Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-22 / 23. szám

1961. március 22. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG S A termelőszövetkezet és a tanács A falun végbement for- radalmi változás, az, hogy lényegében befejeztük a mezőgazdaság átszervezését, az eddigiektől eltérően új, komolyabb feladatok elé ál­lítják a tanácsokat. Feladat­körük, szerepük a falu éle­tében nem csökken, sőt, több vonatkozásban növekszik. Az eddigieknél sokkal hatéko­nyabban, söfckal erőteljeseb­ben kell tevékenykedniük a falu új életének kialakításán. S munkájuk annál eredmé­nyesebb lesz, minél előbb megtalálják tevékenységükhöz a legmegfelelőbb, a leghaté­konyabb módszereket. Több olyan rendelet látott a közelmúltban napvilágot, amelyek többé-ikevésbé érin­tik, hogyan dolgozzanak a termelőszövetkezetek erősítő- sén| szilárdításán a községi tanácsok, mint az államhata­lom helyi szervei. Nincs azon­ban egy olyan határozat, amely összesítené ezeket, s ezáltal megkönnyítené a köz­ségi tanácsok munkáját. Ta­nácsaink többségében azon­ban nagyon helyesen, nem várnak egy ilyen rendelet megjelenésére, hanem fel­használva az e téren meglevő tág lehetőségeket, — éppen a szövetkezet megszilárdítása érdekében — munkához lát­tak. Mátraszőllősön például a tervkészítés idején a tanács végrehajtó bizottsága meg­vizsgálta milyen lehetőségek vannak a termelőszövetkezet tervének teljesítésére, az áru­termelés növelésére. Amikor alaposan megbeszélték, meg­vitatták ezt a dolgot, adtak javaslatot a termelőszövetke­zet vezetőségének, hogyan lenne helyes az idei év gaz­dálkodásának kialakítása. Nógrádmarcalban a községi tanács elnöke, titkára, és a termelőszövetkezet vezetősége meghatározott időközönként közösen beszélik meg, hogyan dolgozott a termelőszövetke­zet az eltelt idő alatt és meg­szabják együttesen azokat a feladatokat is. amelyeket meg kell oldalniok a szövet­kezeti gazdáknak a jövedelme­zőség növelése érdekében. A termelőszövetkezet fegyelmi bizottságának döntéseit a ta­nács a hangoshíradón is köz­li a község lakosaival. Ez a módszer jól bevált, fáradsá­gukat, amellyel igyekeztek megakadályozni a termelő- szövetkezet közös vagyoná­nak, a szövetkezeti tulajdon­nak herdálását, siker koro­názta. C a megszilárdítás, a megerősítés módja szinte termelőszövetkezeten­ként változik. Az egyik he­lyen a vezetés erősítésével, máshol a munkaszervezésben nyújtott segítséggel adják a tanácsok a legnagyobb segít­séget az erősítéshez, a szilár­dításhoz. Mert mindezzel az a cél, hogy a termelőszövet­kezet a mezőgazdasági terme­lés növelésével sok árut ad­jon az országnak, gondtalan, biztos életet nyújtson a szö­vetkezeti gazdáknak. Ezt se­gíti a községi tanács olymó­don is, hogy figyelemmel kí­séri a termelési és felvásár­lási tervek alapján a szövet­kezet gazdálkodását. Ha szük­séges, segítséget nyújtanak a fiatal közösségnek abban, hogy a tervszámokat betart­sák és teljesítsék. A községi tanács feladatkörébe tarto­zik az is, ahol erre lehetőség van, adjanak a háztáji gaz­daságok is több tojást, ba­romfit, és tejet államunknak.’ Van tehát tennivaló bőven, s a tanácsvezetők akkor tud­nak igazán hatékonyan segí­teni, ha egyre közelebb ke­rülnek a termelőszövetkezet­hez. A feladatok újak, a tanács­vezetők még bizonytalanok, s éppen ezért kell az eddigiek­nél jobban segíteni a járási tanácsoknak is. Az elmúlt esztendőben a salgótarjáni járási tanács negyedévenként értékelte egy-egy községi ta­nács munkáját, milyen segít­séget adnak a termelőszövet­kezet erősítéséhez, szilárdítá­sához. Ezt a módszert az idén valamennyi járási ta­nács követi. Negyedévenként értékelik majd, hogyan telje­síti egy-egy községben a ter­melőszövetkezet termelési ter­vét, leadja-e a tervben meg­szabott árumennyiséget az ál­lamnak. Megbeszélik azt is, milyen segítséget adtak eh­hez a községi tanácsok. A pásztói járásban a közeljövő­ben felmérik a termelőszövet­kezetek legfontosabb felada­tait, hogy ezzel is segítsék a községi tanácsok figyelmét a legfontosabb problémákra for­dítani. Mert hogy eredményt érjünk el, meg kell tanítani a községi tanácsokat az új helyzetben dolgozni, az új helyzetben vezetni, irányí­tani. Tlyen szempontból igen helyes az az oktatási forma, amelyeket a járási ta­nácsok szerveztek, s ahol a tanácsvezetők ismerkednek a vezetés, az irányítás legfon­tosabb teendőivel. Ezeket az előadásokat természetesen to­vább lehetne bővíteni, meg­tölteni megfelelő politikai tartalommal. Segítette a mun­kát, hogy a tanácselnököket bevonták a zárszámadások és a termelési tervek megerősí­tésébe. Szélesítené minden bizonnyal a községi tanácsok irányító, segítő tevékenységét, ha feladatokkal bíznák meg egy-egy termelőszövetkezetben az állandó bizottságokat. Az ötéves terv igen komoly feladatokat szab a termelő- szövetkezetek elé. Megvalósu­lásukért a községi tanácsok akkor tesznek a legtöbbet, ha a legmegfelelőbb módszerek­kel segítik a szövetkezetbe lépett emberek boldogulását. Fejlődik az építőanyaggyártás A Mongol Népköztársaság kormánya tervbevette, hogy 1961-ben legalább 26,4 száza­lékkal emelik az építőanyag­gyártást 1959-hez viszonyítva. A jelenleg működő gyárak­ban 85 millió darab téglát állítanak elő, sok faluban és nagyobb lakótelepüléseken pedig kisebb téglagyárakat építenek. Szorgalom szerint mérik a háztáji gazdaságot Endrefalván Nehéz most, ezekben a na­pokban a híradás terén ver­senyt futni az Idővel, az em­beri szorgalommal, ha arról akarunk beszámolni, hogy ter­melőszövetkezeteinkben ho­gyan is áll, pontosabban: ho­gyan is halad a tavaszi mun­ka? így vagyunk most az endre- falvai Aranykalász Termelő- szövetkezet esetében is, pedig ez a tsz az elmúlt esztendő­ben még nem nagyon eről­tette meg magát a munkában. Hogy kinek a hibája volt, amiért jónéhányan csak tes- sék-lássék, névlegesen voltak a szövetkezet tagjai, ma már nem. érdekes firtatni, mert az idei munkakezdés biztató. Beszámolónkkal egyidejűén az Aranykalász Tsz már utána van a kalászosok vetésének, az őszi árpa egészében, az őszi búza jelentős területen fejtrá­gyázást kapott, s az 50 holdas kertészet előkészítő munkáit is elvégezték a gazdák a melegágyakban. A szövetkezet dinnyét, borsót, paradicsomot, paprikát, kara­lábét, 10 holdon korai bur­gonyát termel. A gazdák bi­zakodása most a szorgalom­mal mérhető leginkább. Ezen a márciuson éppen akkortájt fejezték be a vetési munká­latokat, amikor az elmúlt esz­tendőben csak hozzákészülőd­tek, az első igák szántani in­dultak. Bizony, nagy előnyt jelent ez a továbbiakban, több idő marad a növényápolásra, gon­dosabb munkát végezhetnek kapálások idején. És hogy ne érje felkészületlenül az embereket a dolog, a területet itt is munkacsapatokra, azo­kon belül pedig egyénekre osztották. Jól szervezett munka — biztos jövedelem A vállalást a területekre eddig 8 munkacsapat írta alá, még néhány újabb csapat szervezésére a na­pokban kerül sor. A termelőszövetkezet veze­tősége vigyázott, hogy a mű­velendő részből mindenki­nek arányosan, képességei sze­rint jusson. Figyelembe vette a dolgozók korát, nemét, s a háztáji terület nagyságát aszerint állapította meg, ki mennyit vállalt a közös nö­vényápolási munkákból. En­nél a résznél — nagyon he­lyesen — szerepet kapott az elmúlt évi munkateljesítmény is. Az anyagi szilárdulást szer­ződéses jószágneveléssel, nö­vénytermeléssel biztosítja az Aranykalász. Ennek keretében 35 szarvasmarhát, 110 ser­tést hizlal az idén, 90 ezer liter tejet ad. Növénytermesztésben 10 hold új, 30 hold őszi bur­gonyára, jelentős területeken mákra, káposztára, cukorré­pára, aprómagvakra kötött szerződést a termelőszövetke­zet. Állami értékesítésre ter­melnek a gazdák 250 mázsa búzát, 500 mázsa sörárpát, s mindezek jövedelme mellett jelentős kedvezményekre szá­míthat. Növelni akarják az endre- falviak a közös jószágállo­mányt is. Az év eleji 128 szarvasmarha mellé eddig 15 tehenet vásároltak, a szapo­rulattal együtt másfélszáz a szarvasmarhák száma. A 150 juh a szaporulattal kétsze­resre nőtt, a sertéstenyészet is örvendetesen növekedik. Minden jel azt mutatja most, hogy az endrefalvi Aranykalász Tsz szép ered­ményekre számíthat az esz­tendőben. Hírek a mezőgazdaságból Rendszeresen fizetik a munkaegységelőleget a dré- gclypalánki Szondy György Termelőszövetkezetben. A havonkénti 15 forintos mun­kaegységelőleghez szükséges pénzösszeget a kőműves bri­gád munkája biztosítja. A mintegy 20 tagból álló bri­gád jelenleg Dejtáron és Ke­mencén dolgozik, s hamaro­san megkezdik saját szövet­kezetükben is a soronlevő építkezéseket. Kikelt már a mák a pa­taki Kossuth Termelőszövet-, kezet földjén. A korán elve­tett 20 hold mák sarabolása rövidesen megkezdődik. Tavasz bent és kinf Valamelyik este közgyűlés volt Szécsényfelfaluban, az Egyetértés Termelőszövetke­zetben. Arról beszéltek, ho­gyan szervezzék meg a mun­kát a kapálások idejére, hogy az jobban menjen és eredmé­nyesebb is legyen, mint az el­múlt évben volt. Ügy hatá­roztak 800 négyszögöl kuko­ricát, 600 négyszögöl burgo­nyát és 200 négyszögöl cu­korrépát kell megkapálnia egy-egy családnak ahhoz, hogy a kapásnövények terü­letét mind megdolgozzák. Hatvanöt család már vállalta a reá eső területet. Tízegyné­Ahol az ezresekért dolgoznak Tavasz van, fényben fürdik Nagyorosziban is a tágas határ. Szinte látja az ember, hogy nyújtóznak, nö­vekednek a sá- padtzöld káposz­ta, karfiol palán­ták. A melegágyak szélén egy asszony ül, gyámolítja a törékeny növény­kéket. Nem mesz- sze tőle 10—12 asszonyból álló csoport hajlong. Gyorsjárású kezük nyomán apró hagymák bújnak a föld alá. Ezt látj{a az ember «. nagyoro­szi Úttörő Ter­melőszövetkezet kertészetében, ahol ezek a szor­goskezű asszonyok Berecz János irá­nyításával ezre­seket hoztak ta­valy is a terme­lőszövetkezetnek. — A múlt év­ben 15Ö ezer fo­rint körül lehetett a kertészet jöve­delme — mondja Berecz bácsi, hogy beszélgetni kez­dünk. — Az idén sem lesz ennél kevesebb, — s in­dultunk, hogy megtekintsük, honnan is terem­tik elő ezt a sok pénzt. Berecz bá­csi büszkén mu­togatja a birodal­mát. Hajszálvé­kony paprikaleve­lek, káposzta, kar­fiol, karalábé pa­lánták húzódtak védelmet keresve a melegágyak ke­retei közé. A sa­láta, a sóska vi­szont kinn zöldéit a szabadban. — Legyen a gye­rekeknek bőven — mosolyog Be­recz bácsi. Megnéztük az öntöző berende­zést, amellyel a tikkasztó nyári napokon oltják szomját a növé­nyeknek. A vizet a hegy alatt sza­ladó kis patakok­ból fogják. Van benne mindig elegendő. Később Berecz bácsi a távolba mutatott: — Ott, a vil­lanypóznán túl van a dohány. Mi gondozzuk azt is. Palántákat neve­lünk, aztán ki­rakjuk ... Hat hold van belőle. — S mindezt tíz asszonnyal végzik ? — Ha megsza­porodnak a mun­kák, vannak töb­ben. Húsz-huszon­öt asszony dolgo­zik olyankor a kertészetben. Mert a növénye­ket nem eheti el a fű. Míg így néze­lődtünk, az asszo­nyok jó darab földet hagytak maguk mögött, ahol befejezték a munkát. Igyekez­nek valameny- nyien, hiszen az elmúlt- esztendő­höz hasonlóan, az idén sem akarnak csalódni számítá­sukban. S azt mondják, az el­múlt évben nem kerestek rosszul a szövetkezetben ezek az asszonyok. hányán azonban húzódoznak a munkától. S ebben vannak olyanok is, akiket a szövet" kezeti tagok — mert bíztak bennük — a vezetőségbe vá­lasztottak. Bízhatnak-e to­vábbra is a szövetkezeti gaz­dák az olyan emberekben, akik szembeszállnak a szer­vezett munkával, a nagyobb termés, a magasabb jövede­lem ellen lépnek fel? — Eltartom én a családot, nincs szükség arra, hogy a feleségem is dolgozzon, — mondogatják egyesek. — Engem talán nem tart el az uram? — tette fel a kérdést, hogy ott jártam a termelőszövetkezeti irodában a párttitkámak, meg a ta­nácselnöknek —, mert a szö­vetkezeti elnök a közösség ügyében távol volt, — egy pergő nyelvű asszony. S ezt válóban sökan felvethetnék így a termelőszövetkezetben. Az asszonyok munkájára azonban szükség, van, hiszen az idei tervek alapján többet szeretnének osztani a 18,80 forintnál, mert tavaly ennyi volt a munkaegység értéke. Ez pedig csak akkor lehetsé­ges, ha megvalósítják a ter­veket, a szövetkezeti tagok azon igyekeznék, hogy a ku­korica, a burgonya, meg va­lamennyi növényféleség meg­adja a tervezett hozamokat, sőt, többet adjanák annál. S erre megvan minden re­mény az Egyetértés Termelő- szövetkezetben A tavaszi munkákat jól kezdték. — A borsót, a tavaszi ár­pát elvetettük — büszkélked­tek a szövetkezetiek, amikor érdeklődtem, hogyan dolgoz­nak a szövetkezeti gazdák. Később azt is megtudtam, az állattenyésztés tervei is jobb eredményt sejtetnek az el­múlt esztendeinél. Hogy ne mondjunk mást, 58 hízósertést értékesítenek az idén, ami minden bizonnyal megnöveli majd a munkaegység értéket. Ezért kell tehát szervezet­ten, lelkiismeretesen dolgozni Szécsényfelfaluban is a ter­vek megvalósításán. A Cserháti Ál­lami Erdőgazda­ság balassagyar­mati gépállomá­sán szorgos mun­ka folyik, az ez­után következő munkák sikeres elvégzésére ké­szülnek a gépek. Felvétel a szécsényi mezőgazdasági technikum levelező tagozatára A mezőgazdaság szocialista át­alakulásával egyidőben megyénk­ben is nagyarányú érdeklődés mutatkozik a felnőttek szakem­berképzése terén. A termelő- munkában és a vezetői munka­kör ellátásában sürgető életköve­telménnyé vált a korszerű elmé­leti és gyakorlati ismeretek meg­szerzése, illetve pótlása. A mező- gazdasági technikum levelező úton való elvégzése méltányos le­hetőséget nyújt mindazoknak a felnőtteknek, akik most akarják megszerezni középfokú, techni­kusi képesítésüket. A salgótarjáni és szécsényi já­rás területén e feladatokat a szé-~ csényi mezőgazdasági technikum látja el a Földművelésügyi Mi­nisztérium rendelkezése szerint. A tanulmányi idő 4 év, melynek sikeres elvégzése után a hallga­tók érettségi-képesítő vizsgát tesznek. Az otthoni tanulást havi konzultáció és heti központi kor­repetálás segíti. Felvételi feltételek: bizonyítvány az ált. iskola 8. osztályáról, 19- 40 éves korhatár, szakmai gyakor­lat, illetve munkahelyi javaslat. A 8. osztály elvégzése alól fel­mentés nem adható, viszont más középiskolából való átlépés, vagy új keletű szakiskolai végzettség­gel a technikum második osztá­lyába lehet felvételt kérni (kü­lönbözeti vizsgával). A jelentkezések már megkez­dődtek és a mutatkozó nagy ér­deklődés miatt a szécsényi tech­nikum párhuzamos osztályokat nyit az I. osztályban. A felvételt kérők mindenekelőtt „Jelentke­zési lap”-ot kérjenek a techni­kum igazgatójától, s a további útbaigazítást ugyanott megkap­ják. A Szécsényi Tangazdaság bognár műhelyé­ben készülnek a ládák, amelyeket a burgonya csí- ráztatásnál is fel­használhatnak. A termelőszövetkezeti kertészetek melegágyaiban már zöld ellnek a kiültetésre váró palánták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom