Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)
1961-06-03 / 44. szám
2 nógrádi népújság 1961. június 3. jl II munkás-paraszt szövetség erejével Erdőtarcsán a Szabadság Termelőszövetkezetben gyakori vendégek az Újlaki Téglagyár kommunistái, szakemberei. mióta a téglagyár patronálja a termelőszövetkezetet. Azt jelenti ez, hogy a budapesti vállalat tőle telhetőén segíti a termelőszövetkezetet, hogy megteremtsék azokat a gazdasági feltételeket, amelyek a termelési tervek teljesítéséhez szükségesek. Mert a cél az, hogy a Szabadság Termelőszövetkezet is jól jövedelmező nagyüzemi gazdaság legyen, sok árut adjon az országnak, s a közösségben végzett munkájuk után elégedetten éljenek a szövetkezeti gazdák. Rendkívül fontos dolgok ezek, s komoly segítséget nyújtanak ezzel a termelő- szövetkezetnek. A gazdasági segítség mellett a patronálás- nak a legfőbb célja az, hogy a budapesti elvtársak segítséget nyújtsanak Erdőtarcsán •is a pártszervezetnek abban a nagy munkában, melynek végcélja: a szövetkezeti gazdák nevelése, a szocialista gondolkodásmód kialakítása, az egységes paraszti osztály megteremtése. S erre a segítségre igen nagy szükség van a községben. Mert Erdőtarcsán igen sajátságos helyzet alakult ki. A több esztendeje eredményesen dolgozó Szabadság Termelőszövetkezet mellett a község dolgozó parasztjainak jelentős része új termelőszövetkezetet hozott létre. A pártszervezet mindössze 23 tagból áll, s igen kevés azon párttagok száma, akik az elmúlt évben alakult Uj Élet Termelőszövetkezetben dolgoznak. A téglagyár kommunistái elsősorban ezen a téren igyekeznek segíteni a pártszervezetnek. Részt vesznek a taggyűléseken, a termelőszövetkezeti közgyűléseken hozzászólásaikkal, hasznos tapasztalataikkal adnak segítséget ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti gazdák minél előbb leküzdjék azokat a káros nézeteket, amelyek most még zavarják a szocialista gondolkodásmód kialakítását. Ilyenkor módjuk van a budapesti elvtársaknak arra is, hogy csoportonként, egyénenként beszélgessenek el a szövetkezeti gazdákkal a két termelőszövetkezetet érintő legfontosabb kérdésekről. Arról is, hogy a két termelőszövetkezetnek egy a célja, ezért kell egymást segíteniök a két vezetőségnek, a szövetkezeti gazdáknak. A gazdasági feladatok megoldásához talán jobban értenek a szövetkezeti gazdák, de azt a sokéves tapasztalatot, amelyet a téglagyár kommunistái több esztendős munkájukkal az üzemben szereztek, nagyszerűen alkalmazhatják a szövetkezetiek a munkaszervezeti egységek kialakításánál, a közös munka megszervezésénél, új életük kialakításánál. A szövetkezeti gazdák nevelését, a szocialista gondolkodásmód kialakítását kívánják segíteni az Újlaki Téglagyár kommunistái azzal is, hogy időnként a vállalat kul- túrcsoportja ellátogat Erdő- tarcsára, és igényes műsorösszeállításukkal szórakoztatják, tanítják a jó, a szép szeretetére a szövetkezeti gazdákat. Legutóbb, hogy lent- jártak, szóba került az is, hogy augusztus 20-án a kul- túrcsoport tagjai újra ellátogatnak a községbe. Hasznos, jó kezdeményezések ezek, amelyek rendszeresebbé tétele tovább mélyíti, erősíti azt a szövetséget, amely a termelőszövetkezeti parasztságot a munkásosztályhoz fűzi. Mert ez a szövetség indított útra a nagy átalakulások idején sok-sok kommunistát az üzemekből, gyárakból, hogy segítsenek könnyebbé tenni a választást a dolgozó parasztoknak. S ebből a szövetségből fakad az a mély, nagy felelősségérzet is, amellyel most a megszilárdítás ideje alatt a szövetkezeti parasztság mellé állnak, hogy segítsék megteremteni a szocialista nagyüzemi gazdaságokat. Ez vezeti az Újlaki Téglagyár kommunistáit is, amikor a sertésszállás építésénél segítenek, vagy a párttaggyűlésen fejtik ki véleményüket, a közös munka megszervezéséhez adnak hasznos tanácsokat Erdőtarcsán a szövetkezeti gazdáknak. Vincze Istvánná Korszerűsítik megyénk filmszínházait Tanácskoztak a megyei filmszínházak üzemvezetői. A tanácskozáson Bemard Re- zsőné tájékoztatta a résztvevőket az 1960-as év tevékenységéről, ezen belül a gazdaságos üzemeltetésről, valamint a közönség jobb ellátásának problémáiról. Az értekezleten felszólalt Géczy János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, aki ismertette, hogy a végrehajtó bizottság jóváhagyta a vállalatnak az 1961. évben nyújtandó 1 millió 250 ezer forintos állami támogatást. Hangsúlyozta, hogy a mozik vezetőjének most már az a feladata, hogy minél gazdaságosabban, a felvilágosító munka színvonalának emelésével növeljék a mozilátogatók számát. A továbbiakban a moziüzemek vezetői szólaltak fel, éf ismertették tevékenységüket, valamint a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. Egyébként az értekezleten felszínre került. hogy a megyei filmszínházak milyen összegű beruházásokat kaptak. 1961- re tovább növekszik a filmszínházak ellátottsága. Uj székeket kapnak, azonkívül berendezéseket. Tovább növelik a szélesvásznú filmszínházak számát, de korszerűsítik elsősorban a keskeny filmszínházakat. A „Fény a hegyek között”, az „Apasszionáta”, a „Csillaghullás”, a „Bújkál a Hold” című művek írója áll az olvasók előtt. Fiatal ember, Szilvási Lajos. Sokan ismerik már, s itt is elmondják a felszólalók, hogy szeretik az írásait, regényeit. Lelkes, fiatal olvasók, pedagógusok, gyermekes anyák, munkások ülnek az íróval szemben. Kérdeznek és bírálnak. Tekintetük kutató, és amikor szólnak, igyekezettel válogatják a szavakat. A szokásos kérdések — az írói mesterfogások kulissza- titkai iránti kíváncsiság — után az egyik tanár kifogásolja az utóbbi hónapok írói tevékenységének lanyhulását, az elkényelmesedést és magyarázatot kér erre. írói tervekről, regényhősök születésének körülményeiről, módszerekről záporoznak a kérdések. Igen érdeklődő, kíváncsiskodó ez a kis tábor — lehetnek vagy nyolcvanan —, amely összejött az íróval való beszélgetésre, itt a pásztói KISZ helyiségben. Az író vall. Keveset önmagáról — Szilvási elvtárs szerény ember —, többet regényalakjairól, az írói hivatástudat felelősségéről. Érdekes, tanulságos ez a beszélgetés. amely néha-néha már a vitába csap át. Szóba kerülnek az írói tervek — rövidesen hozzáfog az író a „Bújkál a Hold” című regénye harmadik részéhez — s közben valaki azt kérdezi, hogy vajon látja-e az író részleteiben is a regépyt, mikor írni wfezdi. Sok kérdés hangzik el. Szóbakerül a nógrádi ember egyre jellemzőbb kultúr- éhsége is. Az is, hogy mostanában már több író és költő is ellátogatott ebbe a határszéli megyébe. S milyen jó lenne. ha az írók és az olvasók még többször, máskor is találkoznának. Sok haszna van az ilyen találkozóknak. Kölcsönös haszonnal jár. Sikeres találkozót rendezett a járási tanács művelődési felügyelősége és a járási könyvtár. Növelik az áruböséget, higiénikussá leszik az árusítást a salgótarjáni piacon A PIACI TEVÉKENYSÉG HELYZETE A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG ELŐTT Salgótarján tanácsának végrehajtó bizottsága ülést tartott szerdán délelőtt, ahol többek között megvitatták a piactartási tanácsrendelet betartásának és betartatásának vizsgálatáról szóló jelentést. A piaci ellátással kapcsolatban többek között felvetődött, hogy tovább kell erősíteni, növelni a MÉK felvásárló munkáját, fokozni az árubőséget és el kell érni a megfelelő árpolitika kialakítását. Az árak közti aránytalanságok megszüntetése érdekében a jövőben felülvizsgálják a felvásárlási bizonylati fegyelmet és kialakítják a viszont- eladásra felvásárlók szoros elszámoltatását. Ezzel kapcsolatban tovább növelik az ellenőrző rendszert, erősítik a társadalmi ellenőrök tevékenységét. Az ülésen felvetették a községi tanácsok, valamint a termelőszövetkezetek felelősségét is a munkáslakta területek ellátásában. Sok helyen felelőtlenül adják ki az őstermelői igazolványokat, s ez visszaélésekre ad lehetőséget. Egyes termelő- szövetkezetekből aránytalanul sokan járnak fel a piacokra, ami szintén megvizsgálásra vár a szövetkezeti munkafegyelem szempontjából. A végrehajtó bizottság állást foglalt a piac kulturáltságának kérdésében is. A jövőben többet fordítanak a piac gondozására, a beszedett helypénzekből. Megoldják a piac locsolással való tisztántartását, bizonyos korszerűsítéseket hajtanak végre. A higiénikus árusítás érdekében kötelezik az eladókat, hogy az áru alá és fölé megfelelő (nylon) védőtakarókat helyezzenek. Alkotó fiatólok a salgótarjani Acélárugyár életéből, iii. A tervek végrehajtói: a munkások A korábbiakban arról szóltunk, hogy milyen reális célkitűzést határoztak el a gyár dolgozói. Arról írtunk a többi között, hogy a hasznos műszaki intézkedések végrehajtásával egyhónapos nyereségvisszatérítés válik lehetővé, arról, hogy a külföldi anyagoknak hazaiakkal való pótlásával 18 millió forint import összeget töröltek népgazdaságunk kiadásából. Ezt a 18 millió forint értéket a gyár vállalta magára. Végrehajtásuk természetesen számtalan intézkedést kíván, olyanokat, amelyekre a gyárnak ez a kollektívája képes tapasztalt nagyszámú TÖRZSGARDA A Salgótarjáni Acélárugyár több mint négyezer embert foglalkoztat. A termelési értéket nézve megyénk legnagyobb vállalata. Az 1961. évi termelési értéke mintegy 1,1 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a gyár dolgozóinak összességét fi- gyelembevéve, egy embernek közel 300 ezer forint értéket kell ebben az évben termelni. A feladat tehát nagy a gyár előtt, s az is biztosra vehrtő, hogy a fizikai és műszaki dolgozók közös összefogásából eredő alkotólendület nemcsak a gyár, de a népgazdaság egészét is igen kedvezően befolyásolja. Ebből természetesen az is fakad. hogy a gyár egésze mellett szóljunk a törzsgárdáról, annak felelősségéről, amely ebben a nagy munkában rája hárul. Az Acélárugyár a törzsgárdában nem is áll rosszul. A munkásállomány 64,3, a műszaki állomány 86, az adminisztratív állomány 71,3, a kisegítő és nem ipari állomány 56,7 százaléka tartozik a törzsgáídához. Ez azt is jelenti, hogy a választott vezető szervekben a törzsgárda megfelelő arányban képviselve van. A párt és szakszervezet vezető szerveinek tagsága mintegy 80—90 százalékban a törzsgárdához tartozik. Ugyanígy jelentkezik az elosztás az üzemi tanácsban, de még az ifjúsági szervezetben is többségében a törzsgárda tagjai képviselik magukat. A megbecsülés más irányban is megmutatkozik a gyáron belül. A vezetésben, irányításban való részvétel mellett jelentkezik ez a kitüntetések odaítélésében, a hazai és külföldi tapasztalatcserékben, míg a nyereségészesedés. odaítélésénél figyelembe vették az eltöltött évek számát is. Az erkölcsi megbecsülés különböző formái közül csak .kettőt említsünk még meg. Az elmúlt esztendőben a belföldi jutalomüdülésben résztvevőknek 78 százaléka tartozik a törzsgárdához, míg a 24 külföldi üdülő közül 23 volt a törzsgárda tagja. Törekvés van arra is, hogy az erkölcsi megbecsülés jeléül törzsgárda-jelvényt alapítanak, a nyugdíjba vonulóknak pedig karórát és oklevelet ajándékoznak a jövőben. Csak helyeselni lehet az olyan erkölcsi megbecsüléseket, mint az értekezleteken, felvonulásokon stb. a törzsgárda tagjait — úgymond — reflektorfénybe állítják. A VEZETŐK ÉS A TÖRZSGARDA FELELŐSSÉGE A törzsgárdával való foglalkozás azonban a fentiek ellenére sem mondható kielégítőnek. Nem tisztázott még a gyáron belül az a fogalom, hogy kik is tartoznak a törzsgárdához, milyen azok helyzete. Még sokan nem értették meg, hogy a hovatartozást nem a gyárban eltöltött évek szabják meg elsősorban, hanem a dolgozó politikai állásfoglalása is döntő ennek meghatározásában. Hiszen a törzsgárda a munkások legjobbjait öleli fel, akik hűséges munkájukkal, politikai érettségükkel bizonyították be hovatartozásukat. A gyárban is lemérhető ez, mert például a szocialista munkabrigádok, vagy a szocialista címért küzdő dolgozók legtöbbje a törzsgárdából került ki. Legtöbb újítást — még akkor is, ha a műszakiak részéről a fizikai újítók nem kapnak kellő támogatást — a törzs- gárda tagjai nyújtották be. A társadalmi munkák túlnyomó többségét is a törzsgárda tagjai vállalják magukra. És ha mindezt figyelembe vesszük, akkor nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a törzsgárda szilárd támasza a gyárnak, szakmai és politikai érettségükre minden esetben számítani lehet. A tények igazolják, a törzsgárda tagjai annak ellenére is a legtöbbet adják a gyár tervteljesítéséhez, hogy szervezetten, tudatosan nem is kérték ki sok mindenben véleményüket és céltudatosan nem támaszkodtak segítségükre. Az utóbbi két-három hónaptól eltekintve — amikor már kikérték véleményüket például a veszteségi dök felmérésénél, a műszaki fejlesztésnél, a távlati tervek kidolgozásában —, nem sokat törődtek más irányban a törzsgárda tagjaival. A szakszervezet például — amelynek pedig egyik igen fontos feladata lenne — még egyszer Ifjúsági klubankétot rendezett a napokban a Megyei Népművelési Tanácsadó és a megyei KISZ bizottság az Acélárugyári Művelődési Ház ifjúsági klubtermében. Az ankét célja az volt, hogy tisztázza az ifjúsági klubok sem hívta össze a törzsgárda tagjait, hogy véleményükre alapozva végezze további munkáját. Pedig a, törzsgárda képes a vezetésbe besegíteni, segítséget nyújtani ahhoz, hogy a még nagyobb feladatokat is sikeresen hajtsák végre a gyárban. Ilyen szakmai tudások, képzettségük, politikai felfogásuk, személyes példamutatásuk, az új dolgozók szocialista munkafegyelemre való tudatos nevelése. Még akkor is, ha a törzsgárdához tartozó egyeseknél — ha az utóbbi időben már nem is annyira — tapasztalható kisebb-nagyobb mérvű kilengés. Ilyen az iszákosság, a társadalmi tulajdont képező szerszámokkal való hanyag bánásmód, sokszor eltulajdonítása stb. KAPJANAK TÖBB MEGBECSÜLÉST! Mindezekből tehát a feladatok is adódnak. Pia sorrendiséget nem is állítunk fel, elsőnek még azt kell megemlíteni, hogy nemcsak a párt- és szakszervezetnek, de a gazdaságvezetésnek is elő kell segíteni a törzsgárda kibontakozásának lehetőségeit. Elő kell segíteni szakmai és politikai képzettségük növelését; az anyagi és erkölcsi megbecsülésük rendezését; a bérezés igazságosabb megteremtését; a törzsgárda férfi és női tagjai közötti megkülönböztetés megszüntetését; szociális és kulturális •igényeinek jobb kielégítését. Ezek megteremtése ahhoz vezet majd, hogy a "törzsgárda tagjai mind erőteljesebben veszik ki részüket nemcsak a munkából, a fiatalok neveléséből, a vállalások teljesítéséből, hanem a gyár egészének fejlesztéséből is. Ez a munka, ha kissé fáradságos is, de gyümölcsöző lesz, mert alapja annak, hogy a kollektíva magára vállalt kötelességeit sikeresen valóra is váltsák. Somogyvári László elvi, tartalmi és módszertani problémáit, hogy segítséget adjon az ifjúság kulturális helyzetének kialakításához, a klubokon belüli pezsgő élethez. E klub-ankét előkészítésében nagy szerepet vállalt magára az acélárugyári KISZ szervezet is, amelynek teljesítéséért szívvel-lélekkel tettek eleget. Herczeg István és Szendrődy András irányításával a gyár sok fiatalja kapcsolódott be a munkába. A szervezet központi témájává az ankétra való felkészülés vált. Az iroda kilincsét egymásnak adták a fiatalok, hogy beszámoljanak az előkészületek eddigi alakulásáról, hogy új feladatokra készülhessenek fel. Észrevételekkel hasznosan segítették az előadást követő vita kialakulását is. Értékes gyakorlati tapasztalataikkal és a bemutató foglalkozásokkal nagy segítséget adtak a klubokon belüli programszerű élet kialakításához. Demény László lelkesedéssel mondta el, hogy milyen utat kellett végig járniok. míg a mai formájú klubélet kialakulhatott. „Vitatkoztunk, csatáztunk!" A megjelentek egy erőtől duzzadó fiatalság tettrekészségét és cselekvőképességét érezhették a szavak mögött. „Ha akarunk, tudunk". És az acélárugyári fiatalság példák sokaságával bizonyította a szavakat. Tematikus tervezéssel kitűnő klubéletet élnek. A klubon belül szórakoztatva nevelnek. Programjukban többek között szerepel a klubtotó, az öttusa, a találkozók (a Naplóban számos külföldi fiatal feljegyzése is megtalálható), a különböző ismeretterjesztő játékot stb. Pozsik László nagyon komoly és jó vitavezetőnek bizonyult, midőn az „El nem küldött levél” c. filmet értékelik az acélárugyári fiatalok. Értelmes, okos, hozzáértő megnyilatkozásokat hallanak itt a megjelentek. Egyesek egy kissé félszegen, de a vitavezető buzdító szaván felbátorodva magabiztosan mondják el észrevételeiket. „A szovjet ember felveszi a harcot a természettel és végül legyőzi azt," — mondja az egyik fiatal. És ismét látjuk a fiatal duzzadó erőt, amely egyaránt fiatal marad a filmvitában és ugyancsak az ismeretterjesztő társasjátékban. Puskás László jó játékmester. A játékszabályok ismertetése után már a megye különböző területéről megjelent fiatalok is beállnak az acélárugyári fiatalok közé. Együtt szórakozik a fiatalság, együtt tanul. A „kacsingatós” társasjáték felvidítja a kedélyeket. A „székfoglaló" már minden fiatalt megmozgat. De nem lankad a jókedv a zálogosdi idején sem. A zálog kiváltásakor már szigorításra is sor kerül, hiszen az egyik kislány nem tudja pontosan megmondani, hogy mikor lőtték fel Gagarint... Az ankéton megjelent fiatalok láttak, hallottak, tapasztaltak, s olyan elhatározással távoztak haza, hogy minden lehetőt elkövetnek a tanultak gyümölcsöztetésére. B. L. A felvásárlás és a tanács Kisbágyon községben a tanács igen jó módszerrel dolgozik azon, hogy mielőbb teljesítsék szabadfelvásárlási tervüket, egyre több húst, tojást, tejet adnak a városi dolgozóknak. A tanácstagokkal együtt ismertették a tervszámokat a község lakóival, tanácstagi beszámolókon is gyakran beszélgettek a választókkal a felvásárlás jelentőségéről. Az eredmény nem is maradt el. A 85 darab hízósertés helyett 124 darabot biztosítottak, amelyből 64 darabot a közeli napokban átadnak az Állatforgalmi Vállalatnak. Biztosították szerződésileg az 50 darab hízottmarhát is. A baromfihús értékesítésénél még nagyobbak a lehetőségek a községben. A nyolc mázsa baromfinál jelentős mennyiséggel többet értékesítenek. Ä szerződéskötések jelenleg is folynak. A 30 ezer darab tojás helyett már eddig leadtak 65 ezer darabot, s úgy dolgoznak, hogy az esztendő végéig 120 ezerre emelkedjen az értékesített tojások száma. AMIKOR AZ ÍRÓ VALL
