Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)
1961-04-26 / 33. szám
1961. április 26. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Á munkadíjazás új módszerei a termelőszövetkezetekben A népgazdaság több me- zőgazdasági terméket, a .szövetkezeti paraszt magasabb színvonalú életmódot kíván. Mindez el sem képzelhető a szövetkezeti termelés gyorsütemű fellendítése nélkül. Ezért vált szükségessé olyan új javadalmazási módszerek alkalmazása, amelyek jobban ösztönzik a tagúkat és családtagjaikat a közös munkában való részvételre. A hagyományos munkaegység rendszernél — mivel a részesedés alapja kizárólag a megszerzett munkaegység — egyes tagok nem arra törekedtek, hogy szakszerű, jó minőségű növényápolást végezzenek, hanem hogy minél több munkaegységet írjanak nekik jóvá, mivel ez nagyobb jövedelmet is jelentett. Azzal- már vajmi keveset törődtek, elérték-e a tervezett termésátlagot. Az új javadalmazási módszerek mellőzik ezt a hibát azzal, hogy a jó munkát végzett szövetkezeti parasztok nemcsak a megszerzett munkaegységek után, hanem a termelés végső eredményében megmutatkozó többlet termésből is részesednék. Megszüntetik a felületesség és hanyagság még féllelhető légkörét és arra ösztönzik a szövetkezeti parasztokat, hogy a reájuk bízott, vagy önkéntesen vállalt munkát a legmegfelelőbb időben és a tőlük telhető legjobb minőségben végezzék el. Az új díjazási formák anyagilag teszik érdekeltté őket abban, hogy fokozzák a közös gazdaság jövedelmét, mivel ez személyi részesedésük főbb forrása. A sajátos üzemi, természeti, s közgazdasági viszonyok figyelembevételével eddig mintegy 120 termelőszövetkezet parasztsága dolgozta ki a munkadíjazás különböző formáját. A pásztói járás több szövetkezetében többek köpött, a terven felül termelt cukorrépa minden mázsája után 1 kg cukor, vagy annak forint értéke illeti meg prémiumként a tagot. Mindehhez hozzájárul a munka elvégzéséért járó alapmunkaegység. A varsányi Dózsában 1 mázsa kukoricát kap a tag, ha kh-ként eléri a 25 q_a átlagtermést. Ezentúl az alapmunkaegységre és a terven felüli termés 50 százalékára is jogosult. Az ipolytamóci Békében növelik az áruhústermelést. Ezért hoztak olyan határozatot, hogy minden darab időben leadott 110 kilogrammos hízósertés után 15 forint prémium illeti meg a dolgozót. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ösztönző munkadíjazás jelenleg elterjedt formái közül a legegyszerűbb és a tagok számára is legkönnyebben érthető a prémiummal kiegészített munkaegység rendszer. A szövetkezetek 80 százalékában ezt a módszert alkalmazzák. A terven felül termelt termék 20—50 százalékát fizetik ki pénzben, vagy természetben a tagoknak. A salgótarjáni iparvidékhez közel eső . szövetkezetek olyan ösztönző munkadíjazást dolgozták ki, amely ellensúlyozza a munkaerő problémát. A munkaegységet termékkel egészítik ki, s a terven felüli termékmennyiségből is prémium gyanánt részesülnek. Ez a módszer nagy ösztönző hatása miatt lehetővé teszi a családtagok közös munkába vonását, s lehetőséget nyújt a kétlakiak- naik a szövetkezeti munkában való részvételre. Az anyagi érdekeltség fokozása új helyzetet teremtett a szövetkezeti termelésiben. Jelentősen megnövelte a tagok termelési kedvét és tovább szilárdította a termelés biztonságát. Az anyagi érdekeltség formáinak kidolgozása, jegyzőkönyvbe rögzítése még nem biztosította a termelési célkitűzések végrehajtását. Egyes növényeknél már elérkezett, más növényeknél 1—2 hét múlva következik be a növényápolás időszaka. Elérkezett az ideje a területek kimérésének, mivel sok szövetkezetben a kapásnövények területét tagokra, illetve családtagokra bontják le. Hogy a premizálás igazságos legyen, a különböző földterületeket minőségi kategóriákba osszák be, s miniden kategóriára külön állapítsák meg az átlagtermés tervét, így a szövetkezetek vezetői elkerülhetik a vitákat, mert minden lag számára egyforma lehetőséget teremtenek a terv túlteljesítésére. Ezen módszer bevezetése a csoportos munkánál is jól alkalmazható, mivel a földtáblák minősége is különböző. A ltalános hiba, hogy a szövetkezetek nem dolgozták ki a traktoros premizálását, pedig a prémium a traktorosokat is jobb munkára ösztönzi. A jó minőségű gépi talajmunka — szántás, vetés, gépi növényápolás —• nagymértékben hozzájárul a termésátlagok fokozásához. Sóik szövetkezetben a fogato- sokra sem gondoltak, pedig ők is résztvesznek egyes növények vetési, kapálási munkáiban és az üzemen belüli szállításban. Ezeket a mulasztásokat még nem késő korrigálni. A szövetkezeték vezetőinék igen fontos kötelessége, hogy az előre megállapított prémiumot a megállapodásnak megfelelően fizessék ki. Hiába dolgozták ki a legjobb javadalmási módszert, ha azt évközben, vagy éppen a munka beindulása előtt megváltoztatják, vagy nem fizetik ki. A tagság nem bízik benne többé? a vezetők tartsák törvénynek a premizálásról hozott közgyűlési határozatot, s attól sem év elején, sem évközben, sem év végén ne térjenek el. A gyakorlat azt mutatja, hogy az anyagi érdekeltségnek nagy szerepe van a szövetkezeti termelés fellendítésében, a szövetkezetek megszilárdításában. Az anyagi érdekeltség viszont nem helyettesítheti azokat a tennivalókat, amelyeket a politikai nevelőmunka területén kell elvégeznie a szövetkezeti tagság szocialista öntudatának, új munlkaerkölcsé- nek kialakítása és erősítése érdekében. Lantos László Lucernát „loptunk“ Mátraverebélyen Az új műút két oldalán lucernatábla húzódik Mátra- verebély alsó határában. A dúsan növő zsenge lucerna csábítja a nyúl és sertés tulajdonosokat, hogy tépjenek belőle. A termelőszövetkezetiek azt mondják, hogy mivel a lucernatäblak közel vannak Tarhoz, odacsalogatják a tariakat, s így a Zagyva-partján jelentős károk keletkeznek. Amikor arra jártunk esteledett és merre a szem ellátott fia ember sem volt látható. Itt a jó alkalom, győződjünk meg arról, intézkedett-e a Március 15. Tsz a lucerna őrzéséről. Egyikünk bement a lucernába és kelletlenül tépni kezdte. Vagy jó két percig ott volt a lucernában, amikor a régi útról egy motoros és két gyalogos ember szaladt felénk. Egyikük karjára felkerült az önkéntes rendőr szalag. Az önkéntes rendőr teljesítette kötelességét, jóllehet csak egy marókra való lucernát szedtünk — de minek is szedtünk volna többet, hiszen állatunk nincs, ember meg nem eszik lucernát — a „tolvaj” adatait pontosan felírta és figyelmeztette, hogy a társadalmi tulajdonból még egy marék lucernát sem szabad ellopni. Csak a dicséret hangján lehet szólni a verebélyi önkéntes rendőrökről, akik munkaidő után nem sajnáljak a fáradtságot, éber szemmel őrzik a szövetkezeti gazdák tulajdonát. Reméljük, ha közgyűlésre kerül sor a Március 15 Tsz gazdái elismeréssel szólnak majd az önkéntes rendőr elvtársak áldozatos munkájáról. >% ■>» Építkeznek a pásztói járás termelőszövetkezetei A pásztói járás területén ebben az esztendőben közel 7 millió forint értékű építéssel erősödnek termelőszövetkezeteink. Cserhátszentivánban a nagyüzemi hizlalás biztosítására sertéshizlalda, Erdőkürtön góró, fiaztató, juhhodály készül s megkezdődött egy 50 férőhelyes növendék istálló földmunkálata is. A jobbágyi termelőszövetkezetben 100 négyzetméteres szaporító ház készül az idén s ennél a munkáinál már csak a tető üvegezése, a belső víz-, villanyszerelés és kazán építés van hátra. Az ácsmunkát végzik Jobbágyiban a 120 férőhelyes hizlaldán is és sor kerül közelesan egy növendék istálló építésére. Burgonyaültetés Csitáron A csitári határban büszkén mondták a szövetkezeti gazdák, nemcsak az őrhalmiak tudnak sok ember megmozgatni a közös munkára, hanem mi is. Valóban igazunk volt, mert mintha versenyeznének az őrhalmiakkla, ahol hatalmas asszonycsapat dolgozik itt is kint a burgonyaültetésnél a falu színe-virága. Bozány József és Komjáti István brigádvezetők elmondták, hogy 100 kh-on termelnek burgonyát, amelyből 20 kh előcsíráztatott burgonya. Az ültetési munkák már be is fejeződtek. Két lóval húzatják a sort, s így biztosítják a gépi kapálás egyik feltételét Fent: A kapával kivágott fészkekbe négy asszony dobálja a burgonyát. Oldalt: Özv. Csábi Bélánéval először jött a menye a közösbe dolgozni 1 A vidéket járó ember gyönyörűséggel állapíthatja meg, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat nagy szorgalommal végzi megyénk dolgozó parasztsága. Szerte, merre a szem ellát, benépesültek a nógrádi dombok. Traktorok zúgnak a kapaszkodókon, vidám hangú asszonycsapat kapál a völgyben. Az új úton új lelkesedéssel, nagyot akarással dolgozik a falu népe, hogy feledje a tegnap eseményeit, s szebbé tegye a holnapot a mánál. Kisterenyén a falu végén szorgalmas munka folyik a kertészetben. A hollandi ágyakban nagy fej saláták várják az elszállítást. Távolabb, a vasút mellett asszonyok szorgos- kodnak, hajlongnak, tesznek-vesznek. Néhány kilométerrel távolabb, a műút két oldalán emberektől nyüzsgő a verebélyi határ. A Március 15 Tsz gazdái a burgonyaültetéssel foglalatoskodnak. A hosszú földeken, mint kidőlt katonák fekszenek sorban a lefektetett zsákok. Eke után rakják földbe a búrgonyát a verebé- lyiek. A megye déli részein előbbre haladtak már a mezőgazdasági munkák. Délelőtt 11 óra tájban jártam Egyházasden- gelegen, ahol a főutcán nagy csapat asszonnyal találkoztam. Vállukon kapával jöttek hazafelé. Ebédszünetnek még korai lenne — gondolom, vagy talán a határ másik részébe igyekeznek? Kérdésemre a feleletet a Kossuth Termelőszövetkezet majorjában kaptam meg a szövetkezet párttitkárától — Kozakovszki Mihály tói. — Az asszonyok nem a határ másik részébe mentek, hanem haza! Tudniillik befejezték a borsó kapálását mind a 100 holdon. — Derék, nagyszerű dolog! — jegyzem meg a napbarnított arcú párt titkárnak. — Nem is lesz itt semmi baj sem a növény ápolási, sem a betakarítási munkákkal — szögezi le Kozakovszki Mihály. De vajon hogyan halad a szomszédos borsótermelő községben a munka? Hé- halomban az Üj Élet Tsz gazdái eredményeikkel felelnek a kérdésre. A 110 kh borsó bekapálva, s napokon belül virágzik is. Szarvasgedén, a Haladás Tsz földjein szorgalmasan kapálják a borsót. A 62 holdas területet nem osztották családokra, tagokra, mert az itteni tapasztalatok azt bizonyítják, jobban megy a munka, ha közösen végzik. A hatalmas táblán egymástól különböző távolságra dolgoznak a I munkacsapatok, hogy megtisztítsák a sűrűn növő vaszabtól a törékeny borsót. Kisbágyonban is közösen fogott a falu népe az első növényápolási munkához. Igazuk van, minek méregetnék szét a földet, amikor közösen, a szövetkezeti gazdák szorgalmával megoldható a növényápolás. Bujákon nagyon nehezen indult tavasszal a munka. Az emberek idegenkedtek a gépektől, a nagyüzemi gazdálkodással együtt járó módszerektől. Most már sokat változott a falu hangulata. Az emberek tudják, a közös gazdálkodás a jövőjük, s hogy tudják, mi sem bizonyítja szebben, mint az a tény, hogy szorgalmasan dolgozó emberekkel van tele a határ, merre a szem ellát. Nem üres a szirá- ki határ sem. A falu egyik részén a termelőszövetkezetiek, a másik részén az állami gazdaságiak serénykednek. A nagyterületű szőlőben a nyitási munkák már befejeződtek, s a vanyarci és a palotást leányok a szárvesszők kötözésével foglalatoskodnak. A szőlő szépen hajt, s a friss hajtások azt mutatják, lesz majd szőlő lágy kenyérrel. Csak a megye egyik részét jártuk végig, mégis megállapíthatjuk: a termelőszövetkezeti parasztság tudja, mi a kötelessége, s szorgalmas munkájával bizonyítja, nem marad egy talpalatnyi föld sem kapálatla- nul. Kata János Az építkezések során Felsőtold 120 férőhelyes hizlaldát, Szirák magtárt és süldőszállást, Héhalom új süldőszállást, Vanyarc sertésfiazta- tót, Palotás fiaztatót és hizlaldát, Búkor és Kutasó ugyancsak hizlaldát, Csecse pedig 15 vagúnos magtárt és mag- tárpadlásos tehénistállót kap. Amennyiben a beruházási keret erre lehetőséget nyújt, megoldódik a szarvasgedeiek vízellátási gondja is. A különféle építkezések egy része már az első tavaszi napokban megkezdődött s már befejezéshez közeledik, másik része pedig az év további időszakában készül el. Az idősebb emberek is szorgalmasan serénykednek a burgonyatakarásnál Á kezdés biztató Érsekvadkerten Bizony nem egykönnyen szánták magukat ez év elején közös gazdálkodásra az érsekvadkerti Magyar Csehszlovák Barátság Termelő- szövetkezet tagjai, de már, az első hónapok után úgy gondolkodnak, ha a termelőszövetkezést választották, akkor úgy éljenek minden lehetőségével, hogy nagyobb hasznát lássák a munkának, mint eddig. A gazdák szorgalmáról nem is mondhat rossz szót senki s az első közös esztendő tervei egyre szebben bontakoznak. A munkakedvre jellemző például, hogy az elmúlt héten 2 nap alatt 600 mázsa vetőburgonya került kapavágásba, s a 170 holdas táblában a burgonya vetése lassan a végéhez érkezik. Elvetette a termelőszövetkezet 50 holdon a cukorrépát, jól halad és április 25-ig 350 holdon befejeződik a kukorica vetése is. A termelőszövetkezet nagy reményeket fűz a kertészet eredményéihez, mert a melegágy! táblákban a palánták gyönyörűen fejlődnek és kiültetésre várnak, A zöldfélék mellett 36 melegágyban 12 hold dohány palántája ígér jelentős bevételt a tsz-nek s a közeli napokban már ezek kiültetése is megkezdődik. Az építésekhez szükséges anyag egy része már együtt van, az a kérése azonban a termelőszövetkezet vezetőinek, hogy a hiányzó, szükséges építési anyagokat mielőbb megkaphassák Szuháról, mert a kapálásig rendelkezésre álló értékes időt sem szeretnék tétlenül tölteni. Ha a termelőszövetkezet eddigi munkakedve a továbbiakban sem lanyhul, joggal remélhetik a gazdák, hogy már az első közös esztendőben szebb eredményeket érhetnek el a tervezettnél. Tavasz a határban
