Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-29 / 25. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. március 29. A helyiipar jobban szolgálja a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítését (Folytatás az 1. oldalról) Ezután arról beszélt, hogy a tanácsi könnyűipar termé­keinek egy része korszerűt­len, ami vonatkozik egyes vállalatok gyártmányösszeté­telére. Elmondta az előadó, hogy mindez azért van, mert a helyiiparban nem folyik ál­landó piackutatás. A vezetés­nél még nagyobb előrelátásra lenne szükség, valamint erő­teljesebbé kellene tenni a gyártmány- és gyártásfejlesz­tést. A helyiipar szerkezetének az anyagigényesség irányába való eltolódása erőteljesen be­folyásolja a termelést és a termelékenységet, amit bizo­nyít az is, hogy 1960-ban 1959-hez képest teljes terme­lési mutatóra vetítve 7,4 szá­zalék termelékenység emelke­dést ért el, azonban, ha az anyagot leszámítjuk, ez a ter­melékenységi mutató már csak 3,9 százalékos. A következőkben néhány helyiipari vállalat gazdasági mutatóival érzékeltette a, ter­melékenység alakulását, majd így folytatta: Emeljük a vezetés színvonalát — Véleményünk az, hogy a szolgáltatásokkal foglalkozó helyiiparban a termelékeny­ség emelkedése nem lehet olyan mérvű, mint a gyár­iparban. Ugyanakkor azonban még a szolgáltatások állandó fokozása mellett kisebb mértékben emelkedni kell a termelékenységnek. Persze ehhez az szükséges, hogy a termelékenység reális mérésének feltételeit meg kell teremteni. Szükséges, hogy egyértelműen kialakítsák a szolgáltatások számbavételi rendszerét. A munkatermelé­kenység növelésének érdeké­ben következetesen végre kell hajtani a Po­litikai Bizottság határo­zatában rögzítettek sze­rint a normarendezést. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanácsi iparban a munka jobb meg­szervezésével, a műszaki fel­tételek biztosításával, a gépek kapacitásának kihasználásá­nak fokozásával, a munkafe­gyelem megjavításával ko­moly tartalékok realizálha­tók. Ezután bírálta a helyi­iparban folyó normaréndezés ütemét, valamint a tanácsi ipar létszám- és bérgazdálko­dását. E kérdésekkel kapcso­latban hangsúlyozta a me­gyei tanács illetékes szakosz­tályainak felelősségét, majd a helyiipar műszaki színvo­nalának emelésével kapcsolat­ban így folytatta: — Ahhoz, hogy a tanácsi ipar, a szövetkezeti ipar és a magánkisipar a párt- és kormány által megszabott Alapvető feladatokat elvé­gezze, emelni kell a vezetés színvonalát, hatékonyabb szervezetet kell kialakítani az irányításban, a megyei ta­nácstól kezdve egészen a vál­lalatok vezetéséig. Szükséges, hogy tovább javítsuk a vállalatok és szövetkezetek szervezését, emeljük a tervezés szín­vonalát, s mindezt párosítva az anyagi ösztönzés hathatósabb érvé­nyesítésével. A tanácsi ipar és az építőipar vezetésének színvonala a legutóbbi évek­ben eredményekben lemérhe- tően javult. Az utóbbi időben különösen megindult a köz- gazdasági elemző munka. Az a véleményünk, hogy a ta­nácsi ipar vezetésének megol­dása jó irányban halad, de szükséges, hogy ezzel együtt emeljük a vállalatok vezetési színvonalát is. Az elmondottak után Ber­nard elvtárs foglalkozott azokkal a tényezőkkel, ame­lyek még akadályozzák e munka hatékonyságát. El­mondta, hogy a helyiipari vállalatoknál érvényesülő ket­tős irányítás, valamint az irányító főhatóságok között lefelé való irányítás kooperá­ciójának hibái jelentősen aka­dályozzák a helyiipar munká­jának hatékonyságát. Elmond­ta azt is, hogy éppen a párt javaslata alapján jött létre a megyei taná­cson működő gazdasági tanácsadó bizottság, amely e hiányosságok kiküszöbö­lésére, az egységes veze­tés elősegítésére hivatott. Többek között foglalkozott itt a megyei tanács szakosztályai összehangolt munkájának fon­tosságával, valamint a létre­hozott közgazdasági és mű­szaki csoport munkájának to­vábbi következetes előbbre- vitelével. A továbbiakban Bemard elvtárs a vállalati gazdálkodással foglalkozó ta­nácsi dolgozók, vállalatveze­tők iskolai végzettségéről, szakképzettségéről szólt. Majd így folytatta: — Annak ellenére, hogy az iskolai végzettség tekintetében tanácsi vonatkozásban nincs probléma, szakiskolai végzett­ség tekintetében sok még a kívánnivaló, a vállalatok veze­tőinél. Kívánatos lenne, ha a helyiipar vállalatvezetői, mű­szaki vezetői komolyabb to­vábbképzési, oktatási formá­kon vennének részt. A helyi­ipar szövetkezeti szektorá­ban is e szektor vezetésében is szükséges a káderek szak­mai képzettségének növelése. E kérdések után foglalko­zott a politikai és gazdaság^ vezetés egységével, a szak- szervezeti munka hatékony­ságával, majd így folytatta: — A helyiipar vezetői közül többen még nem tudták — mert nem ismerték fel — ki­építeni a területi és üzemi szakszervezeti bizottságokkal való feladatot. Mozgalmi jel­legű feladatokkal keveset fog­lalkoztak, s ez rányomja a bélyegét a munkaversenyre, ezen belül az újítómozgalom­ra. Megállapítható az is, hogy a helyiipari pártszerve­zetek gazdasági szervező munkájának tartalma még nem jutott el arra a fokra, hogy saját terüle­tüket vizsgálva, önállóan napirendre tűzték volna olyan kérdéseket, mint a lakosság szükségletének kielégítése, helyi építő­anyagok és gyáripari hul­ladékanyagok, mellékter­mékek felhasználása, nők és csökkent munkaké­pességű dolgozók foglal­koztatása. E sajátos feladatok mellett ál­talános kérdésekben sem gaz­dái még az adott területnek. Szükséges, hogy a pártszer­vezetek gazdasági szervező munkájuk színvonalának eme­lésében gazdasági, politikai képzést nyújtsunk a vezető­ségek tagjainak. Javítsuk a politikai, gazdaságai szervező munkát Beszéde további résziben Bemard elvtárs vázolta azo­kat a közvetlen feladatokat, amelyeket a helyiipar gazda­sági szervező munkája szín­vonalának emelése érdeké­ben, a lakosság javító szolgál­tatási igényeinek növekvő kielégítése érdekében kell végrehajtani. — Ahhoz, hogy a tanácsi helyiiparban emelkedjen a gazdasági szervező munka színvonala, növekedjen a to­kosság javító szolgáltató igé­nyeinek kielégítése, változtat­ni kell valamennyi szinten a vezetők szemléletén. Üj módszereket kell be­vezetni a tervezés és az anyagi ösztönzés eddig kialakult gyakorlatába, s nem utolsó sorban szük­séges javítani a helyi­ipari pártszervezetek, szakszervezetek gazdasági szervező munkájának színvonalát. Többször vitatott kérdés szokott lenni, hogy a tanácsi vállalatok termékösszetétele milyen legyen. Ezzel kapcso­latban két vélemény ismere­tes: szervezzék úgy a válla­latokat, hogy csak készáru termeléssel, illetve csak szol­gáltatási tevékenységgel fog­lalkozzanak. Véleményünk szerint az a helyes, ha a ta­nácsi ipari vállalatoknál meg­felelő arányban folyik kész­árutermelés és szolgáltatás is. Szükséges, hogy mind a tanácsi iparban, mind a szö­vetkezeteknél, de egymás kö­zött is profilrendezésre kerül­jön sor — Az a véleményünk, hogy mind a tanácsi vállalatoknál, mind a szövetkezeteknél a centralizálást kell előtérbe állítani, de úgy, hogy ezzel együtt növeljük az alsóbb ta­nácsi szervek hatáskörét is. Ahhoz, hogy a tanácsi helyi- ipar növekvő mértékben dol­gozzon a lakosság részére, szükséges annak érdekében tevékenykedni, hogy a válla­lati tervezésekben megfelelő helyet kapjon a javító szol­gáltató munka, az ilyenirá­nyú igények egyre magasabb szintű kielégítése. Ezután Bemard elvtárs« rö­viden foglalkozott még fi ter­vezés színvonalának és mód­szerének kérdésével, utalt arra, hogy a korábbi módsze­rek tapasztalatai alapján meg­állapítható, hogy a tervek lazák és nem mozgósítanak a tartalékok feltárására. Be­szédét így fejezte be: — A termelés módszerében követni kell a termelési ké­pességék és lehetőségek, va­lamint a szolgáltatások fi­gyelembevételével történő tervezés elvét. Ezzel együtt reális terveket kell készíteni. Érvényesítsék a tervezés komplex jellegét, a válla­lati tervek legyenek össz­hangban egymással. De ez vonatkozik arra is, szerepeljen a különböző szak­osztályok véleménye is. Végül hangsúlyozta: — E kérdések megoldásá­nak elősegítésében fontos fel­adat hárul a szakszervezétek- re a tekintetben is, hogy a szocialista munkaversenyt tar­talmában és módszerében is kiszélesítsék, gazdagítsák. Szé­lesebb alapot kel'1 teremteni a szocialista brigádmozgalom, az ifjúsági brigádmozgalom és egyéb 'jellegű termelést segítő mozgalmak elterjeszté­sére. Megtartotta alakuló közgpfsét a III salgótarjáni járási és városi szervezete Vasárnap Salgótarjánban megtartották a TIT városi és járási közgyűlését, egyben alakuló ülését is. Ugyanis Salgótarján város ismeretter­jesztő tevékenységének irá­nyítását és szervezését eddig a TIT megyei szervezete látta el. A megnövekedett igények kielégítése érdekében hozták most létre a járási szervezetet, amelynek az ala­kuló ülését nagy érdeklődés kísérte mind a város, mind a járás területéről. Megjelentek az ülésen a párt, a tanács, a tömeg­szervezetek képviselői, el­jöttek az értelmiségi dol­gozók, pedagógusok, mér­nökök, orvosok, közgaz­dászok. Az értekezletet Bokor János nyitotta meg, majd Kiss Imre adott tájékoztatót a TIT já­rásban és városban végzett munkájáról. Az előadó szám­adatokkal bizonyította az is­meretterjesztő tevékenység fejlődését. Ezek szerint az is­meretterjesztő előadások szá­ma az elmúlt három évben megháromszorozódott. 1960- ban a járás és a város területén 858 elő­adás hangzott el, mintegy 59 ezer fő hallgatóság előtt. Az emberek tudásszomjának megnövekedését mutatja az is, hogy a járás viszonylatá­ban minden negyedik ember tanul. Az értekezleten meghatároz­ták az ismeretterjesztő társu­lat előtt álló feladatokat. Ezek szerint mint fontos célkitűzés, a mun­kásvárosban és környékén élő mintegy 2 ezer mű­szaki szakember bekacso- lását az ismeretterjesztő tevékenységbe. Ennek fontosságáról szólt egyébként számos felszólaló is, aki elmondta, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy mindenki, akinek meg­felelő képessége van, részt ve­gyen az emberek műveltsé­gét, tudását szolgáló tevé­kenységben, annál is inkább, mert a szélesedő műveltség a termelésben hozza meg a gyümölcsét. A közgyűlésen részt vett Földes János elvtárs, a TIT országos titkárságának képvi­selője és felszólalt. Elismeré­sét fejezte ki az ismeretter­jesztés terén elért eredmé­nyeinkért. Helyeselte es támo­gatta a kitűzött feladatokat, majd az előadói közösség leg­eredményesebb munkát vég­zett tagjainak a TIT országos titkárságának a nevében át­nyújtotta a munkáért elis­merő okleveleket. Hozzászólások Bemard elvtárs beszámolója után széleskörű vita bontako­zott ki. Kolláth Bálint elvtárs, a KISZÖV elnöke a szövetke­zeti ipar helyzetéről, sajátos feladatainak alakulásáról be­szélt. Ismertette a pártbizott­sági ülés részvtevőivel a K.ÍSZÖV feladatait és ezen belül a lakosság részére tör­ténő szolgáltatások növelésé­vel kapcsolatos tennivalókat. Ebben az évben 102 millió fo­rint a szövetkezeti ipar terve, amelyből 37,5 millió forintot fordítanak a lakosság részére történő szolgáltatásokra. Sándor Elemér elvtárs, Sal­gótarján Városi Tanács el­nöke a helyiipar vezetési szín­vonalával kapcsolatban hely­telenítette a többlépcsős helyiipari vezetést. Barna Sándor elvtárs, a be­ruházási bank vezetője a ta­nácsi, valamint a szövetkezeti iparban egyre nagyobb mére­tekben befolyó kisiparos te­vékenységet kifogásolta, majd arról beszélt, hogy árhatósági intézkedés lenne szükséges az anyagi érdekeltség megjavítá­sára, a lakosság részére tör­ténő szolgáltatás növelése ér­dekében. A szolgáltatások ár­szabásáról a kisiparosokkal szembeni versenyképességéről, valamint a bizonylati fegye­lem megszilárdításáról beszélt dr. Szabó István, a megyei ügyészség vezetője. Pálfalvai Kálmán elvtárs, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának veze­tője, a tanács építőipari vál­lalat növekvő tervteljesítésé­ről szólt, arról, hogy a jövő­ben még pontosabb kapacitás leimérésére van szükség a tanács építőipari vállalat, va­lamint egyes szövetkezetek építőipari részlegei között. Dächer Béla elvtárs, á HVDSZ Területi Bizottságá­nak titkára hozzászólásában hangsúlyozta e kérdésekkel kapcsolatban a megyei bizott­ság megnövekedett felelős­ségét. Ezután Kun Lajos elvtárs, a megyei tanács ipari osztá­lyának vezetője, beszámolt a helyiiparral kapcsolatos tenni­valók- helyzetéről. Többek kö­zött elmondta, hogy közsé­genként felmérték a szolgál­tatások szükségletét, célfel­adatot tűztek ki a . helyi anyagok felhasználására, va­lamint' arról adott tájékoz­tatót, mit kívánnak tenni a helyiipar műszaki fejlesztése érdekében. Turcsányi István elvtárs a megyei tanács elnökhelyette­se a helyiipari vállalatok és hogy a tervek készítésében a szakosztályok összehangolt munkájáról, a vállalati gaz­dálkodás gondjainak megol­dásáról beszélt. Mészáros Ottó közgazdász a szolgálta­tások tervezésének szükséges­ségéről, a negyedéves érté­kelés fontosságáról, valamint az operatív anyagtervezés és a szakosztályi tervezés össz­hangjáról beszélt. Ezután Jakab Sándor elv­társ a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szó­lásra. Jakab elvtárs a helyi­ipar helyzetét, szerepét mint politikai kérdést értékelte. Elmondta, hogy különösen most a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése után nőtt meg a helyiipar jelentősége, illetve ezen belül a szolgálta­tások fontossága a magán­kisiparral szemben. Majd így folytatta: — Jelenleg az a kérdés, hogy megoldjuk-e az egyre szervezettebb javító szolgál­tató munkát, vagy nem. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy bár összességé­ben csökkent a szolgáltatás mértéke, azonban ez nem oko­zott feszültséget. Kerestük a megoldást e problémára. Mert az igények jelentkeznek e te­rületen. Tehát fokozottabb ütemben kell előre haladnunk. Számunkra fontos politikai kérdés, hogy helyiiparunk, a tanácsi, a szövetkezeti ipar tudja-e állni a versenyt a magánkisiparral. A továbbiak­ban terveznünk kell a szol­gáltatást is, gazdagítani kell ezt a tevékenységet, hogy be­bizonyítsuk ez az egyedüli út gondjaink minél jobb meg­oldására. Ezután Jákab elvtárs arról szólt, hogy helyesli a helyi’ ipar centralizációját, viszont ehhez teremtsék meg a szük­séges személyi és tárgyi fel- tétéldket. Több kezdeménye­zésre lenne szükség e problé­mák megoldására az illetékes vezető szervek részéről. Nika Sándorné elvtársnő, az MSZMP K. B-a Ipari és Közlekedési Osztályának mun­katársa a helyiipar műszáki színvonalának növeléséről, va­lamint a most folyó norma­kiigazításokról beszélt. El­mondta, hogy igen fontos a hélyiipanban is a műszakilag megalapozott normák kialakí­tása. HozzászólásábanJ hang­súlyozta még, hogy igen fon­tos a bizonyos spontán irány­ban fejlődő szövetkezeti ipar tervszerű irányítása. A hozzászólások után Ber­nard elvtárs röviden össze­foglalta a vitát, majd a me­gyei pártbizottság elfogadta a beszámolót és határozatot ho­zott az ülésen felvetett fel­adatok végrehajtására. A tisztasági hónapra készül Balassagyarmat Még néhány nap és meg­kezdődik az immár hagyo­mányos tisztasági hónap, amely Balassagyarmaton igen szép múltra, még szebb ered­ményekre tekinthet vissza; Ebből az alkalomból munka­társunk felkereste dr. Tóbiás István kórházi főorvos elv­társat, az egészségügyi állan­dó bizottság elnökét, hogy választ kapjon néhány idő­szerű kérdésre. — Milyen stádiumban van jelenleg a közelgő Tisztasági Hónap előkészítésével kapcso­! latos szervezőmunka? | — Az egészségügyi állandó ! bizottság az elmúlt évek hasz­nos tapasztalatainak figyelem­be vételével már néhány hét­tel ezelőtt megkezdte aac im­már hagyományosnak számító áprilisi tisztasági hónap elő­készítését. A február végi ÁB ülésen megtárgyaltuk az el­végzendő feladatok körvona­lait, majd a márciusi ülé­sünkön konkretizáltuk a ten­nivalókat. Ugyanekkor a mun­ka hatásosabbá tétele érde­kében levetítettünk egy tisz­taságról szóló rövidfilmet is; — Milyen közelebbi terve van az egészségügyi állandó bizottságnak a tavaszi tiszta­sági mozgalom beindítására és kibontakoztatására? — Az egészségügyi felvilá­gosítás minden rendelkezé­sünkre álló módját felhasz­náljuk a tisztaság propagá­lására. így mind az egyéni higiénia, mind pedig a köz- tisztaság javítására felhív­juk a dolgozók figyelmét a városi hangoshíradó, a film­színházi hangoshíradó, vala­mint falragaszok útján, egyé­ni agitációval stb. Az álta­lános iskolai tanulók egész­ségügyi témájú dolgozatokat fognak írni, az élelmiszerek előállításával és forgalomba hozatalával foglalkozó üze­mek, kereskedelmi vállalatok, üzemi konyhák és éttermek között párosversenyt indítunk be. Ezek győztesei részben könyv-, részben pénz-, illetve tárgyjutalomban részesülnek majd, amelyeket a kiértéke­lést követő első nyilvános ta­nácsülésen adunk át, ünne­pélyesen. — A Városi Vöröszkereszt és a többi tömegszervezetek együttműködése milyen támo­gatást jelent a szervező bi­zottság számára? — Az egészségügyi állandó bizottság száznál több aktí­vája közül az idén 45 vesz majd részt a szervezési mun­kában. Ők értékelik és ellen­őrzik a verseny állását. Eb­ben a Vöröskereszt, a Haza­fias Népfront, a Nőtanács ve­zetősége is igen aktívan se­gítségünkre van. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága is megad minden támogatást, így pédául a márius 10-én tartott ülésen megtárgyalta Balassagyarmat köztisztasági helyzetét, s a soronkövetkező* ezzel kapcsolatos feladatokat; Többek között határozat szü­letett arra, hogy még ebben a hónapban elszállítják tel­jes egészében a tél folyamán összegyűlt szemetet, salakot és az utakon, tereken a le­hető legnagyobb rendet te­remtik meg, a Tisztasági Hó­nap kezdetéig — fejezte be nyilatkozatát a főorvos. Gyürky Zoltán SSpSi ___!i l: Magánépítkezak figyelem! Mindennemű építési, ta­tarozást felújítási, ki­sebb belső építkezési átalakítási és családiház építési munkát vállal­nak a megye bármely területén az alábbi KTSZ-ek: Szécsényi Ruházati és Szóig. KTSZ. Szécsény, Rákóczi-u Balassagyarmati Építő KTSZ. B.gyarmat Zri- nyi-u. 21. Érsek vadkerti Vegyes KTSZ. Érsekvadkert. Nagyoroszi Vegyes KTSZ. Nagyoroszi Karancsvölgyi Vegyes KTSZ. Karancs- keszl. Pásztói Vegyes KTSZ. Pásztó. Jobbágyi Vegyes KTSZ. Jobbágyi. Káliéi Vegyes KTSZ. Kálló. 116

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom