Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)
1961-04-22 / 32. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. április 22. Gyorsítsuk meg a Romhányi Cserépkályhagyár fejlesztését A közelmúltban lengyel elvtársak jártak Romhány- ban. A baráti beszélgetés során a lengyel és a magyar elvtársaknak az volt a véleményük, hogy a csempegyártás egyes folyamatai Magyar- országon korszerűek, más folyamatok műszaki színvonala pedig Lengyelországban magasabb. Tréfásan állapították meg azt, hogy a két gyárat össze kellene hozni egy helyre, akkor éppen ki lehetne alakítani egy korszerű, termelékeny üzemet. Nos, Romhányban a munka megkezdődött. Születőben van már az új, a korszerűbb üzem, amelyben gazdaságosabb, olcsóbb technológiával több csempét gyártanak majd az országnak, mint eddig. Mert bizony TÖBB CSEMPÉRE VAN SZÜKSÉG. Jelenleg több, kisebb-nagyobb, kályhacsempét gyártó vállalat van az országban, elegendő cserépkályha azonban nincsen. A Romhányi Cserépkályhagyár például a hozzá befutó megrendeléseknek több mint a felét kénytelen elutasítani. Magyarország, amely egyébként teljesen önellátó lehetne cserépkályhából, kénytelen importálni kályhacsempét Lengyelországból, Romániából. Sőt, csempegyártásunk elmaradottsága még egy deviza-forrástól is elüti az országot: a lengyel elv- társak ugyanis elmondták, hogy ők nagyipari szinten előállított népművészeti jellegű kályhacsempéket exportálnak az északi és a nyugati államokba. Szükség van tehát csempegyártásunk fejlesztésére és ennek egy láncszemét képezi a Romhányi Cserépkályhagyár üzemfejlesztése és rekontsruk- ciója a második ötéves terv keretében Az eredeti tervek szerint az üzemnek 1963 végére már a bővítés utáni tel, jes kapacitással kell dolgoznia. Ahhoz azonban, hogy ez a terv valóra váljék, még nagyon sok nehézséget kell leküzdeni. A nehézségek már a beruházás megkezdésénél jelentkeztek. A beruházás néhány hónapos késéssel kezdődött meg A megindulás sem zökkenőmentes. Mindezek ellenére lehetőség van arra, hogy a gyár beruházása határidőre befejeződjék. A legnagyobb erő, amely ezt elősegítheti, a szocialista munkaverseny, a beruházó, a tervező és a kivitelező közötti SZOCIALISTA SZERZŐDÉS, amely az elmúlt évben Zagy- vapálfalván is elősegítette az üveggyári beruházás határidőre történő átadását. A gyár bővítését, termelésének teljes átszervezését úgy kell megvalósítani, hogy közben a termelés egy pillanatra sem állhat meg, évről-év- re egyre több és több kályhacsempét kell gyártani a beruházás alatt is. Mindez azt jelenti, Ijogy az egyes üzemrészek bontására és a helyükre építendő új üzemrészek megépítésére csak akkor kerülhet sor, ha feladatukat ideiglenesen, vagy véglegesen új termelő műhelyek tudják átvenni. Ha az így láncszerűen kapcsolódó építkezések bármely része is késedelmet szenved, az maga után vonja a többi üzemrész, s így a teljes beruházás üzembelépésének késését, a beruházás * hatékonysága romlik, a befektetett pénz később kezd kamatozni. Ennek elkerülésére egyetlen mód van csak: az érdekelteknek pontosan tartanidk kell a megszabott határidőket. Ez nem kis feladatot ró a megyei Építőipari Vállalatra, és ennek alvállalkozóira. Lehetőség van azonban a cserépkályhagyári beruházás hatékonyságának további növelésére is. A gyár vezetői olyan terv elkészítésén dolgoznak, amellyel egyes üzemrészeket HATÄRIDÖ ELŐTT üzemibe lehet helyezni és ezzel a termelést még a beruházások lefolytatása közben jelentősen fokozni lehet. Ezek közül a legszemléltetőbb példa az építendő új alagútke- menoe példája. Az eredeti beruházási tervek a kemence megépítését 1963-ra irányozták elő és a kemence üzembehelyezésére 1964. január 1-es határidőt szabtak meg Ez a kemence 13 százalékkal nagyobb kapacitású lesz. mint a gyár jelenleg működő alagútkemencéje. 1964-ben — a második ötéves tervben kidolgozott irányelvek szerint — a jelenlegi kemencét is ' át kell építeni az új kemencével azonos méretre. Így növelhető meg 126 százalékkal 1964 végéig a gyár jelenlegi égetési kapacitása. Azonban az a műhelycsarnok, amelyben az aiagútkemence elhelyezésre kerül, egyszerű, előregyártott szerkezeti elemékből épül fel. A csarnok építésével — a számítások szerint — már 1962-ben olyan készültségi fokot lehet elérni, hogy a IV. negyedévben hozzá lehet fogni az új alagútkemence megépítéséhez is. A gyár vezetőinek véleménye szerint az új alagútkemencét 1963 első negyedében meg lehet építeni és üzembe lehet he- ivezni. Ezzel a gyár már 9 hónappal a határidő előtt 13 százalékkal növelni tudja égetési kapacitását. Ez még azonban nem minden. A nyert 9 hónapos előny lehetővé teszi azt is, hogy a jelenlegi a' agú't'kemencét ne 1964-ben, hanem már 1963-ban átépítsék s így a rekonstrukció során megnövelt nyersgyártási kapacitást már 1963 végétől teljes mértékben kihasználhassák! Nézzünk egy másik példát. A gyár a csempeszárítást jelenleg korszerűtlen technológiával végzi. Műszárítók beállítását, az eddigi nagy helyet foglaló szárítóállványok kicserélését korszerű állványkocsikra csak 1963 végére tervezték. A műszárítók beépítése és az állványkocsik beállítása már előbb is megoldható és ez azt jelenti, hogy a munka a rekonstrukció teljes befejezése előtt termelékenyebbé válik. Mint minden beruházásnál, a Romhányi Cserépkályhagyár beruházásánál is VAN LEHETŐSÉG a beruházás hatékonyságának növelésére. Ezeket a lehetőségeket a népgazdaság érdekében ki is kell használni: beruházónak, kivitelezőnek egyaránt érdeke, hogy ezen a téren minél jobb eredményt érjenek el. Jubileumi évfordulóra készülnek az úttörők Tizenötéves az úttörő mozgalom, amelynek egyik legfőbb feladata felkészíteni a gyerekeket az életre, a kommunista holnapra. És hogy e célkitűzéseknek helyesen tesznek eleget, bizonyítja az is, hogy minden esetben van valami különbség úttörők és nem úttörők között. Tanulásban jobb eredményeket érnek el, magatartásuk példá- sabb, felnőttek iránti tiszteletükben és viselkedésükben is van változás. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nincs mi újat tenni. Ellenkezőleg: állandóan javítani kell a gyerekek körében végzendő eszmei-politikai munkát, még gondosabban és körültekintőbben kell őket felkészíteni a KISZ életre. A gyerekek idei münkájáVerseny a „Szakma Kiváló Tanulója44 címért A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a SZOT és Munkaügyi Minisztérium — az illetékes minisztériumokkal az idén is megrendezte Anyák Napja előkészületei a KISZ-bizoftságon ÜNNEPI KÖSZÖNTÖK, JUTALMAZÁSOK, ÜNNEPSÉGEK A MEGYÉB EN A napokban tanácskozott a megyei KISZ bizottság kezdeményezésére az Anyák Napja előkészületeivel megbízott operatív bizottság. A tanácskozáson kidolgozták az Anyák napi megemlékező ünnepségek programját.' A tervek szerint valamennyi községben és bányatelepen ünnepi megmelékezéseket tartanak. A KISZ alapszervezetek mindenütt köszöntik a sokgyermekes anyákat. Az úttörők és a szakszervezet a jól dolgozó édesanyák meg- jutalmazására készül. A népfront és a nőtanács, a helyi ünnepek megszervezésében segédkezik. Készülnek az óvodák és iskolák tanulói is, saját maguk készítette ajándékokkal kedveskednek majd az Anyák Napján édesanyjuknak. Lenin emlékunnepségek o megyében Mcgyeszerte megemlékeztek Lenin elvtárs születésének évfordulójáról. Az évforduló alkalmából emlékünnepségeket tartottak, ahova a dolgozók széles tömegei elmentek, hogy leróják hálájukat Lenin halhatatlan emlékének. Salgótarjánban a November 7 Filmszínházban volt az emlékünnepség, ahol jelen voltak a párt, tanács, szak- szervezet, KISZ, a Hazafias Népfront, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, s a többi tömegszervezetek képviselői. Az ünnepi beszedet dr. Szabó Sándor tartotta, aki méltatta Lenin tevékenységét az elnyomott népek felszabadításáért. Az ünnepséget követően vetítésre került a Hajnal gyermekei című szovjet film, amely Lenin cs Szverdlov életéről szól. Ünnepségek voltak a járási székhelyeken is, ahol nagy számban vettek részt a dolgozók és emlékeztek Leninre. Megemlékeztek a világ dolgozóinak nagy tanítójáról a rétsági járásban, Horpácson a Lenin Termelőszövetkezet gazdái is, a balassagyarmati járásban pedig a patvarci, szan- dai és hcrcncsényi Lenin nevét viselő termelőszövetkezetek a hónap folyamán taggyűlések keretében emlékeznek meg. Az emlékünnepségeken az úttörők szavalatokkal, énekszámokkal működnek közre, a tsz-ek párttitkára: pedig emlékbeszédeket mondanak. József Attila és Majakovszkij est Április 29-én a Salgótarjáni József Attila Művelődési Házban emlékünnepséget tartanak a két nagy proletár költő születésének, illetve halálának évfordulója alkalmából. A műsoros esten pesti szavaló- és előadóművészek részvétélével József Attila és Ma- jakovszikij verseket szólaltatnak meg, illetve megzenésített költeményeket adnak elő. Bölcsödét avattak Balassagyarmaton Hétfőn bölcsődét adtak át rendeltetésének Balassagyarmaton. A város üzemeiben, hivatalaiban dolgozó szülők apróságai nagy örömmel vették birtokukba a modernül felszerelt gyönyörű létesítményt. Így negyven dolgozó szülő gyermekének felügyeletét, szakszerű gondozását sikerült megoldani Balassagyarmaton. a Szakma Kiváló Tanulója versenyt. A nem sújtóléges bányákban dolgozó bányaipari tanulók (vájár tanulók) szakmai versenyét a Nagybátonyi Ipa- ritanuló Intézetben, illetve a Nógrádi tanbányában rendezték meg április 18—19—20- án. A versenyen 10 vájártanuló intézet három fős csapatai vettek részt, köztük a nagybátonyi intézet tanulói is. A verseny három részből állt. írásbeli dolgozat, elő- vájási munka és gépszerelési munka. Az eddigi versenyeken gépszerelési munkát még nem végeztek. A szénbányászat gépesítése azonban szükségessé teszi, hogy a jövő szakmunkásai már tanulókorukban megismerkedjenek a termelésben használt gépekkel. A három első helyezést elérő csapat a verseny befejezése — ami még tart — után szakmunkás bizonyítványt kap, ezenkívül külföldi illetve belföldi jutalomüdülésben részesülnek. Nagy érdeklődés kísérte a kovácstanulók országos versenyét is. A Salgótarjáni Acélárugyár tanműhelyében 17 pár kovácstanuló mérte össze erejét a Szakma Kiváló Tanulója cím elnyeréséért. A versenyen a tanulók derékszöget és (űzfogó szerszámot készítettek. Valamennyi tanuló felkészültsége jó volt. A versenyben első helyre a MŰM 211-es számú salgótarjáni intézetének versenyzője, Csáki Imre harmadéves tanuló került. ban igen jelentős az a törekvésük, hogy a tanulásban, az iskolában folyó tevékenységben a maguk eszközeivel segítsenek. Sok helyütt tettek olyan felajánlásokat, hogy minden gyerek javít tanulmányi eredményén a félévig. És ahol ezt felajánlották, ott történt is kisebb vagy nagyobb változás, aszerint, hogy kinek, hol szorít a cipő. De az iskolai munka segítésének nem a tanulmányi eredmény javítása .az egyetlen formája. Szinte mozgalom indult a gyerekek körében az iskolai szertár gyarapítására. Sokat tesznek az úttörők az iskola szebbé, derűsebbé tételéért is. Fásításban, parkosításban mindenütt az úttörők járnak az élen. Vasgyűjtési mozgalmat indítottak. Az idén az Erzsébet híd felépítéséhez 7 ezer tonna vas összegyűjtését vállalták. Mások a falusi könyvtárakban a könyvek propagálásánál segítkeznek. Gyümölcsfákat gondoznak, a falu szebbé tételén, parkosításán. füvesítésén munkálkodnak. Jelentős az idén és a jubileumi évforduló célkitűzéseinek megfelelő a nyomolvasó tevékenység is. Az idén az úttörőcsapatok eddigi történetének főbb állomásait dolgozzék fel, segítségül híva a kiszeseket is ehhez a munkához. Általában az idei tapasztalatok azt mutatják, az úti törők kapcsolata, barátsága egyre szorosabb szálakkal fűződik a KlSZ-szervezetek- hez. Úgy dolgoznak és készülnek az idén az úttörők, hogy az egész társadalom felfigyel munkájukra. Még soha annyi zenemű, képzőművészeti alkotás, film nem készült az úttörők életéről, mint éppen ebben a jubileumi esztendőben. A felkészülés tehát nagyarányban folyik minden csapatnál. Az izgatott készülődés leköti jóformán minden pajtás, sőt úttörőmozgalmon kivüli iskolás energiáját, figyelmét is. U. M. Amire a fehér köpeny kötelez inden túlzás nélkül el- mondhatjuk: népünk olyan megbecsülésben részesíti orvosainkat, hogy ilyen megbecsülésben még sosem volt részük. így is van ez rendjén. A mi országunkban az értelmiségi dolgozókat magukénak tudják a munkások és semmi csodálkozni való nincs azon, hogy a legmesz- szebbmenőkig meg is becsü- likí Bátran kijelenthetjük: mind erkölcsiekben, mind anyagiakban orvosaink nem éreznek szükséget. A mi megyénk dolgozóinak jó kapcsolata messze a múltba nyúlik orvosaival. Élő példája ennek dr. Vilmon Gyula, a mostani egészségügyi miniszterhelyettes. Ő tanúskodhat erről a leginkább. Vala- mikor régen Salgótarjánban volt tisztiorvos. Mélységes, nagy-nagy melegség volt mindig ebben az emberben. A dolgozók, akik akkor nyomorúságos, nincstelen proletárok voltak mégis közelálltak hozzá. Pedig akkor szegénységi bizonyítványé betegeket kellett kezelnie többségében. És ez az orvos annak ellenére együtt élt betegeivel. Ma, ha elindul a városon, két lépést sem tehet, hogy valaki ne szorítsa meg a kezét és köszöntse őt. Ilyen hagyománya van nálunk az igaz orvos és a munkás összeforrottságának. Nincs is annak komoly alapja, hogy Nógrádban nem becsülik az orvosokat és innen menekülnek az orvosok. Menekülnek azok. akik másünnét is menekülnének. akik nem tudnak gyökeret verni a munkások között. Dolgoznak nálunk a megyében olyan orvosok, akik az ország más vidékéről kerültek hozzánk, és sajnos nem mondhatjuk el, hogy minden orvosi igényt kielégítő körülmények közé. Gondoljunk csak a salgótarjáni kórház gyermekosztályára, de egyéb más osztályokra is. Megszerették ezt a helyet, és szívesen dolgoznak itt. Nem tagadja senki, az egészségügyi körülményeink az ország más vidékéhez viszonyítva elmaradottabb. Nálunk a betegek száma is többszörös, és az emberek is nyersebbek. No, de hát akkor orvos az orvos, ha vállal is valamit abból a nagy építési munkából, amelyet itt a munkás, értelmiség kart-karba öltve végez. Sok-sok a tennivalónk, mert van elmaradás, amely nem a mi bűnünk, mások hagyták ránk. És orvosainknak nagy többsége nagyon is jól tudja ezt. De azt is jól tudja, hogy az orvos akkor fog igazán összeforrni a munkással, akkor fogja a munkás magához közelállónak tudni, ha az általa végzett erőfeszítésben maga mellett tudja az orvosát is Nálunk vajon ez nem így volna? De igenis így van. Mert nem részvétel-e a munkás erőfeszítésében, amit Salgótarjánban a szülészeten is tesznek az orvosaink. Nehéz, elmaradott viszonyok között, jelentős orvoshiány mellett törekednek a betegek legjobb ellátására. És ennek a törekvésnek a következtében már országos viszonylatban is a legjobbak közé küzdötték fel magukat a csecsemőhalandóság leszorításában. És vajon nem a munkásokkal való együtthaladás az, amely napjainkban Balassagyarmaton a kórházban folyik? Az orvosok szorosan összefogva dolgoznak, hogy minden eddigi hibát megszüntessenek és egészen új szellemet, korszerű tudományos munkát vigyenek a kórház életébe. Mindezt azért, hogy a legjobban szolgálhassák dolgozó népünk egészségét. T' udvalevő, a mi me- gyénkben vannak hiányosságok, de sosem szabad ezektől a nehézségektől megtorpanni, kedvszegetten megtörni. Erősítse orvosainkat az a felismerés, hogy napról napra haladunk előbbre és előbbre, gyarapodik egészségügyünk. Orvosaink mindinkább eredményesen űzik el a dolgozó emberek feje felől a betegségeket, amihez megkapják a segítséget. Néhány esztendővel ezelőtt még csak tervezgettünk. Ma már építik Salgótarjánban az új kórházat,. És elkészül a szép, új, modern egészségügyi intézményünk, ahol öröm lesz az orvosok munkája és biztosabb a betegek gyógyulása. Emellett a legutóbbi megyei költségvetésben, azokból a javakból, amelyeket dolgozó népünk megteremtett, az egészségügy szolgálatába több mint 46 millió forintot állítottak. Nagyon megnyugtató és helyes dolog, hogy orvosaink igazán összeforrva á munkásokkal, parasztokkal végzik mindennapi, fontos feladatukat. Ha nagy a bizalom munkájuk és személyük iránt, akkor az orvosaink mindennapi tevékenységükkel vívták ki ezt maguknak. A bizalomért megszolgáltak és erre a bizalomra nagyon kell vigyázni. De maguk az orvosok őrködjenek, hogy senki hanyagságból ne rombolhassa ezt. a bizalmat szét. Bátran kijelenthetjük: orvosaink legtöbbje annak megfelelően dől-* gozik, ahogy azt népünk elvárja. Őrködik a dolgozók egészsége felett, szigorúan betartja népköztársaságunk törvényeit és nem engedi senkitől beszennyezni az orvosi etikát. Az orvosok többsége így cselekszik. A mikor arról beszélünk, megerősödött a munkások és orvosok egymás iránti bizalma, el kell mondani azt is, hogy vannak még olyan orvosok, akik ennek a bizalomnak a tartósságát, magatartásukkal, felületes munkájukkal veszélyeztetik. Mi több, szennyezik az orvostársadalom munkával kivívott becsületét. És ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Mert . sajnos az már úgy van, nehéz valamit felépíteni, de könnyű lerombolni. Az orvosi becsület tisztaságát megőrizni az orvos feladata. Ebben a feladatban éppen úgy, mint más egyébben, a munkásokra, orvosaink mindig számíthatnak. De azok fölött, akik durván megsértik az orvosi erkölcsöt, az orvosok mondjanak ítéletet, keményen és félreérthetetlenül. Nem gyűjtöttük össze a példákat, hogy közreadjuk. Ami rendelkezésünkre áll, azért mondjuk el, hogy gondolatokat ébresszünk és ne szunnyadjon el az intő szó, mert akkor a hiba, hibára halmozódik. Talán mindennél meggyőzőbb lett volna, ha az az orvos szemtől- szembe kerül a gyászoló családdal, amikor elvesztette az
