Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-20 / 40. szám
4 nógrádi népújság 1961. május 20. KÁBÁMÉ, vagy izlés-rontás? í Biztatóak az eredmények j a balassagyarmati kulturális munkában KÖNYVSZEMLE NEMES DEZSŐ: A népi Magyarország 15 éves fejlődése Nemes Dezső tavaly április 10-én elhangzott akadémiai beszédét tartalmazza e kis kötet, az Akadémiai Kiadó társadalomtudományi kismonográfia-sorozatának első darabja. A címben jelzett tárgy természetesen nem új, nem ismeretlen, „ hiszen tanulmányok, cikkek, ünnepi megemlékezések sora foglalkozott már népi demokráciánk eddigi fejlődésének értékelésével. Mégis helyes, időszerű, tudományos s politikai szempontból egyaránt indokolt volt e tanulmány publikálása — nemcsak azért, mert az elmúlt másfél évtized korszakalkotó vívmányainak s egyes hibáinak értékelésében s arányosításában különböző előjelű, de egyébként anti- marxista torzítások hatottak mind kutatóink, mind a tömegek állásfoglalására, de azért is, mert ez az elvileg tiszta és szerkezetében is szerencsés értekezés átfogó, bizonyos vonatkozásokban lezáró és tisztázó képet nyújt. Szükségtelen a tanulmány aktuál-politikai jelentőségét bizonyítani: a közelmúlthoz való eszmei-erkölcsi viszony és a jelenben való magatartás, helytállás mindenkiben elválaszthatatlanul forr ösz- sze. Mivel pedig a revizionista demogógia és az ellenforradalmi uszítás emlékei-nyo- mai — lappangva bár — még ma is itt-ott zavaróan hatnak, a tudományos megalapozottságú értékelés (ha, mint a jelen esetben is közérthető, tömegekhez szóló formát kap) a legjobb agitációs eszközök közé tartozik. Meggyőzően és világosan fejti ki a szerző a népi demokrácia különböző fázisainak egymáshoz való viszonyát, a szocialista forradalomba való átnövést, a gazdasági és szociális fejlődés irányát s a tömegek mozgását, valamint a "társadalmi hajtóerők és politikai csoportok szerepét. Marxista módszerrel, pártosan elemzi s értékeli a fejlődés szakaszának antagonisztikus ellentmondásait, majd azokat a szubjektív hibákat, melyek fékezték a fejlődést és a revizionista-ellenforradalmi támadás kibontakozását megvázolja az ellenforradalom leverését követő három esztendő vívmányait és sajátosságait. A tanulmány terjedelmének korlátozottsága okozza, hogy néhány lényeges problémát csak vázlatosan elemezhetett a szerző. Futólag érinti csak — például — a többi szocialista országgal való együttműködés politikai és gazdasági jelentőségét, továbbá a társadalmi alap változásaira visszaható ideológiai áramlatokat; helyes lett volna a NÉP fogalmának és alkalmazásának kérdéseit is bővebben kifejteni, már csak azért is, mert ezeket éveken át torz megvilágításba helyezte a revizionista elmélet — részint a kisárutermelő rétegek és a szocialista népgazdaság viszonyának helytelen és káros megalapozásaként, részint a szocializmus építésének hazai sajátosságait túlozva el. Helyes és fontos vállalko-. zás a társadalomtudományi kismonográfiák sorozatának megindítása. Indokolt volna azonban tetszetősebb külsőbe öltöztetni e kiadványokat, s ügyelni arra, hogy súlyos sajtóhiba véletlenül se maradjon a szövegben (a 49. oldalon például az MDP II., nem pedig III. kongresszusáról van szó). (Akadémiai K.iadó) Az MSZMP Balassagyarmati Városi Végrehajtó Bizottsága a napokban igen élénk és hasznos vita keretében megtárgyalta Balassagyarmat legfontosabb kultúrpolitikai kérdéseit, hogy az eddigi eredmények, hiányosságok felmérésével meghatározhassa a további feladatokat. A munkával kapcsolatos beszámolóból örömmel állapítható meg, hogy a város művelődési és kulturális élete az előző esztendőkhöz viszonyítva jelentős fejlődést mutat minden területen. A sajátos összetételű város kulturális igénye növekedőben van. A foglalkozás szerinti rétegeződés a munkásosztály irányában végzendő kulturális munkát tette az utóbbi időszakban elsőrendű feladatnak. Növekedett az üzemi dolgozók sorai között az ismeretterjesztő tevékenység, három üzemben munkásakadémia szervezése vált kívánatossá s ősszel a munkás- akadémiák számának további növelésére lesz szükség. Jó kezdeményezés történt a Villany, és Épületszerelő Vállalat dolgozói körében, amelynek eredményeként jól felszerelt munkásklub létesült az üzemben. A város központi művészegyüttesei szintén szép fejlődésről tettek bizonyságot az utóbbi időben. Különösen nagy figyelmet és támogatást érdemel a Palóc Népi Együttes munkája, amelynek jelentőségét az üzemek, vállalatok is felismerték. Szó volt a beszámolóban az-iskolai oktatás, az értelmiség között kifejtett kulturális tevékenység eredményeiről. Ezzel kapcsolatosan általános kívánságként vetődik fel az értelmiségi klubhelyiség kérdésének megoldása. Tárgyalta a végrehajtó bizottság a Zeneiskola állami kezelésbe vételének lehetőségeit, a nyári kulturális feladatok megoldásával kap- ————-— 69 hangversenyt rendezett 5 év alatt a Salgótarjáni Zeneiskola A város és megye zenekultúrájának megjavítása érdekében a Salgótarjáni Zeneiskola tanárai is élénken bekapcsolódnak a hangversenyéletbe. Évenként több alkalommal szerepelnek önálló koncerteken, hogy a komoly muzsikának minél több hívet szerezzenek. Az utóbbi két évben hangverseny bérletsorozat indult. Jelenleg 300 bérlettulajdonos jár a hangversenyekre. A hangversenyek alkalmával neves művészeket is meghívnak. A Zeneiskola ötéves fennállása alatt 69 hangversenyt rendeztek. Ebből 41-et növendékek, 14-et tanárok, 6-ot tanárok és növendékek közösen, 8-at pedig vendég- művészek közreműködésével tartottak meg. Az 1960—61-es tanévben a TIT-tel közösen tíz előadásból álló zenetörténeti bérletsorozat is indult. Paradicsomtermesztés Egyre több és egyre ízlete- sebb. amellett tetszetősebb paradicsomot láthatunk piacainkon. Ez jórészt Mészöly Gyula és munkatársai érdeme, akik számos kiváló, a növekvő igényeknek megfelelő fajtát állítottak elő és továbbfejlesztették mind a hajtatás, mind a szántóföldi termesztés módszereit. Így az olvasók — termelőszövetkezeti kertészek, nagy gazdaságok vezető kertészei, de a kistermelők is — ebben a könyvben igen illetékes forrásból meríthetik a paradicsomra és könnyítették. Hasonlóképpen termesztésére vonatkozó tudnivalókat. De szükséges is, hogy merítsenek belőle, mert csak akkor tudjuk állni a versenyt a világpiacon, ha nemcsak szépet és jót, hanem olcsón is termelünk. Ennek útja a korszerű nagyüzemi termesztés. Mészöly Gyula és munkatársai hathatós segítséget nyújtanak ahhoz, hogy rálépjünk erre az útra mind a hajtatás, mind a szabadföldi korai termesztés, mind a konzervipari — tömeg — termesztés területén. A paradicsomtermesztésről szóló könyv kapható a könyvesboltokban, a Kincses Könyvek sorozatban. csolatosan a szabadtéri színpad bekerítésének ügyét, a könyvtármunka helyzetét. A felszólalók megállapították, hogy általában minden területen a fejlődés jelei mutatkoznak. Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára a város kulturális eredményeit úgy értékelte, hogy a csak 2 évvel előbbihez mérve is előbbre lépés tapasztalható s néhány vonatkozásban a salgótarjáni kulturális munkánál is értékesebb tartalmú. Az emberek gondolkodásmódjának formálódásához véleménye szerint sokban hozzájárult a termelőszövetkezeti átszervezés terén vállalt munka. Azok, akik cselekvői voltak az átszervezésnek, maguk is világosabban látnak ma már. Az értelmiség és a párt viszonyát úgy értékelhetjük most Gyarmaton, hogy az értelmiséget meg tudtuk nyerni törekvéseinknek. Megtarása érdekében az igények fejlődésével együtt kell fejlesztenünk a kulturális munka színvonalát. Balassagyarmat légkörében a jó hagyományok alapján megvannak az adottságok, hogy a város kultúrbázis lehessen s ennek felmérése is közrejátszott az eddigi előrehaladásban. Az eddigi munkával kapcsolatos észrevételek után a kulturális káderképzés biztosítását, az irányítás további javítását, a névtelen kultúrmunkások nagyobb megbecsülését jelölte meg feladatnak Jakab elvtárs. Nógrádi fájok AZ ERDŐK SZÉLE Gyermeknapra késiéinek az üzemi niizoitságak Az üzemek nőbizottságai megkezdték a Gyermeknap megrendezéséhez szükséges előkészítő munkálatokat. Ülést tartottak a vasas nagyüzemek nőbizottságai, valamint a területi szakszervezeti nőbizottság is. amelyen megtárgyalták a Gyermeknap megünneplésével kapcsolatos feladatokat. A vasas nagyüzemek meghívására vasárnap Salgótarjánba látogatnak a felsőpetényi gyermekotthon lakói, hogy rövid műsor keretében mondjanak köszönetét az otthon lakóival rendszeresen kapcsolatot tartó nagyüzemi munkásasszonyoknak. A felnőttoktatás gondjairól, feladatairól Előtérbe került a felnőttoktatás reformja A közeli napokban zajlott le Pécsett az Országos Történésznapok keretében a dolgozók középiskolájában ta- ,nító történelemtanárok kétnapos tanácskozása. A konferencia második napján került sor a felnőttek esti- és levelezőtagozatos történelem oktatása megvitatására, illetve a felnőttoktatás néhány problémájának tisztázására. A referátum érdekesen elemezte a felnőttoktatás helyzetét, fejlődését. Kétségtelen, hogy napjainkban fokozott jelentőségűvé vált a felnőttek oktatása. A különböző szintű oktatási szervek vizsgálgat- ,iák ezt a problémát, gyűjtik a pedagógusok gyakorlati tapasztalatait és kísérleteznek az oktatás megfelelőbb formáinak kialakításával. Előtérbe került a felnőtt- oktatás reformja. A referátum hangsúlyozta, hogy nemcsak Magyarországon került előtérbe a felnőtt- oktatás, hanem világviszonylatban is. Most, amikor világméretekben gyökeres változások történnek Gazdasági, társadalmi, politikai vonatkozásban, a kor fejlett és egyre fejlődő technikai világa fokozott kö- követelményeket állít minden ember elé Csak akkor állhat helyt az ember, ha a társadalmi kulturális és technikai fejlődéssel együtt tovább lép, képezi magát. Ennek a hatalmas haladásnak a felismerése szülte az emberek lendületes tanulási vágyát, amely manapság megnyilvánul. Azonban meg kell mondani azt is, hogy e téren még sok a kívánnivaló — és ez sürgős megoldásra vár — mert a felnőttek oktatása az iskolákban ma még nem tudja megfelelően szolgálni a dolgozó tanulók képzését. Államunk sokat tett az elmúlt 16 év alatt, s jelentős anyagi . áldozatokat vállalt e téren. Egyre több dolgozó szerezte és szerzi meg a középiskolai ' bizonyítványt, oklevelet és közülük sokan egyetemet végeznek. Az idén befejeződött tanévben az országban 80 ezer felnőtt tanul csak a középiskolákban. Annak ellenére, hogy az 1959—60-as tanév határkő volt a felnőttoktatásban, a fejlődés újabb és újabb követelményeket állít elénk e területen is. Felnőttoktatásunk fejlődése megindult s ezt a megmozdulást mindannyiunknak elő kell segíteni, hogy ebből alkotó fejlődés származzon. Felnőttoktatásunk ezelőtt 15 évvel egészen más célt szolgált. A megfelelő iskolai végzettséghez kívánta ’ segíteni mindazokat, akik önhibájukon kívül annak idején nem részesülhettek iskolai oktatásban. Manapság egészen új feladatai vannak a felnőttoktatásnak. Az új körülmények sürgetik az új feladatok megoldását. Sok nehézség adódik abból, hogy nincsenek megfelelő tankönyvek, az anyagot az esti és levelezőtagozaton meglévő kevés óraszám alatt nehéz elmél-vülten megtárgyalni. Szükséges, hogv az órák színesek, az anyag lényegének megtartása mellett érdekesek legyenek. Nehezíti az is a munkát, hogy a hallgatók nem haladnak: együtt a tantervvel, a beszámolókra csak az előtte való napokban készülnek fel. aminek rend- szertelen, kiforratlan tudás az eredménye. Sok esetben persze ebben hibásak az üzemek is. Ez a hiányosság jelentkezik az órák látogatásáLehoztok Salgótarjánba élvonalbeli színművészek nevének fémjelzésével egy kabaréműsort. Munkavédelmi kabarénak titulálták és ha már így nevezték, bármilyen furcsán hangzott is, belenyugodtunk és vártuk, mit hallunk a munkavédelemről — kabaréműsorba ágyazva. Néztük a műsort, és az első részében őszintén szólva, még mosolyogni is tudtunk, hiszen volt néhány jóízűen vidám ötlet, ami az ember száját a füle felé húzta. Igaz, főleg a helyzetkomikum adta lehetőséggel éltek és az igénye- sebbjének ez ma már nem elegendő. De még ez is hagy- ján, szóval az első félidőben lehetett, — sokszor muszájból — nevetni, kacagni. De aztán Homm Pál és Petress Zsuzsa kivételével a hírneves magyar komikusok megfeledkeztek magukról. Nem tudom mit változott pár év óta a pesti közönség, mert én csak 56-ig voltam pesti színházlátogató. De nem hiszem, hogy Pesten megelégedne a közönség ilyesmivel. Csak egyetlen számot, a legkirívóbbat — alig állom, hogy ne legfelháborítóbbnak nevezzem — az apacsjelenetet vegyük szavaim igazolásául. Én bizony ismerem a mi vidéki közönségünket, hogy szereti a művészien komolyat, de a frissítőén hangulatost is, ebből adódóan szeret nevetni, kacagni önfeledten. De ezen a jeleneten nem volt mit nevetni. Inkább háborgott az ember lelke. Mikor mi a szocialista kultúráért, annak térhódításáért vívjuk harcunkat, akkor lejönnek vidékre csillogó nevű művészek, hogy egyszeriben elfeledtessék az emberekkel máskori sziporkázásukat. Már azon voltunk egypáran — jónéhányan, hogy otthagyjuk a felháborítóan durva, trágár és bányász művelődési otthonba sem való duettjüket. Szóval örülünk fővárosi művészeink vendégszereplésének. Szívesen tapsolunk akkor is, ha nem burkolják munkavédelmi mezbe kabaréjukat. De nekünk, a salgótarjáni közönségnek nem kellenek már az apacsjelenetek, ízlésünk túlhaladta a fenék- verősdit, meg a még ízléstelenebb rángatódzást is. Mi a művészi élményből fakadó, a helyzet- és jellemadta komikumra épített mulatságos jelenetekre várunk, annak örülünk, vidéken csakúgy, mint Pesten. Mégis tizenhat év telt el és azóta vidéknek sem jó már akármi. Az emberek itt is megtanultak sok egyéb mellett kulturáltan szórakozni és igényük kielégítése reményében fizetik meg szívesen a borsos árat, illetve a vastapsot. VJLAKY MARIA nál is. Sokkal több felelősségre lenne szükség az üzemeknél, elsősorban az üzemi pártszervezeteknél a felnőttoktatás elősegítésére, ellenőrzésére. Nekünk pedagógusoknak, a művelődési szerveknek meg kell oldanunk a jobb tárgyi és személyi feltételek biztosítását. Az órákon az ismeretnyújtáson túlmenően szükséges a készségek kifejlesztése. Meg kel! tanítani a dolgozókat az anyag -elsajátításának legkönnyebb módszereire. Legtöbb nehézséget a magyar- és történelem tantárgyak okozzák, mert itt kel] legjobban a beszéd- és előadókészség'. E tantárgyakra azonban feltétlenül szükség van — minden téves nézel ellenére — mert bármilyen jó szakemberré válik valaki ha nem ismeri az irodalmat ha helyesírási és fogalmazási hibákat vét és nem tud eligazodni népünk és a nemzel történelmében, akkor nerr tekinthetjük teljesnek oktató és nevelőmunkánkat. Tehát a cél nyilvánvaló. A felnőttoktatás feladata jelenleg elsősorban az, hogy megtanítsa tanulni a hallgatókat, segítséget adjon az iskolai oktatás mellett egyre jobban előtérbe kerülő öntevékeny képzésükhöz. Ha a pedagógus átsegíti £ tanuló dolgozókat az akadályokon, az üzemek több megértést tanúsítanak, s a dolgozóban is erős és kitai'tó a: p'ha,tározás, akkor az oktatás eredményes lesz. Ezt £ munkát elősesitj az is, hog> a felnőttoktatásban is nag} helyet követel a felnőttek kommunista emberré nevelése. Pintér Nándor tanár