Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)
1961-04-22 / 32. szám
4 NOSRADI NlPUJSÁS 1961. április 22. CSALÁD ÉS ISKOLA A SZÜLŐK FELELŐSSÉGE A GYERMEK NEVELÉSÉBEN Iskolapolitikánk távlatai új és egyre nehezebb feladatok elé állítják a szülőket is. Ezért nagyon fontos, hogy a gyermek megfelelő nevelésben részesüljön a szülői házban is. Ez viszont a szülők állandó pedagógiai képzése nélkül majdnem elképzelhetetlen. Szükséges látásmódjukat formálnunk, káros nevelési nézeteiket megváltoztatnunk, helyes irányba terelnünk. A család a társadalom legkisebb egysége. Az a hely, amit az ember a társadalomban elfoglal, annak első megalapozását a családban nyeri. Az apák és anyák keze alól kerül iki a gyermek. Azonban az igen fontos kérdés, hogy hogyan. Mert az élet első benyomásai erősek, tartósak. Az alapozás egyik legfontosabb feladatunk. Hiszen nevelni sem könnyű, — de átnevelni még nehezebb. Természetesen nem kell azt gondolni, hogy amit a nevelésben már kezdetben elrontottak, nem lehet jóvátenni. — A nevelés erejében bíznunk kell, de nem abszolutizáljuk azt Az a szülő, aki rendszeresen és következetesen ellenőrzi gyermeke cselekedeteit, segíti munkájában, az jól kezd a neveléshez. Mert minél fiatalabb a gyermek, annál könnyebb hajlamait jó irányba terelnünk. Csupán az a fontos, hogy ne essünk azoknak a szülőknek a hibájába, akik már a kezdet kezdetén lemondanak a nevelés-' ről. Hiszen gyakran hallunk — sajnos, még ma is — olyan kijelentéseket, amelyek erre vallanak. Pl.: „Az én fiamon nem fog sem a szép szó, sem a büntetés. Akaratos, mint az apja." Vagy: „A Ferim olyan gyámoltalan, hogy nem viszi az semmire sem az életben. .." Nagyon veszélyes az ilyen vélekedés, mégpedig két okból. Először is megbénítja a nevelőt, elveszi a kedvét, a továbbiakban kevésbé foglalkozik a gyermekikel. Másodszor pedig hatással van a gyermekre is. Ez döntő tényező. Nem közömbös az a gyermek számára sem, ha állandóan hallja magáról a megbélyegző ítéletet. Az természetes, hogy az ügyetlennek kikiáltott gyermek csak még ügyetlenebb lesz, a gyávának bélyegzett csak még félénkebb. Sajnos, előfordul a másik véglet is, amikor a gyermek rossz tulajdonságaival dicsekszik az apa. PL: „Nincs több ilyen csirkefogó hét vármegyében." És ez büszkeséggel tölti el, várja a dicshimnuszt. Az ilyen apát meg kell győzni véleményének helytelenségéről. Mennyivel boldogabb az az apa, aki gyermeke jó tulajdonságaivá1 dicsekedhet: „Az én gyermekem becsülettel megállja a helyét!" Sóikkal örömtelibb ez, mint a másik. Sajnos, ezekbe a hibás hiedelmekbe is az elmúlt idők sodortak bele. A régi rendszer nevelési hatása kísért. A régi rendszer urainak nagyon fontos volt elhitetni a tömegekkel, hogy az emberi természet változtathatatlan, hogy az emberi tulajdonságok ne- velhetetlenek. Hiszen ellenkező esetben nem hirdethették volna, hogy pl. „a suszter maradjon a kaptafánál", hogy „az úr úrnak, a paraszt parasztnak született". Nevelésünk tehát bizakodó legyen. Minden esetben a gyermek jó tulajdonságaira alapozzunk. Ne azt mondjuk, hogy pl. „előre tudtam, hogy el fogod törni a bögrét”. Vagy: „persze, neked mindig csak a rosszon jár az eszed." Inkább így: „Tudom, hogy ezt többet nem teszed.” Vagy: „rólad nem tételezek fel ilyesmit. Ez csak ma, kivételesen történhetett meg veled.’’ Ezek látszólag apró dolgok, Ipari tanulóink a színpadon A Munkaügyi Minisztérium 217. sz Szondi György Iparitanuló Intézet növendékei új oldalukról mutatkoztak be a minap Balassagyarmat művészetkedvelő dolgozóinak: megérdemelt közönségsiker jegyében mutatták be a művelődési otthon zsúfolásig megtelt színháztermében Viktor Rozov: „Felnőnek a gyerekek” című darabját. Az iskola színjátszó csoportja 1959 őszén alakult, az igazgatóság kezdeményezésére. Kezdetben rövid jeleneteket, egyfelvonásosokat mutattak be, szavalatokat adtak elő szülői értekezletek, klubestek alkalmával. A csoporton belül szakköri foglalkozások is folynak, ennek keretében megismerkednek a helyes beszédtechnikával, színháztörténelemmel, színpaditechnikai kérdésekkel. Az elmúlt év végén született meg a komoly elhatározás1: a színjátszó csoport tagjai betanulnak egy nagyobb lélegzetű, mai tárgyú. az ifjúság időszerű problémáival foglalkozó darabot. Hosszas vitatkozás, válogatás után esett a választás Viktor Rozóv művére. Már az olvasópróbákon megnyerte a szereplőgárda egyöntetű tetszését a „Felnőnek a gyerekek” mondanivalója. Január elején az együttes kollektíván megtekintette a .darab televízióbeli előadását is, amely sok hasznos szakmai, gyakorlati útmutatással szolgált. A lelkesedés később sem csökkent. A szereptanulást mindenki komoly feladatának tartotta, egyre gördülékenyebbek lettek a próbák. Bizony nem kis fáradtságot jelentett az ifjú „művészek” számára a szerep elsajátítása, hiszen valamennyien a napi nehéz fizikai munka után hódolhattak csak színjátszói kedvtelésüknek. Ilyen előzmények után köszöntött be a premier. . . A balassagyarmati ipari tanulók nem vallottak szégyent, jól megérdemelt sikert arattak. A hálós közönség nem egyszer fejezte ki elismerését és ' elragadtatását percekig zúgó tapssal. A szereplők valamennyien jól ,megálltuk helyüket, bebizonyították, hogy nemcsak a munkában és a tanulásban járnak az élen, hanem a kultúra területén sem vallanak szégyent. A szereplők közül leginkább az Andrejt alakító Szőcs József tetszett. Kiváló ifjú színjátszót ismertünk meg benne, akivel minden bizonnyal gyakorta találkozunk még a színpadon. Az Andrej szüleit megjelenítő Frecska Erzsébet és Körtvé- lyesi István (Averin professzor és felesége szerepében) ugyancsak kifogástalanul oldották meg feladatukat. Tományi Mária, Szabó Árpád, Kun László és Sebes Ágnes tökéletes szövegtudá- sukkal és könnyed, természetes alakításukkal járultak hozzá a darab sikeréhez. Koplányi József — Misa szerepében — kitűnő humorérzékkel, elhihető naívsággal játszotta a Szibériából érkezett rokonfiút, Baneth Mária és Bagi László kisebb szerepeikben is remekeltek. A darabot Hemerka Gyula, a művelődési otthon művészeti előadója rendezte. Fejlett rendezői készségével azt bizonyította be, hogy fiatal, kezdő színjátszókkal is lehet nagyszerű előadást produkálni. Gyürky Zoltán de nevelőmunkánk elengedhetetlen részei. Mielőtt azonban nevelésről egyáltalán beszélnénk, szükséges a nevelés céljának ismerete. Nem nevelés az, ami csak a következő pillanatnak történik, ami csak azzal törődik, hogy most mi jó a gyermeknek, vagy a szülőnek. Ha a gyermek kérésének teljesítése lehetetlen, akkor ne mondjuk, hogy igen. Vagy: a szobában játszó gyermek ugyan feltart munkánkban, rendetlenséget teremt, mégsem helyes, ha zavarjuk. A helyes nevelés azt kívánja, hogy bírjuk ki a pillanatnyi kellemetlenséget, hogy hagyjuk játszani. (Persze, ismernünk kell a határesetet.) Hiszen a játékban okosodik, a játékban ismeri meg a világot. Mi is hát a nevelés célja? Mindenekelőtt az, hogy a társadalom, a mi társadalmunk számára neveljünk olyan embereket, akik ebben jól megállják a helyüket. Büszkén és boldogan vállalják a társadalom problémáinak megoldását. Az iskolának és családnak közösen kell fejlesztenie a gyermekékben a közösségi érzést, a munkaszeretetei, a szocialista nemzetköziség és hazafiság magasztos eszméit, kialakítani a szocialista erkölcsöt, megteremteni az elmélet és gyakorlat egységét, emelni az általános műveltséget, elősegíteni a gyermekek szocialista világnézetének, jellemvonásainak kialakulását. Ebben kell se- gíteniök a szülőknek. Ezekből látható, hogy a mai nevelés gyökeresen más, mint a régi nevelés volt. Ennek a káros hatása érződik még ma is nagyon sok családban. Nekünk mégis a mai világ, az új világ számára kell nevelnünk gyermekeinket. Nem könnyű ez a feladat. Ez el' sősorban önnevelést igényel. Az időt nem szabad sajnálni, ha önnevelésről van szó. Így tudatosabbán, biztosabban végezhetjük a nevelést. Azért is, hogy ne legyen a gyermek az utca prédája. Igen nagy segítséget jelent ebben az, hogy ma már e nevelés mindinkább kezd társadalmi ügy- gyé válni. Ez viszont még nagyobb felelősséget ró a szülőkre, hiszen saját gyermekeiken túl nevelniük kell valamennyi gyermeket. Balcza Lajos LELKES ÚTTÖRŐK A kisterenyei úttörőzenekar már szorgalmasan készül május elsejére ALBA REGIA Egy új magyar film bemutatását üdvözölhetjük, — és tegyük hozzá rögtön —, hogy az utóbbi idők legkiválóbb magyar filmjéről, az Álba Regia c. filmről van szó. A film története a második világháborúban megtörtént eseményre alapozza mondanivaJól dolgozik a Vöröskereszt Kállón Kálién az utóbbi időben számos szép ereményt ért el a Vöröskereszt. Többek között a trágyakezelés helyes módszereire, az udvar rendbentartására tanították és szoktatták a termelőszövetkezeti gazdákat. Szombatonként úgynevezett hétvégi söprögetések révén takarítják, csinosítják a falut. Terveik szerint társadalmi munkával fürdő üzembehelyezésére készülnek meglévő helyiség átalakításával, amelyet heti két alkalommal üzemeltetnének. Ezenkívül a termelőszövetkezeti üzemegészségügy fejlesztése érdekében 6 egészségügyi állomás működését indították meg, tanfolyamokat és egészségügyi állomásokat is tartottak a falubeliek számára. Az Ifjúsági Akadémia záróünnepélye Salgótarjánban, szellemi öttusa a kultúrkázban Az Ifjúsági Akadémia záróünnepélyét szerdán tartották a salgótarjáni yárosi művelődési otthonban. A középiskolások részére rendezett Ifjúsági Akadémia befejezése alkalmából szellemi öttusa csapatbajnokságot rendeztek a résztvevő három iskola „csapatai’ között. Az ötletes, jól megszervezett szellemi torna sok hasznos ismerettel gyarapította a résztvevők tudását. Kórházba kisértek egy öregasszonyt Manapság nálunk egymásután elhangzanak nagyszerű eseményt közlő bejelentések. Egy gyűlésen például csakúgy mellesleg megemlítette egy felszólaló az alábbi esetet. Él a faluban egy magányos, nyugdíjas asszony, akinek valami régi betegség emészti a testét. Most ezt az asszonyt az egyik budapesti kórházba utalták, de mivel nem annyira súlyos eset, mentő helyett vonatra kapott beutalót. És itt kezdődik a tulajdonképpeni történet. A falu asszonyai, a Nőtanács, a KISZ, meg a Vöröskereszt kezdeményezésére szép dolgot határoztak el. Az öreg, hetven évét megközelítő asz- szonyt nem engedték el egyedül a nagy útra, élete első budapesti útjára. Összepakolták holmiját, beszereztek minden szükségeset számára és két asszony vele utazott a fővárosba. Egyszerűen hangzik az a történet, de annyi szívjóság és szeretet van mögötte, hogy ilyesmi csakis nálunk, a mi társadalmunkban lehetséges. Emberek, anélkül, hogy bármi hasznuk származna belőle, ellenkezőleg: anyagi áldozatvállalással törődnek egymással. Igaz, termelőszövetkezetnek kellett születnie ahhoz, hogy egy nagy családnak érezze magát a falu, olyan közösségnek, ahol egymásért sokmindenre képesek. De a termelőszövetkezet minden faluban teret hódított és ma az emberek az egymásért élés egymással törődés ezernyi szép példáját cselekszik nap, mint nap önzetlenül. Pedig ezúttal nem történt semmi különösebb, mindösz- sze annyi, hogy emberi szívek karoltak át egy asszonyt. Melegséggel és szeretettel gyámolítani akkor, amikor ő már nem képes az emberekért semmit sem tenni. Ujlaky Mária lóját. És ez a tény különös varázst, erőt ad a filmnek. Két olyan ember története pereg le a vásznon, akiket a háború vihara, hosszú kilométerek ezreinek távlatából, más más világból sodor egymáshoz. A két embernek a világról alkotott nézetei is különbözőek. Hajnal doktor magyarnak érzi magát, mindenkitől félti hazáját, de magyarsága elvont, megalapozatlan. Alba, a szovjet híradóslány, a Volga mellől került Székesfehérvárra. Ott tanulta meg a számára oly idegen magyar nyelvet. Személyében egy igazi hús-vér szovjet embert ismerünk meg, Előkészületek a könyvhétre Az évről évre mind nagyobb érdeklődést keltő Ünnepi Könyvhét idei előkészületei a megyében is megkezdődtek. A könyvhét keretében kiállítások rendezésére, ankétokra, könyvbálokra kerül sor a községekben és üzemekben, a salgótarjáni és balassagyarmati Irodalmi Színpad pedig erre az alkalomra külön műsort állít össze. A könyvhét programjának szervezésében, összeállításában részt vesz a TIT előadói munkaközössége s az iskolás ifjúság is. Eck—Szniodits—Ványi: Szarvasmarhatenyésztés a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági nagyüzemeknek nagyon jelentős üzemága a szarvasmarhatenyésztés; a tejtermelésből rendszeres, állandó bértételhez jut a gazdaság, amelyből a napi kiadások és a munkaegységelőlegek jelentős hányada fedezhető, de számottevő bevételi forrás a hizlalás, és a tenyészállatnevelés is, a termelt trágyára pedig nagy szükség van a talajerő fenntartásához. _ Ezért a termelőszövetkezetekben döntő jelentőségű a szarvasmarhatenyésztés. A könyv ennek megszervezésével foglalkozik; ismerteti a szarvasmarhaállomány kialakítását az újonnan alakult termelőszövetkezetekben, az állomány arányát, összetételét, elhelyezését, a munkafolyamatok gépesítésének lehetőségeit, az állatok takarmányozását, a hazánkban tenyésztett szarvasmarhafajtákat és fajta- keresztezéseket. Részletesen leírja a tenyésztési eljárásokat, a tenyésztői munka megszervezését, a tejgazdaságra vonatkozó tudnivalókat, a szarvasmarha hizlalásának módjait. Hasznos útmutatást kap az olvasó a szarvasmarhatenyésztési brigádok megszervezésére, munkarendjük megállapításához. .Részletesen kidolgozott példákat mutat be a tejtermelés és a hizlalás gazdaságosságának kiszámítására. Az újonnan alakult és a már hosszabb ideje működő termelő- szövetkezetek állattenyésztői, bri- gádvezetői számára e könyv nagyon hasznos vezérfonal aki kötelességtudó, a halállal százszor szembenéző, céltudatos hírszerző munkát végez. E két különböző típusú ember története, amely végighúzódik a filmen, csodálatos mély szerelemmel szövődik át. Álba is, — aki kötelességét hűen teljesíti, — kibontakoztatja érzelmeit, amikor azt mondja, hogy ő is szeretne zenét hallgatni, nevetni. Szeretne nem félni és nem hallgatni parancsokat. A filmnek ez az őszinte hangja alkotóinak nagy érzékét mutatja. A gondolatokat a képek tolmácsolják és nagyszerűen. Jól párosul a filmben a művészi igényesség, a kifejezési mód a mondanivalóval, tartalommal. Elmondhatjuk, szerves egységet képvisel ez a film. Szemes Mihály a Dani, a Kölyök és az Alázatosan jelentem alkotója az Álba Regiába is friss stílusát érvényre tudta juttatni és a drámai jelenetek a filmben való jó időzítése, megkomponálása nem csupán a film nagyszerűségét növeli, de egész filmgyártásunkra jó hatással lehet, Annál is inkább elmondhatjuk ezt, mert az utóbbi időben egy sor gyengébb alkotást is láttunk. A két főhős jellemének érdekes ellentétét látjuk a filmben. Álba előtt világos a feladat, amelyet a feltámadt szerelem sem befolyásolhat. Dr. Hajnal karaktere bonyolult. Az első jelenetben szinte egykedvűen veszi tudomásul a felszabadítók jövetelét. Valójában az rázza fel, amikor a visszajött németek kihallgatásra rendelik. Végül a szerelem ébreszti fel, teszi vakmerővé és fordítja most már határozottan szembe a németekkel. A két főhős jól megírt karakterét két művész kiváló egyéni stílusával gazdagítja és teszi a nézők számára emlékezetessé. Először a film női főszereplőjéről kell szólnunk, akinek nagyszerű művészi tulajdonságát már a Szállnak a darvakban megcsodáltuk. Tatjana Szamőljo- va az Álba Regiában hírnevéhez méltó alakítást nyújt. Művészi igényességét, nagy szorgalmát igazolja az is, hogy a filmben szerepét magyarul mondja el. És bár az idegen nyelvű szöveg mondása néha talán zavarja is, mégis elmondhatjuk, hogy felejthetetlen alakítást nyújt. Gábor Miklós Hajnal doktor megformálásával ismét csak bebizonyította nagy művészi erejét. A többi szereplők is tudásuk legjavát nyújtották a filmben. Külön kell szólnunk Hegyi Barnabás Kossuth-díjas operatőrről. Kevés filmben éreztük úgy a kép jelentőségét, mint az Álba Regiában. Nagyon szépen fényképezett film. Nem ítéletien tehát, hogy az Alba Regia cimű film kirobbanó sikert ért már eddig is el. A közönség minden rétege megtalálhatja a filmben azt a magvat, amely számára művészi élményt nyújtó alkotássá teszi az Álba Regiát.
