Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-01 / 26-27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVF., 26—27. SZÁM. ÁRA: 1,20 FORINT 1961. ÁPRILIS 1. Felszabadulásunk ünnepén NAGY GYÖRY, a megyei pártbizottság tagja 1945. április 4 népünk történetében sors­döntő fordulatot jelent. Tizenhat év távlatá­ból nyugodtan tehetünk ilyen megállapítást ESkkor kezdtük valóra váltani mindazt, amiért történelmünk folyamán népünk legjobbjai harcoltak, s ki is tudná felsorolni azokat, akik életüket áldozták e küzdelemben. So­kat szenvedett népünk ezen a napon sza­badult még a Horthy-fasizmus és a máso.- djlk világháború borzalmaitól. A fegyveres harc utolsó szakasza már határainkon túl, a német fasizmus fellegvárához rrrnd köze­lebb került. Nagy ünnep volt az első sza­bad április 4. Ünnepeltük, mindenekelőtt fel­szabadítóinkat, a Szovjetuniót és katonáit, a Vörös Hadsereget, amelynek győzelmi soro­zata a kelet-európai országok népeit ekkorra már szabaddá tette. Ünnepeltünk, mert tud­tuk, éreztük, hogy ezzel a győzelemmel va­lami számunkra rendkívüli fontos történelmi esemény következett be. Nagy volt az örö­münk, de gondokkal terhelt. Rombadőlt, ki­rabolt ország: ezt hagyták reánk a menekülő fasiszták. Az akikor még országunkban ural­kodó állapotok jogosan tették aggódóvá né­pünket. Mi lesz velünk? Hogyan tovább? Mikor épülnek föl a hidak, vasutak és miből? Mi lesz a bankkal, a gyárral, a földdel? A kér­dések százaira, ezreire kellett világos vá­laszt adni a dolgozóknak. A választ a kom­munisták adták meg világosan. Nem csüg­gedni, hanem dolgozni! Nem siránkozni, ha- npm termelni kell. A magyar dolgozó nép a munkásosztály vezetésével — mint már any- n-yiszor, azelőtt és azóta is — bebizonyította, hogy csodálatra méltó munkára képes. Ma, amikor forró szeretettel gondolunk felszabadítónkra, egyben úgy is érezzük, hogy méltóik voltunk és vagyunk a bizalomra és a kapott segítségre. Tizenhat év alatt pártunk vezetésével — többet tettünk ha­zánk- felvirágoztatásáért, a dolgozók jólété­nek emeléséért, mint a voH uralkodó osztály félévszázad alatt Kit ne töltene el a büsz­keség jogos érzése, gyönyörű fővárosunk és szép városaink láttán. Közlekedési eszkö­zeink, üzemeink, általában iparunk fejlő­dése. mind a munkáskezeket dicséri. Ma job­ban élünk, mint azelőtt. Nemcsak abból tud­juk, hogy a statisztikai hivatal jelentése sze­rint a kiskereskedelmi áruforgalom évről- évre emelkedik, hanem érezzük mind­nyájan. Az, hogy jobban ruházkodunk, töb­bet jártunk moziba, színházba, javult az egészségügyi ellátás, egyre jobban igénylik dolgozóink a kultúrát: mindmegannyi tény. Olyan, amit még ellenségeink sem mernek cáfolni. Az sem kétséges, hogy az elkövet­kező években tovább fogjuk növelni népünk jólétét minden területen: A Magyar Szocia­lista Munkáspárt VII Kongresszusa határo­zataiban olyan célokat tűzött ki. melyek megvalósítása biztosítja a további gyors elő­rehaladást. A mezőgazdaság szocialista átszervezését már megvalósítottuk. Ezzel megteremtettük az alapját annak, hogy az ipar mellett me­zőgazdaságunk is megfelelő ütemben fejlőd­jön. Rendkívül nagy a felelősség, hogy már az idén több árut. adjon a mezőgazdaság, mint az előző években. Ez mindnyájunk kö­zös érdeke. A termelőszövetkezeti tagnak azért, hogy megtalálja a számítását a közös­ben már az első évben is. Az ipari munkás­nak azért, hogy már az idén több hús, vaj, kenyér kerüljön az asztalára és minél c őtob megszűnjenek az e téren időnként .jelent­kező problémák. A közös érdek, a közös ügy v-------------------- ii. se rkentse társadalmunk minden rétegét ar­ra, hogy erejét megfeszítve, mindenki tudá­sa legjavát adva ténykedjen a közös gazda­ságok megszilárdításán. Szocializmust építő nagy munkánkban nem vagyunk egyedül Élvezzük a szocializmus nagy táborához tartozó népek állandó támo­gatását. Felsorolni is .sók lenne azt a nagy segítséget, melyet a hatalom megszerzéséhez és megtartásához, gazdasági építőmunkánk megindításához és folytatásához kaptunk és kapunk jelenleg is a szovjet néptől és a többi szocializmust építő népektől. Az egy­más iránt ^rzett nagy felelősséget mutatja — a szocialista táboron belül — az 1956-os események alatt tanúsított szolidaritás is. Valamennyi szocialista ország népe egy em­berként állt mellénk, hogy segítsen a nem­zetközi imperializmus és a belső ellenforra­dalmi erők visszaszorításában. Ez a nemes gesztus iskolapéldája volt annak, amit a Moszkvai Nyilatkozatban a kommunista és munkáspártok képviselői 1960 novemberében úgy fogalmazták meg, hogy ,,a kapitalizmusra jellemző politikai elszigeteltséget és nemzeti önzést felváltotta a népek testvéri barátsága és kölcsönös segélynyújtása, melyet a szocia­lizmus hozott létre”. Az a tény, hogy a szo­cializmus építésében nem vagyunk egyedül — élvezzük a szocializmust építő népek tá­mogatását és a világ népeinek szimpátiáját — arra kötelez bennünket, hogy erőnkhöz mérten mi is hozzájáruljunk ahhoz, hogy a kapitalizmust a békés gazdasági versenyben legyőzzük. A mi generációnknak megvan minden oka arra, hogy harcoljon a békéért, a békés egy­más mellett élés' megvalósításáért. Alig egy emberöltő alatt két világháború borzalmas pusztításait éltük át. Tudjuk azt is, hogy a harmadik, világháború — figyelembe véve a haditechnika jelenlegi állását — még bor­zalmasabb "pusztítást hqzna.a világ népeire, Nem véletlen az, hogy a moszkvai tanácsko­záson a kommunista és munkáspártok kép­viselői napjaink legégetőbb problémájaként a háború és béke kérdését jelölték meg. Tudjuk azt, hogy ez a harc nem könnyű, de erőt ad nap mint nap az a tudat, bogy a békéért, a háború elhárításáért vívott har­cunkban nem vagyunk egyedül. Kelettől Nyu­gatig, Ázsián és Afrikán át a haladó embe­riség milliói harcolnak a békéért. Harcolnak azok is, akiket üldöznek, bebörtönöznek ezért. Nekünk a felszabadulásunk lehetővé tette, hogy nyíltan, bátran álljunk ki a bé­kéért, a haladásért. Éljünk ezzel a lehető­séggel Mi jobban akarunk élni holnap, mint ma, több traktort akarunk a mezőgazdaságnak és kevesebb vontatót a tüzérségi lövegeknék. Ehhez azonban arra van szükség, — hogy a világ népeivel együtt — határozottan ki- álljunk a békéért vívott harcban. A békéért vívott harcnak pedig a többtermelésben, né­pünk erkölcsi és politikai egységében kell megnyilvánulnia. A tizenhat év alatt elért gazdasági és politikai eredmények azt mu­tatják, hogy népünk tudott és tud élni a fel­szabadulás adta lehetőséggel. Az iparban és a mezőgazdaság átszervezésében ezideig el­ért eredményeink azt mutatják, hogy a dol­gozók megértették a kongresszusi határozat­ból rájuk háruló feladatokat. 1961. április 4-ét Is a termelésben elért kimagasló ered­mények jegyében ünnepeljük. Ezzel fejezzük ki legjobban hálánkat és szeretetünket. fel­szabadítónk, a nagy szovjet nép és hadsere­ge,. a Vörös Hadsereg iránt. Gazdag programmal köszönti megyénk felszabadulásunk évfordulóját Salgótarjánban mar ápri­lis 1-én reggel megkezdődnek az ünnepség első mozzanatai. Munkakezdéskor az üze­ntek. hivatalok és intéz­mények röpgt üléseket tartanak, ahol a dolgozók megemlékeznek a felsza­badulási évfordulóról. Az iskolákban ,iCT-nnr....lr az ünepek előtti utolsó mun­kanapon az utolsó órán mór­iak az cmvVir - u ....... ’vjbfc he lven ü <-■ o v , i n Április 2-án reggel a városi ifjúsági szavalóverseny döntő­jére kerül sor A szavalóver­Senv-f- <cWP a 7 p,]V'Vlo^nrvq kezdeményezték n város nén­műveléssel foglalkozó szak­emberei és az úttörők. Ekkor értékelik a rajzpályázatot is. Negyedikén délelőtt 10 óra­kor. .*> párt,- a tanács és a törne a.-zer vezetek képviselői, ■z üzemek, hivatalok, intéz­mények dolgozói a szovjet hő- i emlékmű elé vonulnak, 'r.TO leróják kegyeletüket a város felszabadulásáért életü­ket áldozó szovjet hősök em­lékművénél. A párt, a tanács, tömegszervezetek, üzemek, gyá­rak, hivatalok, intézmények •képviselői koszorút helyeznek M az emtokmű talapzatára. PAert vesznek a koszorúzás: üm pségen a városban tar­tózkodó szovjet és csehszlo- ' ák vendé'-sk is. Este hat órakor a József Attiláról elne­vezett művelődési ház­ban tartják a hagyomá­nyos díszünnepséget. Az emlékbeszédet Jedlicska Gyula elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára tartja. Az ünnepség második részé­ben budapesti vendégek fel­lépésével ünnepi műsort mu­tatnak be az ünnepségen résztvevő közönségnek. Hasonlóképpen emlékeznek meg a megye valamennyi községében, valamint a járási székhelyeken is a dolgozók április 4. hazánk felszabadu­lásán. Többhelyütt úttörők és kiszesek adnak emlékmű- sort. Éljen április 4, felszabadulásunk 16. évfordulója Czinke Ferenc: Derkovits díjas GYŐZEDELMES ÉLET s»<3fc3K8cscMKäfc3K®cacfS5FC#dHak3Sur^ Megoldja kettős feladatát a nagyüzemi mezőgazdaság A megye mezőgazdasági helyzetéről tanácskozott az országgyűlési képviselők nógrádi csoportja (Tudósítónktól.) Szerdán Pásztó termelöszö- vetKezeti községben tartotta ülését az országgyűlési kép­viselők Nógrád megyei cso­portja. Az ülésen Tóta Fe­rencnek, a megyei tanács el­nökhelyettesének tájékoztatója alapján megyénk mezőgaz­dasági helyzetét, a termelő- szövetkezetek tavaszi munká­jának tapasztalatait vitatták meg. A képviselők az elnök- helyettes tájékoztatója alap­ján megelégedéssel vették tu­domásul, hogy múlt évi gaz­dálkodásaik eredményeként titlagosan harminc forint kö­rül osztottak eg.y-egy munka­egységre a termelőszövetke­zetek. Több képviselő is fog­lalkozott azonban azzal, hogy a megye néhány termelőszö­vetkezete nem teljesítette az árutermelési tervét az elmúlt esztendőben. Példaként emlí­tették ugyanakkor a pásztói járás termelő- szövetkezeteit, amelyek az árutermelési terveik túl­teljesítéséért hetszázhat- vanezer forint kedvez­ményt kaptak az állam- tó!. Több javaslat is hangzott cl a képviselők részéről, a mezőgazdasági szakirányító munka megjavítására. Czott- ner Sándor nehézipari mi­niszter a vetési terv és a munkafegyelem betartása, Mihályfi Ernő a Magyar Nemzet, főszerkesztője a to­jás és más áruk aránytalan termelésére és értékesítésére. Krizsanyik Jánosné képviselő a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásában mutatkozó laza­ságok időbeni felszámolására hívták fel a mesvei tanács mezőgazdasági szakvezetőinek figyelmét. Ezúton a kúntose- lőknek még számos kérdésére válaszoltak a megyei tanács vezetői. Hankó János, a megyei ta­nács elnöke az országgyűlési képviselők kérdéseire vála­szolva bejelentette, hogy az idén a tanácsok és termelőszövetkezetek be­csületbeli ügyévé teszik az árutermelési tervek tel­jesítését, illetve túlteljesí­tését. Az idén megoldja kettős fel­adatát a nagyüzemmé átala­kított mezőgazdaság. A téii fejlesztés ellenére is több árut adnak a nógrádi ter­melőszövetkezetek az elmúlt, évek átlagánál. Különösen nagy erőfeszítéseket tesznek a takarmányaiap növelésére, főleg a kukorica termesztő sére. A termelőszövetkezeti állatállomány takarmányozá­sának jobbátételére meg az idén három takarmánykeverő telep létesül Nógrádban. A községi tanácsok tevékenysé­gében már az idén odahat nak, hogy azok munkája eredményeit a termelőszövet­kezetek árutermelése alapján is mérlegelni fogják. Ezután Jakab Sándor, az MSZMP Nógrád megyei párt- bizottság első titkára, a kép­viselőcsoport elnöke javasla­tára elhatározták, hogy javasolni fogják a Föld­művelésügyi Miniszté­riumnak az év végi záró­számadások és közgyű­lések idejének megváltoz­tatását. Ugyanis az idén két-h'ár«m hónapra szinte teljesen kivona­tok a termelőszövetkezetek szakirányításából és az idei tervek készítéséből az arra il­letékes mezőgazdasági szak­vezetőket a zárószámadások elkészítése miatt. Szót emel a képviselőcsoport azzal kap­csolatban is, hogy a tsz-elnö- kök, vezetők továbbképző tan­folyamait ne a termelőszövet­kezet életében legfontosabb munkák idején szervezze a minisztérium. Az ülés második részében első negyedévi munkáját, majd a második negyedéves munkatervet vitatta meg a képviselőcsoport. Az elmúlt három hónap munkájáról ér­tékelő jelentést terjesztett elő a Hazafias Népfront Nógrád megyei titkársága. A jelentés és a képviselők felszólalásai alapján összegezték, hogy az elmúlt három hónapban két­szer tartottak csoportülést, több mint tíz termelőszövet­kezet alakuló közgyűlésén vettek részt és a megye hu­szonhat, helységében tartottak képviselői beszámolót, s eze­ken mintegy tízezer választó­jukkal találkoztak a nógrádi képviselők. Második negyedéves tervü­ket néhány módosító javas­lattal elfogadták a képviselők, akik a következő hetekben is számos termelőszövetkezeti községet, gyárat és üzemet látogatnak meg. Végül Mi­hályfi Ernő képviselő javasla­tára elhatározták, hogy a Ha­zafias Népfront megyei tit­kársága és a balassagyarmati Palóc Mózeum irányítása mellett támogatják a nógrádi községeknek a kezdemé­nyezését, amely szerint a falvakban végbemenő tör­ténelmi, társadalmi átala­kulás miatt a községek múltját megőrző falumú­zeumokat, járási székhe­lyeken az egész járás történetét bemutató köz­ponti múzeumokat hoznak létre, ugyanakkor a falusi értelmi­ség bevonásával összegyűjtik a falvak népi, történelmi ha­gyományait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom