Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)
1961-02-25 / 16. szám
4 nögradi népüjsag 1961. február 25. A KlSZ-szervezetek tevékenysége a kulturális szemléért NÓGRÁDI EMBEREK A már évről évre ismétlődő kulturális szemlék megyénkben is a különböző ifjúsági, művészeti csoportok kulturális tevékenységének érdekes színfoltjai. Elmondhatjuk, amennyiben a kulturális szemle valóban színvonalas, érdekes, akkor a megye dolgozóinak széles tömegei érdeklődéssel és örömmel kísérik a fiataloknak ezt a nagyszerű megmozdulását. Az idén is a mi Lovász József Kulturális Szemlénk része az országosan meghirdetett ifjúsági szemlének és programja a kulturális munka nagy lehetőségét biztosítja a fiataljainknak. Itt van az alkalom, hogy a fiatalok — úgy, ahogyan évek során — ismét megnyerjék a dolgozók széles tömegeinek tetszését és nagy sikert arassanak. A szemle egyébként a KISZ- szervezeteknek egy nagy erőpróbája, mert a szemle a KISZ alapszervezetek kulturális életének éves programját jelenti. Nem érdektelen ezt kihangsúlyozni, hiszen eléggé elterjedt — és nagyon helytelenül — sok helyen az a nézet, hogy a kulturális szemlét több alapszervezetnél csak a bemutatókra szűkítik le és ezt is helytelenül versenymozgalomnak tartják, amelyben csak győzelmi eséllyel érdemes résztvenni és azt is, ,a már hagyományosan elterjedt néhány művészeti ágban, színjátszás, tánc, énekkar és ehhez hasonló. A nevezések alapján megállapítható, hogy ebben az évben a szemle bemutatóin — ha pontosak a számok — közel 300 csoport vesz részt, amelynek a száma körülbelül 3 ezer fő. A KISZ-szervezetek számára ez a számadat azt a figyelmeztetőt szabja, hogy az alap- szervezetek kulturális tevékenysége nem állhat meg a bemutatók végeztével, hanem tovább kell fokozni a munkát, mert közel négyszer ennyi fiatal van még a megyében, akik számára biztosítani kell a kulturális követelményt, a műveltséget biztosító megmozdulások lehetőségét. Ezt pedig a KISZ- szervezetek csak állandó jellegű kulturális tevékenység kialakításával érhetik el. A KISZ alapszervezeteknek félre kell dobni azt a nézetet, hogy majd felkérjük a művelődési szervek valamelyikét, hogy intézzék a dolgokat. Ezt a művelődési szervek a KISZ helyett nem fogÉL BÄM, A MGYÚR Jogász és vándorszínész volt, de halála után, mini drámaköltő lett halhatatlan. Katona József neve most lett teljes ragyogású. A dráma, a balszerencsés sorsú műremek, egy erdély- országi irodalmi pályázaton elkallódott, — legalábbis úgy eshetett, hogy a bíráló zsűri beszámolójában Katona József munkájáról még csak említés sem történt. De a későbbi évtizedek sem valósították meg a költő legszebb álmát. A Bánk bán hosszú ideig könyvbe zárt szellem maradt. Nemzeti drámairodalmunknak ez a csodálatosan hatalmas alkotása Udvarhelyi Miklós kassai aktor első vállalkozása után, egy nagy vivőerejű színész, Egressy Gábor ajkáról tört magának utat valójában a színpártoló közönség, a függetlenségi eszmék világosait hívei felé, akik az 1200-as évek legendákból szőtt eseménye mögött tulajdon koruk rengeteg azonosságát fedezhették fel. A halott kor átkiáltását hallották meg a későbbiek s ennek ereje biztosított végülis időálló jelentőséget a Bánk bánnak és költőjének, s vonta magára a jóhallású cenzorok figyelmét is a szabadságharcot bevezető politikai mozgolódások idején. Ezért mutatott tilosat a cenzori jelző Katona drámája előtt, de ezért nem véletlen az sem, hogy megint csak Eg- ressyvel a címszerepben ezzel a művel éltette forradalmát 1848. március 15. estéjén, ingyenes előadáson a pesti forradalmi nép. Isten nem segít felkent királyok ellen? ... Segítsen akkor Bánk szavának, Petur szavának gyújtó parázsa, Tiborc panaszának keserűsége, lázítson az alattomos rágalom, az ösztönök aljassága, a kétarcú haszonlesés, a hitszegés. A mű nyelvezetének darabossága, nehézkessége a hivatott ékesszólók tanácsolásában erős ötvözetbe fogta a lényeget, az eszmeiséget, mint rádiumsugarat az ólom, hogy századokra tartós legyen a sugárzás, amely gyógyítani, de ölni is képes, ha az időkben, talán más-más alakban újra éledne a zsarnok. Nem csoda hát, hogy a szabadságharc elnyomása után elnémították újabb évek tizedére Bánkot is. Az önkény- uralom még a gyanútlanul ejtett szó mögött is lázítást szimatolt, — hát még Bánk szavai mögött! A millenáriu- mig alig is akadt színész, aki szájára vette volna, aki merte volna, de utána sem. Ügy könyvelték el ezt a drámát a Horthy úri-Magyarországban is, mint poros klasszikust, öreg féltékenységi tragédiát, amivel alig van mit kezdeni, csak a ma, a jelen nyitott számára korlátlan, szabad teret, hogy múltunkra emlékezhessünk. Megalkotása óta száz esztendő alatt összesen nem szerepelt annyiszor a Bánk bán színpadainkon, mint a felszabadulást követő másfél évtizedben. Katona József drámája nemcsak középiskoláink kötelező olvasmányanyaga, de színházainknak is szívesen vállalt, szinte „kötelező” darabja lett, ha egy művésztársulat ad a rangjára. Nincs az a valamire való színész, akit ne hevítene a gondolat Bánkot, Peturt, Bi- berachot, Ottót, Melindát, Gertrudist, Izidorát formálni. Megannyi nagyszerű feladat. Szakmai zsargonban: menny- bemenetel. Dúsan árnyalt jellemek kibontásának lehetősége. Az Állami Déryné Színház is hosszan kereste a lehetőségeket, hogy a falusi művelődési otthonok szűkre méretezett játékterébe helyezhesse a nagyszemélyzetű drámát. Ezt. a „lehetetlent” rendező, szcenikus és kosztümtervező hármas egysége valósította meg. Sorrendben: Kertész László, Cselényi József és Rimanóczy Ivonne, akik a kísérőzene szerzőjében, a Kos- suth-díjas Dávid Gyulában, s a koreográfus Rimóczy Violában értékes segítőket kaptak. Valamennyien hiánytalan munkát végeztek. Az előadási együttes meg- válogatása is nagy gondosságot és feladat iránti tiszteletet mutat. Valamennyi művész helyén érezhette magát a ráosztott köntösben Ez különösen vonatkozik Bánk személyének mintázójára, Kőszegi Gyulára, a Peturt formáló Fenyvesy Balázsra, a Biberachot elevenítő Dékány Jánosra, Hetés György Ottójára, a II. Endrét elevenítő Keresztessy Bélára, Tiborc lát- tatójára: Hajdú Endrére, Melinda és Izidora testesítőire: Kassai Ilonára, Fodor Terézre és a belső ábrázolás minőségében Sallay Kornéléi Gertru- disára. Közülük leginkább mégis a fondorlatban, cselszövésben páratlan eszű Biberachtól kaptuk érzésem szerint a leg- munkáltabb portrét Dékány felfogásában. Ezzel szikrát sem szeretném mások minőségi értékét alábecsülni, csak arra kívánok jelezni, milyen pompás és nagybiztonságú művésze van a színháznak ebben a szerepkörben. Kőszegi Gyula Bánkja hangban, figurában csupa robosztusság, indulatában sodró erejű, lírájában bensőséges, kifejező eszközeiben egyszerű és sallangmentes. Feladatával minden helyzetben hiánymentesen azonosulni tud. Sallay Kornélia Gertrudisa altfekvésű orgánummal vonja magára a figyelmet, — túlságosan tudatosan s ezzel mintha a lényegből is áldozna. Pedig minden adottsága megvan a belülről való jel- lembontakoztatásra. S éppen azért, mert sokmindent hang- technikával akar elérni, a királyasszonytól kívánt atmoszféra minduntalan szétfoszlik, nincs elég külső tartása a figurának. Igen eredeti felfogás Hetés György puhányságában, gyávaságában is élvhajhászó Ottója. Ü gyefogyottságával néha még kedves is, de a gyámoltalanság máza hiénát bújtat, — ezt Hetés szépen ér zékelteti. Hajdú Endre Ti- borca kiegyensúlyozott színészi munka, a nagymonológot ugyan túlzottan leegyszerűsíti, a benső fojtottság nem eléggé robbanásra kész s a szövegmondás néhol Bihari József lejtésű. Melindába Kassai Ilona törékeny finomságot lehelt, asszonyi megadást, alázatot, — ez tette élővé, rokonszenvessé alakját. Izidora, szerelmes csügge- dése, kiábrándultsága egyaránt megkapó és részvétre méltó Fodor Teréz kivetítésében. Petur bán lázadó türelmetlensége, féktelen kesere- dettsége az összeesküvési képben Fenyvessy Balázs eszközeivel szuggesztív erejű, egészen lenyűgöző. Fenyvessy látni és láttatni képes a készülő, bontakozó tragédiát. II. Endre, a szörnyű csapást jajszó nélkül viselő uralkodó még egyéni tragédiájában is méltóságos tud maradni s talán sorsa legnagyobb viadalát látjuk, mikor győzelmet arat önmaga felett s eláll a bosszú tervétől. Mikhál és Simon bánt Lázár Tihamér és Márkus Lajos, Myska bánt Zólyomi Jenő teszi jellegzetessé egyéni eszközökkel. So- lom mestert Kovács István, a zászlós urat Szűri György, az udvarnokot Palotai Ferenc, a Rittert Maróéi Ferenc rajzolta meg igényesen a salgótarjáni bemutatón. Barna Tibor Este a forgácsi művelődési házban OOOOOGGOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOGOOOOOGOGGQOOGOGOöOCk OOOOOOOOOOOOOOeeOOOGGOOOeOGGGOGGOO Ök a sakknak hódolnak ják elvégezni. Azoknak megvan a maguk feladata és nem is helyes, de nem is tehetik a KISZ alapszervek, hogy ezeket a munkában elfoglalt, a munkáért felelősséggel tartozó szerveket még a KISZ feladatával fs terheljék. A művelődési szerveknek megvan a maguk feladatuk a KISZ tevékenységét segíteni. Mégpedig szakmai tanácsadással, anyagi támogatással és ehhez hasonló • dolgokkal. De szervezni a szemlét már nem tehetik. A kulturális szemle keretében sokféle lehetőséget biztosíthatunk a fiatalok tevékenységéhez. Vonjunk be egyre több fiatalt új művészeti csoportokba, szakkörükbe, foglalkoztassuk őket és tegyük rendszeressé körükben a szellemi vetélkedéseket. Szervezzünk részükre ankétokkal egybekötött színház- és mozilátogatásokat. Van tehát lehetőség, csak a KISZ alapszervezetek álljanak a talpukra, legyenek önállóak, leleményesek és ne várjanak másoktól olyan jellegű támogatást, amelyet maguknak kellene elvégezni. A most sorra kerülő bemutatók a művészeti csoportok külső megnyilatkozási formái, melyeken színvonalas és jó tartalmi munkával már egyre na- gyobbszámú érdeklődőknek hasznos szórakozást és nevelést adhatnak. Éppen ezért ezzel kapcsolatban a KISZ-re háruló nagy felelősséggel állandóan számolni kell az alapszervezeteknek. Helyesen kell megválasztni a műsort, a műsort jól meg kell tanulni, s ezen keresztül az előadást magas színvonalra emelni. Nem szabad gyengén, összekapkodott műsorral a közönség elé lépni, mert ezzel azt a bizalmat, amely a dolgozók széles tömegeiben él a kulturális szemle iránt, leromboljuk. Kétségtelen, mindezek áldozatos munkát kérnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a csoportoknak a műsorválasztása általában helyes volt. Igen sok oiyan darab szerepel a bemutatók műsorában, amelyek a mai életet tükrözik. Mindinkább csökkent a hamis romantikát Árasztó népszínművek iránti érdeklődés. És ez helyes, mm- tatja a fiataljainkban végbemenő magasabb művésziesség iránti érdeklődést. O óinunk kell még a helyi OZ bemutatókról és legfőképpen azok szervezéséről. Ezek már több helyütt folynak. De nem érdektelen megemlíteni éppen a látottak alapján azokat a fogyatékosságokat sem, amelyeket az alapszervezetek a szervezés során elkövettek. Ezt annál is inkább helyesnek tartjuk, hogy tapasztalatot adjunk azoknak, akik még ennek hasznát vehetik. A bemutatók szervezésénél a KISZ alapszervezeteknek kell kérni a helyi művelődési bizottságok segítségét a feladatok megoldásához és lehetőleg mindenütt kapcsolják össze a szemle bemutatóit az úttörő, gyermekművészeti seregszemlének a műsorával. Ez több szempontból is helyes. Elsősorban tartalmasabb, színvonalasabb lesz a műsor, növekvőbb az érdeklődés és nem utolsó sorban erősíti az úttörők és a kiszesek kapcsolatát. Mindenesetre jegyezzük meg, hogy KISZ alapszervezeteink a kulturális szemlére úgy készüljenek, hogy az méltó legyen a hagyományokhoz és amennyiben nem tudják a megfelelő színvonalat a KISZ-alapszervezetek biztosítani, szükségtelen nívót- lan műsorokkal a közönség elé lépni. Mindenki nagy bizakodással néz a KlSZ-alap- szervezetek munkája elé, hiszen most már rajtuk áll, hogy az idén is sikerre tudjuk-e vinni a Lovász József Kulturális Szemlét. A TSZ TAG Az első félévi munkát értékelték a járási tanulmányi felügyelők Csütörtökön a megyei tanácson az iskolai munka első félévének tapasztalatairól tanácskoztak a járási tanulmányi felügyelők. A tanácskozáson a járási tanulmányi felügyelők beszámoltak a tanulmányi színvonal emeléséről, a bukási statisztika alakulásáról, a hiányzásokról, az óvoda tevékenységéről, általában az oktatási reform irányelveivel kapcsolatos eredményekről. A tanácskozáson részt vettek a Művelődésügyi Minisztérium képviselői is, akik értékes javaslatokkal segítették a Nógrád megyei tanulmányt felügyelők ellenőrző, irányító munkáját. KÖNYVTÁR SEGÍTSÉGE AZ EGÉSZSÉGÜGY TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉHEZ A Berlini Városi Könyvtár január 1-től újfajta szolgálatot vezetett be az egészségügy területén dolgozók munkájának segítésére. A könyvtárnál telefonon megrendelhetők orvosi könyvek, egészségügyi tanulmányok stb. Akik szorgalmasan készülnek a színelőadásra Munka közben egy kis pihenő
