Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-15 / 30. szám

1961. április 15. NÓGRÁDI NlPDJSAS 5 Hangulat kérdése? Szinte hihetetlen, hogy akadnak még olyanok, akik rossz hangulatukban édeske­vés gondot fordítanak mun­kájukra. Csupán pillantnyi dacos szeszélyből, vagy talán azért, mert éppen aznap bal- iábbal keltek fel, összevesz­nek munkatársaikkal s a munkát is tessék-lássék össze­csapják. Köztudomású, hogy a helyi- ipari vállalatoknál — ha­sonlóképpen más vállalatok­hoz — most folynak a norma­felmérések, felülvizsgálások. Ez a munka igen komoly fe­lelősséget, figyelmet kíván- Legtöbben azok közül, akik ezt a munkát végzik, irányít­ják, érzik is ezt a felelőssé­get, s ennek szellemében dol­goznak. Hosszan lehetne so­rolni azokat a vállalatokat, ahol rendesen, határidőre el­készítik e jelentős munka részfeladatait, hogy végül ki­kerekedjen a részletmunkák­ból egy jól elvégzett munka által létrehozott kerek ered­mény. Akadnak azonban olyan vállalatok is, ahol úgylátszik, hogy e munkát végzők közül sokan — vagy talán min­denki — ballábbal kelt fel, s elhanyagolja, vagy gondatla­nul végzi a munkáját. A > Baglyasalján ? megemlékeztek j az 1930 április 12-i | éhségtüntetésről [ 1930. április 12-én több Jmint ötezer bányász, gyári­> munkás, asszony és gyermek , vonult Salgótarjániban a vá­rosháza elé, hogy főleg a bá- [nyászak között dühöngő nyo- >moa- és éhínség enyhítésére [murikét és kenyeret követel­ljen. | A tüntetés évfordulóján, 'szerdán megkoszorúzták a vá- [rosi tanács épületén két éve »elhelyezett emléktáblát. A [ nógrádi iparmedence mun- ikásmozgalmának fellegvárá­éban, Baglyasalján pedig ün- Jnepi megemlékezést tartottak > ebből az alkalomból. A bag- llyasaljai pártházban rende- jzett emlékünnepségen Brecho [Gyula alapszervezeti párttit- ikár mondott beszédet, majd [a tüntetés egykori veteránjai, »Rideg János bányász és még [sokan mások beszéltek a fia- Stal bányászoknak a negyed­százados elnyomatás elleni i harcról. Az emlékünnepség [mnitegy száz részvevője lel- i késén ünnepelte a munkás- 1 mozgalom zászlóvivője, a nagy [ Szovjetunió világtörténelmi 1 sikerét, a világűrrepülés ra­gyogó győzelmét is. Városszépítési, és fiszf-asági ankét­parkosítási Salgótarjánban Szerdán a városi tanács üléstermében tanácskozáson vettek részt a tömegszerveze­tek, üzemek, hivatalok veze­tői és képviselői. A tanácskozáson, amelyet Sándor Elemér elvtárs, a vá­rosi tanács elnöke nyitott meg, arról volt szó, mit is kell tenniük a tömegszerve­zeteknek, gazdasági vezetők­nek, üzemeknek és a Jcülön- féle szerveknek a város tisz­taságának fokozásáért, az e célra indított mozgalom sike­res végigviteléért A tisztasá­gi, valamint városszépítés! mozgalom beindításával kap­csolatos feladatokról dr. Deák Sándor, a városi tanács egészségügyi csoportjának ve­zetője tartott tájékoztató elő­adást. Beszélt a különféle szervek, általában az egész társadalom ösz- szefogásának fontosságá­ról és arról, hogy e cél megvalósítása érdekében embernevelő tevékenysé­get is kell folytatni, megértetve a város la­kosságával az esztétikai szempontok mellett a vi- rágosítás, városszépítés és parkosítás egészség- ügyi fontosságát is. A mozgalomnak ki kell terjednie a lakóházak udva­rainak rendbehozatala mel­lett a trágya, szemét hulla­dék elszállítására, ipari nagy­üzemek nagytakarítására, rág­csálók irtására, épületek rendbehozatalára. iskolák egészségügyi helyzetének meg­javítására, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, üzemi konyhák, szállások kitakarí­tására és meszelésére. Fontos feladatul szabta meg a tanácskozás a né­pes lakóterületek gyer­mekeinek napközti szóra­kozásának biztosítását. Eddig ugyanis a városban alig működtettek játszótere­ket, ebből adódóan a gyer­mekek játékkedve káros irányba terelődött, igen sok kárt tettek játékszenvedélyük levezetése közben középületek­ben, parkokban és még szá­mos területen. A tervek szerint az idén a város négy pontján építenek játszóteret, il­letve sportpályát a gyér­lib mini II millió forint a szénbányászat nyereségvisszatérítése A Nógrádi Szénbártyászati Tröszt bányászai az elmúlt évben derekas munkát vé­geztek. Nemcsak a mennyi­ségi tervüket teljesítették túl, hanem csaknem valamennyi mutatójuk. kedvezően alakult. Különösen jó eredményt ér­tek el bányászaink a szén tisztántermelésében. ami ma­gasabb árbevételt eredménye­zett tröszti szinten. Ez a ma­gasabb árbevétel azt jelenti, hogy szénmedencénk bánya­üzemeiben is oszthatnak nye­reségvisszatérítést. Most mar véglegessé vált az összeg is. A szénmedencében több mint 11 millió forintot tesz ez az összeg ki, ami 9,1 nap ke­resetének felel meg. Ez azt jelenti, hogy egy-egy vájár több mint 1 ezer forint ősz sz.eghez jut. A nyereségvisszatérítést még ebben a hónapban kifi­zetik. Negyedév alatt hétszázezer forintos megtakarítás A szénbányászat már ha­gyományossá vált újítási ver­senymozgalma az év első há­rom hónapjában is eredmé­nyes volt. Ebben az időszak­ban 311 javaslat érkezett a tröszt újítási irodájára, amelyből 114-et elfogadtak és ez idő szerint 103-at üzemsze­rűen alkalmaznak is. A já­rásiatok közül 54-et kísérlet­re utaltak. A már bevezetett javas­latok várható egy évi gazdasági eredménye meghaladja a 700 ezer forintot. Az újítóknak mintegy 45 ezer forint díjat fizettek ki. A jelentősebb javaslatok közül is kiemelkedik Balázs Miklós és Pék János elgon­dolása a rónai bányaüzem vecseklői aknája főszivattyú jának automatizálására. Bor- bás Antal a nagyhátonyi Szol­gáltató Vállalattól, Elmer Géza pedig a szorospataki bányaüzemtől nyújtott be je­lentősebb javaslatot. Az újí­tások gazdasági eredménye 105. 83 illetve 50 ezer forint. mekek és kamaszkorban lévők részére. A hozzászólásokban a részt* vevő társadalmi vezetők és a tömegszervezetek képvise­lői igen felelősségteljesen vállalták szerepet, szabtak meg tennivalókat a tisztasá­gi mozgalom által meghatá­rozott tevékenység végrehaj­tása érdekében. De beszámol­tak a mozgalom megindulása óta elért eredményekről, si­kerekről is. Az értekezleten megbeszélt tennivalók teljesí­téséről, valamint a tisztasági és városszépítés! mozgalom eredményeiről májusban ta­nácsülésen számolnak be az illetékes szervek vezetői. A beruházási mozgalom fejlesztéséért A párt és a kormány évről- évre nagyobb összegeket biztosít az állóalapok bővített újratermelésére: gyárak épí­tésére és bővítésére, lakás-' építkezésre, kulturális, szoci­ális és egészségügyi létesítmé­nyekre, termelőszövetkezeti építkezésekre. A beruházások hatékonysága azonban gyak­ran elmarad a követelmé­nyektől, mert az építkezések időben elhúzódnak, a dolgo­zók szükségleteinek kielégí­tésében a tervezett időben nem vesznek részt. E gondolatok alapján a megyei pártbizottság mozgal­mat kezdeményezett a beru­házások határidőre, illetve határidő előtt történő átadá­sáért. Az eddigi tapasztala­tok lehetővé, de szükségessé is teszik, hogy a mozgalom polgárjogot nyerjen, helyet kapjon a szocialista munka­verseny keretében. A megyei végrehajtó bizott­ság a mozgalom továbbfej­lesztése érdekében az alábbi irányelveket teszi közzé: A beruházások határidőre való átadásának mozgalma szocialista szerződéskötésben nyer erkölcsi alapot, felelős­séget az abban foglaltaikért. A szocialista szerződést ál­talában a beruházó, kivitelező és esetenként a tervező köti egymással. A szocialista szerződést a beruházó leg­gyakrabban a kivitelező vál­lalat vezetőjével köti, de megkötheti a területileg ille­tékes főépítésvezetőséggel is. A vállalat igazgatója az utóbbi esetben is köteles elő­segíteni a szerződésben vállal­tak teljesítését. 2. Szocialista szerződés köthe­tő minden olyan beruházásra, egyrészt, amelynek határidő­ben való átadása veszélyben Közgazdasági kislexikon A termelés mérési módja Hogyan mérjük a termelést? A termelési terv a vállalat fő feladatát szabja meg, vagyis azt, hogy milyen termékből, mekkora mennyiséget állít elő a népgaz­daság számára. Ennélfogva a ter­melési tervben az előállítandó gyártmányokat elsősorban meny- nyiségben sorolják fel például, a gyártandó acélt, vagy öntvényt tonnában, a gépeket darabban stb. Ez a termelés mérésének leg­közvetlenebb módja, amelyet azonban más mérési eljárással is ki kell egészíteni a tervezéssel szemben felmerülő különféle kö­vetelmények miatt. A legfonto­sabb követelmény az, hogy a mé­rési módszer tegye lehetővé az egyes gyártmányokra vonatkozó tervek összegezését, a vállalati, az iparági, illetve a népgazdasági termelési terv megállapítása vé­gett, teremtse meg a kapcsolatot más tervfejezetekkel, mutassa ki az egymásután következő évek fejlődési arányait. Ezért fejlő­dött ki az a gyakorlat, hogy a főbb gyártmányok termelési ter­vét mennyiségben és értékben állapítják meg. A mennyiségi termelés fontos segédeszköze az Egységes Termék és Árjegyzék, amely a termelés szerkezetének megfelelő egységes rendszerben foglalja mindazokat a termékfajtákat, amelyeket az országban termelnek. Az Egysé­ges Termék és Árjegyzék az egyes gyártmányokat szakszerű elnevezéssel jelöli meg, megszab­ja a kötelezően használandó mér­tékegységeket és megadja a hiva­talosan megállapított árukat is. A vállalatok terveiben az azonos rendeltetésű gyártmányok egysé­ges elnevezéssel, azonos mérték- egységgel szerepelnek — tehát összeadhatók. A kialakult terme­lési gyakorlat szerint az egyes termékek termelési tervét nem­csak mennyiségben írják elő, ha­nem értékben is kifejezik a gyárt­mányok eladási árával. A terme­lési terv értékben való kifeje­zése megadja a lehetőséget arra, hogy összegezzék az egyes gyárt­mányokra vonatkozó terveket és a vállalat egészére vonatkozó, értékben kifejezett termelési ter­vet állapítsanak meg. Pusztán a mennyiségi tervezés a legtöbb vállalatnál nem lenne elegendő. Kivételesen előfordul, hogy egy- egy vállalat csak néhány fajta terméket gyárt, például traktort, esztergapadot, öntvényeket. De ilyen esetben is rendszerint két- három típust és sokféle méretet készítenek. A termelés értékének kiszámí­tása tehát általános mérés esz­közt jelent, segítségével az egyéb­ként össze nem adható mennyi­ségek összegezhetők, s a vállala­tok, gazdasági ágak termelési tervei összemérhetők. A termelési értékben való kifejezés azzal az előnnyel is jár, hogy megteremti a kapcsolatot a terv többi feje­zetével. A termelési értéket folyó áron számítják ki, vagyis a terv min­den egyes tételét a forgalombaho- zatalakor számlázott egységárral megszorozzák. Ez a termelési ér­ték szerepel a vállalat önköltségi és pénügyi tervében is. A termék forgalombahozatalakor az ipari vállalat felszámítja ve­vőinek a rendeletben megszabott forgalmi adót is. A forgalmi adó az állam bevételeinek egyik leg­fontosabb része. Ezért a folyó áron való értékelést forgalmi adó­val együtt és forgalmi adó nélkül is elvégzik. A termelési tervben szereplő feladatok tényleges ter­jedelmére a forgalmi adó nélküli értékelés ad felvilágosítást, mivel a forgalmi adó a váUalatoknál csak átmenő pénzügyi tétel. forog; másrészt, amelynek határidő előtti átadásához megvannak az alapvető fel­tételeik. Mindkét szerződéstípus megkötésének alapvető elő­feltételeit biztosítani kell: a műszaki tervdokumentáció és pénzügyi fedezet álljon ren­delkezésre. összhangot kell teremteni a szocialista szer­ződésben vállalt kötelezettség és a főhatóságtól kapott terv­feladat között. A beruházások határidő előitt való teljesítése nem ve­zethet más területeken terv- szerűtlenséghez. A szocialista szerződés megkötésének mind a beru­házó, mind a kivitelező lehet kezdeményezője. Gyakorlati­lag általában a beruházó lép fel kezdeményezőleg. A szocialista szerződésben vállalt határidő a létesítmény üzemeltetéséhez szükséges minimális beruházásokon túl terjedjen ki a kapcsolódó mel­lék-, segéd-, szociális stb. lé­tesítmények átadására is. A szerződéskötés segítse elő a műszaki fejlődést, valamint a gépi és az építési beruhá­zások egyidőben történő meg­valósulását is. A beruházás­ban tevékenyen résztvevő gazdasági szervek közül a be­ruházó szerepe, felelőssége megnő. Ráhárul a kooperá­ciós feladatok megszervezése, végrehajtása. Ezért, ezen be­ruházást és általában a beruházási osztályokat meg kell erősíteni káderek­kel. Az építőipar — generál­ás alvállalkozók — kulcssze­repet tölt be a szocialista szerződésben vállaltak meg­valósításában. Miután részé­re az alapvető feltételek biz­tosítottak — jó szervezésen áll vagy bukik a teljesítés. Amellett fontos, hogy a szűk helyi, vállalati érdeket ösz- szeegyeztessék a népgazdasá­gi érdekkel. A mozgalom továbbfejlesztése érdekében törekedni kell a szakipari ka­pacitás megyei megteremtésé­re. 3. A beruházások határidőre vailó átadásának mozgalma jellegében tömegmozgalom, s nem a vezetők mozgalma. Er­kölcsi erejét, megsokszorozza ez a jellege. A párt- és a szakszervezet, de más tömegszervezetek sze­repe a mozgalmon belül a tömegjelleg biztosításában van elsősorban. a) A párt különböző szintű szervei és szervezetei munká­jának szerves részévé váljon e mozgalom. A mozgalom gazdája a párt városi, járási és üzemi szerve, megyei szin­ten a megyei pártbizottság Ipari és Közlekedési Osztá­lya. Azon beruházások felett, amelyekre szocialista szerző­dést kötöttek, mindig a terü­letileg illetékes városi, illet­ve járási pártbizottság vállal­jon védnökséget. A járási, vagy városi párt­bizottság meghatározott idő­közökben a beruházó, a terü­letileg illetékes építészet (fő- építésvezeltősóg, tanács Építő­ipari Vállalat, ktsz stb.) és egyéb szerveik párt, gazdasági és tömegszervezeti vezetőinek bevonásával tartson kooperá­ciós megbeszéléseket a közbe­jött nehézségek elhárítására. A városi, illetve járási pártbizottság irányításával a beruházó és kivitelező párt- alapszervezetei fejtsenek ki intenzív szervező és agitációs munkát a 'mozgalmon belül. A pártálap.szervezetek dol­gozzák ki az agitációs érve­ket a létesítmény határidőre, vagy határidő ellőtt való át­adására. Kérjék ki a tömegek véleményét. Különböző párt- rendezvényeiken tegyék is­mertté a jelentőségét. Ugyan­akkor szemléltetve, az épít­kezés területén kifüggesztett táblán, grafikonon mutassák be a mozgalom célját és a várható eredményt. A kivitelező és beruházó pártszervezetei adjanak kom­munista megbízatásokat e munkahelyeken. Ha szükséges a kivitelező végezzen mun­kaerő átcsoportosítást mind a műszaki, mind a fizikai ál­lományban (de ez ne menjen a többi beruházás rovására). A kivitelező és beruházó kü­lönböző szintű pártszervezetei csak szoros együttműködéssel és összhangban végezhetnek eredményes munkát. Célszerű közös párt- és egvéb ren­dezvények megtartása. A mozgalom kéthetenkénti, vagy havonkénti kiértékelé­se a kivitelező és a beruhá­zó pártszervezeteinek a fel­adata, ami a megyei pártbi­zottság Ipart és Közlekedési Osztálya" által rendelkezésre bocsátandó mutatók rendsze­rében történik. A kiértékelést megkapja az illetékes városi, illetve járási pártbizottság, akik feldolgozás után tovább- juitatt.iák az Ipari és Közle­kedési Osztályra. A megyei pártbizottság egész apparátusában e moz­galommal való foglalkozás kollektív feladat. A mozga­lom irányítása, szervezése, aa agitáció tartalmának és for­májának kidolgozása a kü­lönböző osztályok feladata. A sajtó pozitív tapasztala­tok elterjesztésével segíti a mozgalmat. b) A tömegszervezetek kö­zül a szakszervezetnek hat­hatós munkája van e mozgal­mon belül. Igaz, hogy e mozgalom maga is része a szocialista munkaversemynek, de ezen belül a verseny kü­lönböző bevált formáit meg kell szervezni. E versenyben lehetősé" van műszakiak és adminisztratívak bevonására is, A mozgalmon belüli ver­seny agitációjának, kiértéke­lésének stb. megszervezése a szakszervezet feladata. A KISZ, nőtanács és más itömegpzervezetek sajátos módjukon, erejükhöz mérten vegyenek részt a mozgalom­ban. Gyürki Ferenc a kovácsoló gyár­részleg dolgozója szorgalmáról, jó- minőségű munká­járól nevezetes a Salgótarjáni Acél­árugyárban. szécsényi Vegyesipari Válla latnál például megtörtént eg; érdekes eset. Éppen a kapa citásfeimérésnél tartottak ; normafelülvizsgálás munkája ban. A kapacitásfelmérésr« kijelölt vezető, úgylátszik gyorsasági rekordot akar megdönteni, amikor számi' tóttá az eredményt. Vett eg3 munkadarabot, és bizonyos ideig mérte a megmunkálás alkalmával a gép előtolását majd ezt az időt megszoroz ti 480 perccel... így csekély félóra alatt ki­számította ^ vállalat kapaci­tását, amelyet aztán felterjesz tett az illetékes szervekbe! Illetve felterjesztette volna ha erről le nem beszélik. Es nagynehezen sikerült, s mé{ az is, hogy meggyőzzék < normafelülvizsgálás tudomá­nyos megalapozottságáról Nem akarom vitatni, hogj az illetőnek milyen a szak- képzettsége. szaktudása, s azl sem akarom mondani, hogj nem ért a műszaki kérdések hez. Esetleg talán annyit hogy máskor jobban vigyáz zon, ha úgy érzi, hogy bal lábbal kelt fel. mert a fur­csa hangulat sokszor okoz­hat még furcsább következ­ményeket. — pa —

Next

/
Oldalképek
Tartalom