Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-25 / 24. szám

1961. március 25. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Mérleghiány nélküli évre készülnek Ä fiatalokkal együtt NÖVELIK A SZERZŐDÉSES ÁKUERTEKESÍTÉST A horpácsi Lenin Termelő­szövetkezet az elmúlt két év­ben mérleghiánnyal zárt. Száznegyvenezer forintot tesz ki az az összeg, amelyet az idén, amellett, hogy meg­nyugtató jövedelmet biztosít­sanak a szövetkezeti gazdák­nak, pótolniok kell. A legutóbbi közgyűlésen a szövetkeze!! gazdák azokat a tennivalókat be­szélték meg, amelyek szükségesek a fermelő- sasövetkezet jövedelmező­ségének növelése érdeké­ben. Meri mi okozta az elmúlt esztendőben a mérleghiányt? A termelőszövetkezet a nö­vénytermesztés jövedelmének jelentős részét az aprómag- termelésre alapozta. A gyen­ge termés természetesen je­lentős jövedelemkiesést oko­zott. Az állattenyésztés, a hízóállat értékesítés jövedel­mét majdnem hogy teljesen mellőzték. Ezenkívül a ter­melőszövetkezeti gazdák mun­kája is bizonyos kívánni va­lót hagyott maga után. Mindezeket értékelve ha­tározták meg a közgyűlésen az idei esztendő feladatait. A termelőszövetkezetben az idén igen komoly gon­dot fordítanak ,a szer­ződéses növények termesz­tésére. Tíz holdon borsót termelnek, 12 holdon cukorrépát, 7 hol­don napraforgót, 5 holdon pe­dig burgonyát, amelynek ér­tékesítésére már megkötötték a szerződést. Mintegy 150 mázsa sörárpát is értékesíte­nek az idén. Bátrabban terveztek az ál­lattenyésztésre is Horpácson. Tözenöt szarvasmarhára már szerződést kötöttek az Állat­forgalmi Vállalattal, de 10 szarvasmarhát még vásárol­nak, s az idén értékesítik ezt is. Sertést hizlalásra 26-ot szerződtek, s ezenkívül még 12 darabot értékesí­tenek, í amelyet szintén az Allatfor- galmi Vállalatnak adnak le; Gondosabban, körültekin­tőbben szervezték a munká­kat is az idén. A kapásnö­vények területét például ki­osztották a szövetkezeti ta­gokra és így biztosítva lesz a családtagok bevonása is a közös ínunkába. A tangazdaság tehenészetében A Szécsényi Tangazdaság te­henészetében az elmúlt évben nagyszerű ered­ményt értek el. 4150 liter volt az egy tehénre eső tejtermelés. OLDALT: Bozsó András a Manci nevű tehenet feji géppel. A telién legutóbbi laktációs termelése 4197 li­ter volt. Legtöbb termelőszövetkeze­tünkben, ha a szövetkezeti' gazdák életkorát nézzük, ak­kor azt tapasztaljuk, hogy többségük az idősebb korosz­tályból tevődik össze. Hiány­zanak a szövetkezetekből az újért lelkesedni tudó fiatalok, akik lendületet vihetnének a munkába. Pedig mennyi új dolog vár bevezetésire a nagy­üzemi mezőgazdaságban an­nak érdekében, hogy a ter­méshozamokat emeljük és szövetkezeteink árutermelé­sét fokozzuk. Nem egy szövetkezetben hallani, hogy az utóbbi idő­ben a KISZ fiatalok komoly érdeklődést tanúsítanak a SZAKMAR TANÁCSADÓ Miért jövedelmező a nagyüzemi - napraforgótermesziés? Megnövekedett a napraforgó­nak, mint ipari nyersanyagnak jelentősége és igen nagy sze­repe van az exportigények kielé­gítése szempontjából is. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése után ma már nem az egyéni paraszti gazdaságokra épül a napraforgó termesztése, hanem a termelőszövetkezetekben, a szocialista nagyüzemben kíván­juk a nagyarányú napraforgóter­melést kibontakoztatni. Ez a körülmény azért is lényeges, mert az utóbbi években az agro­technikai eljárások terén általá­ban igen jelentős fejlődés követ­kezett be és ez a körülmény elő­írja a nagyüzemi követelmé­nyeknek megfelelő termelési tech­nika kialakítását. Az elmúlt évinél nagyobb ará­nyú napraforgótermelés kialaku­lása érdekében ismeretes, hogy a kormány rendezte a napraforgó átvételi árakat. Nyilvánvaló, hogy az új árrendezés fokozta a nap- rafogótermelés jövedelmezőségét, hiszen a szerződéses és a nagy­üzemi felárakat is hozzászámítva a krasznodári fajtákért 430 fo­rintot, az iregi fajtáért 370 fo­rintot, egyéb hazai fatjákért 350 forintot kapnak métermázsánként a termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek éves termelési terveinek készítése so- j rán igen sok helyen vitatkoznak I arról: jövedelmező-e a napra­forgótermelés, mit jelent a ter­melőszövetkezetek jövedelmében az új árrendezés? A Mezőgazdasági Üzemtani In­tézet megállapítása szerint 1 hold napraforgó termelésének összes ráfordítása 1700-1800 forint. Ha elfogadjuk ezt a termelési költ­ségszámítást, és viszonyítjuk a jelenlegi árakhoz, azt látjuk, FENT: Tresó An­na a tej :t pasz^ tornaija az itatá­sosán nevelt bor­júk részére. OLDALT: Mérik a iej hőfokát. hogy a krasznodári fajtáknál mintegy 4-4 és fél mázsa, az iregi fajtánál 4,5-5 mázsán felüli termés tiszta hasznot jelent a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek körében nem kell különösképpen hangoz­tatni, hogy a napraforgó nem kü­lönösen munkaigényes növény és megfelelő szervezőmunkával a fentieknél jelentősen nagyobb ter­mésátlag is könnyen elérhető. A krasznodári fajtából holdan­ként termelt 10 métermázsa napraforgó 24,10 métermázsa má­jusi morzsolt kukorica értéket képvisel, Illetve az árrendezés után ennek megfelelő jövtídelmet biztosít a termelőszövetkezetnek. Az iregi fajtából 10 mázsás ter­més 20,80 mázsa májusi morzsolt szemeskukorica értéket képvisel, míg a szabolcsi fajtából 10 má­zsás átlagtermés 19,91 mázsa má­jusi morzsolt kukorica árának megfelelő jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetnek. Ha a kérdés agrotechnikai oldalát nézzük, további előnyöket lehet a napraforgótermelés ja­vára felsorakoztatni. Ismeretes, hogy a napraforgó vetése és ápo­lása gyakorlatilag megegyezik a kukoricáéval, sőt a gabona- kombájnok napraforgó betakarí­tási munkára történő beállításá­val jelentősen csökken a betaka­rítás költsége. A gépi betakarí­tás, az igen előnyös átvételi árak, valamint az a körülmény, hogy a termelőszövetkezetben a nap­raforgótermelés kiterjesztése nem jelent lényeges többletbefektetést, kedvező hatással van a munkák megszervezésére, mind olyan elő­nyök, amelyek azt mutatják, hogy érdemes napraforgót ter­melni, az eddiginél nagyobb ter­méseredmények elérésére töre­kedni. 'közösség ügyei iránt. Sok he­lyen a KlSZ-szervezet véd­nökséget vállal a termelőszö­vetkezeti építések felett, s részt kíván magának a nö- vényápofósi munkák végzésé­ből Is. A szécsényi járásban, — Hollókőn és Szécsényi'elfa- luban — a KISZ védnökséget vállalt a termelőszövetkezeti építkezéseknél. Ugyanebben a járásban a KlSZ-szerveze- tek 130 hold kukorica nö­vényápolási munkáinak el­végzését vállalták. A fiata­lok célúi tűzték ki a tőszám növelését, az időbeni gondos növényápolás elvégzését, a terméshozamok növelését. Meg szeretnék mutatni a termelőszövetkezeti jazdák- nak, hogy el lehet érni egy holdon kukoricából a 30 má­zsás átlagtermést. A Szécsé­nyi II. Rákóczi Termelőszö­vetkezetijein a KISZ fiatalok vállalták, hogy elvégzik a tenmelőszö vetkezet istállójá­hoz vezetendő csővezeték le­fektetését, s így a termelő- szövetkezet istállóját bekap­csolják a vízellátásba. A ko­molyan nagy munkához lel­kesedéssel fogtak a falu KISZ fiataljai. De lehetne máshonnan is példát hozni. Ságújfaluban a fiatalok 5 hold földieper telepítését vál­lalták, Ipolytarnócon pedig a lucerna betakarításánál kí­vánnak nagy segítséget adni szövetkezetüknek. örvendetes, hogy fiatalsá­gunk egyre jobban érdeklődik a nagyüzemi gazdálkodás iránt. Ez érthető is. A nagy­üzemi gazdálkodás, — amely még megyénkben nagy ered­ményekkel nem dicsekedhet — tág teret nyújt a fiatalok fej­lődésének. Gépekkel, fejlett agrotechnilcai módszerekkel dolgozni, ma rmár nem elég­séges a régi tudás, nem elég csak apáink, nagyapáink ta­pasztalata. Az élet előbbre lépett és ha a mezőgazdasági termelést fokozni kívánjuk, nekünk is előre kell lépnünk. El kell érnünk, hogy akik a növénytermesztésben, vagy állattenyésztésben dolgoznak szakmunkások legyenek, akik ismerik a legújabb agro- és zootechmákai módszereket, ér­tik a gépek kezelését, sikere­sen valósítják meg a terme­lés állandó növelését. A nagyüzemi gazdálkodás bevezetésével, a technika vív­mányai iránt érdeklődő fia­talnak nem okvetlen szüksé­ges a városba mennie dolgoz­ni, hiszen a technika meg­Ha Honiról hal­lunk, azonnal az epertermelés jut eszünkbe, szánkban érezzük az eper kel­lemes ízét. Tipikus epertermelő vidék ez. Ki gondolná, hogy erről a faluról más hírnév is szárnyra kelhet, más is legalább olyan hí­ressé teheti mint az évtizedek óta termelt eper? Pedig az állat­tenyésztés, ezen be­lül a baromfitenyész­tés olyan jó úton halad a Győzelem Termelőszövetke­zetben, hogy hama­rosan legalább olyan hírnevet szerez a közösségnek, mint a falu határában talál­ható epreskertek. A szövetkezet iro­dájának szomszéd­ságában a tavaszi napsugár verőfényé­ben sok ezer csirke csipogása hallatszik. Egy asszony — özv. Hlavay Jánosné — hajlong a sárga csir­kék között vigyázva, hogy rá ne lépjen egyikre sem. A dél­utáni takarmányada­got szórja nekik. 11a- 1 marosan előkerül Tóth Sándor a szö­Á hontiak új hírneve vetkezet elnöke és Csókás László állat­tenyésztői brigádve­zető is. Büszkén mu­togatják a nyolc hete nevelt, de már rán- tanivaló nagyságot elérő csirkéket. Csó­kás László zsebéből előkerül a jegyzetr füzet, máris mondja: — Január 27-én 3200 napos csibéit hoztunk a balassa­gyarmati keltetőből. S a csirkéből mind­össze 154 pusztult el. Jelenleg átlag 67 de- kásak, ■naponta más­fél dekát gyarapod­nak. Amikor azt kérde­zem ez kinek az ér­deme, Csókás Lász­ló is, meg a szö­vetkezet elnöke is azt mondják: Bálint István baromfitelep vezetőé. va 'amint özv. Hlavay János­né baromfigondo­zóé. A szövetkezet vezetői alig fogynak ki a dicséretből, kár, hogy Bálint István a nyugdíjas baromfi- nevelő nem hallja. Azt mondják ránéz a csirkére, már tudja mi baja. Előre meg­mondja, mikor mi­lyen betegség követ­kezik. így időben védekezhetnek elle­ne. A főérdem azért mégis özv. Hlavay Jánosnét illeti, aki nyolc hete fáradt­hatatlanul gongozza a szövetkezet csir­kéit. — Három hétig éjjel-nappal itt kel­lett lennem. Vigyáz­ni arra, hogy a ba­romfiólban 30 fokos melegnél ’ kevesebb ne legyen. Fáradt­ságos munkámnak már látom az ered­ményét, s boldog vagyok, hogy ilyen sikeresen felnevel­tem az első csoport csirkét. Csókás László bri­gádvezető elmondja, hogy ebben az év­ben 14 000 rántani- való csirkét szeret­nének értékesíteni. Ez a csoport csirke április közepéig el­megy. A jövő héten első részük már szál­lításra kerül. Ápri­lis elején megérke­zik a második cso­port. Nem hallgat a szövetkezet gondjá­ról sem. Nagyon jó lenne, ha kapnának a baromfiól bőví­tésére állami támo­gatást, mert akkor megkétszerezhet­nék az értékesítésre váró baromfiak szá­mát. Ahogy a honti szö­vetkezeti gazdákkal beszélgettem, gondol­tam milyen jó lenne, ha minden szövetke­zetben ilyen nagy kedvvel, akarattal fognának a baromfi tenyésztéshez. A hon­tiak nem titkolják: kifizető a baromfi tenyésztés, s az eper termőterületének nö­velése mellett a kö­vetkező években még nagyobb arányban szeretnék fejleszteni ezt a jól jövedel­mező kevés embert foglalkoztató üzem­ágat. Ha a maihoz hasonló marad a ba­romfitenyésztés kedv, rövidesen Honiról úgy beszélhetünk, mint a híres honti eper és az ízletes honti baromfi hazá­járól. (k. j.) jelent már falun is és a gé­pesítés egyre nagyobb tért hódít, új szakembereket, új szakmunkásokat igényel. Honnan teremtsük elő eze­ket az új szakembereket, ha nem az ifjúság soraiból? A KISZ-szervezetek érdek­lődése a mezőgazdasági mun­kák iránt azt tükrözi, fiatal­jaink kezdik megérteni, hogy a helyük falun van, és együtt keill dolgozniuk szü­leikkel, a falusi emberekkel. Az említett KlSZ-szerveze- ték ’munkájúikért a termelő­szövetkezetben megkapják az érte járó munkaegységet. A szövetkezetben végzett munka megiámerteti a fiatalokkal a közös munka örömeit, szép­ségeit, megszeretteti velük a mezőgazdasági termelés új módszereit, s közülük sokan éppen ezért maradnak majd otthon és kérik felvételüket a termelőszövetkezetekbe. Megyeszerte már nem egy helyen hallani, hogy a fia­talok kezdenek visszatérni a termelőszövetkezetekbe. Ha a termeiliőszövatfcezeti vezetősé­gek megértőbbek lesznek a .fiatalokkal szemben, biztosít­ják részűikre a munkaegység előleget rendszeresen, akkor kedvűik lesz a fiataloknak a szövetkezetben dolgozni. Lü­kén, Szécsényben, Varsány- ban már jelentkeztek fiata­lok, hogy visszatérnek a ter­melőszövetkezetbe. Ezekben a termelőszövetkezetekben rendszeres előleget kapnak ’majd. A munkaegység érté­kének 60 százalékát részük­re előlegben kifizetik. Ugyan­akkor a szövetkezetekbe visszatérő fiatalok azt is ki­jelentették nem tartanák igényit természetbeni járan­dóságra. így a szövetkezet a részükre járó terményeket értékesíthetik, növelheti áru- értékesítési tervét. A szövet­kezeti elnökök egyetértenek a fiatalok díj ásásával és szorgalmazzák, hogy közülük minél többen térjenek visz- sza a faluba. Ahogy nő a fiatalok száma a termelőszövetkezetekben, úgy nő a KISZ-szervezetek felelőssége is. A fiatalok is beleszólhatnak a termelőszö­vetkezet gazdasági életének irányításába, szorgalmazhat­ják az új termelési módsze­rek bevezetését, szervezhet­nek ifjúsági brigádokat, mun­kacsapatokat, versenyre hív­hatják az idősebbeket a mun­kák, jobb elvégzése, a termés- eredmények növelése érdeké­ben. Engedjünk tág teret ezeknek a lelkes fiataloknak, hadd kísérletezzenek bátran és ha valamelyik kísérletük nem sikerül, ne nevessük ki őkeit, hanem buzdítsuk, s ne tekintsük gyerekes próbálko­zásoknak a közösség ügyéért végzett munkájukat. Ma még nehéz a KISZ- szervezet dolga falun. Még a termelőszövetkezetekben spk a tennivaló. De egyre erősö­dik a fiatalok érdeklődése, egyre inkább kibontakozik az emberek előtt a termelőszö­vetkezetek jövőjébe vetett hit, s ha sikerül a fiatalokkal megtalálni a megfelelő han­got, egyre többen térnek visz- sza a termelőszövetkezetek­be és nem kell félnünk attól, hogy elöregednek most ala­kult közös gazdaságaink. Asszonyok találkozója Nagyorosziban Nagyorosziban a napokba» a község kétlaki dolgozói fe­leségeinek találkozóján — amelyen resztvettek a ter­melőszövetkezeti vezetők és tagok is — arról beszélget­tek: az asszonyok hogyan kapcsolódhatnának be a termelőszövetkezet munkájá­ba, mikor és mennyit tudnak résztvenni a fontos időszerű feladatok megvalósításából.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom