Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-25 / 24. szám

1961. március 25. »©SKAI)! nspüjság 3 As április 1-én induló munkaszervezési hónapra készülnek a szakszervezeti bizottságok Az április elsején induló és két hónapig tartó munka- szervezési hónap jó előkészí­tésén dolgoznak most a szak- szervezetek megyei bizott­ságai. A Szakszervezetek Me- • gyei Tanácsa által szervezett megmozdulás kedvező vissz­hangra talált már eddig is a vállalatok gazdasági, műszaki vezetők körében. A Bányász Szakszervezet Trösztbizottsága pénteken délelőtt elnökségi ülést tar­tott. Napirendjén a munka- szervezési hónap jó előkészí­tése, s az elkészített intézke­dési terv megvitatása szere­pelt. Az elnökség úgy dön­tött, hogy a jövő héten Nagy- bátonyban, Mizserfán és Salgótarjánban értekezletet tartanak a bányák szakszer­vezeti bizottságai vezetőinek részére, ahol részleteiben is megvitatják a munkaszerve­zési hónap sikeres előkészí­tését. Ezt a célt szolgálja majd. a bizalmiak tanácsko­zása, ahol az üzemek mű­szaki vezetői — mérnökök, aknászok, lőmesterek, a szo­cialista brigádok vezetői — vitatják meg a feladatokat. Az intézkedési terv szerint a feladatok végrehajtását az áprilisi termelési tanácskozá­sokon beszélik meg a bánya­üzemek dolgozóival. Az építőknél megyei bizott­sági ülést tartottak, amelyen a munkaszervezési hónap je­lentőségének ismertetése mel­lett elfogadták az intézkedési tervet is. Ennek alapján hét­főn a Salgótarjáni Üveggyár­ban nagyaktiva értekezletre jönnek össze az építők szak- szervezetéhez tartozó vállala­tok vezetői. Ezt követően a szakszervezeti bizottságok be­szélik meg a munkaszervezési Egyéni vállalások a Bányagépgyárban (Tudósítónktól) A Zagyvapálfalvi Bánya­gépgyárban egyéni felajínlá- sokat tettek a dolgozók ápri­lis 4-e és május 1 tisztele­tére. Andó István esztergályos például elhatározta, Kupcsu­A héjformázó műhelyben megszüntették a háromműszakos termelést és most mái két műszak alatt biztosítják a termelést. lik József fiatal esztergályost patronálja, hogy az is elérje a 100 százalékos termelési szintet. Kötelezettséget vál­lalt arra is, hogy legalább egy újítási javaslatot nyújt be, amely gyorsabbá és olcsóbbá teszi a termelést. Az öntöde dolgo­zói a tüzelőanyag tíz százalékos csökkentését ha­tározták el. A műszaki osztály dolgozói vállalták, hogy több bányai szivattyú ábrás műveletterveit va­lamint a Cseh­szlovákia számára készülő feszítőpa­dok alsó lemezei­nek gyártását há­zilag megoldják. A görgőüzem dol­gozói versenyt kezdeményez­tek, hogy április 4-e és május el­seje alkalmából a gyár melyik üzemrésze lesz a legtisztább és a korábbi legszebben feldí­szítve. hónap vállalati feladatait. A vasas szakszervezet rend­kívüli megyei bizottsági ülé­sen tárgyalta meg a munka­szervezési hónap feladatait. A vállalatoknál a gazdasági és szakszervezeti vezetők kö­zös intézkedési tervet készí­tenek, amelyeket nagyaktíva- értekezleten hagynak majd jóvá. A megyei bizottság ülése a munkaszervezés szín­vonalának további emelése érdekében foglalkozik azzal, hogy az év további részére is kiterjesztik ezt a fontos mozgalmat. BANYATELEPEK FELELŐSSÉGE A TSZ KÖZSÉGEK SEGÍTÉSÉBEN A salgótarjáni járás bá­nyatelepeinek női aktívái megbeszélést tartottak pén­teken Salgótarjánban. A bányatelepi nőmozgalom­ban résztvevő asszonyok ar­ról tanácskoztak, hogyan se­gíthetik a termelőszövetke­zeti községeket, miből álljon patronáló munkájuk. Elhatá­rozták: mindenekelőtt a ter­melőszövetkezetben dolgozó asszonyokkal építik ki jó kapcsolataikat, nekik segí­tenek problémáik megoldásá­ban, munkájukban. Sikeres kísérlet Mátranovákon RAROBBANTASOS MÓDSZERREL TERMELNEK CSURGO-TÄRÖBAN A korszerű bányá&zíkodás megteremtéséhez elengedhe­tetlenül szükséges egy-egy új géptípus kikísérletezése, s an­nak alkalmazása. Szükséges ez azért is, hogy a gépek munkába állításával megköny- nyítsék a nehéz fizikai mun­kát, s a gépek segítségével növeljék a termelékenységet. Szénmedencénk bányaüze­méiben az utóbbi napokban olyan törekvéssel találkozha­tunk, hogy a korábbi úgynevezett kamrafejtések helyett a pásztafejtést alkalmazzák 8—10 folyóméteres hom- lokhosszon. Ezékben a munkahelyekben korszerű biztosító elemeket használnak, vastámokat, s egy -úgynevezett P—3-as típu­sú páncélkaparóval szerelik fel a munkahelyet. Míg ko­rábban a kamrafejtésekben a robbantás után kisebb gépek segítségével, vagy kézierővel rakták csillékbe, szállítóbe­rendezésekre a szenet, ezzel az új eljárással ki tudják kü­szöbölni a kézi munkát. A P—3-as típusú páncélkaparót közvetlenül a szénfal mellett helyezik el. A lerobbantott szénmennyiség legnagyobb osztály, vagy még jobban le­szűkítve csupán csak a nor­mások feladata. Ez a gyár valamennyi gazdasági, mű­szaki, mozgalmi vezetőjét érinti. Vonatkozik ez a munka minden ipari vállalatra, mert a tartalékok, a lehetőségek még megközelítően sem nyertek feltárást, kihaszná­lást. Nem arról van itt csu­pán szó, mint ahogyan azt két üveggyárunkban látják, hogy elkerüljék a béralap- túllépést. Ez is nagyon fon­tos, de az elsődleges, az alap­vető, hogy a vállalatok egész tevékenysége, a vezetők mun­kájának összessége a jobb gazdálkodás elérésére irányul­jon. Vonatkozik ez a feladat a KISZÖV-re, a kisipari szö­vetkezetekre is, amelyeknél — igen helytelenül — úgy vé­lekednek, hogy náluk nincs béralaptúllépés és ezért nincs tennivalójuk. A NÉPJÓLÉT EMELÉSÉNEK ALAPJA: A JOBB, GAZDA­SÁGOSABB TERMELÉS Nagy szükség van arra, hogy a vezetők állandóan ta­nulmányozzák és elemezzék a termelés feltételeit, lehető­ségeit, következetesen tárják fel a dolgozók előtt azokat a visszahúzó tényezőket, ame­lyek károsan hatnak a gaz­dálkodásra. Az ilyen irányú munka és intézkedések a gát­ló tényezők felszámolására a példa erejével bizonyítják, hogy a normarendezés nem életszínvonalat csökkentő té­nyező. Sőt, ellenkezőleg. Néz­zünk csak egypár példát. A szénbányászatban a múlt év első felében 60—65 százalék volt a gépek kihasználtsági foka. A Zagyvapálfalvi Bá­nyagépe várban még ennél is alacsonyabb. A megyei Épí­tőipari Vállalatnál szintén megdöbbentően keveset dol­goznak a gépek. Sőt, ugyan­ennél a vállalatnál már több év óta folyik a gépi vakolás, mégis a kézi vakolás alapján számolják el ezt a munkát. Jeletős vesztességet okoz a munkafegyelem lazasága is. Különböző okok miatt me­gyénk négy legnagyobb ipari vállalatánál az elmúlt évben összesen több mint 173,000 000 forint esett ki a termelésből. Ez annyi mint a Salgótarjá­ni Üveggyár másfél évi ter­melési értéke! A szénbányá­szatban a produktív munká­val eltöltött idő alig 6 óra egy-egy műszakban. Ha ezt csak egy félórával sikerülne meghosszabítani tröszti szin­ten máris napi 600 tonna szenet jelentene. Ez pedig több, mint amennyivel bá­nyáink napi terve ebben az évben növekedett! Államunk pedig évről-évre nagyobb összegeket fordít új gépek beszerzésére és munká­ba állítására. Gondoljunk csak a szénbányászatra, az építőiparra, amelyeknél a múltban a kézimunkán ala­puló termelés volt a döntő. Ma már új nagyteljesítményű szovjet gépek dolgoznak két üveggyárunkban. A fejlődés tovább gyorsul majd a má­sodik ötéves tervben. Éppen ezért a gépkihasználás foko­zása egyre nagyobb jelentő­séggel bír majd. A munkanap fényképezések, a veszteség­idők feltárása pedig azt mu­tatják, hogy szükség van jobb munka- és technológiai fegyelemre, jobb munkaszer­vezésre. előrelátó gazdálko­dásra. Egyértelmű lehet a válasz: az ilyen tényezők hatnak károsan a népjólét emelésé­re. A munkanormák rende­zése viszont éppen azt ered­ményezi, hogy minél többet dolgozzanak a gépek, új, fej­lettebb eljárások honosodja­nak meg a gyárakban, a munkaidő kihasználása lé­nyegesen jobb legyen a mos­taninál. Akarjuk rendszere­sen emelni az életszínvona­lat“!” — tette fel a kérdést Kádár elvtárs, az országgyű­lés decemberi ülésszakán. A válasz a következő volt: ..Akarjuk és akarják a mun­kások is, de hogyan lehet rövidíteni a munkaidőt, ho­gyan lehet tovább emelni az életszínvonalat? Csak több termeléssel, csak jobb, gaz­daságosabb munkával”. Eb­ből következik tehát, hogy ahol változnak a feltételek, azzal párhuzamosan a nor­mákat is állandóan javítani, igazítani kell. Ennek végre­hajtásában a helyi vezetők­nek vállalniok kell a kezde­ményezést. világosan látva és kifejezve, hogy enélkül lehetetlen elképzelni a dolgo­zó nép életének állandó gaz­dagítását, javítását, fejleszté­sét. A jelenleg folyó nagy munkának — amelyhez a munkanormák kiigazítása is kapcsolódik — azt is kel! eredményeznie, hogy javul­janak a termelés feltételei, erősödjön a gazdasági szer­vezőmunka, mind konkrétabb és céltudatosabb legyen a mozgalmi szervek tevékeny­sége. része így a kaparóberendezés­re ikerül, s a szenet minden kézi erő kiiktatásával tudják tovább szállítani. Mátranovákon, a Csurgó­táróban már megkezdték a pásztafejtés P—-3-as páncél­kaparós munkahely üzemelte­tését, annak kísérletezését. Az első kísérleti munkát hét­főn végezték el, igen jó ered­ménnyel. Egy rárobbantással főbb mint 100 csille szenet nyertek, s továbbítottak a páncélkaparó segítségé­vel anélkül, hogy ahhoz emberi erőt kifejtettek volna. A Csurgó-tárói kísérlet is bizonyítja a P—3-as típusú páncéikaparó előnyét, azt, hogy alkalmazásával eredmé­nyesen lehet a termelékeny­séget növelni ÁLBETEGEK VERSENYZŐ FIATALOK ... Az illetékes iparügyi szervek a felszabadulás közelgő 16. év­fordulójának tiszteletére or­szágos versenybe szólították megyénk ipari tanulóinak leg­jobbjait. Nógrád megye lelkes fia­taljainak vetélkedésére Ba­lassagyarmaton, március 20-án került sor az asztalosipari és női szabó szakmákban. A cél felemelő és lelkesítő volt: ki­válogatni megyei viszonylat­ban a jók közül is a legki­válóbbakat, hogy majd má­jus derekán ők képviseljék Nógrád színeit az ipari ta­nulók országos versenyén. Mindkét szakmában 7—7 ipari tanuló „állt rajthoz”. Az írásbeli feladat megoldásával már a délelőtt folyamán meg kellett birkózniok a verseny­zőknek. Kora délután került sor a gyakorlati rész lebonyo­lítására, késő délutánra pe­dig a szóbeli vizsga maradt. ÜJ ÜZEM A VASÚTON TÚL ... Csendes a városszéle itt a vasúton túl. Tisztes, kimért porták rejtegetik a csendes hangulatot. Balassagyarmat jellegzetes' leve­gője terjeng, s összekeveredik a kertek alatt elzakatoló mozdonyok füstjével. Az utca végén azonban friss épületek állnak. Mintha betolakodtak volna ebbe az évtizedek alatt megmerevedett rendbe, s megbontották, fel­élénkítették a régi formát. Vidám leányok, fiatalasszonyok özönlik el naponta az utcát. Csevegve, kacarászva siet­nek el a ritkán táruló ablakok alatt, s jó­kedvet lopnak a környékre. Ki gondolná a szemlélődő idegenek közül, hogy ezek a vi­dám emberek milyen fontos munkát végez­nek. Néhány hónapja még közülük is csak kevesen ismerték azokat az alkatrészeket, amelyeket manapság már ők készítenek. Munkájuk ott rejtőzik az új rádiókban, tele­víziókban, híradástechnikai készülékekben. A város új üzeme — a köznyelv szerint: finom- kerámiai üzem — már egy féléve működik. Iparkolitikánk egyik új hajtása a Kőbányai Porcelángyár Ill-as számú kihelyezett telepe. A laboratóriumnak is beillő munkaterem­ben szorgalmas kezek formálják azt a pi- curka alkatrészt, amely nélkül nincs rádió­zás: a kondenzátort. Titokzatosan villogó, lengő mutatójú műszerek, dróthalmazok, apró csövecskék lepik el az asztalokat. S mintha csak készakarva válogattak volna össze ennyi csinos női dolgozót. — Nem ez volt pedig a döntő szempont. A munkaerő kiválogatásnál először a szo­ciális körüményeket vettük figyelembe — magyarázza Tölgyesi Ferenc üzemvezető —. azután főleg azokat vettük fel, akik elvégez­ték a nyolc általánost, vagy érettségiztek. Tölgyesi elvtárs az anyavállalattól került ide. A műszaki személyzetet a vállalaton be­lül szervezett tanfoyamon képezték ki. Itt ismerkedett meg Hajnár Éva is a kondenzá­torgyártás furcsaságaival, örömmel kalauzol az ő „gyárukban”, s megismerteti velem a különböző munkafolyamatokat. Egy furcsa műszernél állunk meg először. Szöszke leány figyeli a zöld lámpácskák villogását. — Ez zárlatos — mondja, amint felvillan a zöld fény, s kiemeli a védőbúra alól a hi­bás munkadarabot. — A mi „Katink” az egyik legügyesebb dolgozó — mondja Éva. — Már a mérések­nél is tudjuk alkalmazni, annyira figyelmes, tanulékony. A szöszke „Kati” különben Béla Magdolna. A becenevén szólítják, s ez már ráragadt. Még csak hatórás, de szeretne már „egész munkás” lenni. — Tanulni is szeretnék — sóhajt „Kati”. Biztos sikerül majd bejutni nzki a gimná­ziumba. Levelező tagozatra. Persze erre még várnia kell. Hegedűs Lászlóné kapacitál, illetve a kon­denzátorok teherbírását vizsgálja. Szintén a törzsgárdához tartozik, hiszen az indulástól itt dolgozik már. Fürgén jár a keze, siet. — Normára dolgozom, s eddig mindig jól teljesítettem — szól mosolyogva. — Már más munkát is végeztéin, de nincs nagy különb­ség a munkahelyek között. Aztán a terveiről beszél, ö is tanulni sze­retne. Szeretné kiérdemelni azt is, hogy párt­tag lehessen. Olicsek Lászlóné a KISZ-brigád vezetője. Az üzemben ké brigád versenyez egymással; a selejtcsöklcentés a cél. A KISZ-szervezet a volt betonárugyár fiataljaiból jött létre s már tevékenykednek a fiatalok. Olicsekné erről is beszél: — öten vagyunk a brigádban, s elsősorban a saját munkaselejt egy százalékkal való csökkentését vállaltuk ... Sok tervük van még a fiataloknak. Remé­lik, hogy a kezdeti nehézségek ellenére is elkészíthetik a röplabdapályát, megindíthat­ják a hangoshíradót. Működik a pártszerve­zet is. Egyelőre a termelés feladatainak meg­oldása mellett a politikai és szakmai okta­tást szorgalmazták. Segít a szakszervezet is Ez a fellendülő tevékenység már érezteti hatását a termelőmunkában is. — Nem jó előre dicsekedni — tájékoztat Tölgyesi elvtárs —, de az első negyedéves tervünket számításom szerint túlteljesítjük. Ebben a negyedévben 1 700 000 darab árut készítünk. Fontos feladat vár az új vállalat dolgo­zóira már ebben az évben is. Idei tervfel­adatuk 10 millió forint. Sok gondot okoz azonban a kis műszaki kollektíva számára az egyenetlen anyagellátás. Szinte jelképes e vállalat \m,unkájának megindulása. Majd­nem egyictőben kezdtek a második ötéves tervvel. Szép tervekről beszél az üzem veze­tője: — Az illetékes szervek már elfogadták az üzem távlati fejlesztési tervét. A második ötéves tervben 19 millió forintot fordítanak az üzem fejlesztésére. E tervekben már ez- évben megvalósul egy öltöző és mosdó, s egy raktár felépítése; s parkosítjuk az üze­met .. Újszerű üzem ez megyénkben... És egyre többen lesznek a tervezgető Hajnár Évák, a tudásra szomjas Béla Magdolnák, s azok, akik a szépet, az újat akafják. Sok si­kert ehhez. Pádár András Sokat vitatott tény, hogy szénmedencénk területén az egészségügyi ellátottság ál­landó javítása mellett is emelkedik a betegségből ki­esett műszakszám. Az el­múlt év második felét vizs­gálva is ez állapítható meg. Míg 1960 júniusában 2136 mű­szak esett ki betegség miatt a termelésből, az év végére, decemberre ez a szám 3000 fölé emelkedett. Sajnálatos, de nem jobb a helyzet 1961. első negyedévében sem. Azt vizsgálva, hogy mi en­nek az oka, nagyon furcsa képet kap az ember. Megle­het állapítani, hogy a kiesett műszakok mögött nem min­den esetben található beteg­ség. Mert ki hinné el pél­dául Megyeri Sándor kistere- nyei bányásznak, hogy egy év alatt 9 esetben volt inf­luenzával táppénzen. Sé- ber József egy év alatt 16 esetben töltött el több napot betegség címén — s ami ér­dekes egyetlen egyszer sem v olt benne sérülés. Persze le­hetne ezeket a neveket foly­tatni Szomora ifj. József kis- terenyei lakossal, aki 14, vagy Rezes József újlaki vá­járral, aki 10 esetben íratta ki magát influenzás meg­betegedéssel egy esztendő alatt. Egy érdekesebb jelenség az utóbbi időben. Az Állami Biztosító — bár nagyon he­lyesen, éppen a dolgozók tes­ti épsége érdekében bevezet­te a bányászok balesetvédel­mi biztosítását. Ez a biztosí­tás mindenkire kiterjed, a többi között azért is 200 fo­rint biztosítási díjat fizetett ki, ha egy bányász egyetlen körmét is veszíti el. Hacsak egy 80 forintos átlagkerese­tű bányászt veszünk is ala­pul, megkapja a 60 forintos táppénzét, 10 napra 20 fo­rintjával esik a 200 forint biztosítási díj — tehát min­den effektiv munka elvégzé­se nélkül megkapja a 100 százalékos fizetést. Egyesek ilyen esetben már nem isme­rik a határokat. Bálint La­jos salgói fatelepi munkás még az ellenőrző főorvossal is képes volt veszekedni, kia­bálni, erőszakhoz folyamod­ni csak azért, hogy még egy hetet hagyják táppénzes állo­mányban, mert úgy nagyobb biztosítási összeg ütné az Ál­lami Biztosítótól a markát. Bálint Lajos egészséges volt. Ezek a jelenségek veszélye­sek! A becsületes bányászok ezrei végzik el tudásukhoz méltóan munkájukat, s dol­goznak azokra is, akik külön­böző manőverezésekkel, as orvosok kijátszásával lóg­nak el a munkából, akik sokszor az öncsonkítástól sem riadnak vissza csak azért, hogy még nem dolgozott pénzhez jussanak. Ezeket az embereket pedig, ha most még nem is, de később a tár­sadalom kiveti magából. S. I,.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom