Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-19 / 31. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. április 19. Együtt a község érdekeiért Alig egy hónapja egyesült a November 7. és a Búza­kalász termelőszövetkezeti csoport a legrégebben műkö­dő Május 1. Termelőszövet­kezettel Palotáson. Most már egységes irányítás mellett, egységes tervek alapján dol­gozik a község valamennyi fiatalja, öregje. És nagy lép­tekkel haladnak abban az irányban, hogy az akarat, a gondolat, a meglevő problé­mák leküzdéséhez szükséges erőfeszítésük is mindinkább tükrözze az egységet. Mert a jelenlegi szervezeti egység mégcsak keret, bizal­mat és kétkedést egyaránt magában rejtő jószándék. A tartalmát a most kezdett út, az úton járók egyaránt be­csületes munkája, vágyaik, céljaik egészséges összefonó­dása: jövőjük adja majd meg. Ennek a jobb jövőnek a re­ményében jutottak el idáig is. Mert nem ment simán ez az egyesülés. A három részre oszlott község — bár mindannyian a közös munká­ra alapozták létüket addig is —, legalább annyiféle elkép­zelést táplált jövőjét illetően. Itt a volt nincstelenek, ott a módosabbak, amott a közös munka úttörői voltak több­ségben. A másikban mind­egyik talált kifogásolni valót, a másiktól mindegyik féltett valamit, amit saját előrehala­dása gátjának ítélt. A falu­ban mi adja meg az alap­hangot? A tanács, a pártszer­vezet vagy a több vezetésű gazdálkodás? Járhatnak-e ezek a szervek külön uta­kon, formálódhat-e egyáltalán az emberek gondolkodása úgy, hogy felvetődhessék: melyik­re hallgassanak? Avagy össze kell fogni az erőket: párt­nak, tanácsnak, termelőszövet­kezetnek egy nyelven kell be­szélni, egy ésszel kell töpren­geni a kérdések megoldásán? Igen, idáig jutottak el a falu vezetői és helyes következte­tést vontak le a tapasztala tokból. A józan kommunista előrelátás vezette őket, ez hoz­ta meg a kezdeti eredménye­ket. Ma már az ellentmondások oldódóban vannak, és a dől gozó parasztok is többet re­mélnek Palotáson a fejlet­tebb típusú egységes termelő szövetkezettől egységes falusi pártszervezet, a községi ta­nács és a termelőszövetkezet vezetői minden problémát kö­zösen tárgyalnak meg, min­denütt ott vannak, segítik tá­mogatják egymást a község egész kollektívájának javára, hasznára. A feladatok sikeres végre­hajtása érdekében határoza­tot hoztak, amolyan intézke­dési tervfélét készítették, eb­ben határidőket és felelős sze­mélyeket neveztek meg. iSr- demes ebből idézni, sok más helyen iránymutatóul szolgál­hat a nehézségekkel bajlódó vezetők számára. Ilyenek van­nak e határozatban: erősíteni kell a pártszervezetet olyan tsz-parasztokkal, akik munká­jukkal. magatartásukkal ér­demesekké válnak a párttag­ságra. Az agitációs csoportok részére havonta tájékoztatást tartanak a fontosabb kormány és minisztériumi rendeletek­ből, jogszabályokból. A párt­taggyűléseken minden eset­ben értékelik a tsz termelési és pénzügyi tervének végre­hajtását. A tanács felelős az állami törvények betartásá­nak ellenőrzéséért, a hitelek gazdaságos felhasználásáért, a termelési és felvásárlási ter­vek betartatása mellett a tsz gazdaságos működéséért. Ne­gyedévenként tanácsülésen tárgyalják meg a tsz gaz­dasági helyzetét. A KISZ ifjúsági munkacsapatokat hoz létre a különböző termelési ágakban. A Nőtanács meg­szervezi a baromfitenyésztés szélesebb körben való fejlesz­tését és a dolgozó anyák gyermekei részére az idény­napközi otthont. A földmű­vesszövetkezet fokozott mér­tékben biztosítja a falu áru­ellátását, gondoskodik bővebb választékú készételek beszer­zéséről. A Hazafias Népfront társadalmi munkát szervez járdák készítésére, karbantar­tására, óvoda építésére. A ter­melőszövetkezet eredményei­nek emelését célozzák azok az intézkedések, amelyek az állatállomány bővítését, az állatselejtezés szigorú korlá­tozását, állatneveléshez szük­séges épületek készítését ír­ják elő. Ugyancsak ide tar­tozik a növényápolási mun­kák részletes ütemterve, a belterjes mezőgazdaság, gyü­mölcsösök, szőlők telepítésé­nek terve, a tavalyról maradt beruházási összegből trak­torok, permetezők bevásárlá­sának terve is. A határozat alapján a párt, a tanács és a tsz közös operatív bizott­ságot szervezett a bevételi és kiadási tételek állandó ellen­őrzésére, illetve ilyenirányú döntések meghozatalára. A munkaigényes növények mű velését családokra osztották fel. Sorolni lehetne még, 'ami Robotka János • párttitkár, Vida Ferenc tanácselnök és Varga Pál tsz-elnök elkép­zelései, fáradhatatlan munká­ja, jó együttdolgozásuk alap­ján a falu dolgozóinak támo­gatásával, egyetértésével a kö­zös érdeket szolgálja. A keret és a lehetőségek már meg­vannak — amint említettük —, a tartalom, ami által gaz­daggá és megelégedetté vá­lik a csaknem 2500 holdon működő palotási Május 1. Ter­melőszövetkezet minden tagja, jövőbeni munkájuktól függ. Attól, hogy miként váltják életre saját határozatukat, mi­ként mosódnak el méginkább belső ellentmondásaik, miként erősítik, edzik politikai bá­zisukat, a pártot. A kommu­nisták előrelátása, türelme és szilárdsága, munkában való példamutatása meggyorsíthat­ja a fejlődést, könnyítheti az út fáradalmait. Mintahogy számos konkrét jele van az egymás iránti bi­zalomnak eddigi közös mun­kájukban máris. A négy bri­gád között felosztott felada­tokat a brigádok részére ter­vezett munkaegység kereten belül végzik. Egy-egy brigád­ban 3—4 munkacsapat tevé­kenykedik, a rendelkezésre bocsátott fogatok és egyéb gazdasági felszerelések felelős gazdáiként. A brigádvezető­ket hetenkint összehívják, ér­tékelik az elmúlt időszak munkáit, meghatározzák a kö­vetkező feladatokat. Az intenzívebb mezőgazda­ság fejlesztése érdekében je­lenlegi 10 hold szőlőjüket az idén 20 hold friss telepítéssel bővítik. A Sziráki Állami Gaz­daságban 22 palotási lány ta­nulja a szőlőtermesztést, akik 3 évi tanulmány után a ter­melőszövetkezetbe térnek visz- sza. Építő-brigádjukban kő­művesek, ácsok, asztalosok, kovácsok dolgoznak, most hoz­nak létre egy motorszerelő és villanyhegesztő műhelyt. A község területén minden építkezést, a közöst és ma­gánost egyaránt a tsz építő­brigádja végez. Mindezeken túl az előre jól átgondolt szer­vezés szerint haladnak a ta­vaszi munkálatokkal. De tudják, hogy a további fejlődés még nagyobb lelke­sedést, több józanságot, egy­más iránti mélyebb felelős­ségérzést követel. Tudják, s errefelé törekszenek. K. Meghalt özv. Oczel Jánosné Meghalt özv. Oczel Jánosné a munkásmoz­galom régi harcosa. Temetése vasárnap volt Salgótarjánban nagy részvét mellett. Elkísérték utolsó út­jára régi harcostársai, a munkásmozgalom fiatalabb generációja, ott voltak a párt kép­viselői, hogy megadják a tiszteletet az idős, sok harcot látott asz- szonynak. Özv. Oczel Jánosné 84 éves volt, amikor meghalt. Tizenkilenc éve özvegyen élt, mert férjét, Oczel Jánost a régi harcost az elmúlt rendszer halálra kínoz­ta. Oczel Jánosné a régi harcok idején mindig kitartott a munkásmozgalomban résztvevő férje mellett, és maga is aktívan se­gítette az illegális moz­galmat. 1924 óta vett részt a munkásmozga­lomban. Azóta több­ször bebörtönözték, ha börtönön kívül volt, akkor állandó felügye­let alatt tartották a régi rendszer urai. De a harcos asszony nem tört meg. Küzdött min­den erejével, hogy elő­segítse a maga mun­kájával is a felszaba­dulást. Özv. Oczel Já­nosné példaképe na­gyon sok anyának, fe­leségnek, mert meg­mutatta, hogyan le­het és kell harcolni és emellett a családot is felnevelni. Emléke él­ni fog özv. Oczel Já- nosnénak a Nógrád megyei kommunisták és pártonkívüli dolgo­zók között. Megtartotta közgyűlését a TIT Nógrád megyei szervezete Valóra válnak a határozatok Ülést tartott a Salgótarjáni yárosi Tanács A megyei Tudományos Is­meretterjesztő Társulat meg­tartotta küldöttközgyűlését. A közgyűlésre vasárnap ke­rült sor Salgótarjánban a társulat székházában. Az ülé­sen megjelentek -a társulat küldött tagjai és megvríatták a társulat hároméves munká­ját és ebből adódóan meg­tárgyalták az elkövetkezen­dő évekre a feladatokat. Az ülésen résztvettek a párt, a tanács, a szakszervezet és a többi tömegszervezetek kép­viselői. Az ülést Gömöri Henrik nyitotta meg, majd elfoglalta helyét az elnökség és dr. Szálkái Géza elnökle­tével foly a tanácskozás. El­sőnek Lizsnyánszki Antal is­mertette az elnökség beszá­molóját, majd ezt követően széleskörű vita bontakozott ki. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Nógrád me­gyei szervezete meghatároz­ta, hogy a tudományos ismeretter­jesztő munka alapja a párt művelődéspolitikai irányelvei. Ennek szellemében végzik az ismeretterjesztési munkát, a lakosság materialista szelle­mű nevelését, szocialista tu­datának kialakítását, általá­nos és szakmai műveltségé­nek fokozását. Meghatározta, hogy a jövőben határozottab­ban érvényesítik falun és vá­roson, munkások és parasz­tok körében a szocialista cél­ratörést és tudatosságot. Olyan embereket nevelnek, akik képesek lesznek eliga­zodni a szocialista termelési viszonyok között, akik meg- győződésesen, magukévá te­szik a társadalom szocialista célkitűzéseit. Olyan munkát végez az Ismeretterjesztő Társulat, hogy az emberek egyéni érdekeiket helyesen tudják összehangolni a közös­ség céljaival. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében erő­sítik a szakosztályokat, széle­Az É. M. Nógrád me­gyei Ä1I. Építőipari V. burkoló szakmunkásokat vesz fel. Felvételre jelentkezni lehet a vál­lalat munkaügyi osz­tályán Salgótarján, régi vásártér. 197 Április 14-én, pénteken a I megyei tanács dísztermében tartott rendes ülésén tár­gyalta Salgótarján város ta­nácsa a munkásosztály hely­zetével foglalkozó párthatáro­zat végrehajtását. Megbeszél­ték azokat a feladatokat, me­lyeket a határozatból folyóan a tanácsszerveknek végre kell hajtaniok. Megállapították, hogy lényegesen javult a város ivóvízellátása, amely koráb­ban igen súlyos gondot oko­zott nemcsak a város belső területein lakó dolgozóknak, de az úgynevezett külső peri­fériákon, mint Károlyi, Jó­zsefi, Forgács-telepeken lakó munkásoknak- Igen jelentős előrehaladás történt a város úthálózatának kialakítása te­rén. Állami támogatás­ból és a városi tanács rendel­kezésére álló községfejlesztési alapból az elmúlt két év alatt 1671 négyzetméterrel nö­vekedett a kövezett utak, 1011 négyzetméterrel az aszfalto­zott utak és 2858 négyzetmé­terrel a járdák területe. Igen pozitív, hogy különösen a járdaépítés­nél a város lakossága je­lentős társadalmi segítsé­get nyújtott. A lakosság áruellátása terén is jelentős fejlődés történt az elmúlt két év alatt. Ha csu­pán az Állami Áruház for­galmát vizsgáljuk, megállapít­ható, hogy 1959-hez viszonyít­va 19ö0. évben 8,2 százalékkal növekedett az iparcikkíofga- lom, 9,8 százalékkal a ruhá­zati forgalom, 5,9 százalék­kal a vegyesiparcikk forga­lom. Ezzel -javult a vá­ros külső részeinek kereske­delmi üzlethálózattal való el­látása, s még ebben az év­ben önálló, modern üzlethá­zak nyílnak a Béke-telepen, a Jónás-telepen és a Rok­kant-telepen. Rövidesen meg­kezdik a satgóbányai üzletház építését. A lakosság életkörülményei­nek megjavítása érdekében fontos eredmény, hogy már ebben az évben megkezdődött a szövetkezeti lakásépítés, s a következő években egyre inkább fokozódik az ütem. 1961. év folyamán 32 szövet­kezeti lakás kerül átadásra­A dolgozók városon belüli közlekedése terén is nagy a fejlődés. A helyi autóbuszjá­ratok 1960. év folyamán 2 239 000 személyt szállítottak, 34,4 százalékkal többet, mint 1959-ben. Javult a távolsági közlekedés megoldása is. A közvetlen budapesti autóbusz- járat, a napi kétszeri gyors­vonat beállítása gyorsabbá és kényelmesebbé tette a közle­kedést. Egészségügyi vonalon is je­lentős eredményekkel lehet dicsekedni. 1959-ben két új körzeti rendelő létesült: Bagiyasalján egy orvosi la­kással egybeépített körzeti rendelő és a Salamon Imre út 12. szám alatt körzeti és szakorvosi rendelő. Megkez­dődött az új kórház ’ építése, melynek befejezése után a kórház férőhelyeinek száma 526-ra emelkedik. A városi tanács az eredmé­nyek vizsgálata után egy sor intézkedést tett, melyek vég­rehajtásával előbbre lépünk a lakosság életkörülményeinek és életszínvonalának javítása terén. A lakosság és az ipar víz­ellátása érdekében szükséges­nek tartja a tanács meggyor­sítani a regionális vízrendszer építését. Ezért kötelezte a ta­nács a végrehajtó bizottságot, hogy az illetékes szervekkel folytasson megbeszéléseket. A tanács utasította a végrehajtó bizottságot, hogy a város te­rületén levő csapadékvíz és szennyvízházlózat rendszeres tisztítása érdekében létesítsen karbantartó részleget. Külön — mint kiemelt feladattal — foglalkozik az intézkedési terv az ipari szennyvizek elveze­tésével. Kötelezi a tanács a város területén levő ipari üze­meket ipari szennyvizük tisztítására és megfelelő módon való elvezetésére. Az egészégügyi igények ki­elégítése terén szükségesnek tartotta a tanács az üresen levő körzeti orvosi állások be­töltését, melynek érdekében az állami erőből épülő lakásokból kell körzeti orvosi lakásokat biz­tosítani. Szükségesnek tartja a tanács rövid időn belül egy új bölcsőde építését, mivel a meglévők befogadóképessége már kevés s újabb igények merülnek fel. Az intézkedési tervben sze­replő feladatok kitűzése bizo­nyítja, hogy a városi párt- és tanácsszervek nagy gonddal és körültekintéssel foglalkoz­nak a munkásváros minden­napi problémáival s azok megoldása a város dolgozói­nak aktív összefogása útján megoldható. sítik az aktív tagok számát. Ehhez a munkához a most már létrehozott járási szer­vektől kérik a nagyobb se­gítséget. A társulat nagy gondot fordít a tagság ideológiai, szakmai képzésére. Meghatározták a munkások között az ismeretterjesztési feladatokat is, ezek szerint erősíteni kell a munkásaka­démiákat. Felülvizsgálják a bányász, vasas, építők akadé­miájának anyagát és azt há­rom évre előre új, korszerű, friss anyaggal látják el. De ugyanakkor foglalkoznak a más szakmabeli dolgozók ok­tatásával is. A parasztság körében vég­zendő ismeretterjesztő mun­ka szélesítésére meghatároz­ták a parasztság körében vég­zett tennivalókat, amely első­sorban az lesz, hogy megerősíteni a paraszt­ságban, hogy helyesen választott, amikor a nagy­üzemi mezőgazdálkodás útját választotta. Egyébként ezzel kapcsolatban számtalan felszólaló is kifej­tette véleményét, amikor el­mondták, hogy a parasztság körében fokozni kell a tudo­mányos világnézet kialakítá­sát. Ennek a munkának az útja a tsz akadémiákon ke­resztül vezet. Ugyanígy meghatározták a nők körében végzendő isme­retterjesztő munkát, valamint az ifjúság körében végzett feladatokat. Az Ismeretterjesztő Társu­lat küldöttközgyűlése végül megválasztotta az elnökséget. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Nógrád me­gyei elnöke Vonsik Gyula az MSZMP Nógrád megyei vég­rehajtó bizottságának tagja lett. Társelnökök: Géczi Já­nos a Nógrád megyei Tanács végrehajtó bizottságának tag­ja, valamint Lizsnyánszki Antal mérnök. A társulat titkárának, Vadkerti Lórán- dot választotta. Vezetőségyálasztó ülés volt az Acélárugyár művelődési házában Az Acélárugyár üzemi bi­zottsága és a művelődési ott­hon vezetősége április 14-én, pénteken délután 6 órakor tartotta vezetőségválasztó kultúraktíva ülését. Az ülésen a kultúraktívák meghallgatták a művelődési otthon vezetőségének beszá­molóját a művelődési otthon eddigi tevékenységéről, majd megvitatták a beszámoló alap­ján a kulturális munkát, megjelölték a művelődési ott­hon előtt álló feladatokat. Az acélárugyáriaik eredmé­nyeinek titka, hogy céltuda­tosan, szívósan, tervszerűen munkálkodnak a dolgozók művelődésének elősegítésén. Jó dolog az is, hogy a könyv­tári ismeretterjesztő és mű­. Megválasztották a megyei Vöröskereszt vezetőségét Tegnap tartotta ve­zetőségválasztó gyűlését a me­gyei Vöröskereszt. A vezető­ségválasztó gyűlésen meghall­gatták Szoó Bélánénak, a Vö­röskereszt megyei ttikárának beszámolóját a szervezet ed­digi tevékenységéről. Megállapították, hogy a mezőgazdaság átszervezésével egyidőben megnőtt a Vörös- kereszt falusi szervezeteinek szerepe. Most már a lakosság 90 százaléka jut Ingyenes or­vosi ellátáshoz. Az egészség­ügyi kultúra előbbre vitalé­ben is nagy szerepe van a vöröskeresztes szervezeteknek Mindenekelőtt az egészség- ügyi felvilágosító munkában kell a betegségek megelőzése érdekében tevékenykedniük. A 'közelmúltban több' ezer embert sikerült a Vöröske­resztnek bekapcsolnia a kü­lönféle egészségügyi tanfo­lyamokba, ugyancsak több ezer ember vett részt az időn­ként megrendezett egészség- ügyi ismeretterjesztő előadá­sokon is. Számosán tekintet­ték meg az egészségügyi kis- filmeket is. Az egészségügyi egységek és csoportok ugyan­csak jó eredményeket értek el. Az üzemegészségügyi cso­portok nagyban elősegítették az iparegészségügyi munkát. A továbbiakban a részve­vők arról beszéltek, mit kell tenniök a Vöröskereszt-szer­vezeteknek az egészségügyi munka további javítása, az egészségügyi kultúra fejlesz­tése érdekében. Ezután megválasztották a Vöröskereszt Szervezeti Sza­bályzata értelmében a me­gyei Vöröskereszt 25 tagú ve­zetőségét. vészeti munkába az igények gondos felmérése és állandó figyelemmel kísérése révén kapcsoltak be egyre több em­bert. Jó az is — állapítot­ták meg a kultúraktívák —, hogy helyesen használták fel a tradíciókat, van törzskö­zönségük mái', amely minden rendezvényükön résztvesz. De ugyanilyen törzsgárda se­gít a művelődési otthon min­den irányú tevékenységében is. Jó munkájuk legfontosabb záloga az, hogy a követelmé­nyeket helyesen tudták ösz- szehangolni az igényekkel. Feladatul szabták meg, hogy minden emberhez eljut­tatják a könyvet, az ismeret- terjesztést; azókhoz is, akik­re ma még alig lehet szá­mítani akkor, ha színvona­las szórakozásról van szó. Tovább törekedjenek a gaz­dasági munka jobb szolgála­tára. Meg kell nyerni azt a mintegy 2 ezer dolgozót is a tanulás ügyének, akinek ma még nincs meg a nyolc osz­tályos végzettsége. További fontos feladat a dolgozók ízlé> sernek helyes formálása is, úgy; hogy az emberók minél na­gyobb százaléka tudja meg­különböztetni a művészi ér­téket a giccstől, a kontármun­kától. De a kultúrmunkások- nak segíteniük kell a mező- gazdaság átszervezése után a falun is fokozatosan szük­ségessé váló kultúrmunkát. Egyrészt úgy, hogy kimen­nek a községekbe műsorok­kal, ismeretterjesztő előadá­sokkal, másrészt segítik a falusi kulturális kádereket továbbképzésükben, harmad­részt szakmai, módszertani és politikai patronáló munkát is végeznek az Acélárugyár kultúrmun'kásai a falvakban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom