Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-08 / 28. szám

fcili'iqs .1821 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM. 28. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1961. Április 8. Céljaink megvalósításának nagy ereje Egyre szaporodó hétközna­pi tettek, szorgalmas munka jelzi, hogy a szocialista mun­kaverseny — építésünknek ez a nagy tömegmozgalma . — mind nagyobb szerepet, he­lyet kap életünkben. Hacsak az első negyedév eddig ren­delkezésre álló termelési ada­tait vesszük figyelembe, ame­lyek alapján a vállalatok túlnyomó többsége túltelje­sítést ért el, már akkor is nyugodtan mondhatjuk, hogy ebben igen döntő része volt a munkaversenynek. Nem nagy szavak, látványos válla­lások, hanem a szerény, kö­vetkezetes munka, a céltuda­tosság, a párt és a kormány határozatainak maradéktalan végrehajtására irányuló tö­rekvések lesznek egyre job­ban ismérvei a munkaver­senynek. Mozgalmi és gazda­sági vezetőink már nagyobb gonddal szervezték meg az 1951-es tervév indulását, mint azt korábban tették. A versenyvállalások, a célkitű­zések is jóval korábban, az SZMT irányelvei alapján egy­ségesen, a sajátos feladatok­nak megfelelően készültek el. Második ötéves tervünk mun­kásokban és vezetőkben egy­aránt megnövelte a felelőssé­get, azt a törekvést, hogy szocialista építésünknek ezt a nagyszerű tervét már a kez­det kezdetén sikerekkel indít­hassuk. Az éves feladatok, verseny­vállalások teljesítéséért folyó harc első szakasza április 4-ével végétért. A tapasztala­tok mindenekelőtt kedvezőek, jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy az év további részében is változatlanul teljesítsék megyénk ipari vállalatai a rá­juk háruló feladatokat. En­nek megvalósításához szüksé­ges azonban, hogy egyre ha­tározottabban leküzdjük a munkaverseny itt-ott talál­ható fogyatékosságait, gyen­geségeit. A már eddig elké­szült és egész évre szóló ver­senycélkitűzések mindenek­előtt arra utalnak, hogy va­lamennyi helyen szükséges elérni: a felajánlások reáli­sak. k.ézzelfoghatóak legye­nek. Egyes helyeken például az első negyedévben máris aránytalanságok keletkeztek A Salgótarjáni üveggyárban eaész évre 2 millió forint többletértéket akarnak elér­ni. Az első negyedévben azonban csupán a túlteljesí­tés révén máris 1,5 milliós az eredmény, vagyis a felajánlás háromnegyed részét végrehaj­tották. A szénbányászati trösztnél a termelési túltelje­sítésre tett vállalásnak szin­tén több mint a felét már az első negyedévben biztosí­tották. Nyilvánvaló, hogy ez nem más, mint indokolatlan óvatosság. Az ilyen felaján­lások nem segítik elő a lehe­tőségek. a tartalékok feltárá­sét. sőt megnyugvást, káros elégedettséget eredményez­nek. Egyes gazdasági és mű­szaki vezetők a normák ki­igazítására, vagy a gazdasági mutatók jogos feszítésére hi­vatkozva valósítanak meg ilyen helytelen gyakorlatot. Ezzel párosul, hogy egyes vállalatoknál, mint a szén- bányászati trösztnél, a Balas­sagyarmati Porcelángyárban, az Épületszerelő Vállalatnál felszínesen, nem elég kézzel­foghatóan és világosan össze­sítik a vállalati felajánlást. A termelés, a termelékenység, az önköltség és más mutatók alakulását mindenekelőtt és elsősorban akkor lehet egyér­telműen értékelni, ha a válla­lás forint összegben határoz­za meg a célkitűzést. Nyil­vánvaló, hogy ahol ezt igye­keznek elkerülni, ott nem­csak az értetlenségről van szó, hanem valamiféle kis­kapu keresésről is, amelyet alkalmasnak vélnek arra, hogy a vállalás teljesítésének elmaradása esetén mentsék felelősségüket. Sőt, akadnak olyan szervek is, mint a me­gyéi Építőipari Vállalat és a megyei tanács építési osztá­lya. amelyek alig, vagy sem­mit sem tettek a munkaver- seny kibontakoztatása érdeké­ben. A veszteségidők feltárása, a normák felülvizsgálása és más egyéb intézkedések, amelye­ket most hajtanak végre ipari vállalatainknál, éppen azt bi­zonyítják. hogy roppant nagy [enetőségeink vannak a ter­melés gazdaságosságának nő' velésére, különösen annak a követelménynek a megvalósí­tására, hogy a termelés nö­vekedését már ebben az év­ben kétharmad részben a termelékenység növekedésével biztosítsuk. Éppen ezért első­rendű jelentősége van annak, hogy az eddiginél nagyobb helyet kapjon a munfcaver- senyben a műszakiak vállalá­sa. az eves versenycélkitűzé­sek teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása. Minden vállalatnál reális intézkedési terv alapján határozzák meg, hogyan, milyen módon kíván­ják végrehajtaná a felaján­lást Különösen alkalmas erre az április 1-vel megindult munkaszervezési hónap, amely­nek keretében a műszakiak igen sokat . tehetnek azért, hegy jóformán beruházás nél­kül a termelés egész sor tar­talékát tárják fel. i Az eddigi tapasztalatok szerint nem kisebb gondot kell fordítani arra, hogy a dolgozókra támaszkodva, job­ban igényelve akaratukat, szorgalmukat és lelkesedésü­ket, folytassuk a versenyt. Több helyen, de különösen a helyiiparban tapasztalható, hogy egyes vállalatoknál a munkások nélkül készítik el a felajánlást. Találkozhatunk olyan esettel is, amikor a munkások összes vállalásai­nak alig egy tizedét tette ki a vállalat összesített felaján­lása. Pedig nyilvánvaló, hogy a verseny csak akkor válik eredményessé, ha a vezetők mindenhol és mindenkor e roppant erőre támaszkodva végzik munkájukat. Ha a munkások ismerik a terve­ket, ha a célkitűzéseket a műhelyekig, a munkapadokig lebontják és élő, eleven nyil­vánosságot is biztosítanak a versenynek, akkor az ered­mény — mint már másfél évtizede számtalan esetben — most sem marad el. Nagy felelősséggel tartoz­nak a mozgalmi szervek is. A vállalati pártszervezetek, pártbizottságok őrködjenek azon. hogy a verseny igazi, politikai tartalmát ne homá- lyosíthassa el semmiféle bü­rokrácia. állítólagos előrelá­tásból fakadó óvatosság. Ha szükséges, tűzzék napirendre a munkaverseny helyzetét, feladatait. A szakszervezeti bizottságok törekedjenek arra, hogy a gazdasági és a mű­szaki vezetés állandó, min­dennapos feladatának tartsa a munkaversenyt, hasznosítsa az ebben rejlő erőt, a terme­lés gazdaságosságának fellen­dítésére. Balogh Gyula Jól jövedelmező sertéshizlalás Patvarcon Az egészségügyi munka megjavítása, a községfejlesztés, a költségvetés vitája Tegnap ülést tartott a me­gyei tanács. Az ülésen napi­rend előtt a tanácstagok meghallgatták Tóta Ferenc elvtársnak a végrehajtó bi- Ä- ság elnökhelyettesének beszámolóját a tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról. Ezután került sor a megye egészségügyi helyzetének megjavítására vonatkozó ha­tározati javaslatok vitájára, amelyet dr. Bánhegyi István a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője terjesz­tett elő. A határozati javas­latban egyik legfontosabb feladatul szabták meg a mezőgazdaság szocialista átszervezése következté­ben előállott új helyzet figyelembevételével a fa­lu egészségügyi problé­máinak megtárgyalását. Ennek érdekében a megyei tanács utasítja a járási, vá­rosi és községi tanácsok vég­rehajtó bizottságait, hogy azok vb. elnökei a termelő- szövetkezetek elnökeinek ér­tekezletén tárgyalják meg a termelő­szövetkezetek uzemegésrz- ségügyi, munkavédelmi, balesetelhárítási. vala­mint közegészségügyi, járványügyi problémáit. Beszéljék meg azt is, milyen módon veszik ki részüket a termelőszövetkezetek is a községek egészségügyi prob­lémáinak anyagi vonatkozású megoldásából. Határozat született arra. hogy a termelőszövetkezetek­ben dolgozó asszoríyok csecsemőinek elhelyezése érdekében bölcsődék, idénynapközik — ahoi pedig erre lehetőség nincs — csecsemő, illetve kis­gyermek megőrző helyi­Kéthónapos lemaradást pótoltak kétmííszakos munkával JELENTŐS MUNKASIKER AZ ÜJ HENGERMŰ ÉPÍTÉSÉNÉL Az áthúzópácoló csarnok után múlt év tavaszán kezd­ték meg a Salgótarjáni Acél­árugyár új hideghengermüve csarnokénak alapozását. Nem sokkal később az Acéláru­gyár, mint beruházó vállalat és a hideghengermű építésé­ben, szerelésében résztvevő üzemek és vállalatok szoci­alista szerződést kötöttek ez új létesítmény határidő előt­ti üzembehelyezésére. Ha­marosan kiderült azonban, hogy ennek a szerződésnek reális alapja nincs. Éppen ezért az új hideghengermű csarnokának alapozása, épí­tése kisebb-nagyobb zökke­nőkkel indult. Április 4-re, hazánk fel- szabadulása ünnepének tiszteletére azonban az elmúlt hónapokban szer­vezettebbé lett a munka, s a tervek hiánya miatt késleltetett építkezés is, a vasszerkezeti szerelés is a tervek szerinti üte­mezésben halad. A vasbeton cölöpökre épített hengercsarnok most már te­tő alatt van, üzembehelyezték a csarnok első tíz tonnás fu­tódaruját is. Épül a henger­mű transzformátorháza és a mintegy ötven méter hosz- szú áthúzópácoló csarnok két hurokgödre, amelyek a pác­kád folyamatos, egyenletes munkáját segítik majd. A több mint száznegyven mil­liós beruházással épülő új hideghengermű legkorszerűbb gépi berendezései is meg­érkeztek Salgótarjánba. A hengerlő gépek alapjai­nak tervei azonban több mint kéthónapos késéssel érkez­tek meg a gyárhoz. Ennek ellenére az építők becsület­beli munkának tartották, hogy a kívánt határidőre el­készítsék az egyik hengerlő gép vasbeton alapjait, mivel az új hengermű mielőbbi üzembehelyezése az egész népgazdaság szá­mára is nagy jelentőségű. Uj gyártmányaival, a fém­bevont és ötvözött, saválló és nemesacél szalagjaival évente több mint hetvenöt milliós behozataltól mentesíti az or­szágot, sőt százmillión felüli értékben export lehetőséget biztosít az új hideghengermű. Sürgette a munkát az is, hogy április húszadikára je­lezték érkezésüket a henger- lőgépet szerelő külföldi tech­nikusok. Az építőmunkások ezért februárban kétműsza- kos munkára tértek át. Át­lagosan kétszázötvenen dol­goztak egymást váltva a két műszakban, s a 18x20 méteres és öt méternél mélyebb ha­talmas vasbetontömbnlap — amelyet a hengerlőgép ön­működő hűtése miatt külön betonlégcsatorna vesz körül— a vállalt határidőre, április tizedikére elkészül. Az ün­nepek utáni első műszakban szerdán már az utolsó simí­tásokat végezték az első hengerlőgép alapozásán, sőt az építőmunkások egy része már a második húszhengeres húzógép alapjainak vasbeton­szerelésén dolgozott. A kélműszakos munká­val a tervdokumentációk hiánya miatti kéthónapos lemaradást pótolták az építőmunkások. Így az első hengerlőgép sze­relése és üzemi próbája a tervezett ütem szerint tör­ténhet. ségek biztosításáról gon­doskodjanak, természetesen a tsz vezetőség bevonásával. A határozat fog­lalkozik még azzal is, hogy a rendelői n s éztíek kibővítéséig kísérletképpen be kell vezet­ni Balassagyarmaton a beteg- ellátás megjavítására a beteg- berendeléses rendszert. Ja­vasolja az orvosok- és védő­nők lakásproblémái megoldá­sának biztosítását, az egész­ségügyi felvilágosító munka további fejlesztését, valamint, a Vöröskereszt munkájának elismerését. A tanácsülés ezután az. 1960. évi községfejlesztési tervek végrehajtásának ta­pasztalatairól és az 1981. évi tervből adódó * feladatokról nyitotta meg a vitát Kaszás Józsefné VB. titkár beszámo­lója felett. A tanácsülés megállapí­totta, hogy az elmúlt évek községfejlesztési tervei közül az I960. évT községfe.ilesztési terv a legjelentősebb. Jelentőségét nemcsak a köz­ségfejlesztési alap összegsze­rűsége, a feladatok reális meghatározása adja, hanem az is, hogy az 1960. évi tervek ösz- szeállításában érvénye­sült legjobban a demok­ratizmus. ebben az évben sikerült elő­ször állami és helyi erőfor­rásból létrehozni beruházá­sokat. De megállapította a tanácsülés azt is, hogy több községi tanács nem foglalko­zott megfelelően a társadalmi munkára való mozgósítással, miután nem minden község­ben volt megfelelő a kap­csolat a községi tanács és a Hazafias Népfront Bizottság, valamint a tömegszervezetek között. Az elmúlt esztendő­ben felépült 10 kulturház. 2 pedagóguslakás, 2 óvo­da, 4 orvosi rendelő. 1 orvosi lakás, 3 iskolai tanterem A társadalmi munka meg­becsülésére a megyei tanács ezen az ülésén tanácsrendeletet hagyott jóvá. mely szerint a tár­sadalmi munkában leg­jobb eredményt elérő dolgozókat jutalmazni fogják. A tanácsrendelet ismerteté­sére valamint a tanácsülés vitájának anyagára legköze­lebbi számunkban visszaté­rünk. / t t a t a v a s z pctwvdxci. j-iciiiii xciiiieiu-' szövetkezetben igen nagy gon-! dot fordítanak az idén az, árutermelés növelésére, de úgy hogy a gazdaságosságot] sem tévesztik szem elől a szövetkezeti gazdák. Az idém az eddigiektől eltérően hizlal-] ják a sertéseket. A 70 darab sertést, mely- < nek jelentős részére a (er- ] melőszövei kezet értékcsí- ] tési szerződést kötött az i Adatforgalmi Vállalattal, ( mindössze nyolc hónap ] alatt hizlalják meg 110 < kilogramm súlyúra. A községben eddig az volt] a gyakorlat, hogy a gazdák i az egy éves süldőket állítot- < ták be hizlalásra. Ez termé-j szetesen igen megdrágította a" sertések hizlalását. A tér- ( melőszövetkezet fehér hús-] sertés-állománnyal rendelke-11 zik. s az állatoknál már az idén jelentős mértékben meg­rövidítik a süldőnevelés ide­jét. Azt jelenti ez, hogy je­lentős költséget takarítanak meg ilyenformán a hizlalá­son. Egyrészt kevesebb ta­karmányt használnak fel, más­részt a fiatal állatok a fel­használt takarmányt is job­ban értékesítik, s ezek jóval olcsóbbá teszik a sertéshiz­lalást, mint eddig volt. A kezdeti eredmények már most mutatkoznak. A termelőszövetkezet veze­tőinek számítása szerint a gyorsított ütemben hizlalt ser­tések minden darabja után 300 forint tiszta jövedelem­hez jut a termelőszövetkezet. A számítások azt is mutatják, hogy a termelőszövetkezetben az egy kilogramm sertés­hús előállítása mintegy öt forinttal lesz így olcsóbb, mintha a megszokott mód­szerekkel hizlalnának. Patvarcon a Lenin Termelő- szövetkezetben igen jelentős jövedelemre számítanak a ser­téshizlalásból, amely igen jó hatással van a munkaegység alakulására, amelyet az idén több mint 30 forintra ter­veztek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom