaha? Nem a meggyőződéssel, vagy a meg nem győződéssel van itt a baj hanem egészen más­sal. Azzal, hogy elfelejtett ember maradni Elfelejtette, hogy anya, hogy nevelő. El­felejtette, mert önmaga ki­elégülését többre tartotta mindennél. Családi életüket elkerülte az egymás iránti megértés. A férj mindent az italban talált meg. Menekülni akart. Csak az asszony, az ragaszkodott az emberhez. És ez a ra­gaszkodás vette el a józan ítélőképességét, mert ahelyett, hogy meggondolva szembe néz a valósággal és rendezi életét, ha másért nem, gye­rekeiért, engedte magát so­dorni. Engedett a csábítók­nak, akik céltudattal súgták a fülébe: „Azért van közie­tek a meg nem értés, mert elkerülöd az egyházat”. Ezért került sor a gyerekek meg- bérmálására. Ennyi volt a meggyőződése. És még most is meggyőző­désről beszél', de már nagyon erőtlen a hangja, mert neki nincs meggyőződése se ide, se oda. Neki a meggyőződés csak játék, mint ahogy a gyerekek is csak játékszerré lettek kezében. így vált ez az asszony a faluban nevet­ségessé, így okozott munka­társai körében megdöbbenést, két gyereke előtt értetlensé­get és talán így vesztette el örökre gyerekeit, férjét. Ez történt, és most ítél­kezzen mindenki belátása sze­rint. Bobál Gyula bérek nem egyenes arányban, te- hát a teljesítéssel nem arányo­san, hanem degresszív mértékben emelkedhetnek. Ez azt jelenti, hogy a termelés 1 százalékos emelésével csak 0,6, 0,8 százalékos bér fizethető ki. Nyilvánvaló, ezt az tette szükségessé, hogy a bérrendszer segítségével is a tervtúlteljesítések, illetve az ez­zel járó nagyfokú selejtvesztesé- gek csökkentését érjük el. A ter­melékenység emelésével tényle­ges emelkedésével járó béreket is ki lehet fizetni az átlagbér-ellen­őrzés keretein belül, ha a vállala­tok megfelelő tartalékokat képez­tek volna. Természetesen nem lehet állí­tani, hogy az átlagbérgazdálkodás most kialakult módszerei érvénye­sek lesznek örökké. Ezek a módszerek változni fognak. Azt azonban leszögezhetjük, hogy az átlagbérgazdálkodás mint forma nem változik, hanem tartós bér­gazdálkodási módszer lesz. ELNÖKSÉGI ÜLÉS AZ AKCIÖBIZOTTSÄGOK MUNKÁJÁRÓL A hó végén ülést tart a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége. Az ülésen értékelik a nép­front mellett működő akció­bizottságok munkáját, eddigi tevékenységét. A műszaki, jogi és mezőgazdasági akció­bizottságban több száz szak­ember segít a termelőszövet­kezetek szakmai, jogi és műszaki problémáinak meg­oldásában. A felvonuló diákok egy csoportja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom