Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)
1961-03-11 / 20. szám
NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG a CM'» 1961. március 11. Az úttörő-mozgalom és a KISZ szorosabb együttműködéséért A Salgótarjáni Járási KISZ végrehajtó bizottsága a járási úttörő elnökséggel együttes ülésen vitatta meg a két szervezet közös munkájának erősítését célzó legfontosabb tennivalókat. Egyes úttörőcsapatoknál, mint Nagybátonvban és Szorospatakon jól bevált az a kezdeményezés, hogy munkás KISZ-tag ifjúsági vezetőket bíztak meg az úttörők irányításával. Ezt a gyakorlatot a jövőben szélesebb körben alkalmazzák. Az úttörők és ki- szesek részére közös sport- és kulturális rendezvényeket szerveznek. Az általános iskolák nyolcadik osztályába járó tanulókat már most bevonják az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. Ezzel segítik az úttörők zökkenő- mentes átvezetését a KISZ- be. Hasonló célból rendszeressé teszik, hogy pedagógus úttörővezetők, a KlSZ-vezető- ségi üléseken részt vegyenek, s az ott tapasztaltakat hasznosítsák a nevelésben; A közös megbeszélés igen hasznos volt, mert az ifjúság mozgalmi munkájának sok azonos problémáját sikerült megtárgyalni. Megrendezik az !. Járási Úttörő- TalálkozóiAz idén tizenötéves az úttörőmozgalom; A salgótarjáni járás úttörői felejthetetlenné akarják tenni ezt az évfordulót. A járási úttörő elnökség a körzeti csapatvezetők részvételével megtárgyalta, hogy június 11-én 51 csapat mintegy háromezer tagja részvételével megrendezik az I. Járási Úttörő Találkozót. Ezen vendégül látnak szovjet pionírokat és más külföldi diákokat. Nagyszabású kulturális és sportversenyeket bonyolítanak le és tábortűzzel fejezik be a találkozót. Külön érdekessé teszi a rendezvényt, hogy Nagy- bátenyt jelölték a találkozó színhelyéül. A februári KISZ taggyűlések tapasztalatai a balassagyarmati járásban Teremtsünk már rendet a városban Decemberben megtartott I. kongresszusunk hosszú időre megszabta a szocializmus építésében ifjúságunk előtt álló feladatokat. A határozatok konkrét útmutatásul szolgálnak a második ötéves nép- gazdasági terv célkitűzéseinek végrehajtásához. Éppen ezért gondoltuk helyesnek mi is azt, hogy fiataljaink előtt minél előbb és minél nagyobb területen megismertessük a kongresszus anyagát. Az ismertetés azonban önmagában kevés, ezért már a felkészülés időszakában komoly munka hárult alapszervezeteink vezetői elé. Ugyanis a részfeladatok pontos és reális alapokon nyugvó kidolgozása BIZTOSÍTÉK a munka gyakorlati megvalósításához. Olyan programot kellett készítenünk, ami máris elkezdhető, felkelti a fiatalok érdeklődését és lelkesedését. Február havi taggyűléseink ilyen elképzelések jegyében zajlottak le. Taggyűléseinket tartalmuk konkrétsága, a viták sokoldalúsága, az előterjesztések boncolgatása, nemegyszer azok kibővítése jellemezte. Úgy gondoljuk, a tárgyalás közvetlenségét, a gondolatok ke- resetlenségét illetően taggyűléseink nagyobb részénél sikerült átvenni valamit a kongresszus stílusából. Ez részünkre pozitív tapasztalat, s a jövőben is ápolni, fejleszteni póbáljuk. Járásunk döntően mező- gazdasági jellegű, KISZ alapszervezeteinknek elsősorban a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és gépállomásokon van tennivalójuk a gazdasági termelő munkában. Éppen ezért a taggyűléseket előkészítő kibővített KISZ-bizottsági ülésen elhatároztuk, hogy 1961-ben a termelőszövetkezetek megsegítéséért huszonötezer társadalmi munkaórát végzünk. Védnökséget vállalunk az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelő- szövetkezet 50 férőhelyes istállójának felépítésénél, továbbá járásunk területén 200 hold hibridkukorica termelésében. Ez az átfogó célkitűzés szabta meg az alapszervezetek részekre osztott vállalásainak irányát. Minden alapszerv sajátos helyzetéből indult ki. A honti, a dejtári és a cserhátsurányi fiatalok elhatározták, hogy létrehozzák a növénytermesztési ifjúsági munkacsapatokat már most A MUNKA KEZDETÉN. A többi tsz-ben a lehetőségek figyelembe vételével szintén már a tavaszi munkák idején szervezünk hasonló és állattenyésztési brigádokat. A A fiatalok elhatározták azt is, hogy a társadalmi munkához az alapszervezet munkaegységkönyvet vált a tsz-től, s az ebből származó jövedelmet a klubélet, a művelődési, szórakozási lehetőségek fejlesztésére fordítják. A Balassagyarmati Erdő- gazdaság Gépállomásának fiataljai a szocialista ifjúsági brigád címért versenyeznek, e cél érdekében tett vállalásaikat már május elsejére teljesíteni akarják. Az érsekvadkerti fiatalok elhatározták, hogy a gépállomás traktorosaiból brigádot alakítanak, ezek teljesítményét külön mérik. s versenyre kelnek más gépállomások fiataljaival. Ugyancsak ők tervezik, hogy a váci DCM építkezést 100 munkaórával segítik. A ma- gyarnándori és szügyi fiatalok a hibridkukorica termesztéséhez szerveztek ifjúsági brigádokat. A cserháthalápi és a pataki alapszervezet a sportpálya körülkerítését tűzte ki célul. Szó esett több helyen arról is, hogy a februári taggyűlések alkotó vitája, életre való elhatározásai szükségszerűvé teszik hasonló témájú megbeszélések többszöri megismétlését még ebben az esztendőben. Ilyen alkalmakkor meg léhet majd tárgyalni a lezárt időszak tapasztalatait, a következő feladatokat, s azt, hogy a fiatalok közül A palotási mezőgazdász Illés Gyula a termelőszövetkezet mezőgazdásza a baromfitelep egyik gondozójával beszélget. Decemberben múlt egy esztendeje, hogy Illés Gyulát, a palotási Május 1 Termelőszövetkezet gazdái mezőgazdásznak választották. Azóta nem múlt el nap, hogy ne látták volna őt a termelőszövetkezet állattenyésztési telepén, vagy éppen kinn, a tágas határban, amint a munkát szervezi, ellenőrzi, segítséget, tanácsokat ad a szövetkezeti gazdáknak. Illés Gyula a Kisterenyei Állami Gazdaságból jött Palotásra, mert a termelőszövetkezetnek szüksége van szaktudására, a nagyüzemi szervezés terén szerzett tapasztalatokra. A szövetkezet vezetői, a tagok azt a célt tűzték maguk elé, hogy a termelőszövetkezet esztendőről-esztendőre többet adjon az államnak, a tagoknak. Az elmúlt év nagyszerűen sikerült Palotáson. A munkaegység értéke közel 50 forint volt. Azt mondták a szövetkezetben, a szövetkezeti gazdák lelkiismeretes munkája mellett ebben nagy része van Illés Gyulának is. ö azonban szerényen szabadkozott: — A szövetkezeti vezetők, a szövetkezett gazdák megértése, támogatása nélkül nem haladtunk volna ennyit előre. A termelőszövetkezetben az ő javaslatára vezették be az itatásos borjúnevelést. Az állami gazdaságban, mint főállattenyésztő dolgozott. Nem csoda tehát, ha Palotásra érkezése után első útja az állattenyésztő telepre vezetett. — Eleinte bizony nem ment könnyen — emlékezett vissza az első napokra. — Egyikmásik ember meglehetősen gyanakodva fogadta javaslatomat. A vezetőség, a szövetkezeti gazdák többsége azonban bízott bennem és az eredmények meggyőzték a hajdani kétkedőket is. Gyors számítást végzett, s azután mondta, hogy mintegy 1200 forintot takarítanak meg így egy-egy borjú felnevelésénél. Az elmúlt évben 85 borjút neveltek fel itatásos módszerrel. Az idei évben újabb elgondolást valósítanak meg Palotáson, Illés Gyula irányításával. Már megtették az előkészületeket az egyösszegű munkautalványozás bevezetésére. — Ha ezt megvalósítjuk — magyarázta —, a brigádvezetőknek nem kell mindennap felmérni és értékelni a végzett munkát. Többet törődhetnek majd a gazdálkodás menetével. Kidolgozzák, hogy egy-egy táblában, egy bizonyos munkafolyamat elvégzése mennyi munkaegységet igényel. A brigádterületeken aztán a brigádvezetők határozzák majd meg, hogy egy-egy munkacsapat milyen munkát végezzen el. Az a munkacsapatvezető dolga lesz, hogy mérje, egy-egy tag hogyan vett részt a közös munkában. Ennek á'apján osztják majd szét egy bizonyos munkaelvégzéséért szerzett munkaegységeket. Az idei év végén lejár a szerződés, amelyet idejöttekor Illés Gyula a termelőszövetkezettel kötött. Hogy megmarad-e a termelő- szövetkezetben? Még nem határozott. Annyi biztos, nagyon sok olyan dolog van, amely már ide köti Palotásra, a Május 1 Termelő- szövetkezethez. S minden bizonnyal a szövetkezet vezetősége, a szövetkezeti gazdák a még hátralevő időben segítenek neki a döntésben. V.-né személy szerint is kik azok, akiknek a szorgalma, magatartása PÉLDÁNAK ÁLLÍTHATÓ a többiek elé. Tagadhatatlanul itt a tavasz. Mégsem történik semmi Pe- Most már legfőbb ideje, hogy dig csak akarat kellene hoz- _ Salgótarján városban is hoz- zá és egy kis belátás. A me- zálássunk a tavaszi nagy- gyei tanács előtti részen már takarításhoz. Nagy szükség régen befejezhették volna a van rá, mert sajnos nagyon tereprendezést. Ennek ellenére poros, piszkos minden. A vá- mindenütt az építkezéstől rosi tanács már tett intéz- visszamaradt hulladékok he- | kedést, hogy szüntessen va- vernek. Ott virít féltetővel a Fontos tehát, hogy az alap- «lantit a portengeren. Beállí- földből egy szivattyús bódé. szervi vezetőségek állandóan • tották a locsoló autót. Most Tüntessék már el. A 36-os napirenden tartsák a hozott £ már nagyon jó volna, ha a épület előtt félig elkészült ke- határozatokat. Szabjanak ha-«gépkocsivezetők egy kicsit na- rítés olyan látszatot kelt, táridőket a feladatoknak, ne-tgyobb figyelmet fordítanának mintha romok volnának. És vezzenek meg felelősöket, s; arra, hogy a mellékutcákból a változatosság kedvéért a mozgósítsák szervezetten a • lehetőleg ne hordják be a kerítés mögött szemét, szemét, kiszes és kiszen kívüli fiata-I sarat a főutcára. Ez alapvető szemét! Mindenütt szemét! lókat. Ügyeljenek arra, hogy: kérdés. Egyébként ezt rendel- Igaz, ezért már a tanáesot az Ifjúság a szocializmusért • kezés is szabályozza. A mu- terheli a felelősség, mozgalom mind a négy cél- • lasztókát helyes volna fe- . „„ . kitűzését egyenlő következe-£ lelősségre is vonni. , Jo-os epulet also retességgel valósítsák meg, • . ... 826,1 ^ ^vegg/ar me^e*t egyiket se hanyagolják el.! Le^en mmdannyiunk fel- — a park helyett egy fel- F tekintetber uevanis a tae-íadata a varos tisztaságának vonulási épület van a főgyűlések még hagytak ki- í megteremtése. Ahogy pilla- utcán. Jelenleg raktár. Na- vánnívialót s néhány he- £ natnyilag kinéz a város, az gyón csúnyítja az utca ké- lyen olyan szemlélet volt ta-£e“**é kétségbeejtő. Az ut- Pét. De így lehetne sorolni pasztaiható, hogy a termelő-•cakat P°r< szemet bontja. végig az uj varost a patakmunka jó elvégzése mellé- t Szólni szeretnénk az rii vá £aür->*’ eg.eszen a vasa*1 r’jJ~ késsé teheti az oktató-nevelő £ .. sz^retnenk az uj va- kodoig, minden oly elkeseríkesse teheti az oktató nevelő,. rosreszr6| JS A legnagyobb tőén néz ki a kulturahs a sportfeladatok: sár innét kerül a f6utc|ra é. loen nez K1végrehajtását. Ez pedig nem; csupán azért, mert az épít- Tegyünk már rendet, a dol- ,Ya.n', “elye!L ,S kézért nem követte nyomon gozók nagyon hálásak leszfiataljaink hasonló, élénk vi-;a megfelelő tereprendezés. A nek érte. És talán még any- takon tárgyalnak meg,, s hoz- • varosj tanácson dokumentu- nyit: az utcaseprést próbálnának határozatokat e celki-. mok igazolják, hogy a végre- juk meg éjszaka végezni, ne tüzesek megvalositasara. j hajtó bizottság kérte az épi- nappal, mert egyébként is a'b.íSSarS'W 홓* * «** "aíT * P" * KISZ-bizottságának titkára;maradekta,an elvegzesere. — h — Egyenlő munka—egyenlő jogok A KÉTBODONYI PÁRTSZERVEZET MUNKÁJÁRÓL IT étbodónyban a télen Ä alakult termelőszövetkezetben megindult a munka. A vetőmag összegyűjtése lassan befejezéshez közeledik és a szövetkezeti gazdák — a gépállomással együtt — szántanak, vetnek. A munka üteme jó, s ebben nagy része van a fiatal termelőszövetkezet pártszervezetének. A kommunisták az alakulás óta nem szűntek meg magyarázni a szövetkezeti gazdáknak, hogy összefogásuk akkor lesz igazán eredményes, ha a szövetkezeti tagok összessége részt vesz a közös munkában. A termelőszövetkezet vezetősége még meglehetősen járatlan ezen az úton. A párt- szervezet — bár nincs még tökéletes, kialakult módszere, hiszen az előtte álló feladatok egészen újak — igyekszik segítséget adni a szövetkezet vezetőségének. Vezetőségi üléseken, taggyűléseken vitatják még, döntik el a kétbodonyi kommunisták, hogyan hajtják végre a helyi viszonyoknak megfelelően pártunk politikáját, a termelőszövetkezetek erősítése, szilárdítása érdekében hozott határozatokat. Mert a közös munka megindulása, a tavaszi munka időbeni elvégzése elengedhetetlen feltétele a termelőszövetkezet erősítésének. Ez pedig túlnő a gazdasági kérdések határain. Ez igen fontos politikai kérdés, mint ahogy a .termelő- szövetkezet belső problémáinak megoldása, a szövetkezeti tagok körében lábra kapott nézetek leszerelése is — a gazdasági eredmények mellett — politikailag erősíti, szilárdítja a szövetkezetét. A termelőszövetkezetben dolgozó tagok jelentős részét, mintegy 60 százalékát asszonyok alkotják Kétbodonyban. Munkájukra — ha most, a tavasz kezdetén még nincs is különösebb tennivalójuk — nagy szüksége van a termelő- szövetkezetnek. Mégis a férfi tagok lekicsinylőén nyilatkoznak az asszonyok munkájáról, a közösben végzendő tevékenységükről. Itt volt például a háztáji földek kérdése. Amikor ennek rendezésébe került sor, a férfi tagok egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy az asszonyok ne kapjanak egy holdat, mint ők, csupán 1200 négyszögölet. A pártszervezet erélyesen fellépett e megkülönböztetés ellen. Javasolták a termelőszövetkezet vezetőségének — amelyet aztán a közgyűlés elfogadott — ne bontsák meg ezzel sem a szövetkezeti tagok egységét. A kommunisták elmondották, a szövetkezetben most már nem úgy kell megítélni az embereket, hány hold földet hozott magával, nő-e, vagy férfi-e az illető? A közösségben most már egyedül a munka a döntő. Az, hogy a tag milyen mértékben veszi ki részét a közös munkából. S ha már most, az induláskor elejét veszik a nézeteltéréseknek, s ettől a jövőben sem térnek el, nagyon sok civó- dástól szabadulnak meg a szövetkezetiek. Éberen őrködik a pártszervezet azon is, hogy megfelelően mérjék a szövetkezetben dolgozó asszonyok munkáját, mert ennek ellenkezője néhány termelő- szövetkezetben a munkafegyelem bomilasztáséhoz, a közös munka elhanyagolásához vezetett. Megértéssel, türelemmel foglalkoznak a termelőszövetkezeti asszonyok nevelésével. Beszélgetnek velük, hogy megrövidítsék azt az utat, amely az asszonyokban a közösségi érdek, a miénk fogalmának érvényesüléséhez vezet. Az asszonyok bíznak a pártban. A vitás, rendezetlen kérdésekben bizalommal fordulnak a kommunistákhoz. Azokra a kérdésekre kémek választ, amelyek a szervezés idején tisztázatlanok maradtak. Varsi Jánosné például az egyik este, még három- négy asszony jelenlétében arra kért felvilágosítást, hogyan lesz ezután a szövetkezetben? Hogyan találják meg helyüket és számításukat az asszonyok? Megoldatlan, tisztázatlan kérdések raja van még bennük, amelyekre a kommunistáktól kémek választ, mert bíznak bennük, hiszen látják, hogy a kommunisták szavának hitele van, s mimikájukat a közösség, a szövetkezeti tagok érdekében végzik. A párttaggyűlés nemrégi- ben fogadta el három asszony tagjelölt felvételi kérelmét. Olyan asszonyokkal erősödik Kétbodonyban a pártszervezet, akik teljes egészében egyetértenek pártunk politikájával, annak szellemében vették ki részüket a szervezésből, s így dolgoznak most is a termelőszövetkezet, a közös gazdálkodás előrehaladása, a szövetkezeti tagok boldogulása érdekében. fl pártélet hírei A párt megyei végrehajtó bizottsága ma délelőtt 10 órára tanácskozásra hívta össze a megye kommunista sportaktíváit. Ez alkalommal megvitatják az MSZMP Politikai Bizottságának a testnevelés és sportmozgalom helyzetéről hozott határozatának végrehajtásából adódó feladatokat. Ismeretes, hogy a határozat a pártszervek intenzívebb munkájára hívja fel a figyelmet a sport fejlesztése és tömegméretűvé tétele érdekében. Éppen ezért a mai megyei szintű tanácskozás után, annak alapján a pártbizottságok és alapszervi taggyűlések is napirendre tűzik a kérdés megvitatását. Ezeken a taggyűléseken részt vesznek a sportkörök helyi vezetői is. * A februári párttaggyűléseket együtt tartották a helyi tanácsülésekkel. Ezeken meg- tárgyáltáík a közigazgatási és pártszervék közös feladatait a termelőszövetkezetek megszilárdításában. Szügy községben a taggyűlés bírálta a tsz vezetőit, mert az irányító munkában több esetben liberalizmus és határozatlanság volt tapasztalható. A munkaegység jóváírásnál helytelenül egyenlősdi módszereket alkalmaztak, a munkaegységet nena a konkrét munkateljesítményre számolták el, hanem egynapi munkáért egy, vagy másfél munkaegységet írtak jóvá. Nyilvánvaló, hogy ez a módszer nem ösztönöz a jobb és több munkára. Ugyancsak itt a jobb szálastakarmányt a lovakkal etették meg, a hízóállománynak pedig takarmányszalmát adták. A párt termelést ellenőrző feladata, hogy ezeket és a hasonló hibákat időben feltárja és segítsen a gazdasági vezetés erősítésében. A taggyűlést hanyagul szervezték meg, rosszul készítették elő Mátramindszenten. Az amúgy is kevés létszámú pártszervezet tagjait és a tsz vezetőségét későn értesítették, s így csak 50 százalékos volt a megjelenés. Ennek következménye volt az is, hogy a vitában termelőszövetkezeti tagok egyáltalán nem szólaltak fel. Az ilyen taggyűlés nem hozza meg a kívánt eredményt, a helyi szervezettől nagyobb felelősséget követel. különösen, ha olyan fontos kérdés tárgyalásáról van szó, mint a termelőszövetkezet 1961. évi termelési terve.
