Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-06 / 36. szám
4 nógrádi népújság 1961. május 6; |CSALÁD ÉS ISKOLA A helyes gyermeknevelés a társadalom erősítése ! IV. A családi nevelés helyes megszervezése szempontjából a következő fontos alapeive- ket volna helyes szem előtt tartani: 1. A példamutatás: Azt valamennyi szülő tudja, hogy ez az egyik legerősebb nevelési eszköz. A családi nevelés sikertelenségének okát a szülők szívesen keresik a gyermek öröklött tulajdonságaiban. Ez már maga nevelési abszurdum. A gyermek- nevelés megköveteli, hogy a szülő tudjon parancsolni indulatainak, formálja saját magát is. Az ember a környezet terméke — mondja Marx. Akkor természetes, hogy a gyermek pedig olyan, amilyen a család. A gyermek gyakran visszatükrözi az egész családi életet. Hiszen a pici gyermekre is jellemző az utánzás. Utánozza szüleit, testvéreit. Ez a tulajdonsága később készségévé válik. Sajnos, nagyon sok esetben a szülők nem mutatnak jó példát a gyermeknek. A veszekedés, a káromkodás, az iskola lebecsülése mind-mind mély nyomot hagy a gyermek lelkületében. Sok szülő a gyermeket szándékosan tanítja a rosszra, mert a kicsiny csínytevései tetszetősök. Vigyázzunk, ez később megbosszulja magát. 2. Vegyük komolyan a gyermeket: Az új nevelési mód fontos alapelve, hogy öntudatos,magabiztos gyermekeket neveljünk. Jelenti ez azt, hogy például ne fürdessük, ne öltöztessük, ne bánjunk vele úgy, mintha csak egy fadarab lenne. Azt mindig közöljük vele, hogy mit miért csinálunk, mi miért történik vele így. Vegyük őket emberszámba. Ne dicsekedjünk produkcióikkal, ne tréfáljuk meg őket sérelmesen, ne mondjuk nekik azit, ami nem igaz. Kutassunk csak emlékeink között. Bennünk is milyen pusztítást végzett egyegy megszégyenítés. Élménye még ma is kísér. Megszégyenítés a verés is. Pedig lehet verés nélkül is nevelni. Az elrontott rossz nevelést gyakran úgy próbáljuk csökkenteni, hogy jól megverjük a gyermeket. Ez viszont a gyengeség jele. A szülő nem talál más megoldási módot, hát jól megveri a gyermeket. Pedig ezzel elárulja a gyermeknek, hogy más eljárással nem tud vele eredményt elérni. Jó gyermeket alkar a szülő, maga pedig rossz hozzá. Azonban feltétlenül Szükséges a szigor, az állandó ellenőrzés. De ennek pedagógiai módszerrel keli párosulnia. Ha verjük a gyermeket, az vagy teljesen közömbös, vagy pedig dacos lesz. Ezt pedig egy szülő sem akarja. Sokan úgy emlékeznek vissza édesanyjuk pofonjaira, hogy ezáltal nevelődtek meg. Bezzeg, nem így vélekedtek akkor. Eltávolítják maguktól a gyermeket. Hiszen ő a testi fenyítést, a durva szidást nem érzi szeretetnek. Hiába áltatjuk magunkat, hogy az ő érdekében tettük. Ez nem igaz. Hiszen ez legtöbbször a mi hangulatunktól függ. Próbáljuk keresni az okot, s utána ítélkezzünk. E helyett vonjuk be a gyermeket a családi életbe. A család a legkisebb közösség. Éppen ezért már itt kezdjük kialakítani a gyermek közösségi életét 3- A meggyőzés: Fontos nevelési eljárás. A meggyőzést mereven el kell választani a hosszas magyarázás és lelki prédikáció fogalmától. Az utóbbi végül unalmassá válik, s eredményt nem érünk el vele. A meggyőzéssel viszont tudatos cselekvésre serkenthetünk. Ennek lényege az, hogy a gyermek számára hozzáférhető, könnyen érthető következtetésekkel világítsuk meg követeléseink értelmét. Ezért hasznos ismeretekkel, érdekes, gyermekeket érintő élményekkel gazdagítsuk értelmét. Ne azt mondják, hogy „tanulj, mert Lelkes munkát végez a sziráki iö I dmű vesszövetkezet énekkara Az tudja igazán értékelni azt az áldozatos munkát, amit a Szentes házaspár végez Szirákon, aki maga is vezet, vagy vezetett hosszabb időn át öntevékeny művészeti csoportot. Kétszeresen nehéz ez a munka falun, ahol még mindig tartja magát az a szokás, hogyha a lányok férjhez- mennek, a fiúk megnősülnek, abbahagyják ezt a szép és fontos tevékenységet. Ezenkívül nehezítik a munkát a városban is szokásos problémák. Az egyik szereplő elköltözik, a másik iskolára, vagy katonának megy •sít?., szóval nem könnyű a csoportok együtt tartása. Különösen az énekkaroknál okoz nagy gondot a kellő színvonal biztosítása. Hiszen néhány tag kiválása hónapokra visszavetheti a munkát. Visszavetheti, ha nem olyan leikés odaadással végzi az énekkar vezetője ■a feladatát, mint Szentes Ferencné, a sziráki földművesszövetkezeti énekkar és a tánccsoport vezetője. Az 1958 őszén .32 taggal alakult énekkarból két év alatt 20 tag vált ki azért, mert időközben máshová költözött, iskolára, vagy katonának ment. Aki ismeri az énekkarok belső életét az tudja mit jelent, ha ilyen rövid idő alatt csupán a tenorból 7 tagot veszítenek. A helyére mindig új, a már betanult számokat, a kottát nem ismerő tagot kell keresni, külön tanítani, amíg bele tud illeszkedni az énekkarba. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor tudjuk igazán nagyra értékelni a sziráki énekkar magas színvonalú, igényes előadásait, műsoranyaguk gazdag választékát. Már első fellépésükön Csajkovszkij, Verdi, Smetana műveivel arattak nagy sikert. Népdalok, mozgalmi dalok, indulók, néger spirituálék, klasz- szikusok teszik • változatossá, hallatlan lelkesedés, a zene szeretete, jó hanganyag és fegyelem teszik színvonalassá fellépéseiket. Nemcsak a seregszemle körzeti, járási bemutatóin aratnak nagy sikert. Az elmúlt évi megyei dalostalálkozón is nagy tetszést arattak. Elismeréssel nyilatkoztak az énekkarról az országos hírű bányász énekkar legöregebb dalosai is. Most ismét a kulturális szemle bemutatójára készülnek, de emellett szeretnének a színjátszókkal — őket a férje vezeti — és a táncosokkal együtt minél többet tenni saját községük dolgozóinak színvonalas szórakoztatásáért, művészi Ízlésük fejlesztéséért. Legutóbb április 9-én rendezett a lcultúr- csoport igen nívós műsort. Különösen nagy sikere volt a résztvevők tudását, ügyességét próbára fevő tréfás, vegyes fejtörőnek. A résztvevőket pontozás alapján jutalmazták is. Az énekkar vezetőjének az a terve, hogy ezután az első kísérlet után a legközelebbi hangversenyüket zenei fejtörővel teszik színesebbé, vonzóbbá és főleg ezzel is növelni akarják a zene iránti érdeklődést és a zenei ismereteket. agyonverlek", hanem saját példájukkal igazolják munkában elért eredményeiket. Vagy: „Pista jól tanult, ma mérnök”, „Ha jól tanulnál, lehetnél kutató". 4. Buzdítás, jutalmazás: Sajnos, sok szülő a buzdítás nevelőerejét leértékeli a fenyítés javára. Pedig a buzdításnak olyan nagy nevelő hatása van, amivel megszilárdíthatjuk a gyermeknek 6aját erejébe vetett hitét, növeljük önmagának, munkájának megbecsülését. Minél gyengébb, gyámoltalanabb a gyermek, annál inkább szüksége van buzdításra, sikereinek elismerésére. A túlzásoktól azonban óvakodni kell. Csak olyasmit dicsérjünk, ami méltó is arra, ami tudatos erőkifejtést, akarat megfeszítést követel a gyermektől. A buzdítás hatására elért eredményt jutalmazzuk, de ne a feladat teljesítése előtt tűzzük ki a jutalmat. A jutalmazás sohase fajuljon csábító eszíközzé. Ne a jutalom reményében végezzen jó munkát a gyermek, hanem azért, mart érzi a feladat teljesítésének szükségességét. 5. A társadalom számára neveljük a gyermeket: Legfontosabb tényezője viszont nevelésünknek ez. A kettős nevelést — az ellentétes érdekűt — meg kell szüntetni. Sok szülő még nem tudta megváltoztatni nézeteit. Kérelem és követelés is ezektől a szülőktől, hogy káros hatást ne gyakoroljanak gyermekeikre, Nem élhet a gyermek bizonytalanság között. Ez egész életére károsan hatna. A társadalmi hatások és a materialista nevelési eljárások, ráhatások erősebbek, mint a szülő gyenge állításai Az iskolai nevelés és a családi nevelés összhangját meg kell teremteni. Csak a közös munka eredményezheti a gyermekek egészséges fejlődését. Ezért a szülők gyakran menjenek el az iskolába érdeklődni gyermekük munkájáról, kérjenek tanácsot a nevelési módszerekre vonatkozóan. Ne mulasszák ei a szülői értekezleteken és egyéb pedagógiai előadásokon való megjelenést. Igyekezzenek baráti kapcsolatot kialakítani az osztályfőnökökkel, azok munkáját segítsék úgy is, hogy helyesen neveljék gyermekeiket a családban. Balcza Lajos A könyvesbolt hírei 1961 könyvhetében nagyszabású sorozatot indít a Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó. Címe: „Az Én Könyvtáram." Az 50 kötetből álló, díszes kiállítású könyvsorozatot a kiadó az ifjúsági irodalom remekeiből állította össze. A kiadó e gondosan válogatott sorozattal az ifjúsági irodalom aranykönyvtárát” kívánja a fiatalok kezébe adni. Azokat az alapvető müveket, amelyek a legmaradandóbb élménnyel ajándékozzák meg olvasóikat és amelyeket mindenképpen meg kell ismernie annak, aki irodalmi műveltség megszerzésére törekszik. A sorozat összeállítása igen nagy gonddal készült, igen sok benne az iskolai kőtelező olvasmány is. Az első kötet — Gárdonyi: Láthatatlan ember című regénye - 1961. június 1-én, az utolsó 1965. július hó 1-én jelenik meg. Az egyes kötetek havonta, - minden hó 1-én látnak napvilágot. Minden kötet szép, tartós, egészvászon kötésben jelenik meg, azonos külsővel, de változatos színekben. Az egyes művek előtt közöljük az író arcképét K. Lu- káts Kató művészi tolmácsolásában. „Az En Könyvtáram” nem kerül bolti forgalomba, csak előfizetés útján szerezhető meg, kedvezményes áron, kötetenként 23,— forintért. . A várható nagy érdeklődésre és a korlátozott példányszámra való tekintettel az ifjúsági irodalom klasszikusainak sorozatára,: • „Az Én Könyvtáram”-ra ajánlatos mielőbb bejelenteni az igényeket az Állami Könyvterjesztő Vállalat salgótarjáni könyvesboltjában, Rákóczi út 66. A sorozatból az alábbi köteteket emeljük ki: Charles és Mary Lamb: Shakes- pearte-mesék, Erich Kästner: A két Lotti, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Jókai Mór: Kőszívű ember fiai, Móra Ferenc Kincskereső kisködmön. ANYÁK NAPJA Brigádvizsgálat a helyiiparban a normafelülvizsgálás érdekében A megyei tanács ipari osztályának kezdeményezésére brigádvizsgálat folyik a helyiiparban, a normafelülvizsgálás munkájának jelenlegi állásával kapcsolatban. Három brigád vizsgálja, hogy a különböző helyiipari vállalatok hol tartanak a normák kialakításának munkájában, s egyben a brigádok segítséget is nyújtanak ott ahol ez szükséges. Gyarapodnak a kórházi ágyak A megyei egészségügy fejlődését mutatja a kórházi ágyak számának gyarapodása is. 1948 óta megyénk területén 369-el növekedett a kórházi ágyak száma. Az utolsó három évben helyezték üzembe a nógrád- gárdonyi tbc-szanatóriumot, melyben több mint 100 ágy áll a rászoruló betegek rendelkezésére. Itt 1960-ban száz beteget gyógyítottak meg. Az ötéves terv célkitűzései szerint számos eredmény születik majd a megyében a közeljövőben. A terv szerint felépül az 526 ágyas megyei kórház, tovább bővül a tbc-s szanatórium, üzembehelyezik a berceli szülőotthont, bölcsődét építenek, óvodákat bővítenék, hogy így is gondtalanabbá tegyék a munkás- parasztasszonyok munkáját. Ezenkívül az egészségügyi intézmények korszerűsítése járul hozzá a megye dolgozói egészségvédelmének biztosításához. Megvizsgálják azt is, hogy miként hajtották végre a vállalatok a kapacitásfelmérést, munkanapfényképezést, miként készítették el a gyártástechnológiákat, hogyan alakították ki az anyagnormákat. A normák kiigazításának határidőre való végrehajtása érdekében létrehozott brigádok eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a helyiipar vállalatainál a tervek szerint folyik ez a munka, s kisebb hiányosságoktól eltekintve — amelyeket menetközben kijavítanak — jól halad-e ez a tevékenység. A normahelyzetet vizsgáló brigádokban résztvesznek az illetékes alsóbb tanácsi szervek, az ipari állandó bizott- j ság, a helyiipari szakszervezet, néhány vállalati vezető és az ipari osztály képviselői. A brigádok eddig már megvizsgálták a Sütőipari Vállalat, a Kézműipari Vállalat és a Nyomdaipari Vállalat, eddigi munkáját. Befejeződtek a tantervi viták A PEDAGÓGUSOK vegyes érzelmekkel fogadták az új tanterv készítésének hírét. Voltak, akik „lázongtak”, akadtak bizakodók, akik látva oktatásügyünk jelenlegi reális problémáit, érezték szükségességét egy korszerű tananyag összeállításának. Kissé, talán „kinek van igaza” ízűén vetődik fel a kérdés. Melyik tábor erősebb? A tantervi viták mindenkit meggyőztek arról, hogy kell az új tanterv. Alapulvéve azt a megállapodást — amit nevelőink már egyízben jóváhagytak, — hogy az irányelvek megvalósítására szükség van, indokolt az az igény is, hogy ezt megfelelő tananyag összeállításában kell realizálni. Ha ennek tükrében vizsgáljuk a tantervi viták sikerét, meg kell állapítani azok eredményességét. A vitákba kapcsolódó nevelők felelősségük tudatában nyilatkoztak a tervezettekről, sok hasznos észrevétellel gyarapították azt a széleskörű munkát, amely az új tanterv elkészítésével kapcsolatban folyik. Az általános irányelv leszögezi, hogy el kell mélyíteni az iskola és az élet kapcsolatát. Ezt a célt kívánja megvalósítani az új tantárgy a környezetismeret. Nevelőink örömmel üdvözölték az új tantárgyat. Az eddigi szóbeli ismeretnyújtás helyét a gyakorlati munka foglalja majd el. Egyöntetű vélemény, hogy helyes, ha megtanulják tanulóink a háztartási kisgépek használatát. Problémaként jelentkezik, hogy a munka- folyamatot osztályközösségben kell elvégezni, ami nagylétszámú tanulócsoport esetén nehézséget jelent. Várják nevelőink a jó módszerek kidolgozását e kérdések megoldásához. Hasonló feladatot old meg a gyakorlati foglalkozás — mely elfoglalja helyét az eddigi kézimunka oktatásnak. A vitában résztvevők aggály- lyal tekintettek a tananyag egyes részletei felé. Felmerült a megbeszélés során, hogy a fonalmunka kevés, huzalmunka sok. Javasolták, hogy két egymásután következő órán legyen, hogy kellő idő álljon a tanulók rendelkezésére a munkadarabok elkészítéséhez. Abban egységes volt az állásfoglalás, hogy mezőgazdasági gyakorlatra minden gyermeknek szüksége van. A városi iskolásnak ugyanúgy, mint a községieknek. A TÖBBI TANTÁRGY anyaga, figyelembevéve az alapelveket szintén módosul. A pedagógusoknak sajnos kevés idejük jutott arra, hogy a tervezetet tanulmányozzák. De rövid idő alatt is sikerült meglátniok azokat a szembetűnő változásokat, amelyeket az új tanterv nyújt. Általános megelégedettséggel nyugtázták a nyelvtan, földrajz, számtananyag elrendezését, amely kiküszöböli az eddigi ismétléseket. Ugyanazzal a tananyaggal nem foglalkoznak több éven keresztül. Ez csökkenti a tanulók érdeklődését a tárgy iránt. (Most még tanulják Magyarország földrajzát IV. o. V.-VIII. o.- ban). Hiába változik a szempont, az anyag azonossága nem törölhető el. Az állattan tudományos felépítettsége sok problémát okozott nevelőinknek, tanulóinknak egyaránt. Anélkül, hogy a tudományosságot sértené a tanulók közvetlen környezetéből indul ki az anyag. Azoknak az állatoknak az ismertetésével kezdik ezirányú tanulmányaikat, amelyeket már látásból ismernek, szemléltetésük megvalósítható. Ugyanez érvényesül majd a növények tanításánál is. Szinte minden hozzászóló megemlítette, hogy tanterv készítőink jól nézzék meg azt is, hogy a tantárgyak között meglegyen a kellő kapcsolat. Hasonló témákról egy- időben tanuljanak, s ne követeljen az egyik tantárgy olyat, amit a másiknál még nem tanult. (Pl. számtan, gyakorlati fogl. és rajz-mérés.) Történelem—irodalom s nem utolsó sorban a magyar nyelvtan és az orosz nyelv kapcsolata. Leszögezett tény, hogy idegen nyelv oktatásunkat életszerűbbé kell tenni, tényleg tudja használni a gyermek a megtanult anyagot, ne legyen ez felesleges ismerethalmaz számára. Nemcsak heve, hanem tartalma is megváltozik az énekoktatásnak. Zenei nevelés néven kerül be az új tantervbe. Ezzel kapcsolatban kérik nevelőinket, hogy minden iskolában legyen lemezjátszó — megfelelő lemezekkel. Művészi élmény nyújtása nélkül nem lehet teljesíteni a tárgy tanításával kapcsolatos feladatot. A tananyaggal kapcsolatos vélemények után kitértek a tankönyv készítésének problémájára is. Jogos kérés, hogy kellő időben, s gondos elkészítés után kapják kézhez nevelőink, hogy kellő tájékozottsággal kezdhessenek a- feladatok végrehajtásához. JÓK VOLTAK A VITÁK, eredményesek, sok okos és reális vélemény hangzott el. Ezzel is megmutatták nevelőink, hogy szívügyük az iskola, hivatástudatuk ébren- tartja felelősségüket az iskolai munka iránt. vadkerti Lórándné, megyei tanulmányi felügyelő
