Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)
1961-03-18 / 22. szám
4 NÓGRÁDI NEPÜJSAG 1961. március 18. Tegyünk nagyobb lépéseket a műszaki propagandában Egyre több erőfeszítést hívén a ma emberétől a technika fejlődése, növekvő feladatainak megoldása. A megoldás könnyűnek tűnik: tanulni kell. Már rendelkezünk tapasztalatokkal e feladat megoldásában, azonban szükséges, hogy ezeket tovább gyarapítsuk. Ez nagyon fontos azért is számunkra. mert megyénkben is jelentős rekonstrukciós és műszaki fejlesztési munkák indultak meg. Azonban ellentmondás jelentkezik Iparfejlesztésünk és a szakmai képzettség között. Az új feladatok megoldása érdekében mindenki, de elsősorban a munkástömegek számára fontos az új és újabb műszaki ismeretek elsajátítása. Az ismeretterjesztés megoldása már évek óta folyik nálunk is. Azonban a műszaki ismeretterjesztés és propaganda csak az elmúlt évben kapott méltó helyet a munkában. Már történtek próbálkozások a korábbi években is a műszaifei ismeretterjesztés kialakítására, azonban még ma sem kielégítő ez a munka. Pártunk Politikai Bizottságának 1960 júniusi határozata jelentősségének megfelelő helyre állította a műszaki ismeretterjesztést és propagandát. Reflektorfénybe került e fontos munka a termelés konkrét feladatai megoldásának érdekében. Addig, amíg 1959-ben — főként a Salgótarjáni Acélárugyárban — csak 9—10 műszaki ismeretterjesztő előadás hangzott el, addig a következő évben már közel 70 előadás volt a megyében. Kialakultak a munkás akadémiák. A bányászatban 12 ilyen akadémia, az Acélárugyárban a vasas akadémia hét tagozata, míg az építőiparban három akadémia működik Ezeken elsősorban speciális üzemi kérdéseket vitatnak meg a hallgatók. így például az Acélárugyárban a hengerész tagozaton már ismerkednek a most épülő hen- gerde technológiai kérdéseivel is. Az akadémiák mellett azonban egyenkénti műszaki előadások is elhangzanak. Az akadémiák, előadássorozatok, előadások eredményét még nehéz lemérni. Az viszont bizonyos, — a tapasztalatok mutátják —, hogy ahol az üzemvezetőség gondot fordít a munkára, ott az előadó sosem hiányzik és gazdag a megjelenés is. Egyes üzemek már kísérleteztek a vidékről bejáró dolgozók ismeretterjesztésének megoldásával is. Az itteni eredmények további erősítésére, növelésére van szükség. A műszaki ismeretterjesztés és propagandamunka eredményeink ellenére is gyerekcipőben jár. A megye, az ország is egyre változik. A második ötéves terv feladatai még alaposabb műszaki tudást. általános műszaki színvonalat követelnek. S ez nemcsak az iparban, hanem most már a mezőgazdaságban is jelentkezik, hiszen az átszervezéssel új helyzet állott elő. Ennek érdekében még sok lehetőség kerülhet kihasználásra, amelyeket az eddigiek során kihagytak. Nagyon fontos elsősorban azoknak a szerveknek az összehangolt munkája, amelyék résztvesznek a műszaki ismeretterjesztésben. Az eddigi tapasztalatoktól eltérően a jövőben a gazdasági vezetés szemléletének változására van szükség Eddig az üzemek gazdasági vezetői — kevés hely kivételétől eltekintve — anyagiakban segítették ezt a munkát, azonban nem nyújtottak megfelelő szákmai, erkölcsi segítséget. Sok helyen még nem tekintik a műszaki propagandát a termelési tevékenység és a műszaki fejlesztés szerves részének. E munkához jelentős segítséget várunk a műszaki értelmiségtől. Kétségtelen, hogy javult az utóbbi időben a műszákiak bekapcsolódása a munkába. azonban sokkal többet tehetne a TIT műszaki szakosztálya a vállalatok műszaki gárdájának tömörítésével, irányításával. Szükséges, hogy a nagyobb vállalatoknál önálló műszaki előadó gárda alakuljon, mint például a Salgótarjáni Üveggyárban is, ahol közel 20 műszaki ember segíti elő ezt a munkát. A TIT e területen kifejtett munkáját úgy támogatják helyesen, ha egyre több műszaki dolgozó kapcsolódik be a műszaki szakosztályba. A jövőben érdemes az ed- JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGX digá tapasztalatok alapján kialakult szerződéses gyakorlatot folytatni, mert a szakszervezetek a TIT-tel kötött szerződések alapján tudják biztosítani az igényeknek legmegfelelőbb előadásokat. Azonban az előadások és az előadók biztosítása még nem minden. Ezt a munkát elősegíti az üzemi könyvtárak kielégítő műszaki, anyaggal való ellátása. Az üzemi könyvtárak mellett a megyei könyvtár is tett már lépéseket műszaki részlegének kialakítására. Megteremtették a műszaki részleg alapját. Szorgalmazni lehetne a jövőben az üzemek közti kölcsönzést Is. E fontos feladat érdekében már az elmúlt évben is tevékenykedett a megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum azáltal, hogy megnyitotta a bányászati kiállítást. A közeli tervekben szerepel az üvegipar történetének feldolgozása. Az említett lehetőségek — amelyek már adottak — és a menetközben feltáruló lehetőségek kihasználásával egyre nagyobb lépéseket tehetünk előre a műszaki ismeretterjesztés és a propagandamunka útján A munkás akadémiák szervezetének kiszélesítésével, a termelés feladataiból fakadó műszaki előadások sokaságával, a műszaki dolgozók széleskörű bevonásával elérhetjük, hogy megyénk munkásságának tovább növekszik műszaki színvonala. Az Állami Déryné Színház a következő hetekben egymásután három különféle műfajú bemutatóval teszi változatossá Nógrád megyei műsortervét. Az előadásra kerülő darabok közül a klasszikus vígjáték-irodalmat Lope de Vega: A kertész kutyája című darabja képviseli, amelynek előadási együttese a péntek esti salgótarjáni siker után ma, szombaton és holnap Somoskőújfaluba és Nemtibe látogat el. Varr a fiam Koszos képe csupa figyelem. Még ha szólok is hozzá, nem válaszol. Ül a sámlin, kis térdeit összezárja, azokat félig befedi a fehér vászondarab. Mellette a padlón gombolyag piros pamut lustálkodik. Pancstól-széltől repedezett apró ujjai között a fényes tű, amivel öltöget. A négyzet alakú vászon két széle már centiméter széles öltésekkel szegett. Varr a fiam. Nyög nagyokat közben s leméri, mennyi van még hátra. Nem, az anyja hiába segítene, azt nem engedi. Hát akkor az iskolában nem tudja majd s kinevetik. Csak mikor a tű fokát nem találja, hagyja, hogy befűzzük helyette a pamutot. De még a rádiót is ki kell kapcsolni, ne zavarja. Ezt meg kell tanulni, mert holnap kokárdát varrnak nemzetiszínű szalagból a „suliban”. Annak remeknek kell lenni, hiszen a Talpra magyar utolsó két versszakát ő szavalja. Kisdobos ruhában. — Na, tessék ezt megnézni, ugye, hogy tudok! S dicsérem, büszkén és boldogan. Azt mondom, hogy egy varrónő sem készített volna különb zsebkendőt. Művészet ez. — Látod fiam, legalább ha nem ért hozzá a feleséged, majd felvarrod te a gombot a kabátra. De a csattanót ő adja hozzá. — Azt már nem. Aki a feleségem lesz, kitűnő tanuló és most is ő varr legszebben az osztályban. K. Március 22-én Darvas József: Hajnali tűz című színművének bemutatója Ígérkezik jelentős eseménynek. Az első előadásra a megyei párt- bizottság rendezésében Salgótarjánban kerül sor, ezt követően 23-án a nagyközönség számára szintén Salgótarjánban lesz előadás. A színház harmadik premierje április elejétől Kodály Zoltán: Háry János című dal- játéka lesz, ami falusi színpadra alkalmazva ősbemutató nak számít.-----------------<|J|, ----------------Há rom bemutató a Déryné Színház műsoránTAVASZ BUJÁKON Hárman kaptak Petőfi-, ketten Munka-díjat 16 ÉVES AZ ACÉLARüGYARI PETŐFI SZÍNJÁTSZÓ SZAKOSZTÁLY Nagyon meghitt, családias ünnepet ' tartottak szerdán este a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Otthonában A Petőfi Színjátszó Szakosztály tagjai, hozzátartozók, vendégek gyűltek össze, hogy megünnepeljék a szakosztály fennállásának 16. évfordulóját, s a kitüntetett színjátszókat. Sztremen Rudolf szakosztályi elnök ünnepi megemlékezésében felelevenítette a színjátszók, a szakosztály pályafutásának néhány epizódját. Elmondta, hogy 1945 óta, a szakosztály megalakításától 49 háromíelvonásos színdarabot játszottak el, közel 75 000 néző előtt. Több százra tehető a helyben és vidéken előadott műsoros esteknek a száma. Ezután elmondta, hogy három éven keresztül nem adtak ki Petőfi-díjat, viszont az 1960-as év munkáját figyelembe véve, most sor kerül rá. Három színjátszónak nyújtotta át ezután a megtisztelő díjat. Turek László Rostand: Regényesek című színdarabjában nyújtott alakításáért és Kovács Gyula és Bo- lyós László Heltai: Az 1002. éjszaka című színdarabjában nyújtott kimagasló teljesítményükért kaptak Petőfi-díjat. Ezután Miklós Bélának és Kuntz Emilnek nyújtotta át Megöltek Felvétel, indíts! ... — hangzik Nádassy László szava, s miközben a szavakat halljuk, a filmoperatőr keze alatt berregni kezd a gép. Hangzik a következő karmesteri szó: Állj! Ezeket a szavakat a vízválasztói erőmű mellett, a kötélpálya alatt elhelyezett bányakolóniát ábrázoló maketteknél hallottuk. Itt ké- ' szítik a „Megölték egy leányt” című új magyar film külső felvételeit. Pár tagú forgató- ; csoport a szelíd, kedves, jel- ! legzetes nógrádi tájat válasz- j tóttá a felvétel színhelyéül, j Ide építettek fel a makettek segítségével egy bányakolóniai házsort, ahol a majd főszerepet játszó Papp Éva a kötélpályán tovahaladó csilléket nézi. I A kész filmen látjuk majd ígyÉs az előbb a „felvétel, indíts” után az „állj” parancsszó azért hangzott el, mert fejünk felett a kötélpálya megállt és a forgatás nem folytatódhat. E pár percet használtuk ki, — amely szerencsére a kötélpálya munkásainak jóvoltából adódott a Munka-díjat a kollektív szellem példamutató ápolásáért, s azért, mert az elmúlt év folyamán minden társadalmi megmozdulásban élenjártak. Az. évforduló alkalmából jelvényeket is alapított a szakosztály. A jelvényeket rangsorolás szerint kapták a tagok attól függően, hogy ki hány éve tagja a szakosztálynak. A díjak és a jelvények kiosztásának megható pillanatai után Kovács József, a művelődési otthon igazgatója köszöntötte a kitüntetteket és a színjátszókat. Érdekes hagyomány mégis" métlésóre is sor került. A három Petőfi-díjas a díjként kapott ezüstözött serleget színültig töltötte pálinkával, amelyek körben jártak a szakosztály tagjai között. Mindenki ivott, mindegyik serlegből egy-egy kortyot. Ez az érdekes hagyomány azt jelképezi, hogy a szakosztály tagjai a közös munka, a közös szórakozás során mennyire eggyé forrtak. A Petőfi-díja- sok is, a Munka-díjasok is — akik egyébként gyönyörű csiszolt vázát kaptak díjként — egy-egy könyvet is kaptak a díjak mellé. Az ünnepség után közös vacsorán vettek résrí a szakosztály tagjai. egy leányt —, hogy Nádassy László filmrendezővel pár szót váltsak, készülő új filmjéről. Másodszor találkoztam Nádassy László fiatal filmrendezővel. Első filmje, a Razzia bemutatójánál, Salgótarjánban már megihlették e különleges táj szépségei. — És mint mondja — megérlelődött benne egy Salgótarjánnal kapcsolatos téma, amelyben különösen segítségére volt Solymár János Salgótarjánról írt riportja. — Tavaly május óta dolgozom a fogatókönyvön Solymár Jánossal együtt — folytatja a beszélgetést Nádassy László, miközben a kötélpálya újból megindult és folytatódhat a felvétel. „,A film cselekménye 1917 végén, 1918 telén játszódik, az első világháború befejezése után, a Tanácsiköztársaság előestéjén. A fiatalok filmje is ez, hisz’ az operatőr kivételével a film alkotói többnyire a fiatal magyar művészgeneráció tagjai” —■ mondja befejezésül Nádassy I,ászló. Kálovits Géza NÓGRÁDI EMBEREK Ha Kétbodony község kulturális életéről van szó, akkor jó tudni, hogy ennek az életnek pezsdítöi a termelőszövetkezeti fiatalok a faluban. örvendetes dolog ez nagyon, meri azt mutatja, hogy falusi dolgozóink, ha bizonytalankodva is néha azok a különféle művészetil tevékenység, társas szórakozás mellett a közös mezőgazda-® sági tennivalókat is megbeszélgetik. {játszók, a szomszédos falvak- "ba is gyakorta ellátogatnak ■műsorukkal. Legutóbb például Bánkon tartottak nagysikerű előadást. A folyamatos próbák eredményeként a leét- bodonyi műkedvelők ma már komoly repertoár műsorral rendelkeznek, s ez az anyag újabb betanulásokkal hétről hétre bővül. Az együttes tagjai nagyon helyesen, nem értékelik túl saját képességüket, s éppen ezért helyesen a nagyobb erőpróbát, felkészültséget kívánó háromfelvoná- sosak helyett az egyfelvonásos darabok között válogatnak ízlésük, tetszésük, érdeklődési igényük szerint. A jelenlegi próbarenden például Csenki Imre: A nyakas kovács című zenés játéka, Gész- telyi Nagy Zoltán: Áramszünet, Király Dezső: A sofőr álma című jelenete szerepel, ezek közül kerül ki a kulturális seregszemle műsordarabja is. A gyermekszínjátszók műsorválasztása a felnőtt csoport számára is példamutató. Az iskolások Örvös Lajos: A betyárfogadó című egyfelvo- násossal vesznek részt a csoportok versengésén, amely Petőfivel kapcsolatos történetet elevenít meg. Ha a kétbodonyi kultúr- gárda eddigi miisorválasztó igényességét megőrzi és tovább fokozza, a jövőben is sok kellemes estet biztosíthat a község szórakozni vágyó dolgozóinak. (b. t.) Galbács Rozália és Bagyinszki Zoltán az ,Adj egy csókot, Julis” című jelenetben. A kislány a kérésre seprűvel vá aszói. Kedvező a pillanat a fiataloknak. Az „Áramszünet” című jelenet a kétbodonyi színjátszók előadásában. A falu népművelési ügyvezetője, a kulturális ügyek kézbentartója Filu András is termelőszövetkezeti tag, aki a közös törekvésekben mindenes feladatot lát el. A tíztagú gyermekcsoport mellett 25 felnőtt színjátszói tart számon. Ez a törzsgárda szin+e minden este ott található az otthonban, mert fiatalokban, öregekben egyaránt nagy a játszó kedv, a szíves hajlandóság a szórakoztatásra. Ha a község kis világát már szűkösnek érzik a szinmég, de tapossák már az utat, amelyen a szocialista kultúra irányába haladhatnak. Ennek a munkának Két- bodonyban a község KIS7- fiataljai a kezdeményezői, az ő kezdeményezésüket pedig a termelőszövetkezeti tagság növekedő igénye ösztönzi. Ennek bizonysága az, hogy az, esteken a kétbodonyi művelődési ház szinte valósággá.!, tsz taggyűlés színhelye. És egy kicsit így is van tulajdonképpen, mert akik itt rendszeresen egybejönnek.. KULTÚRÉLET KÉTBODOMBAN
