Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-01 / 26-27. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. április 1. Pályázati felhívás Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Marxizmus-Leni­nizmus Esti Egyetemére Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetemének 196l/62-es tanévére. Az egyetem célja, hogy a párt, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, vezető propagandis­ták szervezett marxista— leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első év­folyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulják. A tárgyakból minden fél­évben vizsgát tesznek. A ta­nulmányi eredményekről, il­letve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer egy napon kötött fog­lalkozás van (előadás, osz­tályfoglalkozás), amelyen a részvétéi Kötelező. A tandíj 1 évre 150 forint, amely fél­evenként fizetendő. Az egye­tem hallgatóinak a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány 1088/1957. sz. (XI. 21.) hataiozata alapján, ugyanaz a tanulmányi szabadság jár, mini az egyetemek és a fő­iskolák esti tagozatán tanu­lóknak. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek meg­felelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismerete­ket mar megszerezték. Az egyetemre pártonkívü- liek is kérhetik felvételüket, nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola stb. hall­gatója. A pályázat a pártiskolán (Mártírok útja 1. sz.) besze­rezhető kérdőív alapján tör­ténik. A pályázatot a pártis­kolára kell küldeni április 30-ig. Mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot, 2. A,z illetékes pártszervezet ajánlását, 3. A vállalat, intézmény ve­zetőjének javaslatát, 4. 2 darab fényképet. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Bi­zottsága. Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyeteme. Az „Ifjúság a szocializmusért44 mozgalom tapasztalatai megyénkben A KISZ I. Kongresszusa a tennivalók sokaságával bízta meg a KISZ-szervezeteket és nemes feladatokat állított a magyar ifjúság elé. A Kong­resszus a fiatalok szocialista építésbe való bevonása fő út­jának az 5 éves „Ifjúság a szocializmusért” mozgalmat jelölte meg. Ez a mozgalom, amely 4 követelményben át­fogja a KISZ egész tevékeny­ségét és éppen ezért a fia­talok tömegei számára hoz­záférhető, a magyar ifjúság és a KISZ alapvető mozgalma az ötéves terv teljesítése ér­dekében. Azok a fiatalok, akik vállalják, hogy teljesí­tik a mozgalom követelmé­nyeit — a munka, tanulás kultúra és sport követelmé­nyeket —, a szocializmus és a maguk érdekében tesznek ét tettek vállalást. Az „Ifjú­ság a szocializmusért” moz­galom politikai célkitűzései mellett, hozzájárul ahhoz, hogy a mozgalom résztvevői sokoldalú — fizikailag erős, művelt fiatalokká váljanak. A mozgalom azonban csak akkor érhet el célt, ha vá­rosban, falun egyaránt tömeg- mozgalommá lesz és minden­hol az adott üzem, tsz, falu gazdasági, politikai célkitű­zését szolgálja. A mozgalomba megyénk­ben már eild’g is több mint 10 000 Falai jelent­kezett és az érdeklődés egyre nő. kai erőteljesebben foglalkoz­nak az ifjúsági munkacsapa­tok szervezésével tsz-ben, ál­lami gazdaságban. Ez évben a KISZ öt tsz-istálló építése felett vállalt védnökséget. Amellett, hogy szinte állan­dóan emelkedik a politikai oktatásra járó fiatalok szá­ma, örvendetesen sokan ta­nulnak az általános és kö­zépiskola levelező tagozatain és különböző szakmai tan­folyamokon. Ebben az évben sokat fejlődött a KlSZ-szer- vezetek kulturális mozgósító tevékenysége, aminek követ­keztében befejeződtek a Lo­vász József Kulturális Szemle helyi bemutatói és már foly­nak a körzeti bemutatók. A tömegsport fejlődését bizo­nyítja, hogy a téli spartakiá- don ez évbén a múlt évhez hasonlítva 1200 fiatallal több vett részt. Az 5 éves „Ifjúság a szocia­lizmusért’ mozgalom most bontakozik ki. Nem kell csodálkozni azon, hogy egy ilyen moz­galom előkészítése közben hiányosságok vetődnek fel, problémákkal talál­kozunk. Éppen a mozgalom érdekében szükséges ezekkel nyíltan fog­lalkozni. Sajnos több KlSZ-szervezet- ben a mozgalom szervezé­sét leszűkítették egy-két tag­gyűlésre, ifjúsági gyűlésekre. Vannak még KISZ aktivisták, Korai lenne még értékelni akik nem hívei a fiatalokat eredményeit, de már most személyenként felvilágosító megállapítható, hogy az ha- munkának, inkább lemonda- tással van a KISZ egész te- ! nak arról, hogy mind több vékenységére. Jelentősen szé- fiatalt nyerjenek meg a moz- lesedik az üzemi brigádmoz- galomnak. galom és erősödik a „Szakma J Nem lehetünk megelégedve ifjú ipestere” mozgalom. A : azzal sem. hogy a mozga­tsz KÍSZ-szervezetek már ed- j lomba megyénkben eddig dig 700 hold kukorica meg- | csak 1400 KISZ-en kívüli fia­művelésére tettek vállalást, j tál jelentkezett. Ennek alap- A tavalyihoz hasonlítva sok- I vető oka, hogy nem min ­Kö/igazdasági kislexikon A vállalati tervfejezetek és azok összefüggései Fontos kérdések a tanácsi vb ülések napirendjén A rétsági járásban a népművelési munka tapasz­talatait tárgyalták. EzenKÍvül szerepelt a napirenden az ú.i termelőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzetének ala­kulása. A szécsényi járásban egészségügyi és szociális kér­dések vitája szerepelt a leg­utóbbi VB ülés napirendjén. Megvitatták a végrehajtóba- zottsági tagok a járás köz­gyógyellátását, de meghall­gatták a szociálpolitikai elő­adó jelentését is a járásban végzett szociálpolitikai mun­káról, a lakosság szociális el­látottságáról. A balassagyarmati járásban már értékelték az 1960—61. tanév első. féléve alapján az oktatás helyzetét. Majd be­számoltatták a gépállomáso­kat a tavaszi mezőgazdasági munkára való felkészülésről és a gépjavítások helyzetéről. Fontos kérdést tűzött napi­rendjére a Pásztói Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága is. A járás közegészségügyi hely­zetét vitatták meg a VB-tagok. Javulás történt a járás köz­egészségügyi munkájában, ol­tásra például az érintett la­kosság 100 százaléka elment. Ezen az ülésen fontos ha­tározatot hoztak a VB-tagok termelőszövetkezetek üzem­egészségügyi. munkavédelmi és balesetelhárítási közegész­ségügyi-járványügyi problé­máját illetően. A marxizmus klasszikusai a szocialista társadalom egyik legfontosabb jellegzetességé­nek a tudatos t:rvszerű éget jelölik meg. Á kapitalista tár­sadalmakra jellemző anarchi­kus törvények helyébe a nép­gazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye lép. E törvény alkalmazását nem­csak lehetővé, hanem szüksé­gessé is teszi a szocialista tulajdon megteremtése. Min­denki számára világos tény az, hogy e hatalmas anyagi erőforrások fejlődése csak ak­kor használható ki. ha a terv­szerűség keretei között biz­tosítjuk működésüket. E tervszerűség megt. remté- sét biztosítja a népgazdasági tervezés rendszere. A nép- gazdasági tervek az iparágak ‘érvéin keresztül a legkisebb tervező egységek a vállalatok terveire alapulnak. E tervek biztosítják, a népgazdaságban az egyes iparágak közti helyes arányokat (kohászat és gép­gyártás aránya, ipar és m ■ tógazdaság aránya stb.) A vállalati tervek helyes, reális elkészítése azért fon­tos, mert egy helytelen terv­szám kialakítása maga után vonja az iparágak és sok élet­ben a népgazdasági tervek irreálissá tételét. E ért fon­tos, hegy a vállalati ter-ek tudómét nyosan megalapozot­tak. legyenek. Csak az i yen tervek képesek 'biztosítani a. tsiriadalom anyagi és kultu­rális szintjének állandó eme­lését, ehhez a termelés állan­dó növekedését a fejlett tech­nika a kaim,ázását, a te ure tékenység emelését. A vállalatok időtartamok tekintetében távlati, évei és operatív terveket készít k A távlati torvek hárem, öt. vagy 10—15 éves időszakok ra készü kéinek. Az operatív tervek az éves tervek ne­gyedéves részeit jelentik. A tervező vállalatok a kővetkező fontosabb tervfejezeteket ké­szítik: termelési terv, műszaki fejlesztési terv, . munkaügyi terv, anyagterv, beruházási terv, önköltségi terv, pénz­ügyi terv. Ezek a tervfejezetek szoros összefüggésben vannak egy­mással. Az egyik tervfejezet jó vagy rossz kialakítása ma­ga után vonja a többi terv- fejezet jó vagy rossz kiala­kítását. A tervfejezetek össze­függését, egymástól való ösz- szefilggését az alábbi séma mutatja:-Termelési len/-------------—j denhol tapasztalható tudatos törekvés a szervezeten kívüli fiatalok bevonására, pedig ez egyik célja lenne a mozga­lomnak. Problémát okoz a mozga­lom szervezése a munkahe­lyektől távol élő ifjúmun­kások között. Ez mindenek­előtt azokra a bányaüzemek­re vonatkozik, amelyekhez közel nincs bányatelep. E probléma azonban nem át­hidalhatatlan. Rendkívül fontos, hogy a járási és városi KIS'2-bi- zottságok irányításával a falusi és üzemi KISZ aktivisták állandó és köz­vetlen kapcsolatot építse­nek ki. Fel kell mérni, kik azok a fiatalok, akik egy faluból jár­nak egy-egy üzembe, és meg kell állapodni a falusi KISZ- szervezetekkel abban, hogy melyik szerevezet teremt le­hetőséget egy-egy követel­mény teljesítéséhez. Minél több fiatalt kell fel­keresni és ilymódon ismer­tetni a mozgalom célkitűzéseit és a követelmények teljesíté­sének módját. Lényegesen több szervezeten kívüli fia­talt szükséges megnyerni a mozgalom számára. Feltétle­nül ajánlatos, hogy a mozgalomba vonják be az általános iskolák Vili. osztályos tanulóit, hisz ezek a fiatalok nemsokára kikerülnek az iskolából és nem volna helyes, ha 3— 4 hónap miatt kirekeszte- nék őket a mozgalomból. Vannak követelmények, ame­lyeket már most teljesíthet­nek, a követelmények nagyobb részét pedig az év hátra­levő részében bármely KISZ- szervezet munkájába bekap­csolódva teljesíthetik. Nem szabad elhanyagolni a moz­galom . nyilvántartását, mert enélkül lehetetlen kézben tartani a mozgalmat. A feladatok végrehajtása lelkiismeretes és pontos mun­kát követel minden KISZ- szervezettől. A mozgalom a KISZ-szervezetek jó iskolája, sok vonatkozásban tükre. Nem kétséges, hogy sikere erőfe­szítéseket kíván a KISZ ak­tivistáktól, de ismerve azok képességét, cselekvő készsé­gét — nem nehéz bízni ab­ban, hogy az „Ifjúság a szo­cializmusért” mozgalom Nóg­rád megyében is az ifjúság alkotó készségét fejleszti, erő­síti. Havas Péter a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára I tlúpakifejkutéúlen/ <f%in$*ügyiterv Snkatiségi terv , í-Pénzügyi terv­hnyagjei 'rv Mint a rajzon is látható, a termelési terv elkészítése be­folyásolja valamennyi tervfe­jezet elkészítését is. A vál­lalat fő célja a termelő te­vékenység, ezért val mennyi tavfejpet a Hrmelési terv teljesítését, kialakítását szol­gálja. Ebből következik, hogy egy vál'alái termelési tervé - nek helytelen kialakísával h- reális munkaügyi anyag, vagy önköltségi tervet is készít. Tehát, ha egy vállalat, mond­tuk képességeit meghaladva nagyobb termelési értéket vállal, akkor természetesen '•hhez nagyobb létszám, több bér és egyéb költségek ter- vezendők. E számok termé­szetesen az önköVségi tervre is kihatnak. Ha a vállalat termelési tervét teljesíteni nem tudja, csökkennek bevé­telei és pénzügyi zavarok áll­nak elő. Ezen*úl a termelés­ben zökkenő, anyagellátási zavarok és kapkodás fog mu­tatkozni. A tervmutatók szoros össze­függését. egymástól való füg­gésüket, teháf minden vila- la'nál figyelembe kell ven­ni. la — mondja később már bent a szobában az unokát peszt- raló Hegecfíísné, mikor azt kérdezem, nem haragszik-e a férje távolléte miatt. Hát igen. Ez a kijelentés itt valóban gazdag tartalmú, ör- halombo.n nem késlekedik a tanácselnök, hogy hivatását becsülettel teljesítse. —> Néha, akik nem ismerő­sek a helyzettel, azt hiszik, hogy én vagyok a tsz-elnök, vagy a párttitkár, azokról meg az én foglalkozásomat olvassák le — mondja: Aztán megmagyarázza, hogy miért. Nap mint nap együtt vannak, vitáznak, néha ke­ményen, aztán közös vágány­ra jutnak s mennek együtt tovább. Minden feladatot ala­posan megtárgyalnak és így jártasak egymás teendőiben is. A tanácselnök tudja, hogy A Könnyűipari Miniszté­rium Kiváló Vállalat kitün­tetésben részesítette a Pest- Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalatot az 1960. második félévi eredményes munkájá­nak elismeréseképpen. A vál­lalat ez alkalommal immár harmadszor jutott a kitüntető címhez az elmúlt öt év alatt. Á munkaszervezési hónap elé ősközség közigazgatása nem öncélú munka, az új arcú falu új követelményeinek igyekszik eleget tenni. Ezért becsülik őt, hallgatnak a sza­vára. Valamikor asszonyával együtt Szűgybe járt 10 km-re napszámba a Simonyi uraság­hoz, mert az itteni báró csak 1 pengő 20 fillért fizetett, ott meg két pengőt kaptak. Né­hány hold földet összekoplalt, a felszabaduláskor ez megsza­porodott, s így tavaly ilyen­korig 7 holdon gazdálkodott. Akkor alakult a faluban a termelőszövetkezet. A néhai napszámos, immár tanácsel­nök feleségével, fiával, me­nyével együtt lépett a közös gazdálkodás útjára. És most azon iparkodik, azon töpreng éjjeleken is, hogyan lehetne még erősebbé, még gazda­gabbá tenni a már első esz­tendőben is eredményesen gazdálkodó falubelieket. — Minden kezdés nehéz, akkor is, ha maga van az ember, akkor is, ha sokan indulnak egy úton — mondja. —■ Tavaly az árvíz sok kárt 'okozott, a bizonytalankodás is hátráltatta a munkát. Hiá­ba, ezt is ki kell tapasztalni. Az idén m,ár másképp in­dulunk. Nagy az akarat az emberekben. Tegnap 20 em­ber volt rendelve az előcsí­ráztatott krumpli autóra ra­kodásához, de harmincán mentek. És sorolja a példákat, ne­veket is mond, hogy bizonyít­sa, nincs itt hiba az embe­rekkel. Most a munkaszer­vezéssel volt sok gondjuk, de ezen már túl lennének, csak egy baj van, ami egyelőre le- küzdhetetlennek látszik. Szak­ember: agronómus és köny­velő kellene, mert jelenleg csak ideiglenes megoldást ta­láltak e két igen fontos re­szort betöltésére. Hegedűs János nagyra ér­tékeli a tudást. A fia, már szintén családos ember, a szécsényi mezőgazdasági tech­nikum levelező tagozatán ké­pezi magát. Ő maga is tanul, amit régen nem engedett a helyzet, most rengeteg elfog­laltsága mellett az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályának vizsgáira készül. Negyvenhét éves fejjel és fá­radhatatlanul. ' K. Azt mondja a fia, hogy vagy a párttitkárnal. Havas Lászlónál, vagy Bállá István tsz-elnöknél van. De nem ott járt mégse Hegedűs János, a tanácselnök, hanem az egyik brigádvezetőnél. Már jön is az utca végén, nagy lépteivel mosolyogva közeleg. — Megnéztem, hogy él-e még a papírtengerben. Tele van az asztala elszámolási cédulákkal, azokkal birkózik — mondja nevetve. Szombat délután van, négy óra felé. Az utcán többnyire ünneplő ruhás fiatalokat lát­ni, a szövetkezeti kocsma teli munkájukat végzett pihenő emberekkel. A tanácselnök nyughatatlan. — Ez a hivatása, ezt vállal­A TANÁCSELNÖK Harmadszor kiváló vállalat a MÉH A Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. Kongresszusa, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának irány­elvei megjelölték azokat a feladatokat, amelyeknek vég­rehajtásával még eredménye­sebben, még gyorsabban tud­juk erősíteni népgazdaságun­kat és ezzel párhuzamosan javítani a dolgozók élet- és munkakörülményeit, emelni az életszínvonalat. A fentiekből következik, hogy üzemeinkben előtérbe kell kerülnie és fontos he­lyet kell biztosítani a mű- szakfejleslztési tevékenység javításának, az újítómozgalom további kiszélesítésének és nem utolsósorban előre kell lépnünk a korszerű üzem- és munkaszervezési eljárások megvalósításánál is. Nálunk Nógrád megyében még indo­koltabb az üzem- és munka­szervezéssel való foglalkozás, a munka alapvető megjavítá­sa. mivel ismeretes, hogy ipari üzemeink többsége kor­szerűtlen gépparkkal rendel­kezik. A megye ipari mező­gazdasági üzemeiben, keres­kedelmi vállalatainál eddig a munkaszervezéssel való fog­lalkozás leszűkült a gazdasá­gi és műszaki vezetők szűk csoportjára, legtöbb helyen hiányzott e tekintetben az alsóbb műszaki vezetők, mű­szaki középkáderek, de kü­lönösen hiányzott a munká­sok bekapcsolása és tevékeny közreműködése ebbe a mun­kába. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy meg kell ismerni ezeket a problémá­kat és tevékenyen kell fog­lalkozni velük a műszaki kö- ; z.épkádereknek, üzemvezetők­nek, művezetőknek, aknászok­nak. lőmestereknek stb Ügy , gondolom, hogy a szocialista üzem- és munkaszervezés el­sajátításában nagyon sok pótolni való van a vezető : műszáki gárdánál, valamint a gazdasági vezetőknél is. Na- ; gyón fontos az ipar és a me- . zőgazdaság területén elérni, ; hogy a műszaki dolgozók mind intenzívebben, nagyobb hozzáértéssel és felelősséggel foglalkozzanak a munkaszer­vezés problémáival, ugyan- , akkor meg kell valósítani azt is r-n-jés itt a mozgalmi szer­vek, elsősorban a szakszerve­zetek segíthetnék nagvon so­kat —, hogy a munkások te­vékenyen, alkotó módon i észt;vegyenek ebben a mun- i Icában, segítsék a legkorsze- • riibb munkaszervezési, üzem- ■ szervezési eljárások, intézke- ; dések megvalósítását, elter- i jesztését. A fenti elvekből kiindulva a Szákszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, a Megyei Pártbizottság útmutatása alap­ján elhatározta, javasolja megyénk ipari, mezőgazdasá­gi és a kereskedelemben dol­gozó munkásoknak, vezetők­nek, szakszervezeti szervek­nek, hogy 1961. április 1-től 1961. május 31-ig szervezze­nek munkaszervezési hóna­pot. A munkaszervezési hó­nap célja, hogy az üzemek­ben minél több olyan -munka­szervezési intézkedéseket te­gyenek, amelyek elősegítik a szervezettebb munkát, a ter­melés gazdaságosságának to­vábbi javítását. Nagyon fontos feladat, hogy az üzemekben érjék el, ne általánosságban, hanem konk­rétan foglalkozzanak a mun­kaszervezés problémáival, a meglevő gátló tényezők meg­szüntetésével. Ahol például az anyag és a termékek szál­lításával, raktározásával van probléma, ott elsősorban eze­ket a kérdéseket tanácskoz­zék meg, az e területen dol­gozó vezetőkkel, munkások­kal és tegyenek intézkedése­ket a visszásságok megszünte­tésére. Ha az üzemeknél a gé­pek kapacitásának kihaszná­lásánál jelentkezik probléma — már pedig ilyen probléma a legtöbb üzemben jelentke-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom