Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-29 / 25. szám

1961. március 29. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Á nőtanácsok feladata — falun seíe kudH&tsti&ei >W ? llVIMli 1,1111 ■" L-is— l=— A falusi nőtanácsok előtt napjainkban igen sokrétű, sokirányú feladatok állnak. Nagy gond és felelősségteljes munka a termelőszövetkezet­ben dolgozó asszonyok tevé­kenységének irányítása, a köztük végzendő politikai ne­velőmunka megszervezése. Elsősorban a falusi asszo­nyok — de olykor a férfi tsz- tagok is — azt hiszik, hogy az ember társadalmi helyze­tében ma is meghatározó sze­repe van a földnek, vagy a származásnak. Az asszonyok egyes rétegei között ma is meglevő és károsan ható el­lentétek vannak. Különösen gyakran előfordul az, hogy középparasztasszonyok nem értenek jóformán semmiben sem egyet a kisparasztasszo- nyokkal, vagy a munkásfele­ségek nem tudnak kellőkép­pen beilleszkedni a termelő­szövetkezeti közösség életé­be, mert a parasztasszonyok lenézik őket. így van ez a régi és az új termelőszövet­kezeti tagokkal is, igen sok helyen. A falusi nőtanácsokra vár­na az a felelősségteljes mun­ka, hogy megértessék az asz- szonyokkal: ma egy ember­nek a társadalomban elfog­lalt helyét mindenekelőtt az határozza meg, mit ad a kö­zösségnek, hogyan találja meg helyét a közösségben, illetve hogyan tud az egész társa­dalom hasznára lenni. Kétségtelen, hogy falun ma még tengernyi előítélettel, akadállyal kell megküzdenie a falusi asszonynak, ha egyen­lő rangú és jogú tagjai akar­nak lenni a társadalomnak, a falusi közösségnek, a ter­melőszövetkezetnek. Most nincs szándékunkban erről be­szélni, hogy a férfiak is igen sok akadályt gördítenek a női munkások elé, nem is be­szélve, hogy sokhelyütt nem tűrik, hogy női vezető kerül­jön — mégha a férfival egyenlő képességgel is — egy- egy kis egység élére. Sajnos ennél is nagyobb probléma az, hogy az asszonyok egy­másban sem bíznak eléggé, vagy az illető női vezető ma­ga mondja vissza megbíza­tását, kéri felmentését. Ez is azt bizonyítja, hogy a falusi nőtanácsok nem állnak még hivatásuk magaslatán, nem tesznek meg mindent az asz- szonyok nevelése érdekében. A falusi nőtanácsoknak kezdeményezniök kellene a tsz párt- és tanácsvezetőségé­nél bölcsőde, óvoda létesíté­sének gondolatát. Arra min­den termelőszövetkezetnél le­hetőség van, hogy a szociális alap terhére munkaegységet írjanak jóvá óvónő híján a rátermett, hozzáértő termelő­szövetkezeti parasztasszony­nak, hogy elvállalja az óvoda ideiglenes vezetését. így az­tán nyugodtan lehetne számí­tani nagy munkák idején leg­alább minden dolgos kézre, az asszonyok munkaerejére is. Sok probléma van azzal, hogy az asszonyok legtöbb helyütt ellenzői a munkaver­senynek, a premizálásnak. Itt is felül kellene vizsgálniok a nőtanácsoknak, miből adó­dik az asszonyok ellenszegü­lése. Sok helyütt ott van a baj, hogy a premizálás módja nem ösztönző az asszonyok számára. Mert, ha a munka­egység számához kötik a kü­lön jutalmazást, nyilvánvalóan csak kevés asszony számára lesz vonzó hatása a magasabb teljesítményért járó prémium­nak. De, mint ahogy már sok helyütt van is rá példa, a magasabb, a tervezettnél na­gyobb terméshozam után — a munkaegységtől függetle­nül — jár prémium, ami kü­lönösen a növényápolásnál ér­dekli az asszonyokat, hiszen ez ma még az ő területük — a vetéstől a betakarásig —, akkor minden bizonnyal nem lesznek kerékkötői saját ér­deküknek. Érdekeltté kell tenni az asszonytagokat is a magasabb teljesítményért folyó küzdelemben, és ebben bizony az eddiginél lényege­sen több felelősséget kell vál- lalniok a nőtanácsoknak. Van azért egy sor olyan terület, ahol a nőtanácsok már nagymértékben mozgó­sítani tudták az asszonyokat, megértetve velük, hogy az egész közösség érdekéről van szó. így például eredménye­sen adnak hangot annak, hogy a hústermelésben, amivel pil­lanatnyilag elég rosszul ál­lunk, tevékenyen segíthetnek az asszonyok. Ezért is indult meg a baromfitenyésztésért létrehozott nagyszabású moz­galom faluszerte. Még csak kevés helyen érték el a ter­vezett eredményeket, de a varsányi, rimóci, honti ter­melőszövetkezeti K asszonyok — s hogy befejezésül puska­tusára üt, Daniba belefagy a szó. Azok hárman nem is várakoznak tovább. A kisbíró a lovak közé csap s Dani sokáig látja még a port, amit felkavartak és a két kákastollas kalapot. Az asz- szony semmit sem lát, ott picsog a szénakazal tövében: ő csak a zsák nullást látja, amit szobaion őröltettek s amiből már aligha fog kalá­csot sütni a gyerekeknek. * A znap este Bartus lám­pafény mellett az istál­lóban szoszmötölt, ami­kor halkan kopogtak az aj­tón. A belépő magas, boros­tás, rosszul öltözött férfi volt. Gyors, kapkodó mozdulattal nézett körül az istállóban. — A gazda? — kérdezte. — Mit akar? — húzódott Dani közelebb a vasvillához. — Szállást — mondta re­kedt hangon az idegen —, három napja gyalogolok egy­folytában. Losoncról jövök, ott szöktem meg az ezredem- től. Ha van istene, jóember, legalább egy napra rejtsen el valahová, hogy megpihenjek. Dani az ember sápadt, el­gyötört arcára nézett. — Hát osztán, mért szökött el onnan? — Mert elegem van ebből az őrültségből. Nekem csalá­dom, gyermekeim vannak. Az oroszokat nincs erő, ami meg­állíthatná! Hát aki akar, csak haljon meg a németekért, én — lesz, ami lesz — hazamegyek az asszonyhoz, meg a gyere­keimhez. Dani lehajtott -fejjel nézte a bakancsát. Érezte, hogy maga is így tenne az idegen ember helyében. Szállást? Ta­lán a szénapadláson... De hirtelen a tiszthelyettes jutott eszébe, aki puskatusára csa­póit, aéleiutt. na ezt az em­uért itt taiainaK ... Erre a gondolatra a hideg is/ kitelte, iviegrázta a fejet. — Szailast... azt nem ígér­hetek ... Délben is itt raz- ziáztak a csendőrök. Az ember fáradtan bólin- gatott. Fordult volna kifelé az ajtón, ue Bartus megállította. — Varjék mán egy kicsit. — Bement a hazba és kisvár­tatva darab kenyérrel, sajttal, meg egy viseltes bekeccsel tért vissza. — No, — mondta — egyen. Aztán, ha beér a faluba, min­denütt csak a kertek alatt menjen. Van itt egy gyári ember, aki a városba jár dol­gozni. A Tóth Miklós, az öreg. A negyedik házba’ lakik. Azt mondják, hogy az kommu­nista. Oda térjen be, az majd szerez helyet magának. S hogy a férfi halkan kö­szönve kiosont az udvarból, hirtelen utánaszaladt. — Megájjék. Várjon egy kicsit: elkísérem . .. * M ire az első hó lehullott, a front is elérkezett a hegyek közé. A falu népét lövészárkot ásni haj­tották a csendőrök. Az utóbbi két hét alatt mást nem csi­nált a falu népe, mint árkot ásott. Egy ködös délelőttön, lövészárokásás közben oda­szólt Bartusnak egy ember: — Istenük ne légyen, med­dig akarják ezek még turatni velünk a földet? A nyavalya essen beléjük, volna énnekem mit ásni hodahaza, nem itt gebedezni éhen, szomj an nap­hosszat. — Ez a föld már a szem­födelük lesz. úgy lehet! — ser­cintett nagyot a pipája mellől egy hegyesbaj uszu kis ember. Souvanna Phouma nyilatkozata példája már azt bizonyítja, hogyha kellő mértékben fe­lelőséget érez a nőtanács mun­kájáért, akkor sikerül is ered­ményeket elérni. Hasonlókép­pen lehetne a baromfi törzs- állomány kialakítása érdeké­ben legalább az egy család egy tyúk mozgalmat tovább yinniök. Ha egyszer már meg­teremtettük egy-egy község­ben a törzsállományt, akkor a fajtiszta állomány megte­remtése ennél könnyebb fel­adat lenne. Sorolhatnánk még így to­vább feladatok egész soro­zatát, amelyekben tevékeny kezdeményezőkészséggel igen sokat elérhetnének a falusi nőtanácsok. Csak éppen az kell ehhez, hogy ne felülről jövő utasítgatásokra, program- tervezetekre várjanak, hanem a helyi sajátosságoknak meg­felelően és szükségszerűen foglalkozzanak az asszonyok­kal. Csak így lehet falun a nőket — termelőszövetkezeti tagokat és kívülállókat egy­aránt — kellő mértékben be­vonni a társadalmi élet és közösségi munka nagy árada­tába Ujlaky Mária Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök szombaton nyilatkozatot adott a Le Mon­de című párizsi lapnak. Az újságíró megkérdezte tőle, va­jon a Nyugat és a Kelet laoszi beavatkozása egyenlő mérté­kű-e. Válaszában a miniszter- elnök kijelentette: „Nyugati részről többféle beavatkozás történik: amerikai, thaiföldi és dél-vietnami. A másik ol­dalon, a szovjet segítségen kí­vül, amelyet mint a törvényes kormány feje kértem, nem találtam semmiféle jelét a külső beavatkozásnak. A har­cok színhelyén tett legutóbbi utazásom alkalmával nem lát­tam észak-vietnami katoná­kat”. Souvanna Phouma a to­vábbiakban kifejtette, egyet­len laoszi kormánynak sem lehet tekintélye, ha abban nem vesznek részt a Patet t.ao képviselői. A helyzetnek ez a kulcsa, az amerikaiak­nak ezt meg kell érteniük — -mondotta. Egy nyugati katonai szak­értő az AP tudósítójának adott nyilatkozatában „két­ségbeejtönek” minősítette a lázadók katonai helyzetét és a Nosavan-féle csapatok „si­lány harci szellemére és a ka­tonai vezetés tehetetlenségé­re’’ panaszkodott. Hangoztat­ta: Boun Oum „kormányára” bumerángként visszaüt az ál­lítólagos észak-vietnami be­avatkozásról terjesztett híresz­telés. mert — mint mondotta — „az ilyen híreket a Nyugat nem hiszi el, Nosavan csapa­tai azonban hitelt adnak azoknak és ez csak fokozza soraikban a pánikhangulatot". Április 7-én kezdődnek cs francia—algériai tárgyalások Párizsból jelenti az MTI: Mint nyugati hírügynökségek közölték, Párizsban és Tunisz­ban illetékes helyen hétfőn egyidejűén bejelentették, hogy az Evianban sorra kerülő francia—algériai tárgyalások április 7-én kezdődnek. Nem sokkal később a svájci kor­mány egyik szóvivője közölte, hogy az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának kül­döttei Genfben, vagy Genf környékén laknak majd a tár­gyalások idején. Tuniszi jelentés szerint az algériai ideiglenes kormány szóvivője nyilatkozott azokról a hírekről, amelyek szerint az ílgériai ideiglenes kormány­nyal folytatott tárgyalásokkal egyidőben a francia kormány „más algériai irányzatokkal is” tárgyalásokat óhajt foly­tam. „Az algériai nép egyedüli képviselője az Algériai Köz­társaság ideiglenes kormánya — mondotta a szóvivő. — Minden arra irányuló kísérlet, hogy e kormány megkerülésé­vel tárgyaljanak, az eviani tárgyalások ellen irányuló mesterkedést jelent”. Interpelláció mozi-ügyben A megye egyik legelzártabb községe ősagárd. Ebben ->a hegyekkel körülzárt kisköz­ségben még nincs villany, nincs kultúrház, kevés a rá­dió és ráadásul még a me­gyei könyvtár által, de min­denekelőtt állami támogatás­ként létrehozott úgynevezett vándormozitól is elzárják ős- agárdot. A tanács elnöke, a tsz elnöke és az iskola igaz­gatója mondták el, hogy leg­utóbb novemberben látogatta meg őket a vándormozi. Pe­dig amióta termelőszövetkeze­tivé lett Ösagárd parasztsága, mindeddiginél jobban szom- júhozza a község a tájékoz­tatást, a művelődést és mond­juk meg őszintén, a szórako­zást is. Ígéretből ugyan nincs hiány Ösagárdon sem. Az ősagárdi körzet megyei tanácstagja személyesen is eljárt már a megyei tanács moziüzemi vál­lalatánál, a legilletkésebbek azonban még arra sem érde- | mesítették ezt a termelőszö­Ha így törnek az oroszok, ak- Kor mar ouahaza gyújtja meg a kai acsonyiagyertyát a ger­mán. — Kivette pipáját, úgy nevetett. — No, persze csak az, aki megmarad belőlük, igaz-e- Bartus? Bgy csendőr jött arra. vetkezeti községet, hogy meg­látogassák, vajon van-e lehe­tősége egy keskenyfilmes filmszínház megindításának. Jellemző viszont a falu szo­cialista átszervezésének em­bereket átalakító hatására, hogy a szomszéd községek többet törődnek Ősagárd problémájával, mint akiknek egy ilyen csekély kis kérés elintézése a feladatuk lenne. A keszegi községi tanács például felajánlotta, hogy a saját agregátorát azonnal át­adja Ősagárdnak, akár több évre is, csak kölcsönképpen, ha filmvetítő gépet adnak en­nek a községnek, már mint Ősagárdnak. Hasonló segítsé­get ajánlott fel Felsőpetény is. Ami a legtöbbet jelenti a saját erőforrások közül, hó­napok óta üresen áll egy is- kola, mert a felsőtagozatú gyerekek a szomszédos Ke­szegre járnak. Persze könnyen mondhatják az illetékesek, hogy kicsiny a helyiség, mert a salgótarjáni mozinál való­ban kisebb egy falusi iskola tanterme, de meg kell jegyez­nem, hogy a múlt rendszer­ben százötvenen is szorong­tak ebben az iskolában egy­egy vallásos, vagy állami ün­nep alkalmával. Most is be­fogadna száz mozilátogatót ez az üresen álló iskolai tante­rem. Az ősagárdiak, amikor el­mondták kérésüket, felhívtuk a figyelmet rá, hogy nem menne ez olyan gyorsan, mert új beruházás, pénz stb. nem áll rendelkezésre, ülő­helyek is kellenének. Dehát egy ilyen tsz községen, ame­lyik valóban akar előbbre lépni, ilyen csekélységen sem akad meg. Az ülőhelyeket a tsz község lakói saját erejük­ből előteremtik, akár holnap­ra is már. Mit lehet ilyenkor tenni? Ezért interpellálok mozi-ügy­ben ősagárd termelőszövetke­zeti község nevében, hogy egy mozigéppel sürgősen siessen a megyei Moziüzemi Vállalat ennek a kisközségnek a se­gítségére. A megoldás csupán annyiból áll, hogy a raktáron levő nyolc-tíz darab úgyneve­zet tartalék gépből egyet, egyetlenegyet kiadjanak ős­agárdnak. A tsz azonnal küld mozigépészt is egy-két napra Salgótarjánba kioktatásra. NAGY FERENC Az ENSZ vitassa meg a spanyolországi helyzetet Párizsból jelenti az ADN) Vasárnap befejezte munkáját a párizsi értekezlet, amely kö­veteli a Spanyolországban be­börtönzött politikai foglyok szabadonbocsátását. Az érte­kezlet résztvevői egyhangúlag elfogadott határozatukban fog­lalkoztak a spanyol politikai foglyok és az emigránsok helyzetével, gyakorlati intéz­kedéseket hagytak jóvá a be- börtönzöttek szabadságának kivívásáért. Az értekezlet részvevői haladéktalanul poli­tikai amnesztiát követelnek a spanyol kormánytól. Az ENSZ közgyűléséhez in­tézett üzenetükben felhívták a figyelmet a Franco-rezsim ter­roruralmára és félsz lították az ENSZ-t, hogy vitassa meg a spanyolországi helyzetet. GRAFIKAI ÉS KISPLASZ­TIKÁI KIÁLLÍTÁS NYÍLT SALGÓTARJÁNBAN Vasárnap Salgótarjánban, a Jó­zsef Attila Művelődési Házban nyitották meg a Magyar Grafikai és Kisplasztikái Kiállítást, ahol a mai magyar grafika és kis­plasztika változatos anyagával ismerkedhet a tárlatlátogató kö­zönség. A kiállításon a fővárosi képző­A melegágyakban zöldell már a dohány — Igyekezni, emberek, igye­kezni, a beiyar irgalmát. — Csináljuk, kérem aiassan — csapkodott csákányává! a bajuszos kis ember, de csak addig, míg a csendőr el nem hálául. Alikor ledobta szer­számát és a csendőrt utánoz­va, oaaszóii két larsanak: — igyekezni, igyekezni em­berek, a végső győzelemért — s hogy Bartus nem nevetett velük együtt, íelénajított egy rögöt: — Hát te min gondol­kodói, Dani? Daninak reggel óta egyre csak azon az emberen forgott esze kereke, aki szállást kért tőle októberben. Lám, az meglépett, az nem harcolt ne­kik tovább! Letette az ásót a kezéből. — Azon gondolkodom — mondta komolyan —, hogy így erre, az erdőn keresztül ang másféióra hazáig az út. '— És ha elkapnak? — hök­kent meg a vigkedélyű kis ember. Bartus vállat vont. — Nem mondtam, hogy nektek is muszáj jönni — az­zal gondosan leveregette ásó­járól a földet, de még a ba­kancsát is letisztogatta egy kis fadarabkával, nyugodtan, akkurátusán. Aztán minden sietség nélkül, tempós, kimért léptekkel nekivágott az erdő­nek. Azok ketten meglepetten bámultak utána. * Várszegi György (Folytatjuk) A pásztói járás dohányter­melő községeiben szorgalmas munka folyik a dohány me­legágyak környékén. A do­hánytermelőik 60 százalékban már elvetették a dohányt, sőt a csécsei, kisbágyoni, sziráki és vanyarci melegágyakban már zöldell is a palánta. A Szdráki Állami Gazdaság Értesítjük a fogyasztó közönséget, hogy a „Nemzeti Étterem“ április 1-től kezdődően á le carte ételeket utcán át IV. oszt. áron hoz forgalomba. Nagyobb mennyiségű ételek igénybevétele esetén III. oszt. áron házhoz szállítunk NEMZETI ÉTTEREM vezetősége 135. hényelpusztai üzemegységé­ben 56 holdon termelnek do­hányt, s a melegágyakban már itt is zöldellnek a szé­pen kikelt palánták. A pero- noszpóra veszély elkerülése érdékében fontos, hogy a do­hánytermelők szigorúan tart­sák be a védőszerek haszná­lati utasításait és mindenütt használják fél a kiküldött vé­dőszereket. Eladó egy BMW 350-es motor- kerékpár oldalkocsival. Érdek­lődni Üj-akna, Vasvári Pál u. 3. sz. Motting Péter. (138) Elhalálozás miatt 4 család méh eladó (kisboconádl), Orosháza (Bé­kés megye), Petőíi u. 11. sz. alatt. (139) Vennék .oldalkocsit „Duna” jeli­gére, leveleket a salgótarjáni ki­adóba kérem. (140) Keveset használt TLF 250 cm3 1960-as fekete Pannónia eladó. Nagybátony, Béke u. 52. sz. (141) művészein^ mellett szerepelnek megyénk képzőművészei is, mint például a Derkovits-díjas Czlnke Ferenc. A kiállítás naponta nyitva van. Itt a tavasz! Lakását festesse ki a Szécsényi KTSZ szobafestő részlegével. Munka beje­lentése a szövetkezet festő részlegénél Szé- csény Rákóczi-u. 82. vagy a központi irodá­ban Szécsény, Rákóczi­ét 53. 102. IGYON NAPONTA GYÜMÖLCS IVÓLEVET ÜDÍT-FRISSÍT PÓTOLJA VITAMINHIÁNYÁT Megvásárolható a Vendéglátó Vállalat éttermeiben, espressóiban, cukrászdáiban és valamennyi szórakoztató üzemeiben. 78.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom