Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-08 / 28. szám

1961. április 8. NÓGRÁDI NlPOJSAS 5 Törzskönyvi ellenőrzés A balassagyar­mati Palócföld Termelőszövet­kezetben 67 da­rabból áll a te­hénállomány. Az idén saját szapo­rulatból 15 darab­bal növelik azt, s ezenkívül vásárol­nak 15 tehenet, így a selejtezéssel együtt év végére 100 darab tehén­ből áll majd a szövetkezet tehén- állománya. De nemcsak számsze­rűleg növekszik a tehénállomány, minőségi változás is lesz, hiszen a szövetkezet tehe­nészetében meg­kezdődött a törzs­könyvi ellenőrzés. FENT: Szlatinszki László törzsköny­vi felügyelő a tej mennyiségének és zsírtartalmának ellenőrzését végzi. OLDALT: Novák József fejő se­gédkezik az ellen­őrzést végző törzs­könyvi felügyelő­nek. Nógrádsipeken is jobban gazdálkodnak már A szécsényl járásban a nóg- rádsipeki Aranykalász Ter­melőszövetkezet az elmúlt év sok bizonytalankodása után ebben az esztendőben — okul­va az eddigi tapasztalatokból — sokkal határozottabban lá­tót munkához, hogy megszi­lárdíthassa közös gazdaságát. Nagy lemaradást kellett pó­tolni a munkában. Az őszi időjárás nem kedvezett a ta- lajeiőkészítésnek, vetésnek, így a tavaszi napokban nem­csak a gépek, de az em­berek sem tétlenkednek. Ahol úgy kívánkozott, kézzel láttak a gazdák a vetéshez, műtrá­gya szóráshoz, megértették, hogy csak a' szorgalommal számíthatnak eredményekre. A termelőszövetkezet eb­ben az esztendőben fő jöve­delmét a növénytermesztésből akarja biztosítani. Egyedül a szerződéses burgonyá­ból 100 ezer forintra le­het számítani, az apró- magtermesztés pedig 200 ezer forintot Ígér. Ezeken kívül szerződéssel ter­mel mákot, cukorrépát és napraforgót is a tsz. A növénytermesztés mel­lett az állattenyésztés terén szintén mutatkoznak már egészséges törekvések az Aranykalász Termelőszövet­kezetben. A 20 anyakoca sza­porulatából év végéig 50 sertés hízik szerződé­sesen, növekedik a szarvas­marha-állomány, a nyári hónapokban pedig 155 birka vásárlására kerül sor. A nógrádsipeki szövetkezeti gazdák a közös munka hiány­talan elvégzése érdekében úgy határoztak, hogy a ház­táji területet a művelésre vállalt kapásterület arányá­ban mérik ki, a kukoricatáb­lában pedig 50 százalékos ré­szesedésre köztes növényeket termelnek. SZAKMAI TANÁCSADÓ Működjenek együtt a földművesszövetkezetek a t$z~ekkel Talán nincs is olyan föld­művesszövetkezet megyénk­ben, amelynek valamilyen formában ne lenne része a körzetéhez tartozó tsz meg­alakulásában, később a kö­zös munka megszervezésében, a tsz-ek politikai, gazdasági megerősítésében. Az utóbbi két évben a gyakorlat bizonyította, meny­nyire igaz az a mondás, hogy a két szövetkezet testvér­szövetkezet, hogy milyen sokat ér az a tapasztalat, amit a falusi dolgozó em­berek a földművesszövet­kezet vezetőségében eddig szereztek. A fölművesszövetkezetek egész gazdasági és tömeg­szervezeti tevékenysége már eddig is annyira összeforrott a falu életével, hogy most, amikor minden község dol­gozó parasztsága a közös gaz­dálkodás útján halad, szinte nincs is olyan számottevő probléma a községekben, amelyet nem közösen old meg a két szövetkezet vezetősége, tagsága. A legtöbb községben a földművesszövetkezet veze­tőségének számos tagja benne van a tsz vezetőségében is és fordítva, nem egy helyen a földművesszövetkezet igazga­tóságának elnöke a tsz köz­ség párttitkára vagy párt­vezetőségi tag. A földműves­szövetkezet igazgatási elnöke résztvesz a tsz vezetőségi ülé­sein. közgyűlésein és fordítva, így azután a legtöbb föld­művesszövetkezetnél mindig pontosan tudják, milyen segítségre van szüksége a tsz-nek. milyen árut kell megrendelniük, hogyan kívánja a tsz a bolt nyi­tási, zárási időket. Különösen három területen jelent főleg a tavaly először közösen gazdálkodó tsz-köz­ségekben nagy segítséget a földmű vesszővé tkezptek veze­tésében szerzett tapasztalata, segítőkészsége. Az egyik szakmai téren nyújtott segít­ség. A földművesszövetkezeti dolgozók ott vannak a leltá­rozásnál, a termelési tervek készítésénél. Elég, ha csak a szécsényi, őrhalmi, balassa­gyarmati, romhányí, rétsági földművesszövetkezetet említ­jük példának. A berceli, a héhalmi és herencsényi földművesszö­vetkezet könyvelője pedig már a tsz-nél könyvelő. Jelentős segítséget nyújta­nak anyagilag is. Sok helyen adnak át helyiséget, berende­zést, ingyenes használatra gé­peket— míg a tsz könyvszerinti értékben át tudja venni — például Csécse, Nemti, Mo­hóra, Magyarnándor. — A Balassagyarmati Körzeti Föld­művesszövetkezet a balassa­gyarmati tsz-nek 31 117 fo­rint, a patvarci Lenin Ter­melőszövetkezetnek pedig 55 300 forint értékű kisgépet adott át használatra. Ezenkí­vül egy darálót, szeszfőzdét, egy 60 férőhelyes sertéshiz­laldát teljes felszereléssel, il­letve berendezéssel, összesen 174 276 forint értékben, nem beszélve a tsz sok egyéb szükségleteiről, amelyet köl- csönképpen adtak, vagy tár­sadalmi munkában a teher­gépkocsival nyújtottak. A kisterenyei körzeti föld­művesszövetkezet többek kö­zött átadott egy pincehelyisé­get, egy sertéshizlaldát teljes felszereléssel, egy gumikerekű platókocsit, az öntözéses kertészethez két kádat és ponyvái. Ezenkívül sok utánjárással beszereztek részükre égy ka­lapácsos darálót, fűkaszáló- gépet, molormeghajtásos szecskavágót és még több mezőgazdasági gépet. így sorolhatnánk, még sok más földművesszövetkezetet, a mátraverebélyit, a nagy­oroszit, az őrhaimit, a hé- halmit, ahol a földmüvesszö- vetkezet bérletében lévő Mezőmag raktárát adták át a tsz-nek irodahelyiségnek és hét kisgépet. Az elmúlt évben sokszáz munkanapot tett ki az a se­gítség, amit a kezdő vagy a munkaerőhiánnyal küzdő tsz-eknek társadalmi munká­ban nyújtott a földművesszö­vetkezetek többsége. Ha az idén erre szükség lesz, a se­gítség nem marad el. Szinte alig van olyan földműves­szövetkezet, amelynek versenyvállalásában ne szerepelne, hogy milyen formában kíván segítséget nyújtani a tsz gazdasági megerősítéséhez. Hiába azonban, hogy a földművesszövetkezetek egy része nem találja meg a ma­ga sokrétűségében a segítés formáit. Vannak, akik az anyagi, mások a szakmai vagy a társadalmi munka terén nyújtott segítséggel elintézett- nek veszik az ügyet, pedig ha szétnéznének, rájönnének, hogy nagyon sok módja van az együttműködésnek. Kezdve azon, hogy különösen az egy­két éves tsz-ekben a közös­ségi szellem kialakításában, a tagok politikai nevelésében nyújthatnak nagy segítséget a tsz vezetőségének, a párt- szervezetnek. A terényi föld­művesszövetkezet, aki egyéb­ként nagyon sokat segít a tsz-nek, értékelve az elmúlt évi munkát, mégis azt állapí­totta meg, hogy „a földmű­vesszövetkezet politikai segít­séget nem adott a termelő­szövetkezet részére”. Ha job­ban megbeszélik a tsz-el. biztosan megtalálják a mód­ját. itt is és még sok más földművesszövetkezetnél, hogy ne csak egykét területen, ha­nem minden feladatnál együtt működjenek. Hány kukoricatő legyen egy holdon? A hibridkukorica termesz­tésével kapcsolatban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő talajtápanyag- eilátottság és kultúrállapot esetén a holdankénti 18— 20 000-es tőszám lényegesen nagyobb termést ad, mint a termesztésben szokásos 8— 10 000-es tőszám. A kataszteri holdankénti nagyobb tőszám bevezetésével szemben itt-ott még találunk kételkedőket. Ezek a kétel­kedők azt mondják, hogy a nagyobb tenyészterülete”, vagyis holdankénti kisebb tő­számmal termesztett kuko­ricatő erőteljesebb és na­gyobb, szebb csövet terem, mint a sűrűbb tőszámú. Ugyanakkor arról nem nyilat­koznak és elhallgatják, hogy a sűrű állásban termett több kisebb cső végeredményben nagyobb termést ad, nrnt a ritka állásban termett na­gyobb, de jóval kevesebb cső. ÉRTESÍTJÜK megrendelőinket, hogy a mezőkövesdi és a mezőcsáti járásban üze­melő hűtőberendezések karbantartása és javí­tása szervizünkhöz tar­tozik. Üzemzavar ese­tén kérjük megrende­lésüket, Eger 19—34-es telefonszámon szíves­kedjenek leadni. Ugyancsak hozzánk tar­toznak a Lőportár u-i Hűtőgépgyár által gyár­tott hűtőgépek beszere­lése és garanciális ja­vítása is a fenti két járás területén. Címünk: Egri Vas- és Fém KTSZ. hűtőgépja­vító részlege Eger, Maeky Valér-u. 3 sz. (149) A kataszteii holdankénti nö­vényszámot részben a vetés­nél, részben a növényápolás során az egyclésnél, ri.küái- nal tudjuk szabályozni. Soros­művelés esetén 70x40, 70x50, vagy 80x40-es töállomány adja a holdankénti megfelelő ter- mőnövényszámot. A 70x70-es négyzetes fészkes vetés esetén az egy-egy fészekben meg­hagyott kukoricanövcnyek számának szaporításával ér­hetjük el a kívánatos meg­felelő növényszámot. A négy­zetes fészkes vetés teszi le­hetővé a kukoricatermesztés legnagyobb fokú gépesítését. A megfelelően beállított és ke­zelt gépekkel vetett kukoricát lehet keresztben-hosszában géppel művelni. ami lénye­gesen megkönnyíti és ol­csóbbá teszi a kukorica mű­velését. Azok a termelőszövet­kezetek, amelyekben kevés a munkaerő, helves, ha a négy­zetes vetést választják. A hibridvetőmag, a négy­zetes fészkes vetés, a nagy tőszám biztosításának előnyét egy kevés kivételtől eltekint­ve, általában még a legeldu­gottabb faluban lakó kuko­ricatermesztők is ismerik. A kis számú kételkedőknek pe­dig az agronómusok és nö­vénytermesztési brigád vezetők mondják meg. hogy a hibrid­vetőmag használatára, a leg­korszerűbb agrotechnikai módszerek bevezetésére és a magas tőszámra, a nagy ter­més elérésre feltétlenül szük­ség van. Az agronómusok és brigád­vezetők a kukoricavetésig hát­ralévő néhány napot alaposan használják ki a talajelőkészí­tésre, a négyzetes fészkes ve­téshez va'ó fe’készülésre. a felvilágosító munkára, hogv ebben az évben még több kukoricát takarítsunk be, mint a múlt évbon. Barlai Gábor gépállomásaink tavaszi munkairól, i Eredmények és feladatok Az idei tavasz napjai me­gyénk gépállomásain minden eddiginél termelékenyebbek voltak. Március végéig 150 százalékkal több munkát vé­geztek a traktorosok a múlt tavaszinál. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 20 ezer nor­málholddal szemben az idén több mint 50 ezer normál­hold munkát végeztek. Mi az oka az idei jobb eredmények­nek? Minek köszönhető ez a nagyarányú eredményjavu­lás? Lebecsülnénk a gépállomá­sokon végzett gazdasági szer­vező munkát, ha azt monda­nánk, hogy ennek főleg a kedvező tavaszi időjárás, vagy az erőgéppark növekedése az oka. Az elmúlt években nem egyszer tapasztalhattuk, hogy két egyforma adottságok mel­lett dolgozó gépállomás kü­lönböző eredményeket ért el. Ez tapasztalható az idén is, erről tanúskodnak a dekád- jelentések. Az idei tavasz jobb munkavégzése a falun kiala­kult új helyzetből fakad. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezése új helyzetet teremtett, új fel­adatok elé állította a gép­állomások dolgozóit is. Nem elégséges a régi módszerek alkalmazása, a gépállomások régi körzeteinek fenntartása. Eddig ismeretes egy-egy gép­állomás, mint a karancskeszi és a berceli is két járás terü­letén dolgozott, éppen ezért két járási pártbizottság és tanács számoltatta be őket munká­jukról, s ez nem adott min­dig egyértelmű értékelést. Va­lamelyik járást mindig el­hanyagolták, s ezért jogosan el is marasztalták őket. Az elmúlt években Nógrádsápon. Keszegen, sokat panaszkodtak a balassagyarmati járás terü­letén székelő Berceli Gépál­lomásra. Ez a helyzet most már megszűnik, minden gép­állomás csak a saját járásá­ban dolgozik a termelőszövet­kezetnek. Az új helyzet bi­zonyos átcsoportosítást köve­telt, így megnőtt a szécsényi, a tolmácsi és a pásztói gép­állomás gépparkja. A mind­össze néhány hete végrehaj­tott átcsoportosítás eredmé­nyes volt. A rétsági járásban a Tolmácsi Gépállomás meg­erősítésével sikerült a tavaszi szántási, vetési munkákat ide­jében minden más járásnál előbb elvégezni. Tehát a ta­vaszi jó eredmények a helye­sen végrehajtott átcsoporto­sításnak, a gépállomások szer­vezett, átgondolt munkájá­nak, a termelőszövetkezetek jó hozzáállásának, valamint a kedvező időjárásnak kö­szönhetők. Jó volt a téli gépjavítás Nem szabad megfeledkez­ni a téli gépjavításokról sem. A gondosan, lelkiismeretesen kijavított gépek nagyban elő­segítik a jó munkavégzést. Jó volt a gépjavítás üteme és minősége a karancskeszi, az érsekvadkerti és az erdőkürti gépállomásokon, miért itt a vezetők szinte napról napra megjelentek a javítóműhe­lyekben, elbeszélgettek a dol­gozókkal, s naponta intéz­kedtek a munkák meggyor­sítása érdekében. Gondos ütemtervük, valamint a ja­vításhoz szükséges munkaidő és munkaerő szükséglet he­lyes felmérése, a nyári mun­kában résztvevő gépek javí­tásának leállítása eredmé­nyezte a téli gépjavítás ha­táridő előtti befejezését. Amíg a felsorolt gépállomásokon jól haladt a javítási munka, addig a Kisterenyei Gépál­lomáson már komoly problé­mák jelentkeztek, annak el­lenére, hogy az átcsoportosí­táskor 8—9 gépet leadtak más gépállomásnak. Ahhoz, hogy a munkák üteme nem volt megfelelő, hozzájárult a gép­állomás főmérnöke is, akt nem elég körültekintően szer­vezte a munkát. Nehézség mutatkozott máshol is. Tol­mácson például 14 kicsiny helyiségben javították a gé­peket, de nem sokkal jobb a helyzet Karancskeszin, Kis- terenyén és Erdőkürtön sem. A gépállomások megyei igazgatósága a téli gépjaví­tás időszakában több gépállo­máson végzett ellenőrzést. Szécsényben a gépjavításban való elmaradást látva az igazgatóság összehívta a gép­állomás vezetőit, s azonnal intézkedtek, jegyzőkönyvben határozták meg a legfonto­sabb tennivalókat. A helyes ellenőrző munka, valamint a gépállomások műszaki gár­dájának szorgalma eredmé­nyeként még a Kisterenyei Gépállomás is határidőre be­fejezte a gépjavítást. A téli gépjavítás határidő­re való befejezése nagyszerű cselekedet volt, hiszen a ja­vítási munkák végzése mel­lett február közepétől már megkezdődött a szántóföldi munka. Ezt a kettős feladatot derekasan végezték a gépál­lomások dolgozói. Sok a hiányzó alkatrész Nagy gondot okozott a gép­javításban a hiányzó alkat­részek biztosítása. A külön­böző típusú traktorokhoz mintegy 130 csapágy hiány­zott, s a gépállomási igaz­gatóság hiába kilincselt érte a különböző szerveknél, min­dig ugyanazt a választ kapta: nincs. Jelenleg is hét gépelt oldalt tölt be a gépállomá­sokról hiányzó alkatrészek listája. Nagyon nagy gondot okoz az Sz—100-as traktorok javítása. Tavaly alkatrész hi­ányában a Berceli Gépállo­máson nyolc, a Tolmácsi Gép­állomáson három hónapig állt az Sz—100-as traktor munka nélkül. Sajnos ma is nem egy ilyen kitűnő gép kény­telen állni alkatrész hiányá­ban. Jó lenne, ha az illeté­kesek minél hamarabb intéz­kednének ebben az ügyben. Az idei tavaszi munka nagy vívmánya a kettős műszak be­vezetése. Tavasszal eddig egyik évben sem dolgoztak még kettős műszakban a trak­torosok. Az idén 116 gép dol­gozott kettős műszakban. Ez jó tanulság az év különböző csúcsmunkáira. Ez azt bizo­nyítja, hogy a jövőben még- inkább lehet fokozni a gépek kihasználását. De erre szük­ség is van, hiszen nem mind­egy hogyan használjuk ki a gépeket. Még nem olyan jó a ml gépsűrűségünk, hogy meg­engedhessük, hogy egy-egy gép csak a tavalyi normál­hold mennyiséget teljesítse. Megyénkben 216 kh. szántó jut egy gépre. A munkák el­végzése még több szervezett­séget, kitartó munkát kíván. Szélesítsük a versenymozgalmat A múlt évben megyénk traktorosai a 800, illetve 1000 normálholdas mozgalomban vetélkedtek a jobb eredmé­nyek elérése érdekében. Hasz­nosak voltak ezek a moz­galmak, fokozták a verseny­szellemet. Jó lenne, ha az idén sem feledkeznének meg erről. Az idei nagyobb fel­adatok elvégzése közben (ág tér nyílik a dolgozók verseny­mozgalma előtt. Hívják ki egymást versenyre az egyes gépállomások, a gépállomá­sokon belül a brigádok, a brigádokon belül az egyes traktorosok. Értékeljék meny- nyiségileg és minőségileg is a munkát. Szerepeljen a ver­senypontok között a takaré­koskodás az üzemanyaggal és az alkatrésszel, valamint a munkaidő jobb kihasználá­sa. A szakszervezet széleskö­rűen megszervezhetné ezt a munkaversenyt, s értékelésé­ben részt vehetnének a já­rási. a termelőszövetkezeti és a gépállomási szakemberek. Kata János (

Next

/
Oldalképek
Tartalom