Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)
1961-04-12 / 29. szám
4 NÓGRÁDI NSPUJSA® 1961. április 12. A TIT megyei küldöttközgyűlésének 'munkájához r r r KÉPZŐMŰVÉSZEIM MAPPÁJÁBÓL A járási közgyűlések után e hét végén kerül sor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei küldött közgyűlésére. A közgyűlést nagy érdeklődés előzi meg a társadalom minden részéről. Azt várják, hogy ez a közgyűlés tárja még szélesebbre megyénk dolgozói előtt a tudományhoz . vezető út kapuit, mutassa meg, hogy milyen fordulatot vegyen a TIT, hogy még maradéktalanabbá! be tudja tölteni azt a feladatát, amelyet vár tőle a dolgozó nép. A TIT eddigi tevékenységét, — minden különösebb túlzás nélkül, — messzemenő elismerés kiséri. De az elismerés mellett igenis szükséges, hogy frissítse, elevenítse a munkáját. A járási közgyűlések óta e célkitűzés megvalósítására történtek nagyon egészséges kezdeményezések, s ezek közül szóljunk mint a legfigyelemre méltóbbról, a balassagyarmati járás munkájáról. A művelődési ház április havi programjában, amely szoros kapcsolatban van az. ismeretterjesztő munkával, találunk egy kérdezz, felelek estet. A program még nem zajlott le, és így nehéz volna véleményt alkotni az est sikeréről, de egy bizonyos a kezdeményezés egészen újszerű. Miről is van szó tulajdonképpen? Ez az est a tervek szerint nem a sokrétű kérdések mindegyikére akar válaszolni, hanem egy meghatározott irányt követ. A kérdések, — már ahogyan a szervezésből megtudható — világnézeti természetűek. Két középiskolai tanár egészen rövid előadásban, majd a kérdésekre adandó válaszában a materializmus és az idealizmus küzdelmét mutatják be történeti fejlődésében. Kimutatják, hogy miért győzi le a materializmus az idealizmust és hogy napjainkban, miként hódít a materializmus az egész világon egyre diadalmasabban. A két előadó különböző szemszögből vizsgálja a kérdéseket. Az egyik természettudományos alapon, a másik a humán tudományok alapján. Az ilyen előkészületek után minden jogunk megvan ahhoz, hogy feltételezzük az est sikerét. A program még nem fejeződött be, mégis hogy írunk róla, annak a dolog aktualitása adja meg az okát. Ugyanis mint már említettük a hét végén ül össze a megyei közgyűlés amelynek feladata részben megszabni a feladatot az elkövetkező három évre. Tehát, ha megszabja a feladatokat, akkor már most figyelnie kell azokra az új és jó módszerekre — még ha kísérletek is, — amelyek az ismeretterjesztő munkát megóvják a sablonosságtól, a megmerevedéstől. Mert önmagunkkal szemben követnénk el hibát, ha elhallgatnánk, hogy bármenynyire is hasznos volt a TIT tudományok népszerűsítése területén végzett munkája, a sablonosságra, a megmereve- dettségre azért hajlott. A.z elmúlt időszakban a minőségi igény fenntartása mellett is a mennyiségi munka volt előtérben. Tehát az előadások számszerű növelése. A jelenlegi körülményeink között pedig már a mennyiséggel való törődés mellett az előadások minőségére kell a fő hangsúlyt fektetni Meg kell keresni, az előadások minőségi javításának az új módszereit. Elevenebbé és életszerűbbé kell tenni az ismeretterjesztő munkát. Az idei oktatási évben egészen rendkívüli időket értünk meg. Egyébként a népművelési évad értékelésénél ez minden bizonnyal felszínre fog kerülni. Ugyanis ez az időszak volt amikor a munkában elég sok fogyatékosságot találunk. Különösen a kitűzött célok megvalósításának teljességében. De ezek a hiányosságok nem a munka elhanyagolásából erednek, hanem abból a nagy átalakulásból, ami végbement megyénkben is. Sokhelyütt még a legkövetkezetesebben kidolgozott művelődési munkatervet sem lehetett eredet' formájában megvalósítani mert hol a terveket készítő emberek voltak elfoglalva másirányú nagyon fontos munkával, hol pedig azok az emberek, akikért készült a munkaterv. Ismeretes, hogy falvainkban új életünk nagy kérdéseivel foglalkoztak az emberek, és küzdöttek is a nagy visszahúzó erővel. Ma már a munkát a haladás első lépésének megtétele után egészen más alapokra kell építeni, más formát kell kapjon. Az ember a falun is felszabadult — vagy felszabadul — és tagja lett a nagy közösségnek. Nekünk ennek a felszabadult közösségi embernek a szükségleteit kell kielégítenünk. Ennek a munkának a formáját Ítéli megtalálnunk. És ebben a nagy feladatban jelentős tennivaló hárul a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatra. A társulatnak az előadásai a közösségben felszabadult embert kell megkeresnie és szolgálnia. Ezt a régi, elavult, megmerevedett formákkal nem lehet végrehajtani, mert nem vezet a célkitűzés eléréséhez. Milyen feladatot kell megoldani tehát és milyen formát választani? Célunk egyértelmű: megváltoztatni az emberek gondolkodását a közösségnek megfelelően. Fejleszteni politikai tudását, és az új követelményeknek megfelelő szakismeretekkel fel- vértezni a ma emberét. Hogy ezt megfelelőképpen el tudjuk végezni a terveinket úgy kell összeállítani, hogy a részleteket nem az íróasztal mellett szüljük, hanem az embereknek a véleménye, és igénye alapján. Ez már ré- ges-régi követelmény, de nem árt ismét hangsúlyozni. Mondhatnánk ez az alapja lesz a munkának. Éppen ezért nem elégedhetünk meg, hogy úgy általában megkérdezzük az embereket, hanem legyen benne egy-egy ember véleménye, de egy-egy brigádnak a véleménye is. Kétségtelen ez nehezebb munka lesz, mind az eddigi gyakorlat. De megvalósítható mégpedig úgy, hogy résztvesz a munkában a járási TIT megbízott, falun a művelődési otthon igazgató, vagy népművelési ügyvezető, de éppenséggel a tsz kultúríelelőse is. Faluról beszélünk, de ugyan így szólhatnánk az üzemekben végzett munkáról is. Itt a feladatok összeállításánál támaszkodjunk a szakszervezeti bizalmiakra, akik kapcsolatban a dolgozókkal felmérhetik az igényeket. És azt az adott gazdasági és politikai szükséglethez igazíthatjuk. Nagyon lényeges dolog az, hogy ezek a közigényeken alapuló munkatervek ne legyenek elszigetelve a község kulturális munkatervétől. Mert ez is egyik biztosítéka annak, hogy a TIT előadások megszabadulnak a sablonos formáktól. Épüljenek ezek a falu kulturális tervére és a művelődési otthonok a maguk sajátos eszközeivel kapcsolódjanak be az előadások szem- lóletességébe. Már jó bevált hagyomány, hogy egyes előadásokat szemléltetnek. Egészítsük ezt most ki például az irodalmi előadásoknál azzal, hogy kérjük fel a művelődési otthonok színjátszó csoportjait közreműködésre. A színjátszó csoportoknál jó szavalok. előadók vannak, akik nagyszerűen közreműködhetnek. Ennek következtében a TIT kapcsolata is erősödik a művelődési házzal, nem utolsósorban a színjátszásban részvevő ifjú nemzedékkel. akiket már a kezdet kezdetén megragadhat az előadások nagyszerűsége. De így lehetne sorolni tovább a tennivalókat. De zárjuk le azzal, hogy egyre inkább megnő a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkájának jelentősége, hiszen népünk tudásának gazdagításában végzi a mindennapi tevékenységét. Ennek következtében a társadalom figyelmének középpontjába kerül. És ez nagyon helyes. S éppen a végzett munka nagy jelentőségének megfelelően felelősséget vár dolgozó népünk, felelősséget vár a párt, a kormány. Azt várja, hogy a társulat fennen hordozza a tudomány zászlaját. Azt várja, úgy végezze munkáját, hogy a legegyszerűbb ember is magáénak érezze. Szép és nagyszerű ez a tevékenység és minden bizonnyal a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a bizalomnak megfelelően eleget is tesz megbízatásának. Pályázati felhívás A Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum pályázatot hirdet a megye községi mezőgazdaságának szocialista átalakulását célzó pályamű történelmi feldolgozására. A pályázó mutassa be, milyen volt a falu élete, a parasztság sorsa a Horthy-rendszerben, milyen változást hozott a földreform, hogyan és mikor alakult meg a község termelőszövetkezete, milyen eredményeket értek el eddig, milyen hatással volt az ellenforradalom a szocialista szektorra, milyen változásokat hozott a Párt VII. Kongresszusa és miként lett a falu szocialista községgé? A pályázaton korhatár nélkül mindenki részt vehet. A pályamű értékét emeli, ha fényképekkel, termelési diagrammokkal is érzékeltetjük a forradalmi átalakulást. A pályamű 15 gépelt oldalnál (vagy 20 oldal kézírásnál) ne legyen kevesebb! Beküldési határidő: 1961. július 1. A legjobb munkákat jutalmazzuk: X. díj: 500 Ft, II. díj: 300 Ft, III. díj 200 Ft. A pályázat jeligés, melynek legkésőbb július 1-ig kell a Múzeumba (Salgótarján, Rákóczi út 67.) érkeznie. Eredményhirdetés a Nógrádi Népújság augusztus 12-i számában! A Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum Igazgatósága. Czinke Ferenc: A kőbánya KKK>000-0000<>000000-00<>0^0<>-000000<>00-0<>0000-0-0-000,0<>0-0<>0<><><)-0-0-0-0-0-0^-C><K>0-0-0Nagy sikert arattak a salgótarjáni vasasak a zenei lesztiváinn MŰSORON A , Nagyszerű műveket mutattak be a munkáskórusok, zenekarok a Vasas Együttesek 'Zenei Fesztiválja második napján, szombaton. E napon a dús programból a magyar nép ősi dallamvilágában gyökerező, e hagyományokból induló út nagyszerű új alkotásai kerültek bemutatásra. Az ifjú és ifjabb zeneszerzők — Székely Endre: „Dunai szél” kantátája, Szervánszky Endre: „Honvéd kantátája”, Kocsár Miklós: „Új Kőműves Kelemenje”, Grabócz Miklós: „Világok mozgatója” kantátája — művei bizonyítják zenei életünk továbbfejlődését. Tanítványok egész sora bizonyult méltónak, hogy tovább szélesítsék azt az utat, amelyet Liszt, Bartók, Kodály kezdett meg. Az ő alkotásaikon keresztül haladnak a daloló magyar munkások a zeneművészet csúcsaira vezető úton. E napon lépett fel a Fesztivál műsorában a Salgótarjáni Acélárugyár férfikara és szimfonikus zenekara. A hazaiak Szervánszky Endre: „Honvéd kantáta” című művét szólaltatták meg. A gazdag képzeletvilágú jellegzeHONVÉD KANTÁTA" ÉS A tesen egyéni mondanivalója művész kantátája már korábban is szerepelt az acélárugyáriak műsorában, azonban a mű korábbi bemutatásával kapcsolatos nehézségek ellenére is ezt választották. Nagyon komoly feladat elé állította a kantáta mind a zenekart, mind a kórust. A szorgalmas munka azonban gyümölcsöt érlelt: nagy sikert. A „Szépszavú áldása a tájnak” című kantátaesten megérdemelt elismerést vívtak ki a salgótarjániak. Meglepően tisztán, kiegyenlítetten csendültek fel a szólamok, nagyszerű volt a mű összhangzása. Az elismerést még az is tetézi, hogy e nehéz mű bemutatását rövid idő alatt, nagy szorgalommal és akarással oldották meg. A népdalokból fogant, népi motívumokra épülő mű tételeit — Verbuválás, Sapkatánc, Esti pihenő, Huszárnóta, — jó hangvétellel, megfelelő feszültséggel sikerült bemutatni A szimfonikus zenekar még egy másik feladatot is megoldott sikeresen e napon. A „DUNAI SZÉL” Sztálinvárosi Központi Kórus az ö kíséretükben szólaltatta meg Szabó Ferenc: „Nótaszó” népdalkantátáját és Székely Endre: „Dunai szél” kantátáját. Székely Endre új alkotásának ősbemutatója is általános elismerést szült. A kantáta süvítő szélre emlékeztető motívumai, az ismétlődő Urai középrészek szinte tapinthatóan érzékeltették az egykori Pentele, első szocialista városunk történelmi múltját, a város építésének heroikus munkáját. Jelentős az acélárugyáriak fejlődése, mind e feladatok, mind az általános célkitűzések megvalósításának tekintetében. Későbbi terveik megvalósulása — többek között részvétel a debreceni nemzetközi dalosversenyen — elérhető közelségbe kerül, ha hasonló szorgalommal, fegyelmezetten és felelősséggel dolgoznak, mint ahogyan e fellépésükre készültek; s tovább haladnak töretlenül azon az úton „...amelyen tovább haladva a munkásság eljut az általános nemzeti zenekultúra területére.” Pádár András XDOGKXz)G-D©©OOOOOO0OOOOOOOOeeOO©öev>-X3C^ iXhC-iöOCGGeXDOOGOOeOOOOOOOOGOOOGGOOOO&DGOOOGOOC^ JU’dekes, sok tekintetben sajátos fejlődési lehetőségekkel rendelkező község Somoskőújfalu. Lakosait az ipar mágnese vonzza a város felé s a reggeli buszok, vonatok indulása után elárvulnak az utcák. Akiket a mindennapi szorgalom a faluban maraszt, azok a földeken szorgoskodnak, s csak az esteledő órák hoznak a faluba újból élénkülést, de igazában csak a vasárnap. Somoskőújfalu kulturális életének is a hétvégi szombatest s a vasárnap ad elevenséget. Azok, akiket a heti fáradozás után nem csalogatnak a városi események, a művelődési otthonban keresnek szórakoztató passziókat. Ez az otthon a községi fiatalok tanyája. Teljes joggal vették birtokukba, sok szabad órájuk szorgalma építette a falakat. Simon Lászlóval, a község KISZ titkárával beszélgetünk Somoskőújfaluban arról a sokoldalú tevékenységről, amely azt bizonyítja, hogy érdemes volt fáradozni a festői környezetű otthon építésén. — Tánc, színjátszó, énekkari együtesünk van, — mondja, — s előadásaink igen népszerűek. A színjátszó együttes különösen igényes feladatokra vállalkozik. Be- mutattta például Dunajevsz- kij: „Szabad szél" című operettjét, most legutóbb pedig Mocsári Ferenc rendezésében „A Pál utcai fiúk” aratott megérdemelt sikert a faluban. A csoport most újabb egyfelvonásossal készül a kulturális seregszemlére. A művelődési otthon ke- rétében működő szakkörök munkája az ismeret- terjesztés feladatait szolgálja. A fotoszakkör április végén tablósorozatban mutatja be a község életét. A csillagászati szakkör, — amelynek saját készítésű csillagvizsgáló felszerelése is van, — a világmindenség törvényeit magyarázza meg. a bélyeg- gyűjtők munkájuk keretében a Föld legtávolabbi részeit is bejárhatják, A kutúrcsoportok, szakkörök mellett igen látogatott a művelődési otthonban lévő községi könyvtár. Rácz Pál könyvtáros a rendelkezésére álló 1100 kötetből az elmúlt negyedévben közel 2000 kötetet kölcsönzött s különösen fiataloknál örvendetes az olvasási kedv. A beiratkozott olvasóknak mintegy 60 százaléka 18 éven aluli s ezek leginkább az új magyar irodalom .alkotásait keresik. A növekvő igények kielégítésére a községi tanács a költségvetés keretében évi 2 ezer forintot biztosít vásárlásra. ezer forintot pedig a községfejlesztési összegből juttat új könyvekre. A művelődési otthon klubélete a kellemes időtöltés szolgálatában áll. A televízió barátai mindennapos vendégek adások idején, de vannak hívei szép számmal a sakknak. asztali futbalnak, biliárdnak is. A kártyajátékkal, biliárddal való szórakozásnál azonban rendszeres ellenőrzésre van szükség, mert egyesek ma még bizony szívesen engednek a csábításnak a hazárdírozás felé. A játék ilymódon való űzése nem valé a művelődési otthon falai közé, csak megrontja az egészséges szellemet, elriaszthatja azokat, akik a tiszta pasz- szió kedvéért látogatnak ide. A művelődési otthon vezetősége és a KISZ fiatalok ösz- szefogására van szükség, hogy a falon olvasható feliratoknak, házirendnek érvényt szerezzenek, hogy elhallgasson a szóbeszéd a pénzzel való játékról. A Somoskőújfalui műve- ^ lődési otthonnak, — ahogy Vize Pál gondnok mondja, — ma már közel száz állandó klubtagja van. Vasárnaponként szinte szűknek bizonyulnak a szobák, az asztali teniszezők már az előcsarnokba szorulnak. Ez a szűkösség mégis örvendem tes dolog, mert azt jelenti, hogy egyre több itt is azoknak a száma, akik a kocs- mázás helyett nemes szórakozásokban lelik örömüket. A klublátogatók az elmúlt esztendőben társas kirándulásokat szerveztek, évfordulók eseményeit tartották számon, a művelt szocialista emberhez méltó közösségi életet alakítgatták. Érdemes tovább menni a választott helyes úton, hogy még teljesebbek legyenek Somoskőújfaluban is a vasárnapok. Barna Tibor
