Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-31 / 43. szám

1961. május 31. NÓGRÁDI NÉPÜJBA9 5 Időben készüljünk fel a nyári munkákra Gyorsan halad az idő, s bizony lassan már a május hónapot is magunk mögött hagyj utl?. Azelimúlf 5 hónapban megyénk mezőgazdasága ered­ményesen dolgozott. Jó mun­kát végeztek eddig megyénk termelőszövetkezetei és a je­lenleg folyó növényápolási és kaszálási munkák azt bizo­nyítják, hogy nem kell senkit különösképpen ösztönözni és sürgetni a munka elvégzésére. Gépállomásaink életében is az 1961-es év fordulópontot jelentett, hisz akadt bőven munkalehetőség. Ahol a trak­torok kihasználására megvolt a lehetőség, a gépek kihasz­nálását az elmúlt évhez vi­szonyítva kétszeresére lehetett növelni. Negyven nappal az első félév befejezése előtt megyénk gépállomásai 3,2 százalék hiá­nyával teljesítették féléves, azaz tavaszi tervüket. A ve­tés és a talajmunka tervet is jelentősen túlteljesítették, így a gépállomás traktorosai­nak a tavaszi terv túlteljesí­tésére tett vállalása sem ma­rad puszta ígéret, mert azt előreláthatólag határidő előtt 20 nappal túlteljesítik. A gépállomás traktorosai ugyan­is 7 százalékos félévi terv­túlteljesítést vállaltak. De már most a tavaszi mun­kák második szakaszában fo­lyó növényápolási és gépi munkák mellett idejében ve­gyük fontolóra a soronkövet- kező feladatokat, melyek is­mét a gépállomások és tsz-ek előtt állnak. Lényegileg gépállomásaink elérkeztek a nyári munkákra való felkészülés utolsó sza­kaszához. Ebben a szakasz­ban feltétlen biztosítsuk, hogy június 15-re valamennyi ara­tásban résztvevő gép kijaví­tása megtörténjen. Hasonlóan a tavaszhoz, ez év nyarán is több munkát kell végezni a gépállomásoknak. A tavalyi 18 kombájnnal szemben az idén 38 kombájnnal, a ta­valyi 56 aratógéppel szemben az idén 131 aratógéoDel le­het dolgozni a termelőszövet­kezetekben. Ez azt jelenti, hogy a tavaly learatott terü­letnek idén a két és félsze­resét lehet learatni. Mindez azt jelenti, hogy komolyabban kell felkészülni, számításba venni a nehézségeket és azok leküzdésének lehetőségeit. Ezekben a májusvégi. jú­nius eleji napokban különö­sen az univerzális gépeknek van munkájuk. Ezért vala­mennyi gépállomás körzeté­ben gondoskodjanak a tavaszi munkában részt vett többi gépek gépállomásra, vagy bri­gádterületre való beszállításá­ról. Ezeken a gépeken a szük­séges karbantartást végezzük el. A több aratógép, kombájn több szakképzett vezetőt kö­vetel. Ezért az elkövetkezen­dő egy-két héten belül biz­tosítsuk a szakemberek ki­választását és ezek szakszerű oktatását. Az oktatásba von­juk be a tsz-ek aratógép ke­zelőit is, hisz ebben az esz­tendőben a tsz-ek 26 saját tulajdonukat képező aratógép­pel vesznek részt a munká­ban. Ezek a traktorosok ed­dig még nem arattak géppel, ezért igen fontos, hogy az aratással kapcsolatos tudniva­lókat a szakmai vonatkozá­súnkon túlmenően a tűzvé­delem és balesetvédelem szempontjából is megfelelő módon elsajátítsák. Idejében készüljenek fel gépállomásaink és termelőszö­vetkezeteink a kombájnaratási munkákra is. A tsz-ek részé­ről a felkészülés abban áll, hogy biztosítsák a kombánj- szérűket, illetve azok kiala­kítását. Erre vonatkozóan már egyes tsz-ekben vannak elgondolások. így Ecsegen a magtár előtti teret számítják lebetonozni ahol a gabonát szárítják eső esetén pedig ponyváról gondoskodnak a gabona letakarására. Végső soron a jövő úgyis a kom­bájnoké, és egy ilyen intéz­kedéssel az elkövetkezendő évek problémáját is meg le­het oldani. Visszatérve az aratógéppel történő aratásra, feltétlen szükséges, hogy az aratógép- zsineget valamennyi tsz ren­delje meg már most idejé­ben. A gépállomások az üzem­anyag igénylésekor vegyék számításba a tsz-gépek üze­meltetéséhez szükséges üzem­anyagmennyiséget is. hisz a nyár folyamán a gépállomá­sok elégítik ki a tsz-ek üzem­anyagszükségleteit. Bár még a cséplés valóban igen messze van, de nem árt azon elgondolkozni, hogy a munkacsapatok biztosítása mi­ként történjen. A tavalyi év- során a tsz-ek egy igen je­lentős része saját tagjaiból állította ki munkacsapatát. Ezt az idén is jó lenne ha­sonlóan biztosítani, vegye te­hát számításba a tsz, hogy kik azok a tagok, akik erre a munkára alkalmasak. Szün­tessük meg e téren a tavaly fennállott helytelenséget, hogy egyes tsz-ekben igen gyakran váltogatták egymást a cséplő­csapat tagjai, amely igen sok baleseti lehetőséget idézett elő. A gépállomások ez év­ben is oktassák a tsz cséplő­csapat tagjait a baleseti ve­szélyekre. A nyári munkákra való fel­készülés során mind megyénk termelőszövetkezeteinek, mind gépállomásainak sok a ten­nivalójuk. Ma már megyénk termelőszövetkezeteinek gép­parkja egyharmadát teszi ki a gépállomások gépállomá­nyának. Nyilván a termelő- szövetkezeteknek is az a szán­dékuk, hogy gépeiket a leg­jobban kihasználják, ezért az időbeni karbantartásról folya­matosan gondoskodjunk. A tavasz folyamán sajnos több tsz nem igényelte a gép­állomás ezeirányú munkáját, pedig ez igen szükségszerű. Ne tévesszen meg egy ter­melőszövetkezetet sem az, hogy gépe még új, mert a gép állagát csakis a rend­szeres karbantartással, időn­kénti alaposabb átvizsgálás­sal lehet biztosítani. A feladatok sokaságát le­hetne felsorolni, de csak egy párat említsünk. A gépállo­mások területén biztosítsuk a kombájnszalma lehúiását, ezért megfelelő drótkötélről már most kell gondoskodni. Ugyancsak biztosítsuk a tűz­védelmi felszereléseket. Az aprómagcsépléshez. illetve a borsócsépléshez megfelelő fa- verőlécről gondoskodjunk. Az előrelátó vezetés tehát meg­kívánja, hogy ne az utolsó pillanatban fogjanak hozzá a tsz-ekben és a gépállomáso­kon a nyári munkák elvég­zéséhez szükséges feltételek biztosításához. Az időben meg­tett intézkedések minden bi­zonnyal elérik a céljukat. Schrodt Ernő ]ól halad a gépi kaszálás A hétvégi esőzésekig jó ütemben haladt megyeszerte a növényápolási munka, va­lamint a takarmánybetakarí­tás. Ebből a munkából egy­re jobban kiveszik részüket a gépállomások is. A nö­vényápolási munkák végzé­sében az erdőkürti és a tol- mácsi traktorosok jelesked­tek, a takarmánybetakarítási munkákban pedig a karancs- keszi, kisterenyei és a szé- csényi traktorosok értek el jó eredményeket. Megyénk gépállomásai eddig 815 kh kaszálást és 432 kh gépi nö­vényápolást végeztek. 650 000 forint jövedelem az eperből Ipolyvecén, az Alkotmány Termelőszövetkezetben jó ütemben folynak a tavaszi munkálatok, s minden re­mény megvan arra, hogy a szövetkezeti gazdák szorgal­mából az esztendő úgy sike­rül, mint ahogy ezt tervezik. A munkaegység értékét 41,27 forintban jelölték meg. Eb­ből 15 forintot munkaegysé­genként minden hónapban kézhez kapnak a termelőszö­vetkezeti gazdák. A termelőszövetkezet jöve­delmének jelentős része a hagyományos málna- és eper- térmesztésből adódik. A 70 hold eperből, melyből 10 hold új telepítés, mintegy 650 ezer forint jövedelemre szá­mítanak. A málna és a fe- keteribizli területe 6 holdat tesz ki összesen, de igen szép jövedelmet ígér mindkét gyü­mölcsféleség. A termelőszövetkezet azt tervezi, a későbbiek során to­vább növelik a rendkívül jó jövedelmet jelentő gyü­mölcsféleségek területét. Idős Tóth János a múlt év februárjában 15 holddal, pompás állatokkal lépett be a József Attila Termelőszö­vetkezetbe. Ránézve nem is gondolná az ember, milyen fontos lett a szövetkezetben anélkül, hogy elnöknek, vagy brigádvezetőnek választották volna. Kicsi, vékony ember. Abból a típusból való, aki­nek erejét kiszívta a föld. a dúsan termő búzatábla, sár­gára érett kukoricacsövek, meg a sok állattal való baj­lódás, mert azokat szerette legjobban Tóth János. S ez­zel, a gondjaira bízott álla­tokról való gondoskodással, hozzáértéssel tűnt ki itt a szövetkezetben is. Előbb kocsis volt. de nem hosszú ideig. Az elnök szólt neki, a vezetőség úgy gondol­ja, nagyobb hasznára válna a közösségnek János bácsi, ha a növendékállatokhoz tennék. Azóta dolgozik ott. Hetvenkét növendékmarha gondozását bízták rá, meg egy hozzá hasonló korú, idő­sebb gazdára. Az is új tag­nak számít a József Attilá­ban mint ő, az is úgy ért a fiatal jószágok gondozásához, neveléséhez, mint Tóth János. Ennek révén nagyon jól meg is értik egymást. A szövetkezet eddig nem csalódott Tóth Jánosban, de nem is csalódik az olyan em­berben, mint Tóth János is. Míg egyéni gazda volt is, ak­kor is úgy végezte munkáját, hogy azon ne találjon senki kivetni valót. Pedig akkor még az volt a helyzet, ha nem sikerült az esztendő, ő látta kárát. Ha jók voltak a kilátások, ő örült neki, meg a család. Most azonban már egészen más a helyzet. Itt a szövetkeztben minden ember függ a másiktól. A közösség sikerei jelentik az egyén bol­dogulását, s egy ember gon­datlanságának, az egész kö­zösség látja kárát. Tóth János az egész közös­ség boldogulását akarja. Ezért becsülik őt a szövetke­zetiek. Az elnök akárhány­szor kilátogat az istállóba, csak dicsérettel illeti munká­jukat. S Tóth János úgy van vele, szégyellené, ha a sok di­cséret közé egy-egy rosszal­lás keveredne. Ezért lett idős Tóth János elismert ember Dejtáron a szövetkezetben. SZAKMAR TANÁCSADÓ Vitigrannal védekezzünk a szfilöperonoszpóra ellen Szépen gyarapodik Héhalom község Szépen gyarapodnak a hé- halmi dolgozók, fejlődésüket számos tényező bizonyítja, így például 10 televízió, 210 rádió előfizetője van a köz­ségnek, és minden második ember járat valamilyen la­pot, folyóiratot. Nemrégiben új óvodát is avattak a községben, hetven termelőszövetkezeti asszon^ mehet nyugodtan munkába, gondosokdás történik gyer­mekeikről. Szépen rendbe­hozták a községfejlesztési alap és társadalmi munka hozzájárulással a község ut­cáit. járdáit, a legkevésbé járt útvonalakra is kő járda vezet. Építettek pedagógusilakást, 300 000 forint értékben bő­vítik a villanyhálózatot, és új tűzoltó-szertár építését is tervezik. Tervbevették az óvoda előtti t tér parkosítását. A szőlő legsúlyosabb károkozó betegsége a peronoszpóra. Kárté­tele különösen meleg, csapadékos Időjárás esetén jelentős. 0 A peronoszpóra elleni permete­zéshez eddig nálunk általában a rézgálicból készült bordóilevet használták. Az elmúlt években azonban egyre nagyobb területe­ken védekeznek peronoszpóra el­len rézgálic helyett egyéb, réz­tartalmú új növényvédőszerekkel. Az egyik ilyen újabb peronosz­póra elleni növényvédőszer a réz- oxiklorid tartalmú Vitigran per­metezőszer. A Vitigran halvány­zöld színű, szagtalan, poralakú növényvédőszer. Egy kilogramm Vitigran 2 kg rézgálicot pótol. A Vitigranból tehát a szőlőperonosz- póra elleni első permetezéskor 0,25 százalékos (100 liter vízhez 25 dkg Vitigranj permetlevet kell használni. A későbbi permetezé­sek során ugyanolyan arányban kell a permetlé töménységét emelni, mint ahogy a bordóilé töménységét növeljük. A Vitigranos permedével ugyanakkor és annyiszor kell permetezni, mint a bordóilével. A Vitigranos permetlé elkészítése egyszerű és gyors. Az előírt mennyiségű szert először kevés vízben csomómentesen elkever­jük, majd fokozatosan adjuk hozzá a szükséges vízmennyisé­get. A Vitigranos permetlé elké­szítéséhez meszet nem kell hasz­nálni. A Vitigrant lehet keverni a szőlőnél használatos rovarölő­A lapujfői zápor után Potrohos cseppekben lan­gyos tavaszi zápor pásztázta a karancslapújtői határt, a termelőszövetkezeti irodában tehát érthetően derűs kedv­vel fogadott az elnök. — Éppen azon sopánkod­tam eddig — nyújtotta ke­zét a délelőtti szalonnázás- ból —, hogy segíthetne raj­tunk valaki egy jó pár ezer forinttal, és tessék. Teljesült a kívánság, esőt hozott az elv­társ. Ami a záport illeti, ciga- rettányi időt sem tartott ugyan, mégis aranyat ért, mert üdítőként hat az em­beri szorgalomra is. Ebben az esztendőben pedig külö­nösen nagy szükség van itt erre. A területében és az emberek számában erősen megnövekedett termelőszövet­kezetnek szűkösek lettek az eddigi keretek, s ha az előző évek eredményeit tovább akarja növelni, ha a mun­kaegység értékének tervezett 34.60 forintot biztosítani kí­vánja, a gazdaság minden ágában úgy kellett szervezni a szilárdítással járó feladato­kat, hogy a munka végzését anyagi ösztönzés sarkalja. En­nek érdekében a gyalogosok például 30, a fogatosok pedig 50 munkaegység után 100 fo­A karancslapújtőiek büszke r>-e a tenvészkoca-állomány. A tsz elnöke és sertésgondozója büszkén szemléli a gyö­nyörű jószágokat. rint prémiumot kapnak év közben. Az egyénekre osztott területen ilyen feltételek biz­tosításával kifogástalanul ha­lad a dolog, a kapások ápo­lása, de tudják a kötelessé­güket az állattenyésztéssel foglalkozók, s azok is, akik az építkezés körül fáradoz­nak. Hogy így van, annak már az első negyedév né­hány adata bizonyságát adja. A növénytermesztésben He­gedűs Károly április végéig 101 munkaegységet szerzett. Bartha Sándor 93, Kovács Er­zsébet 53 egységet teljesített ugyaneddig, Rozgonyi Lajos- né együttes teljesítménye pe­dig a baromfigondozás, tej­termelés. növénytermesztés terén 101 munkaegység. Az állattenyésztő gazdaság büsz­kesége Baksa Andrásné mél­tán szolgált rá kormány­kitüntetésre is, mert az első évnegyedben szerzett 247 egy­ségét áprilisban újabb 65 munkaegységgel növelte, s a női tehenész, ha az esztendő további részében hasonló szorgalommal végzi köteles­ségét, hatalmas jövedelemre számíthat. Ebben az esztendőben a 21 anyakoca szaporulatából 70 sertést hizlal szerződésre a termelőszövetkezet. Ugyan­csak a szaporulatból kötött szerződést a gazdaság 120 juhra, 70 bárányra és szer­ződésesen értékesít 30 vágó­marhát. A tagság és terület növe­kedése szükségessé tette a jószágállomány gyarapításának biztosítását is. Ennek érde­kében a korszerű sertésszál­lás építése után most 100 fé­rőhelyes növendékistálló be­fejezésén fáradoznak az em­berek. Járjuk az eső utáni major­ságot az elnökkel, minden­felé szépen megy a munka. A 30 hold almás, szemet gyö­nyörködtető, ígéretes látvány. A fiatal csemetés most for­dul termőre és máris hasz­not, jó hasznot sejttet. A 20 holdas kertészetben szakem­ber végzi az irányítást, a bevétel értékes járuléknak ígérkezik a közös keresmény­nél. A kapások, kalászosok megelégedésre fejlődnek, a sertéstelep büszkesége, a 21 anyakoca is tudja „kötelessé­gét”, mert a fialási átlag 8,6 tized volt. Ez az eredmény a 65 esztendős Jacsmanik Pali bácsi gondozómunkáját di­cséri. Tízesztendős tagja a tsz-nek az öreg. s úgy is­meri a rábízottakat, hogy a keze alatt minden jószágnak neve van. Hörcsög. Sári. Va­das, Hattyú, Gyöngyi, Lusta, Rongyos, Koszorú, Susa, Kis­asszony — és ki győzné ész­ben tartani valamennyit, ahogy magához szólongatja. Ért a névről valamennyi. Jacsmanik bácsi méltán dé­delgeti őket, hiszen minden 8 malacon túli szaporulat fele őt illeti, s a hízóknál is van értelme a megfelelő gondos­kodásnak, mert úgy szól az egyezség, hogy minden meg­szabott időben és átlagsúly­ban leadott sertés után 20 forint jár. így aztán a szep­temberre kötött hízókat már júliusban értékesíteni tudja a szövetkezet. Jacsmanik Pali bácsi ked­vencével, a kezes természetű Kisasszonnyal. A lapújtőiek közös gazda­sága a növekedéssel járó gon­dok mellett is jó kilátásokat tár az emberek elé. Az erő­södés folyamata nemcsak a tsz formálódásában, de a gaz­dák gondolkodásmódjában is érződik. S mert egyre inkább sejtik ma már a nagyüzemi mezőgazdálkodás lehetőségeit, egyre nagyobb feladatok meg­oldásához adnak új és új ösz­tönzést a közös erővel elért eddigi eredmények. Barna Tibor szerrel. A Vitigran permetezőszert a szőlőperonoszpóra elleni véde- Kezésen kívül eredményesen lehet használni gyümölcs gombabeteg­ségek, varasddás, monília, to­vábbá zöldségfélék peronoszpó- rája ellen is. A Vitigran és bordóilé helyett védekezhetünk a szőlőperonosz­póra ellen DNRB pasztából ké­szült permetlével is. A DNRB használata az elmúlt években jó eredményekkel járt. Egy kg DNRB paszta 2,5 kg rézgálicot pótol, tehát egy százalékos bor­dóilé helyett 0,4 százalékos DNRB-s permetlevet kell hasz­nálni, vagyis 100 liter vízhez 40 dkg DNRB pasztát kell adni. A DNRB-s permetezések időpontja megegyezik a bofcTóileves és Vi­tigranos permetezések idejével, tehát ugyanabban az időben és annyiszor kell DNRB-vel is per­metezni, mint rézgáliccal, vagy Vitigrannal. A DNRB-s permetlé elkészítéséhez meszet nem kell használni. A peronoszpóra elleni eredmé­nyes védekezés megkívánja, hogy a permetezések mellett porozzuk is a szőlőt. A porozást elsősor­ban a fürtökre irányítsuk, ezután az egész szőlönövény felületét vonjuk be porozószerrel. A po­rozás nemcsak azért fontos, mert a veszedelmes fürtperonosz- póra ellen csak a szakszerű po­rozással lehet jól védekezni, ha­nem azért is előnyös a porozó­szer használata, mert a porozást olyankor is végezhetjük — har­matos, nedves tőkéken —, amikor permetezni nem lehet. A pero­noszpóra elleni porozáshoz réz- mészport használjunk. Egy kát. hold szőlő egyszeri porozásához részmészporból 4-8 kg szüksé­ges. « A közösség boldogulását akarja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom