Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-06 / 36. szám

4 nógrádi népújság 1961. május 6; |CSALÁD ÉS ISKOLA A helyes gyermeknevelés a társadalom erősítése ! IV. A családi nevelés helyes megszervezése szempontjából a következő fontos alapeive- ket volna helyes szem előtt tartani: 1. A példamutatás: Azt va­lamennyi szülő tudja, hogy ez az egyik legerősebb neve­lési eszköz. A családi neve­lés sikertelenségének okát a szülők szívesen keresik a gyermek öröklött tulajdonsá­gaiban. Ez már maga neve­lési abszurdum. A gyermek- nevelés megköveteli, hogy a szülő tudjon parancsolni in­dulatainak, formálja saját magát is. Az ember a kör­nyezet terméke — mondja Marx. Akkor természetes, hogy a gyermek pedig olyan, amilyen a család. A gyermek gyakran visszatükrözi az egész családi életet. Hiszen a pici gyermekre is jellemző az utánzás. Utánozza szüleit, testvéreit. Ez a tulajdonsága később készségévé válik. Saj­nos, nagyon sok esetben a szülők nem mutatnak jó pél­dát a gyermeknek. A vesze­kedés, a káromkodás, az is­kola lebecsülése mind-mind mély nyomot hagy a gyermek lelkületében. Sok szülő a gyermeket szándékosan ta­nítja a rosszra, mert a ki­csiny csínytevései tetszetősök. Vigyázzunk, ez később meg­bosszulja magát. 2. Vegyük komolyan a gyer­meket: Az új nevelési mód fontos alapelve, hogy öntuda­tos,magabiztos gyermekeket neveljünk. Jelenti ez azt, hogy például ne fürdessük, ne öltöztessük, ne bánjunk vele úgy, mintha csak egy fa­darab lenne. Azt mindig kö­zöljük vele, hogy mit miért csinálunk, mi miért történik vele így. Vegyük őket em­berszámba. Ne dicsekedjünk produkcióikkal, ne tréfáljuk meg őket sérelmesen, ne mondjuk nekik azit, ami nem igaz. Kutassunk csak emlé­keink között. Bennünk is mi­lyen pusztítást végzett egy­egy megszégyenítés. Élménye még ma is kísér. Megszégye­nítés a verés is. Pedig lehet verés nélkül is nevelni. Az elrontott rossz nevelést gyak­ran úgy próbáljuk csökken­teni, hogy jól megverjük a gyermeket. Ez viszont a gyen­geség jele. A szülő nem talál más megoldási módot, hát jól megveri a gyermeket. Pe­dig ezzel elárulja a gyermek­nek, hogy más eljárással nem tud vele eredményt elérni. Jó gyermeket alkar a szülő, ma­ga pedig rossz hozzá. Azon­ban feltétlenül Szükséges a szigor, az állandó ellenőrzés. De ennek pedagógiai mód­szerrel keli párosulnia. Ha verjük a gyermeket, az vagy teljesen közömbös, vagy pe­dig dacos lesz. Ezt pedig egy szülő sem akarja. Sokan úgy emlékeznek vissza édesanyjuk pofonjaira, hogy ezáltal neve­lődtek meg. Bezzeg, nem így vélekedtek akkor. Eltávolít­ják maguktól a gyermeket. Hiszen ő a testi fenyítést, a durva szidást nem érzi sze­retetnek. Hiába áltatjuk ma­gunkat, hogy az ő érdekében tettük. Ez nem igaz. Hiszen ez legtöbbször a mi hangu­latunktól függ. Próbáljuk ke­resni az okot, s utána ítél­kezzünk. E helyett vonjuk be a gyermeket a családi élet­be. A család a legkisebb kö­zösség. Éppen ezért már itt kezdjük kialakítani a gyer­mek közösségi életét 3- A meggyőzés: Fontos nevelési eljárás. A meggyő­zést mereven el kell válasz­tani a hosszas magyarázás és lelki prédikáció fogalmától. Az utóbbi végül unalmassá válik, s eredményt nem érünk el vele. A meggyőzéssel vi­szont tudatos cselekvésre ser­kenthetünk. Ennek lényege az, hogy a gyermek számára hozzáférhető, könnyen ért­hető következtetésekkel vilá­gítsuk meg követeléseink ér­telmét. Ezért hasznos ismere­tekkel, érdekes, gyermekeket érintő élményekkel gazdagít­suk értelmét. Ne azt mond­ják, hogy „tanulj, mert Lelkes munkát végez a sziráki iö I dmű vesszövetkezet énekkara Az tudja igazán értékelni azt az áldozatos munkát, amit a Szentes házaspár végez Szirákon, aki ma­ga is vezet, vagy vezetett hosszabb időn át öntevé­keny művészeti csoportot. Kétsze­resen nehéz ez a munka falun, ahol még mindig tart­ja magát az a szokás, hogyha a lányok férjhez- mennek, a fiúk megnősülnek, ab­bahagyják ezt a szép és fontos te­vékenységet. Ezenkívül nehezí­tik a munkát a városban is szo­kásos problémák. Az egyik szereplő elköltözik, a má­sik iskolára, vagy katonának megy •sít?., szóval nem könnyű a csopor­tok együtt tartása. Különösen az énekkaroknál okoz nagy gondot a kellő színvonal biztosítása. Hiszen néhány tag kivá­lása hónapokra visszavetheti a munkát. Vissza­vetheti, ha nem olyan leikés oda­adással végzi az énekkar vezetője ■a feladatát, mint Szentes Ferencné, a sziráki földmű­vesszövetkezeti énekkar és a tánc­csoport vezetője. Az 1958 őszén .32 taggal alakult énekkarból két év alatt 20 tag vált ki azért, mert időközben más­hová költözött, is­kolára, vagy ka­tonának ment. Aki ismeri az énekkarok belső életét az tudja mit jelent, ha ilyen rövid idő alatt csupán a tenorból 7 tagot veszítenek. A he­lyére mindig új, a már betanult számokat, a kottát nem ismerő tagot kell keresni, kü­lön tanítani, amíg bele tud illesz­kedni az ének­karba. Ha mindezt fi­gyelembe vesszük, akkor tudjuk iga­zán nagyra érté­kelni a sziráki énekkar magas színvonalú, igé­nyes előadásait, műsoranyaguk gazdag választé­kát. Már első fel­lépésükön Csaj­kovszkij, Verdi, Smetana művei­vel arattak nagy sikert. Népdalok, mozgalmi dalok, indulók, néger spirituálék, klasz- szikusok teszik • változatossá, hal­latlan lelkesedés, a zene szeretete, jó hanganyag és fegyelem teszik színvonalassá fel­lépéseiket. Nemcsak a se­regszemle körzeti, járási bemutatóin aratnak nagy si­kert. Az elmúlt évi megyei dalos­találkozón is nagy tetszést arattak. Elismeréssel nyi­latkoztak az ének­karról az országos hírű bányász énekkar legöre­gebb dalosai is. Most ismét a kulturális szemle bemutatójára ké­szülnek, de emel­lett szeretnének a színjátszókkal — őket a férje vezeti — és a tánco­sokkal együtt mi­nél többet tenni saját községük dolgozóinak szín­vonalas szórakoz­tatásáért, művészi Ízlésük fejleszté­séért. Legutóbb április 9-én ren­dezett a lcultúr- csoport igen nívós műsort. Különö­sen nagy sikere volt a résztvevők tudását, ügyessé­gét próbára fevő tréfás, vegyes fej­törőnek. A részt­vevőket pontozás alapján jutalmaz­ták is. Az énekkar ve­zetőjének az a terve, hogy ezután az első kísérlet után a legköze­lebbi hangverse­nyüket zenei fej­törővel teszik szí­nesebbé, vonzóbbá és főleg ezzel is növelni akarják a zene iránti érdek­lődést és a zenei ismereteket. agyonverlek", hanem saját példájukkal igazolják munká­ban elért eredményeiket. Vagy: „Pista jól tanult, ma mérnök”, „Ha jól tanulnál, lehetnél kutató". 4. Buzdítás, jutalmazás: Saj­nos, sok szülő a buzdítás ne­velőerejét leértékeli a fenyí­tés javára. Pedig a buzdítás­nak olyan nagy nevelő hatá­sa van, amivel megszilárdít­hatjuk a gyermeknek 6aját erejébe vetett hitét, növeljük önmagának, munkájának meg­becsülését. Minél gyengébb, gyámoltalanabb a gyermek, annál inkább szüksége van buzdításra, sikereinek elisme­résére. A túlzásoktól azonban óvakodni kell. Csak olyasmit dicsérjünk, ami méltó is ar­ra, ami tudatos erőkifejtést, akarat megfeszítést követel a gyermektől. A buzdítás ha­tására elért eredményt jutal­mazzuk, de ne a feladat tel­jesítése előtt tűzzük ki a ju­talmat. A jutalmazás sohase fajuljon csábító eszíközzé. Ne a jutalom reményében végez­zen jó munkát a gyermek, hanem azért, mart érzi a fel­adat teljesítésének szükséges­ségét. 5. A társadalom számára neveljük a gyermeket: Leg­fontosabb tényezője viszont nevelésünknek ez. A kettős nevelést — az ellentétes ér­dekűt — meg kell szüntetni. Sok szülő még nem tudta megváltoztatni nézeteit. Kére­lem és követelés is ezektől a szülőktől, hogy káros hatást ne gyakoroljanak gyermekeik­re, Nem élhet a gyermek bi­zonytalanság között. Ez egész életére károsan hatna. A tár­sadalmi hatások és a mate­rialista nevelési eljárások, rá­hatások erősebbek, mint a szülő gyenge állításai Az iskolai nevelés és a csa­ládi nevelés összhangját meg kell teremteni. Csak a közös munka eredményezheti a gyermekek egészséges fejlő­dését. Ezért a szülők gyakran menjenek el az iskolába ér­deklődni gyermekük munká­járól, kérjenek tanácsot a ne­velési módszerekre vonatko­zóan. Ne mulasszák ei a szü­lői értekezleteken és egyéb pedagógiai előadásokon való megjelenést. Igyekezzenek ba­ráti kapcsolatot kialakítani az osztályfőnökökkel, azok mun­káját segítsék úgy is, hogy helyesen neveljék gyermekei­ket a családban. Balcza Lajos A könyvesbolt hírei 1961 könyvhetében nagyszabású sorozatot indít a Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó. Címe: „Az Én Könyvtáram." Az 50 kötetből álló, díszes kiállítású könyvsoro­zatot a kiadó az ifjúsági irodalom remekeiből állította össze. A ki­adó e gondosan válogatott soro­zattal az ifjúsági irodalom aranykönyvtárát” kívánja a fia­talok kezébe adni. Azokat az alapvető müveket, amelyek a leg­maradandóbb élménnyel ajándé­kozzák meg olvasóikat és amelye­ket mindenképpen meg kell is­mernie annak, aki irodalmi mű­veltség megszerzésére törekszik. A sorozat összeállítása igen nagy gonddal készült, igen sok benne az iskolai kőtelező olvasmány is. Az első kötet — Gárdonyi: Lát­hatatlan ember című regénye - 1961. június 1-én, az utolsó 1965. július hó 1-én jelenik meg. Az egyes kötetek havonta, - min­den hó 1-én látnak napvilágot. Minden kötet szép, tartós, egész­vászon kötésben jelenik meg, azonos külsővel, de változatos színekben. Az egyes művek előtt közöljük az író arcképét K. Lu- káts Kató művészi tolmácsolásá­ban. „Az En Könyvtáram” nem ke­rül bolti forgalomba, csak előfi­zetés útján szerezhető meg, ked­vezményes áron, kötetenként 23,— forintért. . A várható nagy érdeklődésre és a korlátozott példányszámra való tekintettel az ifjúsági iro­dalom klasszikusainak sorozatá­ra,: • „Az Én Könyvtáram”-ra ajánlatos mielőbb bejelenteni az igényeket az Állami Könyvter­jesztő Vállalat salgótarjáni köny­vesboltjában, Rákóczi út 66. A sorozatból az alábbi kötete­ket emeljük ki: Charles és Mary Lamb: Shakes- pearte-mesék, Erich Kästner: A két Lotti, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Jókai Mór: Kő­szívű ember fiai, Móra Ferenc Kincskereső kisködmön. ANYÁK NAPJA Brigádvizsgálat a helyiiparban a normafelülvizsgálás érdekében A megyei tanács ipari osz­tályának kezdeményezésére brigádvizsgálat folyik a helyi­iparban, a normafelülvizsgá­lás munkájának jelenlegi állá­sával kapcsolatban. Három brigád vizsgálja, hogy a kü­lönböző helyiipari vállalatok hol tartanak a normák ki­alakításának munkájában, s egyben a brigádok segítsé­get is nyújtanak ott ahol ez szükséges. Gyarapodnak a kórházi ágyak A megyei egészségügy fej­lődését mutatja a kórházi ágyak számának gyarapodása is. 1948 óta megyénk terü­letén 369-el növekedett a kór­házi ágyak száma. Az utolsó három évben he­lyezték üzembe a nógrád- gárdonyi tbc-szanatóriumot, melyben több mint 100 ágy áll a rászoruló betegek ren­delkezésére. Itt 1960-ban száz beteget gyógyítottak meg. Az ötéves terv célkitűzései sze­rint számos eredmény születik majd a megyében a közel­jövőben. A terv szerint fel­épül az 526 ágyas megyei kór­ház, tovább bővül a tbc-s szanatórium, üzembehelyezik a berceli szülőotthont, böl­csődét építenek, óvodákat bő­vítenék, hogy így is gond­talanabbá tegyék a munkás- parasztasszonyok munkáját. Ezenkívül az egészségügyi intézmények korszerűsítése járul hozzá a megye dolgozói egészségvédelmének biztosítá­sához. Megvizsgálják azt is, hogy miként hajtották végre a vál­lalatok a kapacitásfelmé­rést, munkanapfényképezést, miként készítették el a gyár­tástechnológiákat, hogyan ala­kították ki az anyagnormá­kat. A normák kiigazításának határidőre való végrehajtása érdekében létrehozott brigá­dok eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a helyiipar vállalatainál a tervek szerint folyik ez a munka, s kisebb hiányosságoktól eltekintve — amelyeket menetközben ki­javítanak — jól halad-e ez a tevékenység. A normahelyzetet vizsgáló brigádokban résztvesznek az illetékes alsóbb tanácsi szer­vek, az ipari állandó bizott- j ság, a helyiipari szakszerve­zet, néhány vállalati vezető és az ipari osztály képviselői. A brigádok eddig már meg­vizsgálták a Sütőipari Vál­lalat, a Kézműipari Vállalat és a Nyomdaipari Vállalat, eddigi munkáját. Befejeződtek a tantervi viták A PEDAGÓGUSOK vegyes érzelmekkel fogadták az új tanterv készítésének hírét. Voltak, akik „lázongtak”, akadtak bizakodók, akik lát­va oktatásügyünk jelenlegi reális problémáit, érezték szükségességét egy korszerű tananyag összeállításának. Kissé, talán „kinek van igaza” ízűén vetődik fel a kérdés. Melyik tábor erősebb? A tantervi viták mindenkit meggyőztek arról, hogy kell az új tanterv. Alapulvéve azt a megállapodást — amit nevelőink már egyízben jó­váhagytak, — hogy az irány­elvek megvalósítására szük­ség van, indokolt az az igény is, hogy ezt megfelelő tan­anyag összeállításában kell realizálni. Ha ennek tükré­ben vizsgáljuk a tantervi vi­ták sikerét, meg kell állapí­tani azok eredményességét. A vitákba kapcsolódó nevelők felelősségük tudatában nyi­latkoztak a tervezettekről, sok hasznos észrevétellel gyara­pították azt a széleskörű munkát, amely az új tan­terv elkészítésével kapcsolat­ban folyik. Az általános irányelv le­szögezi, hogy el kell mélyí­teni az iskola és az élet kap­csolatát. Ezt a célt kívánja megva­lósítani az új tantárgy a kör­nyezetismeret. Nevelőink örömmel üdvözölték az új tantárgyat. Az eddigi szóbeli ismeretnyújtás helyét a gya­korlati munka foglalja majd el. Egyöntetű vélemény, hogy helyes, ha megtanulják ta­nulóink a háztartási kisgépek használatát. Problémaként jelentkezik, hogy a munka- folyamatot osztályközösség­ben kell elvégezni, ami nagy­létszámú tanulócsoport ese­tén nehézséget jelent. Vár­ják nevelőink a jó módsze­rek kidolgozását e kérdések megoldásához. Hasonló feladatot old meg a gyakorlati foglalkozás — mely elfoglalja helyét az ed­digi kézimunka oktatásnak. A vitában résztvevők aggály- lyal tekintettek a tananyag egyes részletei felé. Felme­rült a megbeszélés során, hogy a fonalmunka kevés, huzalmunka sok. Javasolták, hogy két egymásután követ­kező órán legyen, hogy kellő idő álljon a tanulók rendel­kezésére a munkadarabok el­készítéséhez. Abban egységes volt az állásfoglalás, hogy mezőgazdasági gyakorlatra minden gyermeknek szüksé­ge van. A városi iskolásnak ugyanúgy, mint a községiek­nek. A TÖBBI TANTÁRGY anyaga, figyelembevéve az alapelveket szintén módosul. A pedagógusoknak sajnos kevés idejük jutott arra, hogy a tervezetet tanulmányozzák. De rövid idő alatt is sikerült meglátniok azokat a szembe­tűnő változásokat, amelyeket az új tanterv nyújt. Általá­nos megelégedettséggel nyug­tázták a nyelvtan, földrajz, számtananyag elrendezését, amely kiküszöböli az eddigi ismétléseket. Ugyanazzal a tananyaggal nem foglalkoz­nak több éven keresztül. Ez csökkenti a tanulók érdek­lődését a tárgy iránt. (Most még tanulják Magyarország földrajzát IV. o. V.-VIII. o.- ban). Hiába változik a szem­pont, az anyag azonossága nem törölhető el. Az állattan tudományos felépítettsége sok problémát okozott nevelőinknek, tanu­lóinknak egyaránt. Anélkül, hogy a tudományosságot sér­tené a tanulók közvetlen kör­nyezetéből indul ki az anyag. Azoknak az állatoknak az is­mertetésével kezdik ezirányú tanulmányaikat, amelyeket már látásból ismernek, szem­léltetésük megvalósítható. Ugyanez érvényesül majd a növények tanításánál is. Szinte minden hozzászóló megemlítette, hogy tanterv készítőink jól nézzék meg azt is, hogy a tantárgyak kö­zött meglegyen a kellő kap­csolat. Hasonló témákról egy- időben tanuljanak, s ne kö­veteljen az egyik tantárgy olyat, amit a másiknál még nem tanult. (Pl. számtan, gyakorlati fogl. és rajz-mé­rés.) Történelem—irodalom s nem utolsó sorban a magyar nyelvtan és az orosz nyelv kapcsolata. Leszögezett tény, hogy ide­gen nyelv oktatásunkat élet­szerűbbé kell tenni, tényleg tudja használni a gyermek a megtanult anyagot, ne legyen ez felesleges ismerethalmaz számára. Nemcsak heve, hanem tar­talma is megváltozik az énekoktatásnak. Zenei neve­lés néven kerül be az új tantervbe. Ezzel kapcsolat­ban kérik nevelőinket, hogy minden iskolában legyen le­mezjátszó — megfelelő leme­zekkel. Művészi élmény nyúj­tása nélkül nem lehet teljesí­teni a tárgy tanításával kap­csolatos feladatot. A tan­anyaggal kapcsolatos vélemé­nyek után kitértek a tan­könyv készítésének problé­májára is. Jogos kérés, hogy kellő időben, s gondos elké­szítés után kapják kézhez ne­velőink, hogy kellő tájéko­zottsággal kezdhessenek a- feladatok végrehajtásához. JÓK VOLTAK A VITÁK, eredményesek, sok okos és reális vélemény hangzott el. Ezzel is megmutatták neve­lőink, hogy szívügyük az is­kola, hivatástudatuk ébren- tartja felelősségüket az isko­lai munka iránt. vadkerti Lórándné, megyei tanulmányi felügyelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom